Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
mmmm ÉSZAK-MAGYARORSZÁG \ 1972. febr. 10., csütörtök Darvas József hatvanéves AMIKOR legutóbb megyénkben járt, és Szikszón részt vett egy nagy sikerű író—olvasó találkozón, sokak hitetlenkedtek, amikor szóba került életkora. Mert nehéz elhinni, hogy Darvas József, ez az örökké aktív, tevékenykedő, fáradhatatlan író, politikus, közéleti személyiség már (10 esztendős. Pedig így van. S ha a „titkot” kutatnánk, akkor bizonyára éppen ebben az örök tevékenykedésben találhatnánk meg a hitetlenkedés okát. Mert Darvas József — akár az írót, akár a politikust, akar a közéleti embert nézzük — úgy élt és él közöttünk, hogy nem pusztán szemlélője, hanem aktív részese is volt azoknak t az eseményeknek, amelyeket történelmi sorsfordulókként ,emlegetünk. Nemcsak az események hatottak rá, a maga erejével ő is hatni próbált mindig az eseményre. Hogyan is írta a Város az ingoványon előszavában? „...leginkább egy szenvedélyes hangú íölszőlaláshoz hasonlítanám, valami nagy történelmi perben, amelynek magam is részese voltam ...” De nemcsak annak a pörnek volt íróré- szese, hanem minden pörnek, melyet a nép fölemelkedéséért, sorsának emberibbé formálásáért vívtunk. NEVÉT, munkásságát szinte mindenki ismeri. A Szakadék, a Részeg eső írója sokak közeli ismerőse, még akkor is, ha ez az ismeretség csak egyoldalú. Mert műveivel, hőseinek sorsával nagyon sokan érzik rokonnak magukat, nagyon sokan ismernek magukra. Írói programja világos és egyszerű. Cselekedve, ha kell harcok, küzdelmek árán előbbre lépni. Ezért harcolják meg hősei is a maguk harcát, akkor is, ha olykor, tévedéseken, buktatókon keresztül vezet az útjuk. MI, BORSODIAK születésnapján talán egy kicsit meghalódottabban köszöntjük. Hiszen az író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke gyakori vendég nálunk. Szívesen jön közénk még akkor is, ha származása Orosházára, a Viharsarokhoz köti. Ha csak a legutóbbi évekre gondolunk vissza, több színházi bemutató kapcsán eszünkbe villan neve. Hiszen itt mutatták be A térképen nem található című, sok vihart kiváltott drámáját, láttuk korábban a Kormos ég drámaváltozatát, a Hajnali tűz című darabját, s legutóbb első vígjátékát is, a Pitypangot. De nemcsak a színházban' találkozhattunk vele, hanem különböző tanácskozásokon, legfőképp pedig író—olvasó találkozókon. HATVAN esztendő. Népünk életében korszakos változásokat hozott, mint ahogy azt hoztak az évek az ő életében is. Művei e korszak vallomásai. Kisza- kíthatatlan része lett munkássága a magyar irodalomnak. Nem csupán kötelező tananyag a középiskolák diákjai számára, hanem művészi értékű, dokumentatív erejű bizonyságok is valamennyiünknek. Film jegyzet j A sípoló macskakő Délután mindig sokan vannak Csendbe burkolózott a mezőkeresztesi községi könyvtár. Délelőtt nem sokan kopogtattak be a tanácsháza emeletén levő községi könyvtárba. — Délután mindig sokan vannak, meg az esti órákban is. Délelőtt csak akkor, ha piaci nap van. Olyankor jönnek az asszonyok, akik — ha már úgyjs kijöttek — bekopogtatnak hozzánk is könyvért, olvasnivalóért. Mihály Gy özöne, a könyvtár vezetője magyarázta így a csendet. Azután folytatta: — Azért nincs időnk unatkozni. Teli vagyunk tervekkel és tennivalókkal. Rendszeres «yennek foglalkozások Évek óta volt ebben a könyvtárban gyermekfoglal- jíoztatás. Tavaly egy kicsit visszaesett a könyvtárnak ez a