Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
1972. febr. 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A nadrágos bárány A Borsod megyei KISZÖV- höz tartozó ipari .szövetkezetek a nők gondjainak megkönnyítése érdekében jelentős segítséget nyújtanak az állami óvodák bővítéséhez. Tizenhárom ilyen miskolci kollektíva 765 ezer forintot ajánlott fel az óvodák bővítéséhez. s a vidéken levő szövetkezetek jelentős része az R-alap egy százalékát adja ilyen célra. A Sárospataki Ruházati Szövetkezet dolgozói ,,egy napol a városodért!’’ akcióban szabad idejükből egy napot fordítottak a termelésre és az ezért, kapott összeget az iskolai napközi otthonok, óv,ódák fejlesztésére ajánlották fel. A Miskolci Háziipari, valamint az Asztalos Szövetkezetben a gyermekes anyák munkakezdés előtt 15 perces Időkedvezményt kapnak, hogy több idejük legyen a syermeket az óvodába elvinni. | ELTELIK egy kis idő, amíg megszokjuk a juhho- dalv félhomályát, zaját, szagát és már semmi sem -zavarja szemünket, fülünket, orrunkat, A szalmában térdelő juhászokat figyeljük, akik gyors mozdulatokkal nyúznak egy néhány órás bárányt. — Elhullott — mondja az egyik juhász, és fejebúbja- ra tolja a kucsmát. — Gyenge volt, nagyon gyenge. — Látom, hogy izzad a homloka. arckifejezése is azt jelzi: nagyon nemszeretem munkát végez. Csak a szeme. meg a keze; ezek figyelnek arra. amit csinál. — A lenyúzott bárány- bőrnek — mondja a másik, az öregebb — fontos küldetése van. ha már elpusztult az, „aki” benne élt. De még nagyobb a küldetése a szí- vének-vérének. — Cigarettát gyújt, fújja ki a füstöt, mintha nagyot sóhajtana, közben még ezt mondja: — A kis szivének... Mert egy „így- bújtatjuk bárányt" nadrágba a hí>)üli keli cselekednünk! Ter tu élői, fogyasztói és társadalmi érdekek kérdéseinkre válaszol dr. Sous Lajos lőosztályve/cíő-helycUes A bornak, a sörnek, általában a szeszes italoknak — s természetesen az üdítő italoknak is — eredeti „gazdája” a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Felkerestük dr. Soós Lajost, a minisztérium termékforgalmazási főosztályának helyettes vezetőjét, s megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hogyan látja a minisztérium szerepet az „italfronton?” — A MÉM-nek tulajdonképpen kétféle igényt kell kielégítenie: egyrészt á termelők és a fogyasztók igényét, másrészt pedig társada- 1 ompo 1 iti ka i szem pon tból természetesen mi is egyetértünk azzal, hogy az alkoholizmus káros hatását a minimálisra kell csökkenteni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezért képviselteti magát az A1 ko_ hólizmus Elleni Országos Bizottságban is. A minisztérium felügyeleti szerve a szesz- és likőriparnak, a borgazdaságnak és a söriparnak. Ezek gazdasági érdekeltsége a forgalom növelésével függ össze. A vállalatainknál adódó elleni- mondást úgy igyekszünk feloldani, hogy e vállalatokat érdekeltté tettük az üdítő italok' előállításában és forgalmazásában. — Mi a helyzet az üdítő italokkal? Hogyan alakul fogyasztásuk? — Az üdítő italok forgalma az elmúlt öt évben duplájára emelkedett, természetesen még így is csak viszonylag csekély hányada az italfogyasztásnak. A szesz- és likőripar állítja elő, s forgalmazza a Coca- Colát és a Sztár colát. A söripar, valamint a Budapesti Szí kvízipari Vállalat (mint tanácsi vállalat) a Pepsi Colát. A borgazdaság — a Badacsonyi Állami Gazdaság — a gazdája az osztrák szabadalom alapján