Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 ISiKffAiS: 1972. február 6., vasárnap Hazai ősbemutató a Miskolci l\emzcii Színház stúdiószínpadán A Játékszín '72-ben, a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpadán megtartották az évad első bemutatóját, amely egyben hazai ősbemutatót is jelentett, ha nem számítjuk, hogy öt évvel ezelőtt Budapesten, felolvasó színpadon egyszer már találkozhatott a közönség Ugo Betti 1953-ban elhunyt olasz író Bűntény a Kecskeszigeten című drámájával. m A dráma története nem kötődik sem időhöz, sem helyhez. Valahol egy távoli vidéken, kétórányi járásra a legközelebbi emberlakta helytől, a Kecskeszigeten három nő él együtt. Egy özvegy, a lánya és a sógornője. A külvilággal a kapcsolatot egy öreg bácsika, Edo- ardo jelenti, aki időnként elviszi tőlük a kecskebőröket és cserébe élelmet hoz. Élnek magányosan, környezetükben csak a sok-sok kecske. Az özvegy fél évtizede van egyedüL Egykori férje, a professzor fogságban halt meg. Házaséletük korábban sem volt jó, a rettenetes környezet kiölt belőlük szinte minden emberi érzést, s egész életüket csak a kecskék unalmas mekegése, meg a zsaluk zörgése töltötte be. Megkeseredett, magányos nő az özvegy, Agata. Sógornője, Pia jóval fiatalabb, városból jött egykori tanárnő, szintén sérült lelkű ember, aki végleg nem érzi jól magát a szigeten. A harmadik nő. a fiatal diáklány Silvia, aki betegeskedés után. hosszabb vakációját tölti a rettenetes környezetben. Miért élnek a társadalmon kívül, miért a nagy magánosság, tartanak-e kapcsolatot a világgal, nem tudni. S ebbe a környezetbe csöppen egy magános férfiú, Angelo. Kalandor, gazember, szelíd nőcsábász, szélhámos? Fogolytársa volt a professzornak. de hogy barátja yolt-e valóban, vagy csak ismeri titkait, nem tudni.'. Bőbeszédű, nagysvádájú legény. Megjelenése a Kecskeszigeten gyökeresen megváltoztatja a három magányos nő életét. meg is szabadul, de Angelo holtan. Agata pedig élő halottként örökre a mekegö kecskék őrjítő környezetében marad. A háx-om nő külsőségeiben különbözően, de végeredményben egyformán reagál Angelo megjelenésére. Az özvegy 1 eleve elutasítja, ugyanakkor már az első találkozáskor tudja: nem tud neki ellentállni. Kiutasítás után visszavárja és természetes, hogy egymáséi lesznek. De a két fiatal is felvil- lanyozódik az első találkozásra, s miután kitudódik, hogy egymástól függetlenül mindhárman az • ismeretlen férfi szeretői lettek (bár eddig hosszú hetek telnek el), kirobbannak a különböző indulatok, amelyek anya és lánya szembefordulását, végül Ängelo kínkeserves tragikus pusztulását okozzák, amikor is az özvegy véletlenül-lcész- alcarva kútba löki, és hagyja ott elpusztulni. E pusztulásra is másképpen reagál mindhárom nő. de e tragédia végül is odavezet, hogy a két fiatalabb elmenekül a szörnyű környezetből, csak Agata marad egyedül örökre a halott Angélával. A magány, a társadalmon kívüliség és a kilátástalanság drámája a Bűntény a Kecskeszigeten. Mind a négy szereplő magányos, de mindegyikben munkál valami reménység. Pia és Silvia szörnyű élményekkel terhelten A színház stúdióelőadásban mutatta be a drámát Süllős Gábor rendezésében. Stúdium ez a darab színésznek, rendezőnek, érdekes ritkaság a nézőnek. Sallós Gábor rendezése elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a társadalmon kívüliség, a magányosság, az emberhez méltatlan élet, az elállatiasodás, a visszafojtott ösztönök és indulatok elemi kitörése tarthatatlan állapot, szükségszerűen tragédiához vezet. Jóllehet számunkra idegen ez az életforma, amely ebből a roppant komor, pesszimista kicsengésű drámából elénk áll, alapvető mondandója — az ember társadalomhoz tartozásának szükségessége — nálunk is érvényes. Sallós úgy állította színpadra e ka- marádrámát — ha színpadról egyáltalán beszélhetünk ebben a bemutatási formában, — hogy valósággal ott érezzük magunkat Agata udvarházában. Belülről kell a szó fizikai értelmében is látnunk a drámát, nemcsak azért, mert a bejárati valóságos ajtó egyben Agata házának képzelt ajtaja is, s mi képzeletben az udvaron vagyunk, hanem, mert a fizikailag közeli és rendkívül szuggesztív játék valósággal részessé tesz minket. A stúdiószínpad i megjelenítéshez talán túl realista a kecskemekegés magnóhangja, a nagyon kevés díszletelemek egyike-másika, például a kútkáva, a teljes helyszín azonban jól assz.o- ciálódik a nézőben. Sallós rendezése