Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. február 12., szombat Beszélgetés az évad derekán Az 1971—72-es színházi (évadnak a felén már túljutottunk. A Miskolci Nemzeti Színház tizenegy meghirdetett. nagyszínházi bemutatójából hetet már megtartott. Időszerűnek mutatkozott számba venni az évad eredményeit, gondjait. Beszélgető partnerünk Sallós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. — Az évad. első öt hónapjában a színház hét nagyszínházi és egy stúdió színpadi bemutatót, tartott. A meghirdeteti darabok között csak egy akadt, amelyet nem mutattak be, s helyette mást láttunk. A hátralevő négy bemutató közül azonban mindössze egy szerepelt az eredeti tervben. Mivel magyarázható a nagyarányú változás? — Az 'eddigi hét bemutató közül hatot a meghirde- ' tett program szerint tartottunk meg. csak Upor halála után adódtak kényszerű eltérések. elsősorban egyeztetési okokból a bemutatók rendjében. A hetedik darab a programban Salinger amerikai író Zabhegyezője volt, amit szerzői jogvédelmi okok miatt, nem mutathattunk be, s helyette láthatta, illetve látja a közönség Méhes György Noé bárkája című darabját. Nem hiszem, hogy a bérletes vagy esetenként jegyet váltó közönség károsodott volna. A továbbiak- - ban a programnak megfele. lően, bemutatjuk még Goldoni Furfangos, özvegyének zenés változatát. Ez lesz az évadzáró darabunk. Addig azonban még három bemutatónk is lesz. A korábbi programtól eltérően nem mutatjuk be Schiller—Gozzi Tu- rnndot hercegnőjét. Sarkadi Elveszett paradicsomiját, valamint a Gyilkosság az Al- hambrában című revü-operet- tet. Az első kettőnél részben szereplők kiesése, illetve Upor halála teszi lehetetlenné a bemutatást, az, utóbbinál pedig éppen az előző változások megkívánta szereplő-egyeztetések miatt kell eltekintenünk a nagy létszá- . mú játék bemutatásától. — Igazán sajnálatos a nagyarányú' változtatás. Miskolcon megszokott• dolog* a. precíz játékrénd. A■ bérletesek megszokták az évek . során, hogy bérletük megváltásakor tudjál;, mit fognak' látni az évad második felé- ben, márciusban, áprilisban. — A közönség valójában nem jár rosszul a cserékkel. Talán nem szükségtelen itt felsorolni a három bemutatót. Március 3-án mutatjuk he Németh László Bodnárné című drámáját, 3.1 -én pedig Feydau Bolha a fülbe című, a ' Vígszínházban igen nagy sikerrel futó vígjáté-' kát. Április közepén Örkény István Macskajátékja kerül közönség elé, s az évad utolsó bemutatójaként május 12-én a már említett Furfangos özvegyet kínáljuk a miskolci közönségnek. S lesz még egy bemutatónk a Játékszínben is. — Persze, azt is megkérdezhetnénk: ha ezek a jobbak, miért nem ezek szerepeltett, az eredeti „műsortervben? Az évad. klasszikus jellege mindenesetre kevésbé markáns a változtat ásol: után. i — Tagadhatatlan. A műsorrend í,felbomlásának" veszélye azonban mindenkor fennáll, a túl szoros műsorterv ilyenfajta veszélyekkel jár. a jövőben, más színházakhoz hasonlóan, rugalmasabb, több vagylagosságot tartalmazó műsortervei kell készítenünk. Ugyanakkor itt., is meg keil említenem egri kötelezettségeinket, az ebből adódó egyeztetési gondokat. Egy-egy- egri előadást két- bárom miskolcival kell min_ dig egyeztetnünk. — Eger színházi ellátása valóbqn súlyos gond. Tagadhatatlan, hogy az 1965-ös összevonás eredményeként nemcsak Egernek nincsen önálló színháza, hanem, a 149 éves színházi múltjára oly büszke Miskolcnak sem. — Eger és Miskolc színházi kapcsolata feltétlenül magas szintű felülvizsgálásra szórni. Az előadásszámok magassága a két város eltérő igénybeli sajátosságai eleve gátolják a színház egyéni arculatának, játékstílusának, profiljának kialakulását. Egerben évi százkilendven előadást k^ll tartanunk, egyéb helyeken ötvenet. A kétszáznegyven Miskolcon kívüli szereplés nemcsak drága. mert csak utazási költsé. gekben évi 800 ezer .forintot jelent, hanem erőinket is nagyon megosztja,' és súlyos gondokat jelent a szerződtetésben is. Igen sok színész nem vállalja a kétszáznegyven tájelőadásból reá jutható nehézségeket, s inkább nem jön Miskolcra.