szőlőléből gyártóit Traubisoda szénsavas dúsítá. sú üdítő italnak. Az idén kezdték meg előállítását, az év végéig 40 ezer hektoliterrel termelnek belőle, a jövő évtől kezdve pedig évenként 100—120 ezer hektolitert. — Nyilván önök is tudják, milyen sok a panasz az iidítö italokkal kapcsolatban, a hazai ••várt mányok minősége, illetve a keresett külföldi iidítö italok gyakori hiánya miatt. Magunk sem tagadjuk, hogy jelenleg nagy a feszültség az üdítő ital ellátás, ban. Ezt a külföldi eredetű italok behozatala nemhogy enyhítette volna, hanem inkább fokozta azzal, hogy utóbbiak csak az ország bizonyos körzeteiben kerülnek forgalomba, és ott sem kielégítő mennyiségben. Másrészt ezek a márkás üdítő italok összehasonlítási alapul szolgálnak a hazai hasonló termékekhez, s ezt. az összehasonlítást a magyar üdítő italok egyelőre nehezen bírják el. Szakemberek most foglalkoznak azzal a tervvel, hogy az említett Traubisoda technológiájával ne csak szőlőből, hanem egyéb gyümölcsökből is próbáljanak hasonló minőségű üdítő italt gyártani. A vizsgálatok jövőre kezdődnek meg. A MÉM álláspontja is az. hogy a jelenlegi helyzet nem tartható. Megoldást kell találnunk arra, hogy a kitűnő hazai gyümölcs-alapanyag tömegesebb hasznosításával a külföldi italokkal azonos értékű, minőségű gyümőlcs- leyeket, szénsavas üdítő italokat állítsunk elő; — A másik minisztériumi feladat az alkoholizmus elleni küzdelemben a direkt termő szőlőtelepítések felszámolása. Kérhetnénk-e erről is tájékoztatási? — Hazánk szőlőtermő területeinek még mindig mintr egy 15 százaléka — 60—70 ezer katasztrális holdny-i — direkt termő szőlő; ezek kivágat ás a. megsemm isi tése rendkívül nehéz feladat. Az új bortörvény két. vonalon is igyekszik hatékony lenni: egyrészt, tiltja az e kategóriába sorolt szőlő telepítését. másrészt tiltja a direkt termő szőlőkből készült borok forgalmazását. Reméljük, hogy a bevezetett koriá. hozások hatására, s az új fajták nagyüzemi elterjesztésével — esetleg konkrét gazdasági támogatással is — a következő években jelentősen csökkenthetjük a direkt termő ‘szőlőtelepítések területét. Országszerte egyre keresettebb a barcikai faSazitei Kazincbarcikán működik hazánk egyetlen olyan üzeme, ahol a Borsodi Hőerőmű melléktermékéből, a kazánokban elégetett szén pernyéjéből jó minőségű építőanyagot készítenek. A könnyűbe- tongyár dolgozói az elmúlt esztendőt rekorderedménnyel zárták. A tervezett 180 ezer helyett 210 ezer köbméter gázszilikát falazóblokkot és válaszfallapol adtak a kislakásépít őknek. A hat tégla nagyságú falazóblokk igen nagy előnye, hogy könnyű, kiváló hő és hangszigetelő, s emellett fúrható. faragható anélkül, hogy elrepedne. Ezt a terméket elsősorban a családiház építők vásárolják szívesen. A falazóblokk népszerűségére jellemző, hogy bár az árát 20 százalékkal felemelték, a kereslet nem csökkent iránta, s már a gyár egész évi termelését lekötötték. Ez pedig nem kevesebb, mint 200 ezer köbméter, amely 6700 kétszobás, komfortos családihoz felépítésére elegendő. A nyolc éve üzemelő gyár az idén először már az ország minden megyéjébe szállít ebből a termékből. Ezért az üzem szocialista brigádjai úgy határoztak, hogy az éves munkaversenyben nem a többlettermelésre. Iranern a minőség javítására törekednek. hogy a falazóblokkról a legjobb véleménnyel legyenek az új területeken, Somogybán és Zalában is. másik báránynak az életét fogja megmenteni. A