Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

mm Gk L-frV» T972. fébr. 20., vo*6mop E gyszerűi szinte je­lentéktelen, kicsi, szánté játékszer, vékony, szinte tö­rékeny, pille- könnyű, szinte súlytalan. Formáját tekint­ve pecsétgyűrű, de európai embernek nemhogy a mu­tatóujjára, de még a kis- újjárassam megy íel. Belső átmérője 17 milliméter, 1 milliméteres falvastagsága a pecsét felé eső részén hízik duplájára. amely olyan, mint egy kis tábla, A pa­rányi mezőben 4 parányi szám vörösük: 2500. A gyűrűnek ez az egyetlen éke; ez jelzi, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság fölött lelőtt 2500;. amerikai repülőgépből ké­szült. Phan Quang vietnami fotóriportertől kaptam em­lékül. Az alumínium ezüstfehér színű, levegő és nedvesség hatásának eléggé jól ellen­álló. lágy, a legfontosabb könnyűfém. Előállítása ba- uxitból történik, Phan Quang fotóriporter­rel 1969-ben ismerkedtem íi-én vágott végig ra jtuk az első légitámadás korbá­csa. Az alumíniumgyártás első lépése a timföld előállítása. A lúgban oldott alumínium- oxidot kristályosítással nye­rik ki. Ebből erős izzítással kiűzik a vizet és végül meg­kapják a hófehér, porszerű timföldet. A második lépcső az alumínium kohósítása. Az alumínium, illetve kü­lönféle ötvözeteinek legna­gyobb fogyasztója a jármű­ipar. elsősorban a repülő- gépgyártás. Phan Quang az egyik lé­gitámadás idején kijött az óvóhelyről, ahová újságíró kollégájával együtt bepa­rancsolták. Figyelték a lég­védelmi tüzérek munkáját. Körülöttük remegett a föld, forró volt a levegő a bom­bák robbanásától, az ágyúk gyors tüzelésétől. Phan Qu­ang egymás után csinálta a képeket a tüzérekről, a tü­zérek verejtékes, csupa ideg, feszülten figyelő arcáról, az ágyúk ugatásáról, a tüzé­reknek bombazáporban is JOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO o o o o o o o o o Oravec János: A GYŰRŰ o o o o 10000000000000000000000000000000000000000 meg, amikor több újságíró társával azért jött Magyar- országra, hogy elmélyítse szakmai tudását. Vékony, szinte törékeny testalkatú, alacsony emberrel fogtam akkor kezet. 25 évesnek be­csültem. de kiderült, hogy már 40 esztendős. Már a francia gyarmatosítók ellen is harcolt, katona volt, de 1960-ban a puskát fényké­pezőgéppel váltotta fel. Az a határozott vélefhénye, hogy a puska és a fényké­pezőgép egyenrangú fegy­verek. Phan Quang a bal lábával enyhén, aüg észrevehetően bicegett. A bauxit az Alumínium legfontosabb érce. Jamaica, a „források szi­gete” a világ legnagyobb bauxit szállítója. Innen kapja az ércet az USA leg­nagyobb alumíniumipari trösztje, az ALCOA. Az érc nagyrésze a luisianai Baton Rouge telhetetlen alumíni­umkohóiba vándorol. Visszafelé pedig, különö­sen szeptembertől ' megkez­dődik a gazdag amerikai nők vándorlása Jamaicára. Ekkor kezdődik itt a magá­nyos nők szezonja. Azt tartják, a középkorú fehér nőket nemcsak a kellemes tengerparti strandok vonz-, zák ide, hanem atlétikus al­katú, ragyogóan sötét bőrű strand-fiúk, akik .fémkarpe- recekeí viselnek bal csuk­lójukon, s akiket úszólecke, idegenvezetés céljából, vagy hasonló ürüggyel lehet ki­bérelni. Szeptembertől a magá­nyos nők szezonja ... Szeptember 10-én, 1965- ben Phan Quang. a Ha Tính-kerületi székhelyen megjelenő lap haditudósí­tója, fegyverével, a fényké­pezőgéppel útnak indult ar­ra a ..jelentős helyre”, amit sejtésük szerint bombázni fognak .az amerikai repülő­gépek. mivel véget ért az esős évszak. Késő este in­dultak az objektumhoz. Fe­lesége a búcsúzásnál nem mondott csak annyit: vi­gyázz magadra és a hazád­ra. ■testéből néhány méterre. Kínlódva odakúszott, letép­te magáról a kabátot és a zakóba tekerte a fényképe­zőgépet. Az járt az eszében, hogy meg kell menteni a filmet, azokat a képeket, amelyek megörökítik a ka­tonák harcát, a lakosság helytállását és a lelőtt, égő amerikai repülőgépet. Ek­kor sietett segítségére új­ságíró kollégája és egy ápolónő, akik megpróbálták alkotni, bekötni a sérült lá­bat, de egy újabb, közelben robbant bomba megsebesí­tette az ápolónőt is. Phan Quang sebesülése után egy órával már kór­házba került, de sokáig eszméletlen volt. Egyes amerikai szerzők azt állítják, hogy a hábo­rúk egyre drágábbak. Szá­mításaik szerint Julius Cae­sar jdején egy ellenséges katona elpusztítása 75 cent­be került, a napóleoni há­borúk idején már 3 ezer dollárba, az észak-amerikai polgárháborúban 5 ezerbe, az első világháborúban 21 ezerbe, a második világhá­borúban pedig 50 ezer dol­lárba. segítséget nyújtó lakosság­ról. akik lőszert és vizet cipeltek a tüzelőállásba. A repülőgépgyártás a gép_ gyártás egyik ága. Fejlett és sokoldalú alapanyagipar és egyre szélesedő segéd­ipart igényel. A termékek kis súlya, áramvonalas alakja a könnyűszerkezeti anyagok legszélesebb fel- használását követeli meg. Rövid megszakításokkal már a harmadik napja folyt a légitámadás az ellen az objektum ellen, melynek közelében ott dobogott Phan Quang fotoriporter szíve is. Fényképezőgépével sikerült megörökítenie azt a negye­dik lelőtt amerikai gépet, amely a közelükben esett le. Fotomasiná javai ő is többször „rálőtt” még a le­vegőben az égő, füstölgő, zuhanó gépre. S mikor az a földbe fúródott, mit sem törődve a körülötte dúló háborúval, a fotoriporter is odafutott. A győzelemtől, a kartávolságnyira levő győ­zelemtől remegve csinálta a képeket, egymás után. Sky-Hawk, Phantom Sky- raider, Super Sabre. Thun­derchief. F—111. B—52 — • úgy ismerik a vietnamiak ezeket az amerikai katonai repülőgéptípusokat, mint mi a különböző autótípusokat. Egy F—111-es változtatható szárnyállású. vadászbombá­zó 9,5 millió dollárba kerül. A harmadik napon, 1965. szeptember 12-én délután öt orakor támadott aznap a tizenkettedik hullám. Phan Quang egy dombon állt és dolgozott, csinálta a képe­ket. Ekkor robbant közelében egy bomba. A légnyomás leterítette. Kis idő múlva eszméletre tért. Ekkor veite észre, hogy a bal lába térd­től lefelé' hiányzik. A fáj­dalommal együtt nyilait belé. hogy nincs meg a fényképezőgépe. Később észrevette, hogy szétroncsolt lábcsonkja és a szintén sé­rülést szenvedett fényképe­zőgép ott fekszik tehetetlen Sebesülése után negyedik napon Phan Quamgnak a kórházba behoztak egy Ha­noiban megjelenő központi újságot. Benne voltak azok a fényképek, amelyeket a légitámadás harmadik nap­ján készített. Három kép: Az izzadó tüzérek, A lő­szert, vizet szállító lakosság, A lelőtt, égő amerikai re­pülőgép. Sebesülése utáni ötödik napon Phan Quangnak a kórházban átadták Ho Si Minh ■ üdvözletét és a ki­tüntetést. A lelőtt amerikai repü­lőgépek roncsait jó ideig beolvasztották vagy fedél- . lemeznek. tetőburkolatnak használták fel. Az ötlet egy fiatal vietnami ötvös fejé­ben született meg. Azóta a hanoi Gio Dong — Keleti Szél — kisipari szövetkezet a legdrágább, rendkívül ér­tékes fémből készült va­dászbombázó szárnyaiból, testéből, tankjából fésűt, hamutálcát, cigarettatárcát, papírvágő kést, virágtartót és gyűrűt készít. A nemes­fém-ötvözetekből készült, dísz- és használati tárgyak eljutottak már a világ min­den tájára, Amerikába is. Nem azért keresettek, mert igen drága, nemesfém-öt­vözetekből készültek, hanem mert szimbólumok. A viet­nami háború elleni tiltako­zás szimbólumai. M a már nem tart­ják naponta számon a kü­lönféle hírügy­nökségek. hogy 1964 augusztu­sa, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni amerikai bombázások kez­dete óta összesen hány be­tolakodó amerikai repülő­gépet semmisített meg az egyre erősödő légvédelem. Az a gyűrű, amelyet Phan Quangtól kaptam emlékül a 2500. lelőtt repülőgépből származik. Nem tudom, mi­lyen típusú gép lehetett, mikor és hol lőtték le, nem tudom, kik haltak altala és vele. A gyűrű egyszerű, szinte jelentéktelen, kicsi, szinte játékszer, vékony, szinte törékeny, pillekönnyű, szín­ié súlytalan. Alumíniumból készült, amely a legnagyobb mennyiségben előforduló ipari fém a földön. Mégis a világ legdrágább gyűrűje. Mert gyűrűhöz még soha nem volt ennyi embernek köze a világon. Vállalat, 354mozival A BORSOD MEGYEI Mo­ziüzemi Vállalat tartja fenn az országban a legtöbb film­színházat. Bár az utóbbi két évben 35-tel csökkent Bor­sod megye mozijainak szá­ma, állami kezelésben igy is 354 mozit találunk, s ebben a számadatban, s a későbbiekben sem szerepel­nek a szakszervezetek és más szervek által fenntar­tott társadalmi mozik. Je­lenleg helyiségfelújítás, vagy átalakítás miatt 22 mozi nem működik, ezek közül községekben 21, il­letve 1 Miskolcon, a Ságvá- ri, amely a diósgyőri város- központ építése miatt le­bontásra kerül, és műkő-* dósét a tervek szerint, más helyen kezdi meg a későb­biekben. A 354 mozi közül mind­össze 17 működik a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat saját helyiségében, a többi bérelt helyiségben. Az el­múlt két évben Sárospata­kon, Sátoraljaújhelyen, Sze­rencsen, Tiszalúcon, Mező- csáton, Sajószentpéteren, Prügyön, Forrón, Takteke- nézen újították fel teljesen a mozikat. Mozitechnikai és kényelmi berendezések be­szerzése, vetítési eljárások fejlesztése igen jelentős volt az elmúlt két évben, mert 32 új vetítőgép került a mo­zikba, negyvenet átalakítot­tak, 120 kapott generáljaví­tást, 2467 ülőhelyet szerel­tek be. Öt ven helyen javí­tottak a fűtési berendezése­ket, kilenc helyen a szellő­zést, s mindezeket többség­ben a keskeny mozikban, falun. A generál javítások magas száma a gépek elöre­gedését mutatja. Az átlag helyár 1970-ben 4 forint 19 fillér, 1971-ben 4 forint 35 fillér volt. 1970-ben 39. 71-ben 37,5 százalékos volt a mozik ki­használtsága, s az első év­ben 3 970 412, míg a máso­dik évben 3 670 513 néző te­kintette meg az' előadáso­kat. Az előadásszámok 47 340-ről 45 982-re csökken­tek. A forgalmi teljesíté­sekben a keskeny mozik le­maradása évről évre jel­lemző adatként, sajnálato­san fenn maradt. ÉRDEMES MÉG eg}’ for­galmi adatot figyelembe venni: az A-kategóriába so­rolt, művészileg és eszmei­leg kiemelkedő értékű fil­mek az első évben 11,8, a második évben 13.3 százalé­kot jelentettek az összlá- togatókból vaió részesedés­ben. Az országos átlag 9.6 százalék, tehát a megyénk messze fölötte van. A B-ka- tegóriába tartozó kommersz filmeknél is az országos át­lag fölött vagyunk egy ke­véssel. Viszont a harmadik, a C-kalegóriába sorolt, csökkentett művészi értékű tömegszórakoztató filmek tekintetében szerencsésen, az országos átlag alatt van Borsod megye, s e három számadat azt jelenti, hogy nálunk a közönség érdek­lődésének megoszlása egész­ségesebb, jobb irányulású, mint az ország átlagában. Szabó Pál portréja (Lenkcy Zoltán munkája) Nemzetközi v film­szemléken A Hungarofilm jelentése sze­rint az elmúlt cv második fe­lében a magyar filmek a nagy­világ összesen harmincegy fesz­tiválján szerepeltek. Ezek köj zött a legkülönbözőbb jelleg« szemlék — játékfilmek, kisfil- mek, icrmészctfilmek stb. — akadtak. Ezeken a helyeken összesen kilencvenöt vetítést tartottunk. Tizenöt helyen vol­tak magyar filmhetek vagy filmnapok, s ezeken összesen <128 filmvetítés voll- Négy he­lyen rendeztek egyéb magyar ünnepi bemutatókat hét film vetítésével. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok filmátvételi delegációi nyolc magyar játék­filmet vettek át. valamint húsz rövidfilmet. A játékfilmek kö­zül a JclenidÖvel öt, a Madár­kákkal három, a Csárdáski- rálynövcl hét, a Szindbáddal öt, a Végre, hétfő!-vei két, a Kapaszkodj a fcllegckbe! canui filmmel egy, a Hangyaboly cí­mű 'Fábri-alkotással öt, a Sí­poló macskakővel egy baráti ország mozilátogatói, illetve tv- nézői ismerkednek mgg a kö­zeli hónapokban. Japán, Nixon pekingi útja előtt Amikor az amerikai el­nök Pekingbe érkezik, Ja­pánnak felül kell vizsgál­nia egész eddigi politikáját. Nixon kínai látogatása „va­lószínűleg 1 kevés konkrét eredménnyel jár, de arra. számítanak, hogy a láto­gatás elindítja a kelet­ázsiai politika felülvizsgála­tának folyamatát” — írja a Frankfurter Allgemeine Zei­tung című nyugatnémet lap. Az elnyúlt esztendőben ugyanis „a japán politika világos vonalai összelcuszá- lódlak”, ami addig egysze­rű volt, már pem az. Addig Japán „függött az USA-tól, Ázsia kommunista és nem kommunista részre oszlott— Ezen az úton haladt Japán politikája a legutóbbi két évtizedben”. Miután most minden fel­borult, Japán kénytelen át­állítani váltóit. Mar Hiro- hito császár tavalyi nyugat­európai útja is ezt jelezte előre, még nyilvánvalóbb lett mindez Gromiko tokiói látogatásakor. A „szovjet külügyminiszter látogatását követően most kezdődik a Japán és a Szovjetunió kö­zötti előzetes felmérés hosz- szú és részletes folyamata” — írta a nyugatnémet lap­pal pontosan egyidőben az amerikai International He­rald Tribune. „Mindkét félnek nyilvánvalóan közös érdeke, hogy legalább a lát­szat szerint, változtassanak kapcsolataikon” — teszi hoz­zá az újság, Nixon pekingi és moszkvai utazására utal­va, nem minden célzatosság nélkül, A témával ugyanis két olyan lap foglalkozik, ame­lyek közül az egyik az ame­rikai politika változása előtt az európai első számú USA-kedvencnek, a bonni államnak a lapja, a másik, pedig a régebbi hagyomá­nyos amerikai politikának szócsöve, tehát a Nyugat- Nénietországra és Japánra alapozott egysíkúan * tőkés politikának. ■ Ha a Frankfurter Allge­meine Zeitung arról ír. hogy „az VSA többé nem vezér, amelyet Japán vakon követhet”, akkor nemcsak Japán- gondját írja meg, ha­nem egyben sokfelé céloz veje: itt az idő Japánt a tőkés Nyugat-Európához édesgetni, Nyugat-Európu befolyását a Csendes-óceán­ra kiterjeszteni Nixon pe­kingi flörtjének ellensúlyo­zására. Ha az International Herald Tribune Gromiko tokiói látogatásának követ­kezményeit boncolgatja, ak­kor ez, kísérlet a régi ame­rikai politika visszaállításá­ra, kasszandra-hang egy esetleges szovjet—japán kö­zeledés „rémének” felidézé­sével a kínai és moszkvai utazás előtt. Az amerikai és nyugatné­met szándékok azonban va­lós ténnyel leplezik magu­kat, amikor arról írnak, hogy Japán kénytelen a vi­lágpolitika alakulásának megfelelően új vonalveze­tésbe kezdeni, mert bizony­talanságban érzi magát. És ezt a bizonytalanságot a tő­kéjüket eddig Japánba fek­tető amerikai üzlet körök is érzik, éppen úgy. mint bizonyos nyugatnémet tőké­sek, akik lapjukban arra céloznak, hogy Japánnak legnehezebb feladata lesz „normalizálni l;apcsolatait KínávalNvugat-Németor­szággal nyilván könnyebb lenne — érződik a felkínál- kozás. de nem lehetetlen, hogy bizonyos japán körök aggodalma is sugalmazta ezeknek a cikkeknek a meg­jelentetését. Máté Iván

Next

/
Thumbnails
Contents