Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

1972. február 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 iEgyütt kell cselekednünk! Fluktuáció, seíejtgyártás és egyéb károk Kérdései n k re vá 1 aszol Lázár (?vöiü> miinkuüi>\'i miniszter Az elharapózott túlzott al­koholfogyasztás, a terjedő al­koholizmus, a munkamorált, s a termelés érdekeit is ve­szélyezteti. Ezekről a kárté­telekről érdeklődtünk Lázár György munkaügyi minisz­tertől. — Az egészségtelen méretű munkaerőmozgás, a munkafegyelem he­lyenként megmutatkozó lazaságai gazdasági éle­tünk nemkívánatos jelen­ségei. Az ön véleménye pzerint van-e összefüggés a két jelenség és az alko­holizmus között? —- Közismert, hogy a mun­kaerőmozgást (aminek egyéb­ként csak egy részét tekint­hetjük károsnak), és a mun­kafegyelmet igen sok ténye­ző befolyásolja. Köztük olyanok is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatar­tásában, hanem a vezetés, a munkaszervezés stb. fogyaté­kosságaiban van. Ha azon­ban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet változta­tók és a munkafegyelem gya­kori megsértői miért hajla­mosabbak a társadalmi mo­rál írott, vagy íratlan szabá­lyainak semmibe vevésére, akkor a mértéktelen alko­holfogyasztásnak, vagy éppen az alkoholizmusnak nnár jól felismerhető szerepe van. Az alkoholizmus — meg­győződésem szerint is — sú­lyos betegség; a mértéket tarló alkoholfogyasztás pedig olyan egyéni igény, aminek kielégítését sem elítélni, sem korlátozni nem volna helyes. Az alkoholizmus olyan sajá­tos betegség, ami nemcsak az egyén szervezetét károsítja hanem ennél sokkal mesz- szebbmenő következmények­kel is jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elviselhetetlen teher, sőt, tra­gédiák forrása, súlyos káro­kat okoz a nagyobb közös­ségnek, a társadalomnak is. Elég, ha csak a betegállo­mányban eltöltött óraszá­mokra. a gyógykezelési költ­ségekre, az idő előtti rok­kantságra, a családi és a munkahelyi életet megzavaró következni any el; re utalok. — Milyen következmé­nyei vannak az italozás­nak a munkahelyen? Mi a véleménye a túlzott italozásról? — Valóban, szólnunk kell azokról is, akik orvosi érte­lemben nem alkoholisták, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek élet­módjához hozzá tartozik a túlzott italozás. Ezekről ke­vesebbet szoktunk beszélni, pedig szintén, nem lehet el­hanyagolni azokat a károkat, amit maguknak, családjuk­nak és a népgazdaságnak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt esetekre: hány késés forrását jelenti, hogy a dolgozók egy része munkakezdés előtt az ital­boltot látogatja meg, nem, is szólva az olt elfogyasztott; — vagy netán a munkahelyen megivott — alkohol hatásá­ról, amely, mint ./ismeretes, gyengíti a koncén" ációt, fel­lazítja a magatavaicjt, lassítja a munkatempóikészlindebből többnyire séle nyi hegyei em- sértés születik zdi Ke Azoknál a.esov iái a toknál (sajnálatos mboritoti számuk még kevés!), t, hogy rendsze­resen, alkohcsen. ,ztó dol­gozók helyzri demmel kísérik, megállapították, hogy körükben mintegy 10 száza­lékkal nagyobb a fegyelem- sértések száma. Ugyancsak vállalati és üzemi vizsgála­tok tanúskodnak róla. hogy az egy-három napot hiány­zók jelentős része nem egy­szer az italozás „fáradalmait” heverik itt — táppénzes be­tegállományban. — Miniszter elvtárs vá­zolta az alkohol kimutat­ható káros hatásait a munkában. Gondolom, mindennek a sclejtnél is súlyosabb következmé­nyeivel