hodályban az ikreket ellő anyajuhok bárányaikkal külön-külön el vannak kerítve. Így is vigyáznak rájuk a juhászok. Az ikerellés máskülönben is megviseli az anyát és a bárányokat, de a legtöbbször az a baj. hogy az anyának nincs elég teje. hogy mindkettőt felnevelje. Es ilyenkor van „küldetése” a frissen elhullott bárány bőrének, vérének-szivének. A JUHÁSZ fél kézzel kiemeli az elkerített ólból az ikerellés egyik kisbárányát. Leteszi a szalmába, melléje térdel, és az előbb kimúlt bárány szívével bekeni fehér. ráncokba toluló bőrét. Mint valami ősi, pogány áldozat. olyan a kép, ahogy a juhász a homályos hodály megtaposott szalmáján térdel. egyik tenyerében az elpusztult bárány már moc- cantalan, de még meleg szívével, másikkal az élő nyakát tartva-fogva. Ősi. de nem pogány. A bölcsesség ősi és népi. Mert ezután ráhúzzák a bárányra a frissen nyúzott, bőrt. — Íme. a nadrágos bárány — mutat, rá a juhász. Ahogy elengedik, a zsenge állal ügyetlenül lépked a dupla bundában és fogalma sincs róla, hogy most születik meg másodszor, hogy inast születik újjá. A juhászok most már nem nyúlnak hozzá egy ideig, csak a szemükkel, követik ügyetlen, anyát kereső mozdulatait. Aztán néhány óra múlva: — Megpróbáljuk? — néz az egyik juhász a másikra. — Megpróbálhatjuk — bólint a másik. LEHÚZZÁK a bárányról a vendégbőrt, a „nadrágot”, es odaviszik ahhoz az anyához, amelyiknek elpusztult báránya szívével az imént, bekenték. Leteszik mellé, és figyelik. A bárány éhes, az anya saját magzatának szagát érzi rajta, így hamar egymásra találnak. — Elfogadta — hunyorít ravaszul az egyik juhász. — El — bólint a másik. — Élni fog ... A Mezónagymihályi Állami Gazdaság csincselanvai kerületének volt Barzsó-ta- nyai részén, a , homályos hodályban zavartalanul folyik tovább a szűkre zárt élet. Bodnár Lajos és Szajkó István, a két juhász most szinte éjjel-nappal itt van. Ellenek az anyajuhok. Az ollós tíz százaléka ikerellés. O. J. Szabados György felv. Jegyzetek a faluból A népfront jegyében Fa 1 úgy ü lések re in vi tál jók a lakókat. A kisközségekben a régi. hagyományos módon, a liangosbemondó segítségével, a nagyobbakban pedig inkább írásos meghívón. Mostanában a mi megyénkben is alig múlik el nap anélkül, hogy valamelyik faluban ne gyűlnének össze az emberek az esti, már nagyobb munkától mentes órákban ilyen gyűlésekre. Ha valaki véletlenül csöppenne az összejövetelbe, és megkérdezné a jelenlevők foglalkozását: rögtön kitalálhatná. milyen • rendezvényre került. Mert tanítót, üzemi munkást, tsz-dolgozót. orvost. papot, tanácsvezetőt, háziasszonyt, agrármérnököt. kereskedelmi alkalmazottat és egyáltalán, a község minden társadalmi rétegét megtalálná. Mert a népfront jegyében gyűlnek össze. A Hazafias Népfront jegyében, hiszen javában tartanak már a népfront községi, körzeti bizottságainak újjá választásai. Azoknak, akik régóta járnak már ilyen gyűlésekre, feltűnik: a részvevők között több a fiatal, több a nő, mint az előző ciklus választásain. Valahogy „megfiatalodtak” ezek a gyűlések. Szó szerint is. aktivitásukban is. Felszólalók jelentkeznek, a köz dolgairól. a falu dolgairól szólnak. A villanyhálózat bővítéséről — hiszen már újabb utca épült fel valahol —. az úthálózat fejlesztéséről. az ivóvízről. Persze, pénz kell mindehhez. Nem is úgy szólnak ezek az emberek: de most aztán rögtön csinálja meg valaki, hanem inkább úgy: próbáljuk megtalálni a módját, hogyan, miképpen