Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
1972. márc. 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Közös akarattal r •» A múlt év tapasztalatai és a ielen feladatai az Oki-ben kaversony elmúlt, évi eredA közelmúltban műszakigazdasági konferenciát tartottak az Özdi Kohászati Üzemekben, amelyen értékellek az elmúlt évi gazdasági munkát, s meghatározták az idei legfontosabb feladatokat. A kiadott, tartalmas írásos beszámolóhoz Csépányi Sándor, a vállalat vezérigazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében hangsúlyozta. hogy az 1971-es gazdasági év nagy jelentőségű volt a kohászati üzem életében, ugyanis, mint ismeretes, egy éve kezdődött meg a nagy beruházás, a folyamatos acélöntőmű és az automata rúd-dróthengersor építése, amely hosszú távon megalapozza a vállalat dolgozóinak jövőjét. Sorozatos ícnlúlícljcsílcs Az 1971-es év nem volt gondtalan, nem kis problémákkal kellett megbirkózni az üzem dolgozóinak, vezetőinek. A nagy beruházás nagy figyelmet és energiát igényelt, hiszen az év során a tervezőintézetek, a kivitelező vállalatok és a berendezéseket szállító külföldi cégek egész sorával kellett kapcsolatot tartani, munkájukat összehangolni, koordinálni. Kedvezőtlenül alakultak az exportpiaci árak, amelyek az állami szubvenció csökkenésével együtt 241 millió forint árbevételi kiesést okozlak. A Borsodi Ércelőkészítőmű harmadik és negyedik szalagja is a tervezett időnél jóval később indult be, s a lömőrítvény minősége sem mindig felelt meg a követelményeknek. Ugyanakkor gondot okozott a munkaerőhiány is, elsősorban a kohász és a vasipari szakmákban, de még a segédmunkások körében is. A megnövekedett, gondok ellenére is kedvezően alakult az OKU mérlege, amely elsősorban a belső műszakiszervezési intézkedéseknek és a szocialista brigádok egyre fokozódó versenyszellemének, helytállásának köszönhető. A í nagyolvasztómű gyárrészleg kivételével minden termelő- egység túlteljesítette 1971. évi tervét. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a nagyolvasztóműben lemaradással zárták az évet, azonban így is 13,4 százalékkal több nyersvasat csápollak. mint 1970-ben. A martinacél termelése 2,0 százalékkal, a blokksori öntecsbetét 2,7 százalékkal, a bugasor termelése 12,0 százalékkal, az ösz- szes extern hengereltáru termelése pedig 4,4 százalékkal nőtt, az előző évihez viszonyítva. A mennyiségi mutatók mellett kedvezően alakultak a nyereséget befolyásoló egyes műszaki-gazdasági mutatók is. Tovább csökkent a selejt. 1.94 százalékról 1,72 százalékra, s javult a termékek minősége. Magasatoii jövedelem A jó munka eredménye legjobban a vállalat mérlegén „mérhető” le. A kohászati üzem nyeresége 399 millió forint volt, 5 millióval több a tervezettnél és 39 millióval több az előző évinél. A nyereség ilyen szintre való emelése tette lehetővé a dolgozók bérszínvonalának 4,5 százalékos emelér sét, amely személyenként átlagosan évi 1188 forint jövedelemtöbbletet jelent. Az előző évihez viszonyítva jelentősen nőtt a nyereségrészesedés is, amelynek kifizetésére a napokban, március 25-én kerül sor. A műszaki-gazdasági konferencián ismertették a munményeit, is. Kiüzem cím kitüntetésben részesült a durvahengermű, a íinomhenger- mű, a központi karbantartó és az energiaszolgáltató gyárrészleg, a kiváló főosztály címet a személyzeti főosztály, a tervező iroda, a fömecha- nikusi szervek, a termelési főosztály, a beruházási főosztály. a közgazdasági, a pénz- és hitelgazdálkodási és a munkásellátási főosztályok nyerték el. A jövő érdekében A kohászati üzem számára ez a gazdasági év sem fesz könnyebb az előzőnél, sőt az exportpiaci árak további csökkenésére lehet számítani, amely további árbevételi kiesést eredményez. A tervezett vállalati eredmény elérésének egyik feltétele, hogy a nyersvastermelés 2,8 százalékkal, az acéltermelés 1,4 százalékkal, az extern hen- gereltáru-termelés 1,3 százalékkal, a vállalati termelési érték pedig 2,1 százalékkal tovább növekedjék. A termelés ilyen vagy ennél nagyobb arányú növekedését közel 100 százalékban a