Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1972. márc. 16., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) lom és az an ti imperialista erők egységének további megszi 1 á rd í t ásá ra i rá ny ü 1. Jóváhagyólag tudomásul ve­szi a jelentést azokról az eredményes tárgyalásokról, amelyeket párt- és kor­mányküldöttségeink folytat­tak a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek prágai ülésén, továbbá a Német Demokratikus Köz­társaság, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus .Köztársaság küldöttségeivel; a magyar—szovjet barátság és együttműködés fontos eseményének tartja Kádár János és Leonyid Brezsnyev elvtársak moszkvai találko­zóját. Mindezek a tárgyalá­sok erősítették a testvéri szocialista országok és párt­jaik közötti proletár inter­nacionalista kapcsolatokat, a sokoldalú, gyümölcsöző együttműködést, s bizonyí­tották, hogy a világos elvi osztálypolitika elősegíti a szocializmus, a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság megelégedéssel ál­lapította meg. hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság között sor került az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. •) A Központi Bizottság “• megállapítja; a szocia­lista országok összehangolt es aktív tevékenysége, vala­mint a tőkés országokban egyre inkább teret hódító reálpolitika eredményekép­pen növekednek a kilátások arra, hogy Európa a szuve­rén és egyenjogú államok békés egymás mellett élésé­nek, együttműködésének kontinensévé váljon. A ma­gyar társadalom támogatja a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének 1972. január 26-i prágai 'nyi­latkozatát, amely állást fog­lal az európai biztonsági ér­tekezlet mielőbbi megtartása melleit, s tartalmazza a béke és bizonság további erősíté­sének. valamint' az európai államok közötti kapcsolatok fejlesztésének világos alap­elveit. A szocialista orszá­gok, köztük a Magyar Nép- köztársaság, felkészültek ar­ra, hogy haladéktalanul be­kapcsolódjanak az értekezlet sokoldalú előkészítésébe. Minden európai állam és nép érdeke az európai béke tartós alapjait képező szov- • jet—nyugatnemet és len­gyel—nyugatnémet szerződé­sek mielőbbi érvénybelépte­tése. A béke és a biztonság valamennyi őszinte hívét nyugtalansággal tölti el az európai enyhülést csökönyö­sen ellenző nyugatnémet jobboldali körök fokozódó aktivitása a szerződések ra­ti fikái ásának megakadályo­zására. A ciprus’i kérdés ki­élezése, újabb görögországi támaszpont biztosítása az amerikai flotta számára ugyancsak mérgezik a lég­kört és nehezítik a nemzet­közi biztonság ügyének elő­rehaladását. Az agresszív erők politi­kájával.' békét veszélyeztető akcióival határozottan szem­behelyezkednek a szocialista országok, az európai mun­kásosztály, valamint más ha­ladó erők egyre szélesedő társadalmi mozgalmai, konti­nensünk és a világ népei. Pártunk és népünk szolidari­tásáról biztosítja a kommu- . nista és munkáspártok erő­feszítéseit. a nyugat-európai munkásosztály, a haladó tö­megek harcát jogaik védel­méért és bővítéséért, a kon­tinens politikai légkörének javításáért. Elítéli az álbal- oldali megnyilvánulásokat és provokációkat, melyek végső soron az osztályellenségnek kedveznek. 'i Vietnamban, az indo- kínai országokban az amerikai imperialista agresz- szió csúfos kudarcot szenved. Az egész világ és az Egye­sült Államok haladó közvé­leménye is elítéli a kiúttalan agressziós politikát, felhábo­rítónak tartja, hogy az ame­rikai kormány csalárd ..bé­keterveivel” egyidőben hi­degvérrel folytatja a népi Vi­etnam bombázását, makacsul ragaszkodik a „vietnámi záló- si” terveikhez, s mindeddig nem adott kielégítő választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietna­mi Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslataira, ame­lyek az igazságos rendezés reális alapjai. Az agressziótól sújtott In­dokína népeinek kitartó küz­delme. a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítsége, a világ haladó erőinek támoga­tása