kell számolnunk, — Igen. a termeléscsökke­nés és a selejt a következmé­nyeknek csak az egyik cso­portja. Vannak ennél még szomorúbb tények is: 1969- ben 240 halálos, 12 ezer sú­lyos baleset történt az alko­hol befolyása miatt, s még hány kisebb-nagyobb sérülés! Ennek kapcsán elsősorban már nem is a termelési, nép­gazdasági károkra utalok, sokkal inkább az emberélet megóvása érdekében szeret­ném nyomatékosan és sür­getően hangsúlyozni a meg­előzés fontosságát Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a ma­gatartását, alak az alkoholiz­mus elleni küzdelemről szóló rend el k ezések. 1 n tézkedések betartását elhanyagolják. A vállalatok vezetőinek a dol­gozó kollektíváknak a maguk fegyelmező, tudatformáló erejükkel is oda kell hatni­uk. hogy az életszínvonal fej­lődése, a szabad idő növeke­dése ne az italozók, hanem a kulturált, az emberibb él­ményeket ígérő szórakozások kedvelőinek számát növelje. — E gondolatsor tehát hatékony nevelőmunkát sürget. Vajon kielégítö-c ez a tevékenység a szak­munkásképzésben részt vevő fiatalok körében, a szakmunkás tanulóinlc- zetekben? — Ha országos átlagban igaz, hogy a gyermekek ne­velhetőségét a család felbom­lása mellett az alkoholista szülő nehezíti meg legjobban, ez a szakmunkástanulók te­kintetében is igaz. A mi fia­taljaink esetében azonban még egy további körülményt is figyelembe kell venni. Azt ugyanis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szakmai oktatásuk színhelyé­ül szolgáló munkahely. Nyil­vánvaló, hogy nemcsak a jó. hanem a rossz példa is raga­dós. Abból, amit az előzőek­ben mondtam, következik, hogy tanulóink egy része rossz befolyás alá kerülve „felnőtte« virtuskodásnak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osz­tályfőnöki órák anyagában súlyának megfelelő terjedel­met kapott a túlzott alkohol­fogyasztás egészséget, erköl­csöt romboló hatásának meg­ismertetése. A közvetlen be­folyás mellett véleményem szerint nagy fontossága van az „indirekt” nevelésnek, a kulturált életmód iránti igény felkeltésének és kifej­lesztésének. Többek között ezt a célt szolgálják az inté­zetekben működő szakkörök, a szellemi és sportversenyek, az egyre gyarapodó szakmun­kástanuló ifjúsági klubok. Mindez, megítélésem szerint, jó és messzehabó befolyást gyakorol fiataljaink formáló­dó egyéniségére. Jé<* vá oés a Velencei-tavon Katonai előképzés A sátoraljaújhelyi járás­ban eddig .is aktívan és ered­ményesen dolgozott; az MHSZ járási vezetősége. Elsősorban a fiatalok honvédelmi neve­lésével és előképzésével fog_ lalkoznak. A fiatalok neve­lése és előképzése a bevonu­lásig tart. Az összeírásokon az MHSZ járási vezetői jelen vannak és tudatosítják a katonai szolgálat, a honvédelem fontosságát, jelentőségét. Ha­zafias nevelés és honvéde­lem címmel színvonalas elő­adásokat is tartanak. Az elő­adás hatása jó. A fiatalok­ban vitathatatlanul fejleszti, erősíti a hazaszeretetei, a ha­za, a nép iránti kötelesség- tudatot és felelősségérzet el­ismertetik a fiatalokkal a korszerű hadi technika jelen­tőségét, a technikai képzés és képzettség fontosságát. MEZŐKÖVESD nagyközsé­gi Tanácsa a közelmúltban tartotta idei első ülését A tanács, a végrehajtó bizott­ság és a különböző bizottsá­gok munkájának értékelése után az. ez évi feladatokról ■tárgyalt. Az. írásos jelentést Kispdl Pál, Mezőkövesd nagyközségi Tanácsának el­nöke terjesztette az ülés elé. A végrehajtó bizottság je­lentésében többek