Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. február 3., csütörtök Filmjegyzet j A jégsziget foglyai A felnőtt nézők bizonyára emlékeznek még egy negyvennégy év előtti, tragikus kimenetelű történetre. 1923- ban indult el Olaszországból az Italia nevű léghajó Umberto Nobile, tábornok vezetésével az Északi-sarkra, hogy ott tudományos kutatásokat végezzen. .4 léghajó szerencsétlent • járt, utasai a jégmezőkön. ..lelve a jégszigeteken hányódtak, egy vörösre festett sátorban. Megmentésükre több nemzet is összefogott, végűi a Kraszin nevű szovjet jégtörőhajónak sikerült az expedíció négy tagját megmentenie. A parancsnokot, Nobile tábornokot már korábban megmentette egy repülő. A film olasz és szovjet alkotók közös munkája. Azt vizsgálja, vajon ki felelős az expedíció tragédiájáért. A történet érdekes keretben pereg előttünk. 19(i!l-ban. tehát negyven évvel az események után maga Nobile gondolja végig a hajdani út minden részletét, emlékezik az ott tragikusan elpusztult bajtársaira. Gondolatban megidézi az expedíció es a mentés legfőbb szereplőit; megelevenedik a történet, amelyet sűrűn szakít meg a felidézettek közbekérdezése, kiigazítása. A tragikus végű expedíció útja roppant izgalmas. Az idős nézőben régi emlékeket ébreszt, a fiatalabb generáció talán egyszerű kalandos történetet lát benne. Jó film. Nemcsak azért mert kitűnő alapanyagra épült, hanem azért is, mert kitűnő színészek játsszák az egyes szerepeket, a nemzetközi filmművészet élenjáróit látjuk az egyes alakok megszemélyesí- tőjeként. S nem utolsósorban, mert Mihail Kalatozov, akit elsősorban a Szállnak a dar vak rendezőjeként ismerünk, olyan feszült légkörű filmben adta vissza a drámai történetet, amelyben az izgalmat nemcsak a történeti fordulatok jelentik, nemcsak a sok hetes hányattatás a jégszigeten, a jegesmedvekaland. a sok-sok emberi szenvedés, hanem a keretjá- tékbeli oknyomozás, a vétkesség megállapítása utáni kutatás, elemzés is. s Az első pillanatban talán azt hihetjük, hogy a két rész rm 1 i , A Kraszin jégtörő elindul ciójának megmentésére. sok a történethez, amelynek kimenetelét előre ismerjük. Alig egy-két apróbb mozzanatot leszámítva azonban egyetlen pillanatra sem találjuk a filmet hosszúnak, mindvégig egyenletesen feszülő drámát érzünk, amelyet éberen kell végignéznünk, figyelnünk, együtt aggódni a hányódókkal és együtt izgulni a mentésükkel kísérletezőkkel. Végül is Nobile tábornok lelkiismerete negyLeningrádból Nobile expedíven év múltán sem lehel j nyugodt, hiszen elhagyta bajfársait, de egyértelműen el sem marasztalható, hiszen a négy megmenekült nagy. részt neki köszönheti, hogy a Kraszin rájuk talált. Mi nézők pedig mindenképpen nagyon emlékezetes film élményével gazdagodtunk. A nagyszerű szereplőgárdából Peter Finch, Sean Connery, Claudia Cardinale, Hardy Krüger, Grigorij Gaj emelendő Ifi. Tűz a Monte Fioron Olasz és jugoszláv filmalkotók elevenítették fel ebben az első világháború egy rettenetes epizódját. A Francesco Rosi rendezte film nem szűkölködik izgalmakban, sőt hellyel-közzel borzalmakban sem. 1916-ban játszódik az olasz—osztrák határon, ahol a roppant sziklák között folyt az öldöklő háború. Leone olasz tábornok emberáldozatot nem kímélve küzdött egy hegycsúcs, a Monte Fior szikla visszafoglalásáért. Kegyetlen módszerei, oktalan emberáldozata, többrendbeli kemény büntetése nemcsak a katonák, hanem az alacsonyabb rangú tiszrtelc körében is ellene fordították a hangulatot. Tüzérségi előkészítés nélkül zavarja katonáit rohamra a sziklát védők ellen, ezrével hullanak a katonák, a hátrálókat hátulról ő löveti. Napirenden van a tizedelés, egyéb büntetés, végül a vele nyíltan szembeszálló Sassu főhadnagyot is kivégezteti. A filmben roppant csatajelenetek sorakoznak, vágták, közelharcok, kézitusák, sok-sok vér folyik, halálhörgés a legfőbb kisérő zörej. Izgalmas film, de jó idegek is kellene a