tevékenysége. — Idén újra szeretnénk, ha havonta egy alkaloménál néhány órára gyerekek népesítenék be a könyvtárat. Meséket mondanánk, megtaníta. núnk őket a katalógus használatára filmeket vetítenénk. — Nem hat majd zavarólag, hogy közben elkészül az iskolai mintakönyvtár?, .Ta«adólag rázta a fejét. — Nem hinném. Más ez és más az. Ott inkább rhajd a szaktárgyi anyagokat keresik a gyerekek, olyan lesz a könyvállomány. És itt mégis csak nagyobb a választék. Különösen szépirodalomból. Aztán elmondotta, hogy a gyermekfoglalkozásokon szeretnének könyvismertetéseket tartani, ajánló jegyzékeket is készítenek az itt meglevő, a gyermekeket érdeklő könyvekből. — Viszonylag könnyű a helyzetünk: az egyik fiókkönyvtárosunk ugyanis -tanárnő. így azután könnyen össze tudjuk egyeztetni az igényeket a nálunk meglevő lehetőségekkel. Irodalmi klub alakul — Mondta, hogy irodalmi klub alakul a községben. — Igen. Március 1-től már lesznek foglalkozások. _ Nagyon sokat várunk ettől: új olvasókat. A fiatalok közül! Mert az az igazság, hogy ebből a rétegből van a legkevesebb olvasónk. A K.ISZ- szervezet sokat segíthet. Igen. a KXSZ-szervezet. Mely most alakítja nagyközségi bizottságát. S nagyon, szép dolog, hogy egyben irodalmi klubot is létrehoznak. A könyvtárban mindenesetre már válogatják azt a kis „mini-anyagot”, mely a klubba kerül. A mai irodalom, a kortársi irodalom legizgalmasabb, legnagyobb érdeklődésre számottartó alkotásaiból. — Mit vár ez a klub a könyvtártól ? — Az igényeket már elmondták. Mindenekelőtt természetesen izgalmas, jó könyveket. Erről megpróbálunk gondoskodni. Azután könyvismertetéseket is, egv- egy foglalkozás elé vitaindítónak. — És mit vár a könyvtár? — Azt, hogy a klubfoglalkozásokon keresztül sok fiatal életre szóló barátságot köt a könyvvel, s még több fiúhoz és lányhoz juthatunk el ebből a korosztályból. Könyvek kendőbe kötve A könyvtár olvasói között viszonylag sok a 40—60 év közötti ember. Sokan közülük rendszeresen, minden este beülnek ' a könyvtárba. Olvasgatják a folyóiratokat. Ezért is van az, hogy ebben az esztendőben a tavalyi kétezer forinttal szemben 4 ezer forintot fordítanak napilapok, hetilapok, és folyóiratok vásárlására. — Szeretnek olvasni az emberek. Az idősebbek közül főleg az asszonyok. S ami az érdekes, szinte megmagyarázhatatlan, olykor röstellik. — Restellik? — Igen, van olyan, nem is egy, aki bejön, kivesz 5— 6 könyvet, s azután beköti a kendőbe. Hogy ne lássák a szomszédok. Sokáig nem értettem. Aztán lassan rájöttem, azért csinálja, mert mit mondanak a szomszédok, hogy ő ráér olvasni és nem dolgozik. Persze, ilyenek egyre kevesebben vannak. Mert ma már nem bűn és nem.szé- gyen, ha valaki sokat olvas, ha könyvtárba jár. Mert ma már Mezőkeresztesen is egyre többen kopogtatnak be a könyvtárba a falu felnőtt lakosai közül, Csutorás Annamária A címben szereplő sípoló macskakő egy élelmes párizsi üzletember ötlete. Amikor 1968. májusában a párizsi Quartier latinban a diákok az utca felszedett macskaköveivel szálltak szembe a rendőrökkel, a hatóságok le- aszfaltoztatták az utakat. Egy üzletember gumiból készített emlék-macskakö veket, amelyek, ha nekiütődtek valaminek," sípoltak. Egy ilyennel találkoztak azok a buda_ pesti gimnazisták, akik a gecsőpusztai nyári építőtáborban várták, van-e valami értelme a táborozásnak. A macskakő egy odalátogató francia diák kocsijából került elő, s mindössze