visszaadta a dráma feszültségét, komorságát, jól hangsúlyozta a már említett társadalmi tanulságot. Sulii Antal nevét kell feljegyezni dicsérőleg a játéktér díszlet- jelzéseiért, Hruby Máriáét pedig a játékhoz alkalmas és szerénységükben is kifejező kosztümökért. szánandóan bűnössé lett nőalakot, hogy éreztük belső vívódását, kemény tartású külseje mögött a társra, szereiéire, szerelemre vágyó asz- szoiiyt, az önmagát a társa- . dalomból végleg kirekesztő és egy halotthoz kötő ember tragédiáját. Agatája méltán sorakozik korábbi nagyszerű tragédia-hősnői alakításai mellé. Pia, a tartalmasabb életre vágyódó sógorasszony felváltva két nagyon jó megszemélyesítőre talált. Máthé Eta és Zoltán Sára nagyjából azonos értékű alakításában elsősorban a nőalak társra- és. szebb életre vágyása kapott nagy hangsúlyt. Máthé Etánál örömmel regisztráljuk, hogy több, kevéssé méltó szerep után rangos feladat jó teljesítésében bizonyíthatta drámai erejét, Zoltán Sáránál pedig Pia izzó szenvedélyességének érzékeltetését kell feljegyeznünk. Nagyon összetett nőalak Silvia. Fiatal lány, akit taszít a környezete, a körülmények anyjával is szembefordítják, de Angelo iránti gyűlölete végül is ellenkező érzelembe csap át. Kopetly Lia megejtő, vonzó fiatal lányt érzékeltetett, s ha drámai pillanataiban — például anyjával való összetűzésében — eleinte akadt is egyenetlenség. roppant érzékletesen je_ lenítette meg (különösen a harmadik felvonásban) ezt a nagy színészi feladatot jelentő lányalakot. Pálffy György öreg Edoardoja két kis villanásában jó színfoltot adott. A stúdiószínpad előadása kell a színháznak, kell a színésznek. Különösen jó, ha olyan dráma kerül erre a színpadra, amely a stúdiumokra ennyire alkalmas, mint ez a helyenként lorcai színeket idéző Betti-darab. Lehet, hogy ez a darab nem nélkülözhetetlen, talán nem is a legújabb színpadi törekvéseket tükrözi, de a megvalósulást látva: szívesen regisztráljuk bemutatását. Benedek Miklós EMLÉKLAP II. Barczi Pál munkája f állomások !r<><Jaiini pályázat A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium. valamint a KISZ Vas megyei és Sárvár városi Bizottsága, Vas megye és Sárvár város állami és oktatásügyi intézményeivel közösen, VallomásoK címmel irodalmi pályázatot hirdetett. A pályázaton részt vehetnek az ország valamennyi középiskolás és szakmunkástanuló fiataljai. Műveiket a pályázók — maximum 5 verset, illetve tíz gépelt oldalnyi novellát, riportot — március 1-ig juttathatják el a KISZ Vas megyei Bizottságához. A munkákat három példányban, is. kólájuk címének feltüntetésével kell elküldeni. A legsikeresebb alkotásokat díjazzák és az alkotók — ha erre külön meghívást kapnak — részt vehetnek -a diákköltők, diákírók II. országos találkozóján, amelyet április 28-án és 29-én rendeznek meg Sárvárott. A pályaműveknek hazánk fejlődésének eredményeit, ifjúságunk éle. tének örömeit, gondjait kell tükrözniük. Mér az óvodától... A dráma egyes szerepeinek eletre keltésénél feltétlenül, ismételten utalnunk kell a stúdió jellegre. Például Angelo megszemélyesítőjének, Pákozdy Jánosnak alapvetően egészében jól megoldott alakításánál azt kell szem előtt tartanunk, hogy Pákozdy kedélyes, bőbeszédű, az életet könnyen vevő vaga- bundként mutatta be alakját, s a szószátyár nőcsábász vagány lassan érett drámai hőssé, tragikus alakká. A könnyű kalandot kereső Angelo tói a halálhörgésbe fulladó áldozatig sokféle színből kellett a színésznek összerakni — és úgy érezhetjük, ez nemcsali Pákozdynak volt sikeresen megoldott stúdium, hanem nekünk, is értékes élmény. A három nőalak közül elsőként feltétlenül Kovács Mária Agatáját kell említenünk. A kitűnő tragika úgy fogalmazta meg ezt a KALÁSZ LÁSZLÓ táj linó-metszelcbcn a célok vézna karcolások kapaszkodnak mint vékony gallyak és már a végüket is látod talán igen talán nem: — hiszed! — ha kurta is: bojtos a vége. — s magát elszégyellvén a hideg — bomlik mind virágba-levélbe SZÉKELY DEZSŐ Ének tücsökhevedűrc Búcsúszavát a vándor falevélnek csak azok értik, kik zavarban élnek. Ti hol éltek majd, cigány-tücskök? Porzik a nyár, a gyémántküllős álom, küldik az egek rezgő pókfonálon a tél pénzét, a vert ezüstöt... Búcsúzunk. Dér ül a kert csonka fáin, hová készültök, nótás cimboráim? No, ne sírjatok! Így ni, jól van... Még elintézek néhány sürgős dolgot, hát ne várjatok — űzzétek a gondot egy föld alatti fogadóban. Az elmúlt években