megtekintéséhez. (bm) Magyar filmhét Párizsban A párizsi Grand Palaisben kedden este Szabó István Szerelmesfilm című alkotásával ünnepélyesen megnyílt a magyar filmhét. A bemutatón francia részről jelen volt Andre Astoux, a francia országos filmgyártó központ vezérigazgatója, magyar részről pedig Kondor István, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgalósá- gának vezetője, Bacsó Péter, Fábri Zoltán és Szabó István filmrendezők, Halász Judit és Apor Noémi színművész- nők. Út kiállítás februárban Gazdagnak ígérkezik a miskolci képzőművészeti tárlali program februárban. A már korábban megnyitott kiállításokon kívül, illetve azok bezárása után öt további kiállítás nyílik a város különböző kiállítási termeiben. A Miskolci Galériában február 6-ig látható Mizser Pál kiállítása, majd azt február 12-től március 6-ig a Prizma — 13 című iparművészeti kiállítás, tizenhárom fiatal iparművész bemutat, kozása követi. A Miskolci Képtár termeiben a vásárhelyi művészek kiállítása február 13-án zárul, majd 18-án nyílik meg dr. Tompa Kálmán festmény-, grafika- és néprajzi anyag gyűjteményének bemutatása, a kamarateremben pedig 5-től 26-ig a Brit grafika című tárlat látható. A selyemréti Libresszóban ma nyitják meg Máger Ágnes rajzainak kiállítását, a József Attila Klubkönyvtár kiállító-termében pedig Würtz Adám grafikáit állítják ki február 16-tól. Tükiöződés Lcnkey Zoltán munkája Megjeleni a Napjaink februári száma Tetszetős, vonzó formában, gazdag tartalommal megjelent irodalmi és kulturális lapunk, a Napjaink februári száma. A fennállásának, megjelenésének immár 10. évfordulójára emlékező, hamarosan jubiláló lap ember- és életközeiből foglalkozik * napjaink jelenségeivel, problémáival. Elsősorban — a lap jellegéből adódóan — kulturális, a művelődéssel kapcsolatos kérdésekkel. Végvári Lajos a miskolci grafikai biennalét teszi mérlegre, abból kiindulva, hogy a hatodik biennalé Miskolc városban és a megyében levő városokban és nagyközségekben VIRÁGÜZLETEKET nyitunk. Üzlethelyiséggel rendelkezőket üzletvezetőnek alkalmazunk, virágértékesítési előadót veszünk fel. Jelentkezéseket az alábbi címre kérjük: Magyar—Szovjet Barátság Mg. Termelőszövetkezet, Cegléd, Reggel u. a—4. NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA, ÉVFORDULÓKRA Különlegesen szép, monogramozott kehelyszériákat készítünk lakosság felé, közületek felé. Érdeklődni: Borsodi Iparcikk Kisker. Vállalat 151. sz. üveg-porcelán szakboltjában, Széchenyi u. 56. sz. Telefon: 15-683. AMFORA—ÜVÉRT 21. sz. lcrakaía, Miskolc, Besenyői u. 16. szám. Közeg és bázis „Társadalmunk idegvégzö- desei rajta vannak a művelődés ügyén. Általában felfokozott érzékenység tapasztalható a közoktatás és a közművelődés kérdései iránt” — mondotta többek között Varga Gáborné a művelődés. poLitikai társadalmi bizottság kibővített ülésén. Érthető ez a felfokozott érzékenység, érdeklődés, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt időszakban pártunk X. kongresszusa, a népművelési konferencia és a nevelésügyi kongresszus —, hogy csak a legjelentősebbeket említsük, — átfogóan elemezte kulturális életünk kérdéseit. Szocialista társadalmunkban a gazdasági reform bevezetése után még a korábbiaknál is erőteljesebben jelentkezett és jelentkezik a ki. művelt emberfő igénye, a szocialista embereszmény megvalósításának szükségessége. Ilyen szempontból is szükségszerű tehát, hogy az egyén és a társadalom egyaránt reagáljon a művelődéspolitika, a közművelődés és a közoktatás kérdéseire, s ez a reagálás nem egyszerűen a meglévő adott helyzet feltárása és tudomásul vétele, hanem a „tovább” útjainak keresése is. Érezhető ez a nagyfokú érdeklődés, amely többek között abban is megnyilvánul, hogv a Hazafias Népfront is átfogóbb művelődéspolitikát kíván folytatni. Ez pedig nem pusztán azt jelenti, hogy egy új „szerv” is bekapcsolódik a kulturális munkába, hanem azt, hogy — s erre