annyi funkciója van, hogy címet adjon Gazdag Gyula első játékfilmjének. Ez a film minden bizonnyal bőséges vitasorozatok forrása is lesz. Mai életünk egy kiragadó jelenségét tükrözi, mesterségbe]i eszközeit tekintve, nem is rosz- szul, fiatalok számára bizonyára nagyon vonzó is lesz ez a film, de feltétlenül polémiára sarkall. Egy pesti gimnázium nyolcvan fiúnövendéke megérkezik a gecsőpusztai építőtáborba, hogy két hétig dolgozzon. A tábor sokkal inkább büntetötelep, mintsem a fiatalok kollektív életre nevelésének jó kerete. Parancsnoka tanár, de inkább hajdani lágerparancsnoknak tűnik. Üresen kongó frázisokat ismételget, lélektelen, munkáját rutinszerűen végzi. A legnagyobb baj azonban, hogy nem tudják a diákok idejét kitölteni, energiájukat hasznosan lekötni. A táborrend csupa tilalomból áll, munka viszont nincsen, mert a gazdaság nem lúd számukra biztosítani. A fiatalok a kéthetes semmittevés ellen lázadnak, nem szívesen vesznek részt a kínnal kitalált spontán programokban, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy az idő teljen, s nekik ne juthasson esziilcbe ottlétük értelmetlensége. Van, aki megszökik, s van, aki — hogy hasznosítsa magát — munkát .vállal magángazdálkodónál. Kiábrándító. elszomorító a kép. Kiválóan érzékelteti, mennyire felesleges így az időtöltés. Milyen rossz, ha a felnőttek nem őszinték a fiatalokkal, ha\a fiatal csak a szervezetlenséget látja maga körül. Milyen rossz, ha. a A púrínwnku gyakorlatából Újszerű kezdeményezés a mezőkövesdi járásban Az elmúlt év szeptemberé, ben újszerű kezdeményezés indult el a mezőkövesdi járásban. Ennek lényege, hogy a pártbizottság irányításával a járás párt- és állami szervei — bevonva ebbe a munkába a tömegszervezeteket is — az önálló közigazgatású községekben megvizsgálják a helyi párt, állami szervek valamint a w- megszervezetek tevékenységét. Havonként két községben kerül sor ilyen jellegű tanácskozásra. Ezen a járási pártbizottság első titkára, vagy titkára, a járási hivatal elnöke, s a járás tömegszervezeteinek vezetői vesznek részt. A vizsgált község képviseletében a csúcs- és az alapszervezeti párttitkár, a községi tanács elnöke, tö- megszervezebi vezetők, a termelőszövetkezet elnöke, s az - iskolaigazgató van jelen. Ezeknek a helyszínen megtartott tanácskozásoknak a legfőbb célja, hogy felmérjék: milyen mértékben hajtják végre a párt politikáját s hogy a járás párt-, állami és társadalmi szervei kellő segítségei, útmutatást adjanak az érintett község vezetőinek. Hasznos ez a beszámoltatás azért is, mert jobb munkára, a község politikai. gazdasági, társadalmi helyzetének alapos, részletes elemzésére ösztönzi a helyi vezetést. Az eddigi jól bevált gyakorlat szerint a tanácselnök, vagy a párttitkár ad mindenre kiterjedő tájékoztatást a jelenlevőknek. A beszámoló magában foglalja a község általános •■helyzetének. fejlődésének megítélését, a tanácsi munka főbb kérdéseit, a helyi gazdasági szervek, termelőszövetkezetek, vállalatok tevékenységét. Ér. tékeli a párt, tanácsi szervek és a tömegszervezetek munkáját, összegezi a párt vezető szerepe érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokat, elemzi a község általános politikai, ideológiai helyzetét. A járásban eddig tizenkét községben végezték el ezt a munkát. Megkértük Molnár András elvtársat, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkárát összegezze a tapasztalatokat. — Rendkívül