gyakran és sürgetően került szóba a matematika oktatás színvonalának emelése. Megnőtt ugyanis — a világméretű technikai forradalom következtében — a természettudományos, s ezen belül pedig a matematikai ismeretek szerepe. Ugyanakkor ismeretes, hogy a diákok éppen a matematikát tartják a legnehezebben elsajátítható tárgynak. Merényi Józseffel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjével arról beszélgettünk, hogy Borsodban mit kívánnak tenni a matematika oktatás színvonalának emeléséért. — Ügy tudjuk, a művelődésügyi osztály intézkedési tervet készített a matematika oktatás színvonalának emelésére. — Igen, válóban készült ilyen intézkedési terv, mely egyrészt rögzíti a már eddigi folyamatos munkát, másrészt felöleli és ajánlja azokat a tennivalókat, amelyek a jobb oktatást eredményezhetik. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy nem valami új feladatról van szó, hanem a már eddigi kísérletek kiszélesítéséről, gazdagításáról. — Először talán néhány szót a matematika oktatás jelenlegi helyzetéről. — Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a matematika oktatása, természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően, már az óvodában megkezdődik. Volt egy vizsgálatunk, amely az iskolába történő átmenetet kutatta. Arra a megállapításra jutottunk, hogy azok a gyerekek, akik óvodások voltak, könnyebben sajátították el a számtan tudományt. Ezért az iskolára előkészítőkben is egyre nagyobb súlyt helyezünk a számolási kedv kialakítására. — Az általános iskolai eredmények milyen általánosításra adnak lehetőséget? — Az alsó tagozatban viszonylag szép eredményeket értünk el a számokkal. kapcsolatos ismeretek, jártasságok és készségek fejlesztésében, de az alkalmazást, a szöveges feladatok megoldását ' már kevésbé sikerült eredményesebbé tenni. A felső tagozatosok matematika eredményei is csak közepesnek tekinthetők. Különösen sok' probléma jelentkezik például a mértékek váltásánál, a megoldási terv készítésénél, vagy például a különböző számításoknál. — Hogy néz ki ez a középiskolákba n ? — A reformtanterv megnövelte az elsajátítandó anyagot, és színvonala is igényesebb. Éhnek ellentmond viszont, hogy nem emelkedett meg az óraszám, és a középiskolába kerülők előképzettségi szintje sem növekedett. Pedig pedagógusaink, s ez vonatkozik az általános és a középiskolaiakra is, nagyon sokat tesznek az eredményesebb matematika oktatásért. — Melyek ezek a kísérletek és erőfeszítések? — Megyénkben az általános iskolákban 97 matematika-szakkör működik, s évek óta szervezünk versenyeket. Létrehoztuk az általános iskolai tanulók részére a középiskolákra előkészítő • szakköröket is. Növeltük a tagozatos osztályok számát, létesítettünk szaktantermeket. Mindez lassú, de folyamatos színvonal-emelkedést eredményezett. — A színvonal-emelkedés növelésére mit szeretnének tenni? — Előbb talán az általános jellegű tennivalókról szólnék. Mindenekelőtt az új, korszerűbb módszereket kell általánossá tenni, amit esetleg a pedagógusok számára kiírt pályázatokkal is „siettetni” lehetne. Érdemes lenne évfolyamonként iskolai szintű versenyeket is rendezni. Kívánatos lenne, hogy az óvodákban és az iskolákban felmérést készítsenek a gyerekek „matematikai szintjéről”, s kiszűrjék á tehetségeseket. A kis iskolákból pedig átvinnék ezeket a tehetséges fiatalokat a tehetséges gyerekek mezőkövesdi kollégiumába. — Ügy gondolom, az intézkedési terv korcsoportokra lebontva is tartalmazza a tennivalókat. — Igen, az óvodában például már ebben az évben érvényesíteni kell az új nevelési program matematikai foglalkozásainak szellemét. Ennek eredményességét — esetleg a foglalkozási év végén — különböző kis versenyeken is lemérhetnék. Az alsó tagozatban fokozni kell a differenciáltabb foglalkozások mértékét, s bővíteni kellene a különböző matematikai kísérletekbe bevont osztályok, illetve iskolák számát. A felső tagozaton is növelni lehetne a szakosított tantervű osztályok számát, illetve fakultatív formában az óramennyiséget. Ez egyébként a középiskolára is vonatkozik. Általában elmondható még az is, hogy a matematika oktatás színvonalának emelésére a differenciáltabb, a probléma megoldó feladatokra kell összpontosítani, és javítani szükséges az oktatáshoz elengedhetetlen szemléltetőeszközök szintjét. Sok a feladat, de összehangolt, differenciált munkával nem megoldhatatlan. a Kecskeszigeten oktatás színvonalát