éppen a Hazafias Népfrontnak van meg a lehetősége — megteremtődhet a művelődésügy széles, társadalmi bázisa. A már említett tanácskozáson mondotta Darvas József: „A kis községeknél sem mondhatunk le arról, hogy újabb és újabb híveket toborozzunk a művelődésügynek. Nem nyugodhatunk bele, hogy csak ennyien vagyunk, s nem leszünk többen. Mindenkit. meg kell mozgatnunk, aki csak akar valamit is tenni közművelődésünk, közoktatásunk jobbá, eredményesebbé válásáért.” Igen, így van, nem nyu- I godhatunk bele, hogy csak | egy szűk réteg dolgozzon községeinkben. városainkban, a művelődés ügyéért. Hiszen sok jószándékú, tenni kész ember van még rajtuk kívül is, csak éppen ne. héz szóra bírni őket, mert meg kell találni hozzájuk az utat, s ki kell bontani szuny- nyadó akarásukat. De ha azt akarjuk, hogy közművelődésünk ügye valóban társadalmi üggyé váljék, s a társadalom minden rétegéhez eljussunk, akkor első lépésként épp ezt a népi bázist kell megteremteni. Azért, mert csakis a művelődésügy „vissza társadalmasításával” lehet elérni, hogy mindenkihez eljussunk, s ezáltal elérjük kitűzött célunkat is: a kiművelt emberfők társadalmát. Van egy másik oldala is a művelődésügy bázisa megteremtésének. Ez a „módszer” alkalmas arra is, hogy visz- szatérjünk régi, a munkásmozgalomban kikovácsoló- dott hagyományaikhoz, amikor valóban a munkások csillának kultúrát, s a művelődés politikai fegyverré vált. Mert a lenini értelemben vett kulturális forradalomról ne,m lehet szó a tömegek önkéntes és tudatos részvétele nélkül. S e művelődéspolitika megvalósítása nem egyszerűen társadalmi kérdés, hanem politikai is. Csutorás Annamária) gyengébb volt a korábbiaknál. Kazán István a Kazincbarcikán nemrégiben lezajlott amatőr színjátszó fesztivál elemzése kapcsán a Hivatásos színjátszás egyes problémáira is választ keres. Fekete Gyula Szülői igények című írásának olvasása közben akaratlanul is párhuzamot vonunk a gyermek- és a „felnőtt” társadalom között. Utóbbiban a nagylábon élést, a reprezentálási versenyt vissza kellett kissé fogni. Nos, a preszlizsversen- gés, a rétegződés a gyermek- társadalomban is jelentkezik — és gondot okoz. Nagy József írása napjaink egyik világjelenségét választotta témául; a levegő szennyezettségét. Bár a tények nem kecsegtetnek gyors változással, a megoldás csírái megtalálható^ már az intézkedésekben és az elképzelésekben. „Kitekint” a lap más — hazai és külföldi — lapok munkájára; köszönti a 60 éves Darvas Józsefet. Közli a múlt hagyományait ápoló. Karacs Teréz és Miskolc című írás befejező részét. Jókai Anna szép novellája vagy Novak István Folyosón című riportja éppoly értékei a lapnak, mint Veres Péter naplójegyzete, vagy Zsuffa Tibor jegyzete; Kalász László, Varga Rudolf, Tóth Gyula, Bari Károly és Fecske Csaba versei, valamint könyvrecenziók, rajzok, illusztrációk teszik teljessé a Napjaink februári számát. leves adatik Pályaválasztási tájékoztatóban A Borsod megyei és Miskolc városi Pályaválasztási Tanács 1972, évi Pályaválasztási Tájékoztatójában — nyomdahiba miatt — néhány téves adat jelent meg. A Pályaválasztási Tájékoztató 25. oldalán szereplő, sátoraljaúj- helyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában helyben — nem pedig Miskolcon — oktatják a tej- és tejtermékgyártó szakmát. A miskolci, Szent- péteri kapui Egészségügyi Szakiskolában — bentlakásos iskolajellegű képzésen belül — nem röntgenasszisztensi és gyógyszertári asszisztensi, hanem gyermekápolónői és felnőttápolónői szakok működnek. Tévesen közölte a füzet (az 51. oldalon) a Nehézipari Műszaki Egyetem Kazincbarcikán levő Vegyipari Automatizálási Főiskolai karának szakjait is. A főiskolán mérési és automatizálási szakon, illetve rendszerszervező tagozaton folyik képzés. Az ide jelentkező fiataloknak matematikából és fizikából kell felvételi vizsgát tenniük. (A füzetben — tévesen — kémia jelent meg fizika helyett)
