Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
1972. febr. 10., csütörtök ÉSZAk-MAGYARORSZAG 3 Mindenki segíteni akar Kis lámpák nagy autókhoz (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítani tudjak az itt kiesett kapacitást, fedezik a szükségletet. Átcsoportosítások Az őrlőüzem és berendezései eléglek, itt, csak a csupasz falak meredeznek. De a lisztcsomagoló gépek, melyek nem itt voltak elhelyezve, teljes épségbén megmaradtak, a meglevő készletből a csomagolás továbbra is folyamatos lesz. De más intézkedések is történtek: a megyében 11 működő malom napi termelését a maximálisra fokozzák: az itt épségben maradt gépeket ezekbe átviszik, s az István-malom- ban most munka nélkül maradt szakképzett malomipari dolgozókat szintén a megye többi malmaiba csoportosítják ót. hogy azokban haladéktalanul megkezdjék a több műszakos termelést. A megye vezetői ugyancsak intézkedtek az eddig tartalékban levő abaújkéri malom gyors üzembe helyezéséről, ezenkívül Putnokon. Sárospatakon, Mezőkeresztesen a termelés fokozásával egyidejűleg a lisztcsomagolást is több műszakra állítják ut. egy új gépel pedig igen rövid idő alatt Szik- | szón is üzembe helyeznek. Folvauitüo* ellátás A határozott, gyors intézkedés. nem utolsósorban a raktárakban levő, tartalék megerősíti biztonságérzetünket: a megye és a város ellátása folyamatos. lesz. senki ne higgyen a ..jólérlesültek- nek”, az esetleges rosszhiszemű híreszteléseknek. Az István-malom pusztulása nagy veszteség, de nem pótolhatatlan. Sajnáljuk városunknak ezt a már-már mü- emlékda rabját, de lesz helyette új. szebb, jobb! Az üzletekből pedig egy másodpercig sem fog hiányozni a liszt, a kenyér, mert hu saját belső tartalékaink kimerülőfélben lennének is, mellettünk állnak a segíteni kész megyék, az egész ország! Onodvári Miklós Á brigádok küldötte A YILLTESZ rtiósjenői telepén Hónapról hónapra több ezer helyzetjclzö lámpát és rendszámtábla-megvilágítót készítenek. Megrendelőik az AUTÖKER. a Csepel Autógyár és az Ikarus. Fontos politikai felaiat A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése az ózdi járásban A X. kongresszus határozatainak megfelelően folyamatban van iskolarendszerünk felülvizsgálása. Ennek egyik fontos témája a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulása, illetőleg továbbtanulása. Nálunk, az ózdi járásban különösen az, mivel a fizikai dolgozók túlnyomó többsége ipari munkás. Az Ózdi járási Párt-végrehajtóbizottság első alkalommal 1969 februárjában, legutóbb pedig 1971 decemberében is megvizsgálta a fi-' zikai dolgozók gyermekeinek helyzetét, és határozatot hozott a munka további javítása céljából. A vb ülése a múlt év végén megállapította: az 1969- es határozat után párttitkárokkal, állami és társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákkal, szülőkkel és pedagógusokkal is ismertettük a feladatokat, s járásunkban Igyekeztünk a tehetséges m un kásgy ermekek továbbtanulását az egész társadalom ügyévé tenni. Azóta előrelépés történt a szakrendszerű oktatás ki bővítésében. s az általános iskolák körzetesítésében is van fejlődés. Mutatkoznak eredmények a pályaválasztás irányításában is. Például kezd kialakulni a helyes arány a gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek között. Az "171—72-es tanévre beiskolázott tanulók fele szakmunkásképzőbe. a másik fele pedig középiskolába nyert felvételt. Ezen belül a tanulók 43,4 százaléka gimnáziumba. 56,0 százaléka pedig szakközépiskolába jár. Ez az arány valamivel jobb, mint a megyei átlag, éspedig a gimnáziumba járók javára. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az egyes iskolatípusok között a me- ' "ei átlag körül mozog, ille- ' ileg — ha csekély mértékben is —, jobb annál. A lehetséges munkásgyermekek támogatására 1970- ben 21 ezer forint „szociális alapot" tudtunk biztosítani. 