továbbra is legfőbb biz­tosítéka annak, hogy győze­lemmel fejeződjön be a viet­nami. a laoszi, a kambodzsai nép hősies harca. Ez a győ­zelem a szocializmus, a béke és az egész emberi haladás ügyét szolgálja. Pártunk, kor­mányunk, népünk internaci­onalista kötelességének tart­ja. hogy támogassa Indokína népeit, a betolakodók elleni igazságos küzdelmükben és segítse a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot a szocia­lista építőmunkában. Pártunk, kormányunk, né­pünk teljes mértékben szoli­dáris a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány hétpontos javaslatával és az 1972. február 2-i kiegészítő nyilatkozattal: az Egyesült Államok kormányának felté­tel nélkül, haladéktalanul meg kell szüntetnie minden­nemű katonai tevékenységet, ki kell tűznie csapatai cs más idegen országok alaku­latai, valamint felszereléseik kivonásának pontos idejét, fel kell számolnia az ameri­kai támaszpontokat. Az Egye­sült Államok kormányának tiszteletben kell tartania a dél-vietnami nép önrendel­kezési jogát és meg keli szün­tetni mindennemű beavatko­zást Dél-Vietnamban. az 1954. évi genfi egyezmények­nek megfelelően biztosítani kell a vietnami nép demok­ratikus szabadságjogát, bele­értve a nemzeti egyetértés kormányának létrehozását. A A Közel-Keleten folyt- * • tatódik az arab népek elleni agresszió, amelynek nem titkolt célja a területi terjeszkedés és a haladó arab erők gyengítése. A nemzet­közi burzsoázia e törekvései­nek legfőbb segítője az anti- kommunizmus, a haladó erők egységének megbontására irányuló taktika. Izrael változatlanul semmi­be veszi az Egyesült Nemze­tek Szervezetének határoza­tait és a világközvélemény felháborodását, nyíltan han­goztatja területi igényeit, is­mételten fegyveres agressziót követett el Szíria és Libanon ellen. A világ haladó közvéle­ménye támogatja az Egyip­tomi Arab Köztársaság és a többi haladó at'ab ország harcát a nemzetközi impe­rializmussal szemben. Orszá­gunk és népünk szolidáris a közel-keleti anti imperialista erőkkel, támogatja az Egyip­tomi Köztársaság védelmi képességének növelésére tett lépéseket. Az egyetlen szük­ségszerű és igazságos meg­oldás az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967 novemberi ha­tározatának végrehajtása, az. agresszió következményeinek teljes felszámolása, a térség minden népe — köztük a Palesztinái arab nép — ön­rendelkezési jogának biztosí­tása és tiszteletben tartása. C A világhelyzet alakulá- ''" sa parancsolóan meg­követeli a széles körű impe- rialislaellenes akcióegység megteremtését, amire a ha­ladó erők egyre céltudato­sabban törekednek. Pártunk továbbra is megtesz. minden lőle telhetőt, hogy hozzájá­ruljon az imperializmus el­len harcolók sorainak tömö­rítéséhez. A Központi Bizott­ság kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista és mun­káspártok. továbbá más anti- imperialista erők egyesített erőfeszítései képesek az ag­resszió megfékezésére, a neo- kolonialista törekvések meg­hiúsítására. a társadalmi ha­ladást szolgáló feltételek biz­tosítására. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az alkotmány mó­dosítására vonatkozó javaslat, elvi kérdéseit. Időszerűnek tartja a Magyar Népköztár­saság alaptörvényének olyan módosítását, amely kifejezi a társadalom életében több mint két évtized alatt vég­bement változásokat, dolgozó népünk országépítő munká­jának történelmi eredmé­nyeit és hazánk szocialista jellegének további erősödé­sét szolgálja. A Központi Bizottság meg­állapítja. hogy az alkotmány j módosítására vonatkozó ja­vaslat összhangban áll ered­ményeinkkel és céljainkkal, a X. pártkongresszus útmu­tatásaival. segíti a szociális- ! ta demokrácia még teljesebb j kibontakozását, az állampol- j gári jogok és kötelességek érvényesülését. A Központi Bizottság ja- J vasolja, hogy az alkotmány módosítását előkészítő or­szággyűlési bizottság és a Minisztertanács a Központi Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével készítse el és terjessze az