termelékenység növekedésével kell biztosítani. Ugyanakkor továbbra is fontos az export növelése, a gazdaságtalan termékek részarányának csökkenése mellett. A korántsem könnyű célkitűzések teljesítésében a vállalat vezetői minden bizonnyal most is méltán számíthatnak a szocialista brigádokra, a munkában edzett kollektívákra, amelyek ösz- szefogása még minden esetben segített. A szocialista brigádok viszont, minden eddiginél hatékonyabb erkölcsi és anyagi ösztönzésre, megbecsülésre számíthatnak. T. I. legkezdődött a tavaszi munka a mezőkövesdi járásban Járásszer te megélénkült a határ. Az előző évekhez képest legalább két héttel hamarább láttak munkához a földeken. Vásárhelyi Tibor, a mezőkövesdi járási hivatal közgazdásza erről a következőket. mondta: — Termelőszövetkezeteink jól kihasználták a kedvező időjárás nyújtotta lehetőségeket. Általában mindenütt az őszi gabona fejtrágyázásával kezdték a tavaszi mezőgazdasági munkát. A járás tizenhat termelőszövetkezetében mintegy 15 és tél ezer holdon végezték el eddig az őszi gabona ápolását. A tsz- tagság igyekezetére jellemző, hogy mindössze néhány száz hold kenyérgabona fejtrágyázása van hátra — A termelőszövetkezetek, miután elvégezték a talajművelést, az elmúlt napokban hozzáfogtak a borsó és a tavaszi árpa vetéséhez. A borsodivánkai Kossuth Tsz- ben eddig 104 holdon került földbe a tavaszi árpa. A borsó vetését azonban több helyen késlelteti, hogy nem érkezett meg időben a vetőmag. — Jó dolog viszont, hogy termelőszövetkezeteink kellő időben és jó minőségben elvégezték a gépek javítását, így a traktorok üzemképes állapotban kezdhetik meg a tavaszi munkát. Jelentős eredménynek számít továbbá, hogy a korábbi évekkel ellentétben alapvető tartalékalkatrészekben ezúttal nincs hiány. — Kedvező az idő a szőlőművelésre is. A járás tíz termelőszövetkezetében már. közvetlenül a befejezés előtt áll a szőlő metszése — mondotta Vásárhelyi Tibor közgazdász. Modern építészet A miskolci iij Iranszformálorház homlokzata Foto: Szabados György Fejlesztés, felújítás ... * .. . . • .V, .. -MN :«>£ I t < i í A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat négy éve költözött >i,j épületébe. A termelés fejlesztését azóta is folytatták, a berendezések 50 százalékát felújították. így sikerült csökkenteni a megrendelések átfutási idejét. Jelentős feladat a nyomdában a hivatalok, az üzemek ellátása ügyviteli nyomtatványokkal. Állásfoglalás huszonöt tételben A HERNÁD MENTI Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének kongresszusi küldöttválasztó értekezletén 22 területi küldött kért szót. Nem futotta azonban az időből, s így csak 17 felszólalás hangzott el. Az értekezletet be kellett rekeszteni. Néhány mondatot érdemes a beszámolóból idézni, hiszen azok az encsi járás termelőszövetkezeteinek életét., gazdálkodását jellemzik. Például: négy év során a koncentrálás következtében 66- lől 41 -re csökkent a TE- SZÖV-höz tartozó termelőszövetkezetek száma. 1967- ben az átlagos üzemnagyság 1924 katasztrális hold volt — most 2879 hold. A tsz-tagok száma nem változott lényegesen az elmúlt négy évben. Jelenleg 11 348 tagja van az encsi járás 41 termelőszövetkezetének. Az átlagos életkor viszont 55 év, s ez magas, két. évvel magasabb az országos átlagnál is. A tsz- tagok 42.5 százaléka nő. Négy év alatt sokat emelkedett a tsz-tagok jövedelme. Pontosan: 1967-ben az egy tsz-tagra jutó évi átlagos jövedelem 11 844 forint volt. 1971-ben viszont már több, mint 1.5 ezer forint. De ez a jövedelmi szint még mindig csak 80 százaiéivá az országos átlagnak. A küldöttválasztó értekezleten a felszólalók nagy hozzáértéssel és felelősségérzet - tel beszéltek a problémákról, amelyeket 25 pontban össze is foglaltak, mint az értekezlet állásfoglalását. A megválasztott kongresszusi küldötteket felkérték, hogy az állásfoglalást juttassák el a termelőszövetkezetek II. országos kongreszsusának nyilvánossága elé. Mind a 25 tételt felsorolni hosszú volna. Közülük csak néhányat említünk. A tsz-ta- gok nyugdíjalapjának változtatása; a mezőgazdasági ifjú szakmunkásképzés