15 téren az előrelépést jelzi, bogy járásunk vállalatai ■ 1971-ben már 43 ezer forintot biztosítottak a középiskolákban továbbtanuló mun kisgyermekek szociális segélyezésére. A teljességre törekvés igen,ye nélkül említett eredmények mellett azonban jelentősek a gondjaink is. Az országosan közismert nagyobb tárgyi és személyi feltételek hiánya járásunkban fokozottabban jelentkezik. A szaktanári ellátottság problémáit érzékelteti, hogy az 1970—71-es tanévben mintegy 100 képesítés nélküli nevelő alkalmazására volt szükség. A képesítés nélküli nevelők aránya a tantestületen belül jelenleg csökkenőben van, de a bukások számának csökkenésében évek óta nem sikerült elöbb- relépni. Ez — ha nem is egyértelműen —, sok helyen összefügg a szakképzettség hiányával is. Közismert járásunkban a középiskolák túlzsúfoltsága. Ez főleg a gimnáziumokra jellemző, bár a putnoki gimnáziumban a nyáron lezajlott átalakítások folytán ez némiképpen csökkent, A középiskolai kollégiumok férőhelyeinek száma is igen szűkös. A putnoki gimnázium például egyáltalán nem rendelkezik kollégiummal. alapján — határozatban hívta íel a pártszervezetek figyelmét: tovább kell fokozni a politikai munkát annak érdekében, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése járásunkban még inkább az egész társadalom ügyévé váljék. A X. kongresszus határozatainak es ezzel ösz- szefüggésben a járási párt- vb decemberi útmutatásainak következetes végrehajtásához sokrétű, türelmes es céltudatos politikai felvilágosító munkára van szükség. Kovács Ernő az Ózdi járási Pártbizottság csoportvezetője A iiehézsoron mb°M tonacélhuzalt. készítenek. A „csavarborda" alig tizedmil- liméternyire emelkedhet majd ki a kész huzalból, de ennek aztán meg kell lennie. Oda kell figyelni, hogy meg van-e a „benyomódás", meg. hogy nem kopolt-e el a vi- diakö. — Nagyon fontos ennél a munkánál a technológia pontos betartása — magyarázza Haluska György, a húzógép kezelője. Ha kicsi a csavarodás. eldobhatjuk az egészet, semmit sem ér. Pedig a lakásépítéshez kell a betonacél. És ezért, mi is felelősek vagyunk. Szóval oda kell figyelni. Ami azt illeti — s ezt nemcsak a kettes huzalmüben, hanem a December 4. Dról- művek más üzemeiben is sokan tudják —. Haluska György keze alól nem igen kerül ki selejl. A másfél évtized. amit a vállalatnál eltöltött, megtanította a dróthúzás minden fortélyára, minden gépnek, minden anyagnak még a lelkét is ismeri. Ahogyan ismeri az embereket is: a brigádot. S így aligha véletlen, hogy a drótgyár szocialista brigádjai éppen őt bízták meg. — másodmagával — képviselje őket a vasas brigád vezetők országos tanácskozásán. — Szerintem azért eshetett rám a választás, mert nagyon jó a brigád — mondja. — A legtöbb brigádtagom nyolc, vagy tíz éve itt dolgozik, mind univerzális drót- húzó munkások. Dolgozni tudnak az egyes húzón, a finomsoron. a középnehéz-, meg a nehézgépeken is. Amióta csak részt vesznek a versenyben, a brigád minden évben megkapta a zászlót, az oklevelet, a jelvényt. Pedig nincsenek könnyű helyzetben: a brigádtagok többsége messzi vidékről jár be a drótgyárba. — Sokat gondolkoztam azon, mit is kellene elmondanom az országos konferencián — lép el a géptől egy pillanatra a brigádvezető. — Rengeteg a probléma. Talán a legelső az: hogyan lehet összetartani egy brigádot, amelyik nyolcvan százalékban bejárókból áll. Hogy le. hot összehozni egy közös programot? Persze valamit könnyít a helyzeten, hogy mind régen itt. vagyunk. Meg két testvérpár is van a brigádban: a két Szegedi és a két Haluska. • Cigarettára gyújt. Elgondolkozva fújja ki a füstöt: — Arról is beszélni kell majd. hogy az előző években sok probléma volt a brigádok értékelésével. Alert, előfordult. hogy a javunkra írtak valamit, amit nem is kellett volna. No. és fordítva is. Most úgy látom, jobb az értékelés. Tudunk