-7 Mostanában több szó esik a színház belső életéről a városban, mint amennyi kívánatos. Nem. ritkán helytelen információk, téves ismeretek kelnek szárnyra, s azok is bizonyára visszahatnak a. színházi munkára. — A színház belső életéért az igazgatóság felelős. A színházi fegyelem vasfegve- lem. Az igazgatóság kérlelhetetlenül eljár a fegyelmezetlenséggel, a fegyelmezet- lenkedőkkel. szerpben. Legyen szó akár iszákosságról, akár magatartásbeli, akár az összmunkát károsan befolyásoló tevékenységről. Eljárunk akár vezető színészekkel szemben is. Ebben az évadban is több alkalommal' élA BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT az 1972—73. tanévre felvételt hirdet érettségizett fiúk részére, az alábbi szakmákban: kéziszedő, magasnyomó gépmester ofszet gépmester nyomdai retwsőr Jelentkezés: 1972. március 31-ig a vállalat oktatási' előadójánál. ’■ tünk a, fegyelmi elbocsátás eszközével, még akkor is, ha a művész kiesése átmeneti nehézséget is jelent. Szeretném hangsúlyozni az átmenetit, mert pótolhatatlan ember nincsen. A társulaton belül a közös szemlélet. egv_ séges akarat nélkülözhetetlen. Ennek kialakításán fáradozunk. — Az évad több kényszerű müsorváltoztalása. nem kevés személyi gondja bizonyára 1 tanhli&goUkal szolgál a következő évadokra mind a darabok, mind « szereplői; megválasztása nál? — Igen. Feltétlenül figyelembe kell vennünk a tanulságokat. s a program meghirdetésénél. a szerepek kiosztásánál egyaránt töreked, ni fogunk a megfelelő „biztosításra". A következő évadot egyébként a modern darabok jeeyrben szeretnénk összeállítani, mintegy a jubileumi évad előkészületekén Elsősorban baráti ország. d rá mai rorial mából • szeretnénk bemutatni több darabot. Meg persze klasszikust is. 1973. augusztusában lesz színházunk 150 éves. A ritka jubileumot szeretnénk méltó módon ünnepelni. (benedek) Pályaválasztási tanácsok V A tanítóképző intézet felvételi követelményeiről Vannak olyan felsőfokú oktatási intézetek — köztük a tanítóképző és óvónőképző intézetek is — amelyek felvételi rendje, időpontja, a beiskolázási körzetek meghatározása eltér az általánostól. A Sárospataki Tanítóképző Intézet ezek közé tartozik. Jeícnlkczcs az intézetbe A Művelődésügyi Minisztérium az 1972-73-as oktatási évre 96 főben állapította meg intézetünkben a felvehető tanítójelöltek számát. Ez teljes összhangban van' megyénk tanítói szükségletévé!. és minden remény megvan arra, hogy néhány év alatt sikerül minden alsótagozatos tanulócsoport élére képesített tanítót biztosítani. Hiszen áz általános iskola 1—4. osztályában csak akkor érhetünk el tartalmi eredményeket, ha a gyermekek ismereteinek, jártasságainak, készségeinek, értelmi képességeinek és szokásainak alapozását magasan képzelt'tanítók rakják 1c. Ez véleményünk szerint függ az. intézetünkbe jelentkező fiatalok érettségi eredményének minőségétől, és a tanítói munkakör iránt érzett hivatástudatuk, beállítódásuk pozitív pedagógiai töltésétől. Ezeknek a felmérését intézetünk oktatói az érettségi előtt álló fiatalokkal való beszélgetésük során elvégzik. PRIZMA’ Iparművészek