meggyorsítása; a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetének felülvizsgálata és további állami támogatása: a gépellátás problémái; a Hernád folyó szabályozásának sürgetése: a községek kommunális és kulturális ellátásának javítása úgy is, hogy ahhoz mindenki járuljon hozzá, aki a községben él. az ipari és a vállalati munkások, alkalmazottak is. A Hernád menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Területi Szövetségnek küldöttértekezletéin jelen volt és felszólalt Tobak István, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetője is. Hangsúlyozta, hogy a párt figyelemmel kíséri és segít; a szövetkezeti, s a II. kongresz- szust kiemelkedő eseménynek értékelj. FÉLSZOBÁÉT az értekezleten dr. Nyíri Béla, a TOT titkára is, aid a beruházásokról és Borsod megye tsz- einek különleges helyzetéről beszélt. A tossz adottságú tsz- eket a jövőben is differenciáltan kezelik, és az állam folytatja támogatásukat. Végül az értekezlet megválasztotta a Hernád menti tsz— szövetség kongresszusi küldötteit és a TÖT tagjait. Küldöttek: Novák Bertalan, az aszalói tsz elnöke, Majik András, a felsővadásza tsz elnöke, Pusztai András, az en- esi Zója Tsz tehenésze. Szabó Piroska, a vizsolyi Lenin Tsz telepvezetője és Hornyák Sándor, a szentistvánbaksai tsz párttitkára. A TOT tágjává Majik Andrást és Szabó Piroskát választották meg. A gönciek „ipartelepén“’ A vasútállomás felőli faluveget egyre gyakrabban emlegetik „ipartelep”-ként a gönciek. Különösen azóta, hogy megkezdte a próbasütéseket: a híres község legújabb élei m iszeri pari lét esi t mén ve, a korszerű kenyérgyár s elkészült az ide vezető szilárd út. a csaknem kétmilliós költséggel megépített Károlyi Gáspár utca. Az, aki bejárja ezt az állomás környéki jókora területet. meggyőződhet róla, hogy ez a faluvég évek során valóban kisebb iparteleppé fejlődött. Malom cs ,,palinka-«vár'’ A létesítmények egy része már régebbi, de berendezésük sokat korszerűsödött az elmúlt években. Az öreg malom például nemcsak úgynevezett bér-őrléseket végez, hanem különösen most. a miskolci malomtűz után jelentős szerepet kapott: a megye lisztellátásában. A két régi, látszólag kis szeszfőzde kapacitása is számottevő. termékeik — főleg a kisüstön főtt gönci barackpálinka — pedig megye- szerte híresek. A Gyümölcsös Szeszipari Vállalati szeszfőzdéjének vezetője. Szabó Béla például büszkén meséli, hogy jó esztendőben a két üstből 70 ezer liter pálinkát is képesek lecsepegtetni a „pálinka-gyárban”. A szomszédos „üzem”, a gönci vágóhíd egy régi épületben kapott helyet. Termelése a sertéshizlaló társulás létezése óta növeltszik. Ifj. Kaposi János irányításával egy-egy héten húsz jókora hízót küldenek innen feldolgozva, félbehasítva a környék boltjaiba és a szövetkezeti vendétklőkbe. Piacok szállítói Az ipartelep egyik legjelentősebb forgalmat lebonyolító s az iparvidék zöldségr gyümölcs ellátásában jelentős szerepel játszó létesítménye az Agrokonzum telepe. Több mmt ötszáz vagon zöldségféle, burgonya és gyümölcs itt az évi kapacitás. A telephez tartozó aszalóból küldik a borsodi piacokra a gönci aszalt szilvát. Az idei télen 30 vagon válogatott. úgynevezett hálós burgonyát szállítottak innen az üzletekbe, s a borsodi „bájgli” alapanyag nagy részét, évente 80—100 mázsa dióbelet is itt vásárolják fel. A legnagyobb forgalmat a kajszibarack érésekor bonyolítják le. Az iij kenverovár A legújabb, legkorszerűbb létesítmény a gönci kenyérgyár, amely most. a napokban fejezi be a próbasütéseket. A környék már most dicséri termékeit, az egy-, két- és háromkilós kenyeret, a tejeskalácsot, a perecet es még vágj' nyolcfajta péksüteményt. Ha már teljes lesz a termelés, a kenyérgyár dolgozóinak száma a negyvenet is meg fogja haladni, pedig a legtöbb munkát itt: már gépesítették. A Tejipari Vállalat szomszédos üzeme, az 5000 literes tejhütő állomás is új. alig néhány esztendős. A tervek szerint szomszédságában kerül sor a legközelebbi iparfejlesztésre. A tejhűtő lesz a magva a napi tízezer liter kapacitású tejfeldolgozó üzemnek. (p. s.)