a gyár problémáiról: évek óta létszámgondjaink voltak, s ma sem vagyunk túl sokan. Szóval, mi akkor dolgozunk jól. ha a vállalat teljesíteni tudja a tervét. És. hogy ez mit jelent? Minőségi munkát. Kevesebb kieső anyagot, kevesebb selejtel. Több készárut. A drólgyar jai a minap fogalmazták meg idei versenyvállalásaikat: — A mi vallatásunk lényege — magyarázza Haluska György —, hogy még inkább minőségi munkát végzünk. A százalékkal eddig sem volt baj. a brigádban sokan a 130—140 százalékot is teljesítették. De nagyon fontos a selejt további csökkentése. Aztán, még valami. Hogy az újonnan belépeti dolgozóknak segítünk. 15s nemcsak az elején. Mert nagyon sok fortélya van ennek a munkának. — Szeretnénk sok közös programot csinálni — pihen meg. — Amikor továbbképzésen voltam, sok jót hallót, lam a Diósgyőri Gépgyár brigádvezetüitöl. Hát. elmennénk együtt: megnézni, hogyan is csinálják. Arra is gondoltunk, hogy a nyáron cl kellene menni kirándulni. De nemcsak magunkban. Hanem vinnénk az asszonyokat is. Hadd ismerjék meg ők is egymást. — Tudja, —- mosol,yodik el — volt nekünk olyan brigádtagunk. aki. mondjuk meg. igencsak szerette az italt. Aztán addig beszéltünk a lelkére, addig győzködtük, hogy most már csak a colét meg a kávét issza meg. A múltkor a Sajó vendéglőben rendeztünk brigádvacsorát. Ott volt elölte az üveg, de nem nyúlt volna hozzá. Én mondom, nem mese a brigád nevelőereje. S/őiiie ^ gépen. S a gép ‘ ' mögött ott sorakoznak a kész kötegek. A borda magassága: egy tized- milli méter. I’lanck Tibor FaíugyüMs Abaújszántón A Hazafias Népfront aba- újszántói bizottságának ú.ijá- váiasztása alkalmából rendezett falugyűlést sikeresnek érlékelik a nagyközség vezetői. Közel háromszázan jelentek meg. s a jelenlevők többsége nő volt. Sok hozzászólás hangzott el, és ezek közül mindössze egy foglalkozott egyéni, személyes üggyel. A felszólalók többsége a nagyközség jelene, jő. vő.ie érdekében kért szót. Többen tiltakoztak az ellen a hír ellen, hogy a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei a szerencsihez csatolják. Megbírálták a helyi állami gazdaságot és termelőszövetkezetet. mert bizonyos mértékig veszélyeztetett a község gyümölcskultúrája. Szóltak a termelőszövetkezet anyagi helyzetéről, gaz. dálkodásáról. a vizvezeték- epítésről. a község köztisztaságáról, Szó esett Abaúj- szántó fiatalságának helyzetéről is. A járási párl-vb decemberi ülése egyeljek közt azt is megállapította, hogy a középiskolai tanárok ez irányú munkája kétségtelenül javult, Szemléletükben azonban szükség van a tudatosság további erősítésére, s arra is, hogy mindennapi tevékenységükben még nagyobb teret kapjon a tehetséges munkásgyerekek — elsősorban a betanított és segédmunkások gyermekeinek — segítése. Pedagógiai vonatkozásban sok helyen nehézséget jelent járásunkban az a hibás szemlélet és gyakorlat, amely szerint „a felsőbb iskolára jelentkező gyermekeket külön tanfolyamokon kell felkészíteni, hogy a felvételi vizsgákon megfeleljenek". Főként azért kell ezzel szembeszállni. mert tovább növeli. súlyosbítja az amúgy is jelentkező túlterheltséget, amely részben a tantervi, tankönyvi és tanári követelmények jelenlegi túlzásaiból adódik. Végrehajtó bizottságunk decemberi ülése — e fontos téma sokoldalú elemzése Ismét jó úton Akinek. Monokon vezet át az útja. igen gyakran még akkor is megáll a község egyik háza előtt, ha egyébként nincs ott semmi dolga. Mi is csak néhány percre, néma lisztéi eladásra álltunk meg Kossuth Lajos szülőházánál. Es ott hallottuk, hogy a község Kossuthról elnevezett termelőszövetkezete nagy eseményre, zárszámadásra készül. Zárszámadás előtt a monoki Kossuth Tsz-ben ■— A Isz vezetősége most ülésezik a párthelyiségben — újságolták —, a hétvégi zárszámadó közgyűlés elé kerülő mérleget, az éves eredményt tárgyalják meg. A?tán kiderült