kiállítása a Miskolci Galériában kot, a másik kevesebbet, a kollektíva együttes fellépése kiegyenlíti ezeket a különbségeket. Van a csoportnak olyan tagja is, aki nem kifejezetten „alkotóművész'’. Legalábbis alkotásait a kiállításokon hiába keresnénk. S. Nagy • Katalin művészet- szociológiával foglalkozik. Most nagyon érdekes miskolci felmérésének anyagát dolgozza fel éppen. A kérdőíves felmérés a miskolci kiállításlátogató közönség rétegződését, ízlésbeli árnyalatait. a képzőművészet különféle műfajai iránti fogékonyságát igyekszik felderíteni. A Prizma 13 azonban mindenekelőtt a „szívügye”: Azt gondolom, a csoport nagyon fontos misszió teljesítésére vállalkozott, amikor éppen a műfajok komplex egységéi, együttesét hangsúlyozza a kiállításokon. Ac iparművészeti munkák, dísztárgyak nemcsak. önmagukban alkotások, hanem otthonunk, környezetünk szerves, értékes részei, sYaktív formálói kell hogy legyenek. Sajnos, az iparművészek és az iparművészeti, tárgyakat, előállító üzemek kapcsolata, együttműködése ma még nagyon'esetleges, alkalomszerű. A kezdeményesés — az iparművészeim — még nem mindenütt talált visszhangra. ,.s jó fogadtatásra. Itt Miskolcon munkásságuk legértékesebb darabjait mulatják be a kiállító .művészek. Reméljük, nem viaszhangtalanul. ppl. Ma délben nyitja meg Ma- kowecz Imre építészmérnök a Miskolci Galériában a magyar iparművészek egyik jelentős csoportjának, a Prizma 13 kör tagjainak miskolci kiállítását. Első szeieplese ez a csoportnak Miskolcon. A szép dísztárgyak, iparművészeti munkák kedvelői eddig csak hírből ismerték ezt az 1968-han a Magyar Képzőművészek Szövetségének felhívására egybe verbuválódott, s’együtt is maradt al- .' kötői kört, amely 1968rban Nagykanizsán, 1969-ben Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban, 1971-ben pedig tavasszal a Műcsarnok Kamaratermében, s novemberben, legutóbb Balassagyarmaton állított ki. Szenes Zsuzsa textillerve- ző művész, az alapítók egyike, amikor a név — Prizma 13 — jelentőségéről kérdezem. , elmosolyodik: Tudja, az úgy volt, hogy tizenket- ten alakítottuk meg a csoportunkat, s ezzel a számmal js jelezni kívántulhogy másokat is szívesen látunk magunk között.' a kört nem tekintjük lezártnak. Az. ami összehozott, s ina is összetart minket a személyes, baráti .kapcsolatokon túl, unnál; á felismerése, hogy egy- egy komplex kiállítás hatásosabb. mélyebb nyomot hagy a nézőkben, mint vala- ' mely‘ műfaj művelőjének bármily értékes munkákat felvonultató, egyéni tárlata. S hit így üzenketten-tizen- hárman, többször is kiállíthatunk; egyikünk többet al1 Székesfehérvári KSnnvíífémmíi megvételre felajánlja elfekvő készletéből az alábbi árukat: Normál samott tégla 250x123x65 mm Normál magnezit tégla 250x123x65 mm Normál thermolit tégla 250x123x65 mm Kazán vándorrostély Öntöttvas elemek . Bővebbb felvilágosítás 124-65 telefonon, vagy az anyaggazd. és beszerzési osztálynál. 60 000 db 10 000 db 20 000 db Az óvónői tagozatra felverhető elsőéves hallgatók számát az 1972-73-as .tanévre 24. főben állapították meg. A Jelvételiéi kapcsolatban alapvető változást jelent, hogy a jelentkezést közvetlenül intézetünk címére kell megküldeni, és az alkalmassági és fölvételi vizsgákat is itt tartjuk meg. A nappali tagozatra a tanítói, illetve az óvónői szakra-is 1972. március 25-ig kell beküldeni a jelentkezéseket. Alkalmi éá fel vételi Vi/SJúilv c Mivel intézetünk Borsod megye (ebbe beleértendő Miskolc is) számára képez tanítókat és óvónőket, ezért a jelentkezéseket is, a területi elv alapján csak erről a területről fogadhatunk el. Az