között hangsúlyozta, hogy 1971-ben tovább növeke­dett a tanács hatásköre, önkormányzati jellege. A tanács az utóbbi egy év­ben is a különböző pártha­tározatok szellemében végez­te széles körű irányító, szer­vező, végrehajtó és ellenőr­ző tevékenységét. Utalt rá, hogy az állami élet és a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése, valamint a IV. ötéves A vállalat múltja lí)54-ig vezethető "vissza. Szerencs köztisztaságát védte. Tizen­két évvel/ ezelőtt községgaz­dálkodási; vállalattá alakult, s 12 dolgozója 500 ezer fo­rint értékű munkát végzett évente/ Javítottak, tataroz­tak a tanácsi lakásokban, üzemeltették a köztisztasági fürdőt, takarították az utcá­kat .'.. Ma már 300-an dol­goznak a vállalatnál, 30 szál­lító- és munkaeszközzel ren­delkeznek. Az 1972-re elő_ iráinyzott termelési érték 20 millió forint. Összevonás A vállalat növekedését Szerencs fejlődése hozta ma­gával. Mind több járdára, út­ra, lakásra, középületre volt szükség, s ez.zel arányosan növekedett a vállalat állo­mánya is. Minőségi kifogá­sok, határidő-eltolódások nem csorbították jó hírét. A tanács járási hivatala alkal­masnak találta rá, hogy 1971- ben hozzácsatolja a járási költségvetési üzemet. Azóta a járás valamennyi községé­nek tanácsi beruházásait a Szerencsi Községgazdálkodási Vállalat végzi. Jelentős segít­séget kapott ehhez a megyei és a községi tanácstól. A megyei tanácsi építőipari vállalat kapacitását tehát nem terheli a szerencsi já­rás, csupán a többszintes szerencsi lakóházak építése vár a megyei vállalatra. Középületek A vállalat az elmúlt év­ben három négylakásos OTP- házat épített Szerencsen. Az idén újabb három épület van a tervükben. A jövő hónap elején átadják’a tarcali diák­otthont, s a közelmúltban kezdték meg a tokaji autó­szerviz építését. A tokaji pártszékházat is a vállalat építi. Csobajon művelődési házat építenek. Taktahar- kányban napközi otthont. Tokajban. Szerencsen. Tisza- lúcon, Taktaharkányban mintegy 7 millió forint érté­kű utat is készítenek az idén. A szerencsi ABC-áru- iiázat a napokban adják át üzemeltetőjének, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. Tervek a brigádoknak A vállalat tovább bővül. A keleti iparterületen új telep­hely építését kezdték meg, melynek befejezése a IV. öt­éves terv végére várható. A 300 munkást foglalkoztató üzemben a dolgozók munka- körülményeinek javítása is elsőrendű feladattá vált. Az új telephelyen öltözőt, für­dőt, ebédlőt építenek a mun­kásoknak, a köztisztasági fürdő épületében pedig já­téktermet, klubhelyiséget ala­kítanak ki a fiataloknak. A határidők betartását ab­ban látják a vállalat veze­tői. hogy a terveket a bri­gádfeladatokig lebontva is­mertetik. Munkaerőgondok nincsenek, a szerencsiek jó munkahelyet találtak a vál­lalatnál. A kereseti lehető­ségek jók: gyakori a 3500, sőt a 4200 forintos fizetés is. A 18 éves, sok változáson, nagy fejlődésen átment vál­lalat életében most érkezett el az az idő. amikor megala­kulhatott az önálló pártalap- . szervezet. S mivel 60 körüli KISZ-korú fiatal dolgozik a vállalatnál, hamarosan létre­hozzák a KISZ-szervezetet is. terv célkitűzéseinek sikeres teljesítése érdeliében tovább kell fokozni a tanácsi munka hatékony­ságát, a lakosság tájé­koztatását, fejleszteni kell a közéleti aktivitást. Fontos feladatként jelölte meg, hogy a tanács munká­jában továbbra is messze­menően érvényesíteni kell a X. pártkongresszus határo­zatait. A