az is, hogy a tsz tagsága, de az egész község kíváncsian várja az eredményt. A legtöbb emberben bizakodás, remény, de akad még olyan is, aki csak morog valamit az orra alatt és legvint, ' © Hogy miért ez a nagy várakozás ? Látszik, hogy az idegennek nem valami szívesen mesélik el a tsz „belső" ügyét, de néhány félmondatból is kiderül, hogy az előző zárszámadás nagyon ro.sz- szul sikerült. Nem is emlékeznek rá szívesen. Viharos volt a hangulat. Mert. nemcsak az időjárás volt mostoha 1970-ben, a gyeplő sem volt kézben, „elszaladt" az egész gazdálkodás. Több mint ötmillió forint volt. a mérleghiány. Most már bennünket is érdekel, milyen lesz az idei zárszámadás, jogos-e a monoklik bizalommal teli várakozása. Mert azt is elmondják a beszédesebbek, hogy úgy érzik, az új vezetés jól dolgozott, érdemes bízni bennük. A parlhelyisegben hamarosan választ kaptunk a kérdésre. A tsz vezetőségi ülésén egyhangúan, s megelégedéssel fogadták el a mérleget, az 1971-es gazdasági évről készített számadást, amely néhány nap múlva a tagság, a zárszámadó közgyűlés elé kerül. Huszti István tsz-elnöktől. R. Kovács István párttitkártól és a vezetőség más tagjaitól, valamint az elkészült mérleg vaskos iratpaksamé- tájából egy kis zárszámadási „előzetest1’, néhány sokat mondó tényt, számadatot kaptunk. 0 Előbb elmondták, hogy az ú.i vezetés, de maga a tagság sem várt csodát az 1971 évtől. Eléggé kátyús mel- lékutakról kellett ismét az egyenesbe vezetni a Kossuth Tsz gazdálkodását. A bizalom sem volt kezdetben egyöntetű. a munkakedv sem volt meg mindenkiben, de a kitűzött célt sikerült elérni, sőt túl is szárnyalták a terveket. Most már azon az úton járnak, amely a valóban eredményes gazdálkodáshoz, a gazdag tsz megteremtéséhez vezet. De nézzük csak, mit mondanak a tények, a számok? Az előző „viharos” esztendőben csak 4 millió 912 ezer forint volt a tsz bruttó jövedelme. Azt megelőzően is csak 10.5 millióra sikerült feltornászni ezt a fontos mutatót, most pedig 13.5 milliós bruttó jövedelemmel zárja a gazdaság az 1971-es évet. A teljes termelési értéknél is megmutatkozik a nagyarányú fejlődés. Az előző évben 24,5 millió, most pedig mintegy 45 millió forint a teljes termelési érték. Érdemes azt is megemlíteni. hogy milyen termelési költséget fordítottak cgy-egy növényféleségre és mennyi lett a hozam értéke. Az őszi búza termelési költsége például 2 millió 337 ezer forint, a hozam 3 millió 438 ezer. Az őszi árpánál a hozam értéke háromszorosa a termelési költségeknél. Tavaszárpánál a 824 ezer forintos kiadással szemben 1 millió 631 ezer. kukoricánál az 1 millióval szemben több, mint 2 milliós a hozam értéke. És a cél most az. hogy az állattenyésztés színvonalát is magasra emeljék. Az adottságok megvannak ehhez is. Hiszen a tsz-ben igen nagy, jo gazdálkodással gazdagon kamatozó beruházásokra került sor. Az idén elkészül a mintegy 24 milliós beruházás. az 528 férőhelyes, komplex tehenészeti telep. Üj telepítésekkel gazdagodott a tsz nagyüzemi szőlője is. Sajnos, az elmúlt évben jégverés érte a szőlőt, iie a jól művelt ültetvény az idén már gazdag termést adhat. Sokat jelent az is. hogy a tsz területen valóságos természet átalakítási munkaiatokra kerül sor. Négy év alatt hajtják végre a mintegy 13.5 milliós meliorációs terveket. Táblásítás. tala.i.ia- vítás. vízrendezés, dülőutak rendezése, erdősítés és sok minden más is szerepel ebben a tervben. Az sem mellékes, hogy a Kaptár-tanya több. mint 3 kilométeres jó bekötő utat kap. Nemhiába reménykedett, s várja bizakodással a Kossuth Tsz tagságának zöme az idei zárszámadó közgyűlést. A gazdaság talpra . állt, a fejlődés útja biztosított. Ami a tagok, a dolgozók jövedelmét. illeti: az sem marad el a várakozástól. Az év közben kifizetett 80 százalék után most ki tudják fizetni a hátralevő 20 százalékot is. Pozsonyt Sándor