országgyű­lés elé a Magyar Népköz- | társaság alkotmányának mó- 5 dosítására vonatkozó tör- ; vénytervezetet és azt az or- ] szággyűlés ülése előtt a köz- ! vélemény tájékoztatására Eseményekről RÖVIDEN TITO 80 EVES Jugoszláviában megkez­dődtek az előkészületek Jo- szip Broz Tito államfő, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke fit), szüle­tésnapjának megünneplésére. A Szocialista Szövetség (Nép­front) Elnöksége és az ün­nepséget előkészítő szervező bizottság azt javasolja, hogy Ti tót másodszor is nyilvánít­sa g néphősnek. SZADAT SZUDÁNBAN Huszonnégy órás hivatalos látogatásra szerdán Khar- túmba érkezett Anvar Szá­dat, Egyiptom elnöke. A re­pülőtéren Nimeri elnök, a köztársaság alelnökei, a kor­mány tagjai, a Szudáni Szo­cialista Unió vezetői fogad- ták. VIETN AM-KONFÉREN Cl A A Vietnamról szóló párizsi négyes konferencia küldött­ségei megállapodtak abban, hogy csütörtökön megtartják a 146. ülést. A konferencia- sorozat február 24. óta lénye­gében az amerikaiak szabo- tálása miatt szünetelt, akik különféle ürügyekkel le­mondták a heti találkozókat. Egy ízben a VDK és a DIFK küldöttsége maradt távol az üléstől, tiltakozásul az ame­rikai légierő terrorbombázá­sai miatt. Bhutto moszkvai ólja M oszkva hatalmas ország fővárosa, lakossága is. a világ is megszokta, hogy repülőtereire, pályaud­varaira szinte naponta érkeznek magas rangú kül­földi személyiségek. Ezúttal azonban aligha túlzás azt állítani, hogy annak a vendégnek a látogatását, akit csütörtökön délutánra válnak a szovjet fővárosba, a szo­kásosnál is nagyobb érdeklődés előzi meg. Ez az érdeklődés, amely napok óta jól tükröződik a világsajtó kommentárjaiban, teljesen érthető. Zulfikar Ali Bhutto. Pakisztán 44 éves köztársasági elnöke rendkívül érdekes időpontban és nagyon fontos problémák megtár­gyalására érkezik Moszkvába. Személye és útjának kö­rülményei eleve biztossá teszik, hogy korántsem valami­féle. protokolláris külsőségekben kimerülő látogatásról, hanem egyértelműen munka-utazásról van szó. A látogató személyéből és a körülményekből az is kö­vetkezik, hogy a megbeszélések témája és esetleges ered­ménye messze túlnő a két ország önmagában is jelentős kapcsolatain. Ami Bhutto és a szovjet vezetők között el­hangzik, vitathatatlanul kihat más országok, sőt egy egész neuralgikus térség jelenlegi és jövőbeni viszony­lataira is. Moszkva pakisztáni vendége viszonylag fiatal kora el­lenére veterán politikus, akit — többek között — ENSZ- beli szerepléseiből is már régen jól ismer a nemzetközi közvélemény. Elődjével, Jahja Khannal számos lényeges kérdésben szemben állt, annak India- és Bengál-cllenes politikáját viszont magas posztokon támogatta. Ugyanakkor — bár korai lenne még bármilyen hosz- szabb távú következtetést levonni Bhutto rövid államfői tevékenyégéből — bizonyos jelek úgy értelmezhetők, hogy az elnök hajlandó az országa számára katasztrófá­val végződött politika okainak elemzésére és fontos kö­vetkeztetések levonására. Realisztikusnak látszó irány­zatát számos belpolitikai intézkedése mellett a közelmúlt néhány külpolitikai lépése is érzékelteti. Moszkvában he­lyesléssel nyugtázták, hogy Bhutto megkezdte Pakisztán kapcsolatainak helyreállítását olyan szocialista országok- gal, amelyekkel — valami furcsa, ázsiai Hallstein-doktri- na elvetélt kísérleteként — a Bangla Desh elismerése miatt megszakított^. A folyamatnak el kell vezetnie a térség realitásainak teljes elismeréséig, beleértve a Bengáli Népi Köztársaság diplomáciai elismerését és az Indiával kialakítandó jóvi­szonyt. Csak így lehet béke Ázsiának ebben a fontos ré­szében és van rá esély, hogy a moszkvai tárgyalások közelebb hozzák ezt a békét. hozza nyilvánosságra. Értekezletet hívott össze tegnap, március 15-én dél­előtt 9 órára dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke. Az értekezleten részt vettek a járási hivatalok elnökei, vagy helyetteseik, továbbá a városi tanácselnökök és a megyei tanács osztályvezetői. Jelen volt az