intézetünkbe jelentkezeti fiataloknak három, lépcsős felvételi követelménynek kell megfelelniük. Az alkalmassági vizsgát áp- P'lís 5—13 között tartjuk intézetünkben. Ekkor a testi alkalmasságot, a látás- és színérzékelést, a zenei hallást és a beszédkészséget vizsgáljuk. Azok a fiatpiok, akik középiskolai tanulmányaik utolsó két. évében testnevelésből teljes vagy részleges felmentést kaptak, szerezzenek be sportorvosi igazolást testi alkalmasságuk igazolására. A zenei hallás vizsgálatának célja, hogy a pályázó alkalmas-e a szükséges zenei ismeretek elsajátítására, az általános iskolai; illetve óvodai ének-zene tanítására. A pályázónak két- három népdalt jó ritmusban, tisztán kell elénekelni, szabad választás, alapján. .Meg kell tudnia ismételni sima ritmusokból. ri tmus képi etekből álló, két-négy taktusnvi sorokat. A hangszertudás nem < alkalmassági követelmény. Akinek zenei hallása nincs, — s ezt a középiskolai énektanár már megállapította — felvételre ne is jelentkezzen. Jelentős része a vizsgálatnak a beszédkészség. Az alkalmatlanság kritériumai» között van a súlyos pöszeség. a bántó raccsolás, a .magánhangzók zártabb képzése és a beszédrilums súlyos zavara, a dadogás, az értelem- zavaró hadarás. A tájnyelvi ejtés jiem számít beszédhibának. Azok a pályázók, akik' az alkalmassági, vizsga követelményeinek nem 'felelnek meg, erről 10 napon belül ér- ' tesítést kapnak, kérhetik átirányításukat más felsőfokú intézetbe. A felvételi vizsgákat június 25, és július ,5. között tervezzük. Első részében központi tétel alapján a pályázók írásbeli dolgozatot készítenek magyar irodalomból és nyelvtanból. Azok, akiknek legalább az egyik írásbeli dolgozatuk elégséges, vagy annál jobb, szóbeli felvételi vizsgára bocsáthatók. A szóbeli felvételi vizsga tárgyai az irodalom és a történelem. Tervek ;i következő évekre Intézetünk a pályaválasztási munka továbbfejlesztésére tervet dolgozott ki. A beiskolázási körzetünkön belül működő középiskolákban szeretnénk a megyei tanács művelődésügyi osztálya en- gedélyével olyan szervezett tormákat kiépíteni, hogy már az első osztálytól kezdve tudatosan formáljuk a tanítói hivatás iránt érdeklődő diákokat. így, szeretnénk pedagógiai tagozatos osztályokat létrehozni a nagyobb gimnáziumokban. A kisebb középiskolákban pedig pedagógiai szakköröket szeretnénk szervezni. Kedvezően befolyásolhatnak a pedagógiai munka felé vonzódók pályaválasztását a pedagógiai szekciók is. Mindhárom szervezeti forma kombinált alkalmazásával, szép példát mutat a szerencsi Bocskai István Gimnázium. Nagy lehetőségeket látunk a megyében működő középiskolák és intézetünk közötti kapcsolatok sokszálú kiépítésében és a sokrétű együttműködésben is. Foglalkozunk előkészítő tanfolyamok szervezésének gondolatával is. ICi szeretnénk épfteni a kapcsolatunkat a fizikai dolgozók gyermekei részére szervezett magyar—történelem előké- szí tő tanfolyamok irányítóival és előkészítő foglalkozásokat kívánunk szervezni intézetünkben az alkalmassági vizsgán megfelelt pályázóknak magyarból és történelemből. Mindezt a KISZ- szervezetek aktív bevonásával. Reméljük, tervünk megvalósítása után megyénk középiskoláiból pedagógiailag jobban felkészült, a tanítói hivatást még jobban tisztelő diákok pályáznak intézetünkbe. , Dr. Károly István a Sárospataki Tanítóképkő Intézet igazgatója Látta-e má a budapesti Rozmaring VIRÁGÜZLETÉI a Búza téren ? \ Menyasszonyi csokrok — Modern kötészet Alkalmi díszítések — Növcnykülönlcgesséfcck Koszorúk M egr ende léseit kívánságra elszállítjuk Műsorváltozásokról, gondokról—ószitn