nagyközségi tanács el­nöke az írásos jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében egyebek között elmondotta, hogy a decemberben megtar­tott tanácstagi beszámolókon mintegy kétezer választópol­gár vett részt, s közülük csaknem háromszázan szólaltak fel, és mondták el véleményüket a ta­nács, illetve a tanácsta­gok munkájáról. Az elnök a továbbiakban részletesen foglalkozott Me­zőkövesd 1972. évi fejlesztési tervével. Kitért arra is, mi­lyen lehetőség nyílik a la­kosság által kért felújítási munkák, s a különböző be­ruházások elvégzésére. így például megemlítette, hogy 1972-ben útfelújítási célokra mindössze 2 millió forint hi­tel áll a tanács rendelkezér sere. Bejelentette, hogy rövide­sen megkezdődik az SZTK rendelőintézet építése. Ebben az évben előreláthatólag héi- millió forint értékű munkát végeznek el a kivitelezők. Ezenkívül elkészül egy 24 la­kásból álló épület, ugyanak­kor hozzáfognak egy másik 24 lakásos ház építéséhez. Szó esett a 100 személyes óvoda építéséről is. Az elnök ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy az óvoda építésére — a felajánlott társadalmi munkát is beleértve — 2 millió 850 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. Ez azonban nem elegendő. Ezért olyan döntés született, hogy az első ütemben csak 75 fé­rőhelyet építenek meg, vi­szont a kiszolgálóhelyi séget 100 személyre terveznék. Megtörtént a 160 személyes általános iskolai kollégium helykijelölése. Ugyancsak eb­ben az évben kerül sor a szolgáltatóház terveinek meg­rendelésére, továbbá az Álla­mi Biztosító és az IBUSZ- kirendeltség leendő épületei­nek tervezésére is. Az idei tervek között sze­repel a járási MHSZ-lőtér létesítése, melynek építését ez évben kezdik meg és jö­vőre fejezik be. Az MHSZ illetékes szervei erre a mun­kára 600 ezer forintot irá­nyoztak elő. Miskolci közlekedési század, vigyázz! Így kedődött a századgyű­lés, ezzel a vezényszóval. Lestár Mihály, a századpa­rancsnok helyettese jelentést tett Réty János tanár úrnak, a miskolci közlekedési szá­zad parancsnokának. A megnyitó után sor ke­rült a múlt hónapban meg­rendezésre került KRESZ- vetélkedő nyerteseinek járó oklevelek kiosztására. Ez­után egy filmre vett közle­kedési baleset vetítésének lehettünk szemtanúi. A film bizonyította a rendszabályok betartásának fontosságát, és a gyors rendőri intézkedé­sek eredményességét. A bal­eset okozója kézre került. Meghívott vendégünk, Tar- nóczi Endre rendőr hadnagy külön is felhívta a figyel­münket a filmben látott egyes részletek tanulságaira. Ezután a következő filmből a fontosabb jelzőtáblákat is­merhettük meg. A felhúzott sorompó nem is gondoljuk mennyi veszélyt rejt. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a vasúti átjárót jelző, las­sításra intő táblákat. Az ál­lomásfőnök is megfeledkez­het a sorompó leengedésé­ről, elromolhat a villanyso­rompó is. Ilyen körülménye­ket is számításba kell ven­ni, és a vasúton történő át­haladást körültekintően, gon­dosan kell végrehajtani. A harmadik film is erre utalt. A következő szavak kíséretében ért véget a ja­nuári századgyűlés, melyről sok élménnyel sa^ ­elégedetten.. . “ , . (június 25): SOM­A d/ony, B. Volán—TaJc- Z;5"fly. Bonsodnádasd—Tály- Sárospatak—Alsó?j=olca, T5u- .telep—Szerencs. Saújhelyi K. elsőzsolca, Szuhavölgv—Mező-' óvesd, MEAFC—Hej ócsabiU Mezőkövesd »apizséip Tanácsa A szerencsi járás építői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents