Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

1972. február 3., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Egyre nehezebb és veszé­lyesebb mesterség u gépko­csivezetés. Mind több sze­mély- és — nagyobb kapa­citású — tehergépjárművek­kel telnek meg az utak. Nő a sebesség, s vannak, akik versenypályának tekintik a közutakat. Mindezek felfoko­zott cselekvőképességet, éber figyelmet kívánnak a gépko­csivezetőktől. A közúti közlekedésben egyre feszülő ellentmondás mutatkozik. Abból ered ez, hogy a telepített üzemeltkel ellentétben a közlekedésben nem 36, 44, hanem olj'kor 60, 70 órán át is igénybeveszik a gépkocsivezetőket. A Vo­lán 3. számú Vállalatánál el­sőnek a sátoraljaújhelyi üzemegységben kezdték meg­valósítani a munkaidő opti­mális csökkentését. •— Miért éppen a sátoral­jaújhelyi egységben? Talán itt kisebb, vagy éppen stag­nál a fejlődés üteme? Iski Péter, az egység forgalmi osztályának vezetője a kö­vetkezőket mondja: — Az elmúlt év második felében sokat tettünk az au­tóbusz-közlekedés fejleszté­séért. Sárospatakon korszerű iskolát építettek. A tanyavi- lágból, a környező kis köz­ségekből autóbuszokkal szál­lítjuk ide a gyerekeket. Az elmúlt, év szeptemberétől a sátoraljaújhelyi iskolába visz- szük őket Alsó- és Felsöbe- reckiből. A sátoraljaújhelyi és a sárospataki üzemekhez három műszakban kellett megszerveznünk a dolgozók be- és hazaszállítását. így ma már a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és az cncsi járás Az országgyűlés az elmúlt óv októberében fogadta el az egységes szövetkezeti tör­vényt, s nem sokkal később bocsátotta ki az Elnöki Ta­nács az ipari szövetkezetek­ről rendelkező törvényerejű rendeletét. A Borsod megyei KISZÖV a módosítással kapcsolatban felhívással for­dult a szövetkezetekhez, il­letve jelentős segítséget nyújt az alapszabály módosításá­hoz. Január 37-én továbbképzé­sen adtak részletes tájékoz­tatást az egységes, valamint az agazuti szövetkezeti tör­vényről az ipari szövetkeze­tek elnökeinek és párttitká­rainak. Ezt követően járási szintű értekezleteket tarta­nak hasonló céllal, s külön értekezletre hívják össze a nőbizotlságok képviselőit és a munkaüggyel foglalkozó szak­embereket. Ezzel párhuzamosan meg­kezdték az új, illetve a mó­dosított alapszabály-tervezet készítését. Elsők között a Miskolci Háziipari Szövetke­zetben készítették el. A ter­vezetet a szövetkezet vezető­sége kibővített ülésen, feb­ruár 1-én délután vitatta meg. Ja st uári sík erek I Kohászati Üzemek ben Termelési sikerek jelle­me/: ék az év első hónapját az. OKU-ben. A nagyolvasz­tómé gyárrészleg, amely 1971- b'.'n lemaradással zárta az év-:!, irnuárban már új, ha­vi termelési csúcseredményt ért cl. ki-ig 67 320 tonna n.\ orsvasat csapoltak, 6300 lönr.-ival többet a tervezett- nil. A vártnál kedvezőbben alakullak a gyárrészleg gaz­dasági mutatói is. Említésre méltó ezenkívül, hogy még­is ’/.dődött az. aeélnyersvasnál nagyobb szakértelmét és munkaráfordítást igénylő fer- r'ornungán gyártása, amellyel jelentős importot takarít meg a vállalati A.ferroman­gán-kampány két hónapig tart. és ezalatt csaknem 10 ezer tonnát csapolnak. A nagyolvasztómű örven­detes fellendülése lehetővé tette az acélműben is a ter­vek túlteljesítését. Az, acél­gyártó brigádok több mint 3 ezer tonnával teljesítették túl a tervüket. A durvahen­germű blokksorán 4500 ton­nával hengereltek többet a tervezettnél. A finomhenger- mű minden sorozatán túl­teljesítéssel zárták a hónapot, s több sorozati rekordered­mény is született. A finom- hengerműi kollektívák össze­sen 3500 tonnával teljesítet­ték túl készáru terv ükét. Egész évben sokat dolgoztak az asszonyok Jól szerepeltek a járási versenyen is ötvenkét forintot ért egy munkaegység MÄR AZT HITTÜK, vége van a zárszámadó közgyűlés hivatalos részének, amikor Balogh Sándor főkönyvelő, egyben karnagy intésére megelevenedett a nagycsécsi művelődési ház színpada. A helybeliek bizonyára több­ször hallották már ezt a kis műsort, mégis mindenki iz­gatottan várta, a vendégek pedig szívből örültek: kettős élményben volt részünk. A VII. Pártkongresszus Tsz jól zárta az 1971-es évet; gya­rapodásról. jó munkáról ad­hatott számot a vezetőség nevében Leskó Mihály elnök. B ez már önmagában is jó érzés. A közgyűlést pedig még ünnepélyesebbé, hangu­latosabbá tette a rögtönzött dalmüsor. — Este későn ragyognak a csillagok... — még mindig a fülünkben cseng a szép összhang. 1-átszőtt, hogy so­kat gyakorolták, nők, férfiak munka után, önszorgalom­ból, a dalolás szereidéből. Munka pedig volt bőven 1971-ben. A nagycsécsi ter­melőszövetkezet nem tartozik a legjobb adottságú közös gazdaságok köz.é. noha nem is a legrosszabbak a feltéte­lei. De 1970-ről meglehető­sen sok probléma húzódott, át 1971-re. Mélyponton volt a géppark műszaki állapota, rossz volt a takarmányhely­zet. rendezetlenek a szerző­dések. A vezetőség es a tag­ság úgy döntött: a gondo­kat nem hurcolja tovább, ha­nem mindent megtesz meg­szüntetésükért. A közös akaratnak, a nagy elszántságnak meg is lett. az eredménye. Feljegyeztük Lucskai István tsz-lag sza­vait, aki azt mondta: — Most már nem kell szé­gyenkeznünk, hogy jobbról is. balról is megelőznek ben­nünket, Végre a nagycsécsiek is megmutatták, hogy tud­nak jól gazdálkodni. ötvenkét forintot ér egy munkaegység, és gondoltak a biztonsági tartalékra is. Ez itt minden korábbi év át­lagánál jobb. Elégedett a tagság és a vezetőség, de nem elbizakodott. Többen mondták a közgyűlésről ki- jövet: lesz ez még jobb is. ha a vezetőség és a tagság elképzelése még jobban ösz- sze találkozik. A jól sikerült nagycsécsi közgyűlés összegezte az el­múlt évi eredményeket. A beszámoló előretekintő volt. A gondokat maguk mögött tudják, nem is volna helyes örökösen régvolt dolgokon rágódni. Mindig előre kell tekinteni, s a jövő uiabb si­kereket. tartogat, mert. a nagycsécsi gazdaságban sok tartalék van még. Ha az emberek értelmét látják a munkának, szívesen dolgoz­nak, többet, adnak magukból — mondták a közgyűlésen —. s még szívesebben dalol­nak a már hagyománnyá vá­ló kulturális rendezvénye­ken, hiszen nemcsak örökös munkából áll az élet... ENNYIT JEGYEZTÜNK fel a nagy csécsi VII. Párt- kongresszus Termelőszövet­kezet minapi zárszámadó közgyűléséről, a többiről pe­dig beszéljenek a képek. Onodvári Miklós Foto: Szabados György A vízvezeték-hálózat bővítése Sárospatakon A belső vízvezeték-hálózat elkészültével, amely mint­egy 22 millió forintba ke­rült, megvalósult Sárospatak közműves ivóvízellátása. Az egészséges ivóvizet a Sátor­aljaújhelyből kiépített távve­zetéken a Ronyva parti víz­nyerő kutakból kapja a vá­ros. A vizet — megyénk töb­bi városához hasonlóan — Sárospatakon is a Borsod megyei Vízművek termeli és szolgáltatja. Az üzemeltetés azonban nem mondható zavartalan­nak. Gyakori a városban, különösen a két város közöt­ti távvezetéken a csőtörés. Ezért a vízművek egyik fon­tos feladatának tekinti, hogy a kritikus szakaszon a talaj. mozgásokra és a víznvcwnás- különbségekre érzékenyebb azbesztcement-csöveket acél­csövekre cserélje ki. Máris intézkedtek, hogy addig is, amíg ez megtörténik, az egyik tárolómedence állan­dóan tartalékban legyen. Így remélhető, hogy a zavar el­hárítása alatt nem lesz víz­hiány a városban. Ugyancsak tervbe vette a vízművek igazgatósága egy második vizkiemelö-telep építését, mert a jelenleg] vízkiviteli mű és telep ter­melése. amely a két város jelenlegi vízigényét még ki­elégíti. a későbbieket: már nem tudná biztosítani. En­nek segítségével a napi víz­termelés a mostani 8000 köb­méternek csaknem kétszere­sére. napi 15 ezer köbméterre emelkedik. A második vízki- emelö telep tervei már ké­szen vannak, s a megvalósí­tásukra még ebben az ötéves tervidőszakban sor kerül. Szükségessé vált a vízveze­ték-hálózat további bővítése is. Az Újtelepen és Kispata- kon befejezték a hálózatbő­vítést. Az elkövetkező idők­ben még mintegy öt kilomé­ternyi vízvezetéket építenek az új lakótelepek környékén és a még el nem látott ut­cákban. Fokozódó ütemben halad az üzemek, intézmények, la­kások bekapcsolása a vízve­zeték-hálózatba. Ahol a szennyvízcsatorna első szaka­sza elkészült, azokban az ut­cákban teljesnek mondható a vízmű-közművesítés. Ed­dig mintegy 600-ra tehető a bekötött ingatlanok száma. Ezt a munkát tovább folytat­ják, összeegyeztetve termé­szetesen az útépítési felada­tokkal. A vízmübálózat bővítésével legutóbbi ülésén a városi ta­nács is foglalkozott, s meg­állapította, hogy a város közműves vízellátásának megoldása igen fontos és sürgős feladat, mert nagyban segíti a korszerű, városi élet- feltételek mielőbbi biztosítá­sát Sárospatakom. (h. j.) Miinkiiidő-csökkcnícs a I otánnál V izsgahónap a sátorai | araj helyi egységben i :.^T* „Este későn ragyognak a csillagok...” sere. ebben tavaly átlagosan havi 12 órás eredményt ér­tek el. Az igazi megoldást azonban a munkaidőnek a havi 210 órában való maxi­málása, s a garantált alap­bér biztosítja. Mit jelent a garantált alapbér? Egy 10 éve itt dolgozó MÁVAUT-gépkoosivezető alapbérét a korábbi 1800-ról 2200-ra, a kezdőét 2000 fo­rintra növelték. Ezt a dol­gozó akkor is megkapja, ha önhibáján kívül csak 180— 190 órán át foglalkoztatják. Mit mondanak a gépkocsivezetők Kállai Sándor már tíz éve dolgozik az egységben. Z1D- pótkocsival jár, az Urbán- brigádban van, amely 12 sze­relvénnyel dolgozik. — Tavaly 200 órával dol­goztam kevesebbet az előző évinél. Korábban 270—300 óra volt a havi szolgálati időm. Most, 16—18 nap alatt ledolgozom a 210 órát, így a vasárnapon kívül havonta 6—8 nappal nőtt a pihenő­időm. Többet vágyók a csa­láddal, több idő jut a szóra­kozásra, a tanulásra. Meglep, hogy Kállai haj­szálpontosan tudja: az elmúlt evben összesen hány 'órát volt szolgálatban, s közli: mindent beleszámítva 47 300 forint volt 1971-ben az évi keresete. Honnan ez a jól- értesültség? Keresete a be­vételtől, a fuvarszerzéstől függ, így maga a munka készteti rá, hogy önállóan, gazdaságosság-számításokat végezzen, hogy sokat számol­gasson. A szabad idő tekintetében a helyijáratok vezetői — Sátoraljaújhelyen, Sárospata­kon, Szerencsen — a „nagy­menők”. Miután egy nap 22 órán át vannak szolgálatban, így 9—10 elosztott munka­nap alatt „lemorzsolják” a havi munkaidőt. Az ő ese­tükben erőteljesebben jelent­kezik aX „unatkozás”, de hát csak ez. legyen a közleke­désben a legnagyobb baj ... Csorba Barnabás területén havonta 550 ezer embert szállítunk MÁVAUT- j áratokkal. Az első lépések Sok olyan járat van, amely­nek végállomása egyik, vagy másik község. Kerestek olyan MÁVAUT-gépkoesivezető- ket, illetve képezték át te- ' hergépkocsi-vezetőket, akik c községekben laknak. Ma már a gépkocsivezetők 80 száza­léka többnyire a saját kapu­ja elől, vagy udvaráról in­dul járművével. Ez előnyös a dolgozók számára, hiszen több idő jut a pihenésre. Előnyös a vállalatnak is, hi­szen télen, a zimankós idő­ben többnyire az egész csa­lád felváltva vigyázza a ko­csit, hogy az induláskor üzemképes legyen. A munkaidő-csökkentést a közlekedésben elsősorban több emberrel, közbeváltók- kal valósíthatják meg. Ezért harminccal növelték a létszá­mot, de még újabb 8—10 em­berre van szükségük. Garantálí bér — Mi történik, ha a gép­kocsivezető többet van szol­gálatban ? — Csak a havi 210 óráért fizetünk. — És »ha saját hibáján kí­vül, mondjuk, csak 190 órát számolhat el? — Akkor is garantáljuk á teljes havi alapbérét. Éz a párbeszéd 1972. ja­nuár 1-én életbelépett, csök­kentett munkaidővel, a havi 210 óra szolgálattal, s az új alapbér-besorolással van kap­csolatban. Kétségtelen, hogy korábban is tettek egyet, s mást a túlmunka csökkenté­Módosítják az ipari szövetkezetek alapszabályát Havi 550 ezer utas

Next

/
Thumbnails
Contents