értekezleten Bárczi Béla, a Miskolci vá­rosi Tanács elnöke, dr. Kar­dos Sándor, a megyei ta­nács vb-tilkára, és a polgári védelem országos parancs­nokságának képviseletében dr. Tóth Lajos ezredes. Az értekezleten három fon­tos témakört vitattak meg. Először Pricz Béla alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka ismertette a polgári védelmi kiképzési feladatokat, valamint a helyi tanácsok és tanácsi hivata­lok. osztálynak feladatait a kiképzés során. Az előadó hangsúlyozta, hogy az 1972— 1975. évek rendkívül jelen­tősek lesznek a polgári vé­delem szempontjából. A párt Politikai Bizottságának 1969. augusztus 12-i határozata alapján meg kell szervezni a 14—60 év közötti állampol­gárok kötelező polgári védel­mi kiképzését. Külön képzik ki az üzemi és vállalati dol­gozókat, tsz-tagokat, a tanu­lóifjúságot és az állandó al­kalmazásban nem levő ál­lampolgárokat. Ez Borsod­ban mintegy 120 ezer ember, többségük nő. Ugyancsak kü­lön — differenciáltan — kép­zik ki a szakszolgálatokat és a szakszolgálati alakulatokat. A kiképzési feladatok vég­rehajtásában a tanácsok ve­zetőinek aktívan részt kell venniük, hiszen a tanácsel­nökök egyben mindenütt pol­gári védelmi paracsnokok is. A részletes beszámoló után dr. Tóth Lajos ezredes hang­súlyozta, hogy a polgári vé­delmi oklatást és kiképzést mindig a békés időben kell A világbajnok kitüntetése A MUOSZ székhazában átadták a sportszerűség! díjakat. , Képünkön: Varga János birkózó világbajnok átveszi a dijat, j fiatalok meqemlék ezése (Levelezőnktől) A szerencsi járás több út­törő- és KiSZ-szervezete csapatgyűlésen, illetőleg KISZ-gyülésen emlékezett meg a munkásőrség megala­kulásának 15. évfordulójáról. A jubileumi csapatgyűlések­re, illetőleg KlSZ-gyúlések- re meghívták azokat a mun­kásőröket. akik már 15 éve tagjai e fegyveres testület­nél:. A jubileumi ünnepsé­gek színvonalát emelte a munkásőrök életéről készült ! fényképes kiállítás is. A szerencsi Bocskai 1st- | ván Gimnázium KISZ-islái j valamennyi szerencsi nitrn- kásőrnek levélben kívántak j erőt. egészséget, sz.ép hiva­tásuk teljesítéséhez. Bodnár Béla Szerencs I biztosítani. Jelenleg béke van és napról napra javulnak a béke további megszilárdítá­sának lehetőségei, de a há­borús veszély az ismert nem­zetközi okok miatt ma is olyan realitás, amellyel szá­molni kell. A polgári védelem további erősítéséről beszélt dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke, a polgári véde­lem megyei parancsnoka is. Hangsúlyozta, hogy a lakos­ság polgári védelmi kiképzé­se mindennapi feladataink közé tartozik, olyan munka és folyamat, amellyel min­den nap törődni kell. ..Egy­szerűen csak a kötelezettsé­günket teljesítjük, hu telje­sítjük a polgári védelmi ki­képzési feladatokat” — mon­dotta Ladányi elvtárs. Ezután a tűzoltóság 1971. évi munkája, az átszervezés utáni új helyzete, további feladatai és meglevő problé­mái kerültek napirendre. Az írásos beszámolót Csapó András tűzoltó alezredes, me­gyei tűzoltóparancsnok egé­szítette ki. Ismertette, hogy a tűzoltótestületek 1972. ja­nuár 1-vel a tanácsok irá­nyítása alá kerültek, szakma­ilag viszont megmaradt a régi irányítás. A tűzoltóság helyzetének és feladatköré­nek megítélésében vannak nézeteltérések Ez azért van, mert a tűzoltóság hatósági feladatokat is teliesít — és ezért egyfelől hatóság —. de szolgáltatásokat Is végez — ezért viszont intézmény. E téma megvitatásában részt vettek a járási és a városi tűzoltóparancsnokok is. A jelenlevő tanácsi vezetők több javaslatot, tettek a tűz­oltóság munkájával kapcso­latban. Szó esett a felszerelt­ség korszerűsítéséről is. Az értekezlet harmadik té­mája az. általános és közéD- iskolák vezetésének helyzete volt. amelyről dr. 1-leténiii Cyörpy, a megvei tanács mü- velődésüfvi osztályának ve­zetője számolt be. Ismertette a további feladatokat, konk­rét tennivalókat is. (sz.. j.) Közlemény Napirenden: a polgári védelem Értekeztek a tanácsvezetők Hárum fontos témakör

Next

/
Thumbnails
Contents