hasznosnak bizonyultak a községek vezetőivel folytatott beszélgetések — mondotta. Minden alkalommal átfogó képet kaptunk a helyi viszonyokról. Valamennyi beszámoló nagyon tárgyilagosan, őszintén szólt a községek, politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, önkritikusan tárta fel a meglevő hibákat, fogyatékosságokat. Szinte kivétel nélkül mindenütt egyedi, sajátos problémák vetődtek fel, így már ott a helyszínen konkrét segítséget tudtunlo adni megoldásukhoz. Elmondhatom. hogy a községek vezetői messzemenően helyeselték ezeket a megbeszéléseket." követendőnek tartották a jövőre nézve — fejezte be szavait. xh W Nélián.van a nyolcvan munkára váró táborozóból. táborélet unalmas sablonokból tevődik össze, ha nincs valóban vonzó tartalma, hn értelmetlen a munka, mint például a filmbeli árokásás. Ezt. a tartalmatlan és értelmeden táboroztatást igen jól érzékelteti a film. ami igaz lehet egyetlen adott tábor, illetve néhány fiatal táborozási tapasztalatai esetében. De már ebben az esetben is vitatható, hogy csupa konok. ostoba, előítélettel teli felnőtt. áll szemben a fiatalok sok egészséges életerőtől, Tót t - vágytól duzzadó és a maga szertelenségében is roppant szimpatikus csoportjával. Nincsenek sehol csupafehér fiatalok és csupafekete felnőttek. És nincsen meg ennek a vázlatos történetnek a társadalmi háttere, nincs meg a környezete. A film nem köteles ugyan bemutatni az ellenpéldát, ha éppen ezt a tábort akarja elénk idézni, s ennek tükrében akar valamit mondani, de a történet jobb kidolgozásával, vázlatosságát több tartalommal kitöltve feltétlenül érzékeltetést kívánt volna, hogy az ifjúsági táborok életének nem ezek a legfőbb jellemzői. Így nem sokkal lett több a film egy rosszul szervezeti tábor életéből vett és mesteri. módon filmre vett villanásoknál, de változatosságában is sok tanulsággal szolgál, mélyen elgondolkoztat. Gazdag Gyula írta, rendezte és vágta a filmet, operatőrje Andor Tamás volt, zenéjét Illés Lajos szerzetté, és együttese közre is működik. A szereplők amatőrök. Nyolcvan pesti gimnazista és néhány felnőtt játssza a szerepeket. (Sajnos, kevesen tudnak közülük érthetően beszélni.) Feltűnik a filmben egy magyar származású francia diák is — övé a sípoló macskakő —, aki a magyar táborok után érdeklődik valami ismeretlen okból. Ha csak ezt'a tábort ismeri meg, bizony torz képet kap. Nekünk is hihetőbb lenne — minden negatívumával együtt —, ha a villanó vázlatrészletek helyett kidolgozottabb, erősebb társadalmi megalapozottságú filmet lát. nánk. Fiatalabb nézőknek különösképpen ajánljuk. Benedek Miklós Funny girl A hét másik új bemutatója a Funny girl című kétrészes amerikai musical, amely egy évvel ezelőtt már a fővárosi Corvin moziban nagy sikerrel szerepelt. Most széles változatban \s a közön- , ség elé került, hogy Barbra Streisand, a kiváló énekes- táncos főszereplésével, egy különös karrier életre keltésével elszórakoztassa azokat, akik a látványos zenés műveket kedvelik. A filmet William Wyler rendezte, akinek Római vakáció és Hogyan kell egymilliót lopni című filmjeit korábban sikerrel játszották a magyar mozikban. Új virágüzlet a Búza A budapesti Rozmaring Tsz Virág a lakásban című bemutatóval nyitja meg február 11-én 14 órakor virágboltját Saját termesztésű vágott és cserepes virágok. Gazdag választék, növénykülönlcgességek, modern kötészet. Megrendeléseket házhoz szállítjuk.