léphetnénk előbbre. Mert a mindenféle réteg mindenféle szakembert is magába tömörít. És ha az egyik elmondja, hogy ő ebben és ebben tudna segíteni. rendszerint a másik sem marad el mögötte. Szakéin berek mozgósí lása — szoktuk fogalmazni a jelenséget. Persze, magukat mozgósítják. A népfront által megteremtett lehetőség segítségével. Ezek a gyűlések természetesen nem oldják meg a gondokat. Nem is ez a céljuk. A bizottságok újjóvá- lasztása a cél. De feltétlenül segítenek a gondok eltüntetésében, a tennivalók meggyorsításában. Már kicsit — vagy nem kicsit — azzal is, hogy éppen kit választanak, kiket választanak meg. Hiszen minden fórum erejére szükség van az elöbbrelépéshez, a továbbjutáshoz. Ezt mindinkább érzik, tudják . a községekben. A kicsikben is, a nagyokban is. A falugyűlésekre szóló meghívásokat, a hangosbemondót, az írottakat — komolyan veszik. <P«) Munkájukkal bizonyítanak Tíz éve alakult a 35. számú vetőmagbolt Május 1. szocialista brigádja. Az 1962- ben alakult brigád akkor az első volt a szövetkezetben és nagyrészt járatlan utakon kellett haladniuk. A brigád megalakulása után az első tennivalójuk a munkavégzést. a munka megszervezését tűzte ki célul. A szocialista brigád megalakulását követő időszakban a profil- kialakításon kívül a forgalom növelése, illetve a megfelelő szinten tartása volt a cél. Viszonylag rövid idő alatt, a többszörösére növelt forgalom mellett már gondolhattak az összefogás segítségével megvalósítható további feladatok elvégzésére is. A megalakulás utáni SÄ :í;í '’»így kíöWSííi ;■ SS; > iaSrtMfss»® y \ ■ , :\íí?s%. : ÄäilK lili A í > r : IÉ1II ■ ■: i h - > Av ■ A Dunántúli Nádgazdasági Vállalni velencei üzemében négy dán Pelikán elnevezésű gépsor vágja a nádat. Ezek a speciális gépek vízen, szárazon, mocsáron egyaránt biztonságosan közlekednek. A Velencei-tavon is ideális segítői az embernek. Az új gépek naponta 2500 kéve nádat vágnak le. években az együtt dolgozó brigádtagok megismerték egymást, megtanultak a közösség gondjaival és problémáival is foglalkozni. Oldal Tiborné, a ma már aranykoszonis Május 1. szocialista brigád vezetője igv vall erről: — A szakmai munkánk végzésé közben egyre jobban tudatosodott bennünk, hogy a mi munkánk ugyan kicsinek látszik, mégis a szövetkezet egész életére kihat. A vezetőkkel konzultálva és a termelési tanácskozásokon beszélgetve alakítgattuk. ki elképzeléseinket. Ma a brigád minden tagja háromszoros kiváló dolgozó. Oldal Tiborné, a brigád vezetője pedig az elmúlt években kiváló munkájáért kormánykitüntetési kapott. A szocialista brigád életében az elmúlt évek a kollektív elismerést is meghozták. és ennek állomásai az 1967-ben elnyert bronz, az 1969-ben elnyert ezüst és az 1971-ben megkapott arany- fokozat volt. Az eddig elhangzottakból az következne, a Május 1. szocialista brigádnak na- gy-on könnyű ösvényen sikerült eddig eljutnia. De ez nincs így-. Számtalan gond. probléma nehezítette a munkájukat és nehezíti ma is. S mégis talán a napjainkban érkeztek el ahhoz, hogy- a jövő útjait kutassák. Szakmai szempontból a nagy-kereskedelmi vállalatoknál működő brigádokkal a szocialista szerződés megkötésére gondolnak elsősorban. Talán szerencsés volt a névválasztás. A brigád neve a munka ünnepe is. A pontosan, jó] végzett munka ünnepéé. Az eddigi elismerések bizonyítják, hogv munkájukkal ők is méltók ehhez az ünnephez. H. G. Ipafi mkitá az óvodÉérf
