Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
fflWZrfäbr. 20., vasárnap mmmm #*mm&GW®0*SZAG 7 va ............ ,nu—................ .................. . ... ■....... „■■ .........-m................... .................................. ..... . ..... A mímsaMak között nincs „statiszta'* Színház - a bárka „tatjáról" Mikor a színházba értem, már a III. felvonásnál tartott a Noé bárkája előadása. A szünet után pedig kezdődött az I. felvonás. Szó sincs p-rsze formabon- tásnól. Szerdán délután és este is előadták a darabot, a kettő között mindössze félórás pihenéssel, A pihenés csak a színészekre vonatkozott, a műszakia knak gyorsan díszletet kellett váltani, előkészíteni a kellékeket. igazítani a ruhákon, a frizurákon. A díszletmunkások . A délutáni előadás nézői még a ruhatár előtt tolongnak, amikor a színpadmester irányításával lebontják Noé bárkáját. Az építés Noénak „hetekig" tartott, a lebontás a díszletmunkásoknak — 12 percig. Mintha egy pontosan megtervezett. koreográfia szerint mozognának. Szó nélkül, villámgyorsan végzik munkájukat. A bárka díszlete talán 40—50 darabból áll. A színpad végében, a „holt térben” helyezik el mind, fajtánként összerakva. Már építik is az I. felvonás színpadképét. A zsinórpadlásról „felhők" ereszkednek le, behozzák a bútorokat — heveié), hinta, zsámoly —. a szükséges kellékek is a helyükre kerülnek. A világosítók beállítják a lámpákat, próba — minden rendben. Az ügyelő elfoglalja helyét, ujjai végigzongoraznak a műszerfal klaviatúráján. A mikrofonba figyelmeztetéseket és utasításokat suttog. A közönség már a helyén ül. ugyanígy a súgó is. Minden rendben — kezdünk! A kellékes Rövid ideig figyelem az előadást. A színpad jobb oldalán az ügyeletes tűzoltó figyel. Ö az egyetlen, akinek — szerencsére — ma este nincs semmi dolga. Halul nyitott ajtó. A kelléktár. Elöl a Noé bárkájának kellékei, hátrább a többi műsoron levő daraboké. Ma este Lengyel Gizella itt a parancsnok. Épp dolga van, hát gyorsan kezembe nyom egy listát. A következő bemutató, Németh László: Bodnárné című drámájának kellékiistája. Ezt látom rajta: Páva: 1 kispárna, pokróc; Lenkey: 1 db 3 literes tejeskanna, Abrahám: 1 pár női gla- székesztyü (a kesztyű játszik is!) Altalanos kellék: a fatönk bal oldalán, a földön egy fejsze ... A dráma tehát már a kellékesnél megkezdődik. — Már 17 éve vagyok a színháznál — mondja később Lengyel Gizella. Szeretem a munkámat, pedig nagyon fárasztó. Nincs vasárnap, nincs ünnep, délelőtt próba, este és néha délután is előadás. Ha Egerbe megyünk, éjjel 1 órakor érkezünk vissza. Szabad időnk alig van, az is rossz beosztással. Mégis — hat év múlva nyugdíjba megyek — nyár nem tudom elképzelni az életemet színház nélkül. Az ügyelő Vége az I. felvonásnak. Ismét a diszletezöké a szó. Aztán megy tovább az előadás. Felfedező körútra indulok. Kiderül, hogy ma este egy harmadik előadás is van: a Játékszín tenyérnyi színpadán a Bűntény a Kecskeszigeten című. drámát játsszak. Csak percek vannak már hátra az előadásból. De épp drámai pillanatra érkezem: az ügyelő ..bejátszik” a darabba: két kosárra való kőtörmeléket és tégladarabot zúdít a színfalak mögött egy bádogedénybe. Beomlott akut fala... Majd rögtön egy kb. 30 méteres zsinegdarabot rángat meg, s a nézőtér háta mögött, a folyosón megszólal egy csengő ... Vége az előadásnak. Az ügyem itt Csík Sári. szintén régi tag. 23 éve kezdte — színésznőként. Most patakzik róla a veríték, de büszkén mutatja ..találmányait": a 200 literes olajos hordót, ebben loccsan a kút Adze, a mikrofonnal föl- erősitve. Lelkesen beszél munkájáról Sok álmatlan éjszakájába került, míg ezeket kifundálta. örült utána a dicséretnek: az illúziókeltés tökéletesen sikerült. Az öltöztetönő A nagy színpadon már ismét áll a barka; Most, a' III. felvonás kezdetén van szusszanásnyi ideje a beszélgetésre Bcreckey ’ Zol- tánné öltöztetőnőnek. — Ezen az előadáson öt színészt öltöztetek. Nemcsak az öltözőben van dolgom, hanem a színfalak mögött is. Van olyan eset, mikor alig néhány másodperce van a színésznek az /átöltözésre. Ilyenkor segíte- ! ni kell. Varrónőként kezd- 1 tem, később lettem öltözté- tőnő. Előadás előtt vasalunk, varrunk, előkészítjük a kosztümöket, ékszereket, fejdiszeket. Aztán öltöztetünk. Előadáson már köny- nyebb a dolgunk. Vége az előadásnak. Noé bárkáját ismét lebontják. Másnap délelőtt próba, este pedig kezdődik minden elölről. De addig még sok munka van hátra. Mire a színház elcsendesedik, az utolsó műszaki dolgozó is hazaindul, a kedves néző, akinek zavartalan szórakozásáért ennyien dolgozna_k, már régen nyugovóra tért. Szatmári Lajos Tcllingcr István linómetszete FECSKE CSABA TŰNŐDŐ t Nézek az ablakon át, ki a világba Mint őszi madár, egy sóhaj röppen számra, a szívből szabadult: tollászkodik, piheg. Szomorú madár, nem adhatlak senkinek. Sötét van. Halott nyár: virág-kopjafáit szél döntötte ki mind, az utolsó szálig. Behunynám szemem, de könnyebb semmi sem lesz; az ég alatt vörös seb, ott ment a kedves tán vissza a múltba, vagy a végtelenbe? Ott változott sorsom végképp kegyetlenre, Ott lobog a város, a ködön átragyog. Nézem. Tudom, tudom te többé nem vagy ott. téged a szerelem, az élet elhagyott. ( téged siratnak így a sápadt csillagok. Látod, még erőm van, mindent széttéphetek. ledönthetek ma még, de kevesebb leszek a múló napokkal, kínzottabb, soványabb. Sápadt a csönd is. Hiába minden: látlak. Miskolci utcák, házuk, emberek (29) A Hunyadiak kora A FEUDÁLIS civilizáció í korszakába való átmenet- I nek nevezi Molnár Erik azt j a kórt, amit tíz vasárnapon I át Miskolc népe történeté- I vei kapcsolatban vizsgálat í alá vettünk. Ezt általában j az ipari termelőerők meggyorsult fejlődése jelle- I mezte a növekvő áruterme- ! lés és pénzgazdálkodás, valamint az ipari munkamegoszlás előrehaladásával együtt.« A fejlődés eredményei Miskolcon a XV. század második felében értek el magas gazdasági szintet — sokszor a politikai viszonyok nehézségei ellenére is. De idáig egy rövid, nehéz utat kellett tenni. Zsigmond után az első Habsburgot, Albertet teszi a trónra a főnemesség fékevesztett hatalmi harca. Ez három év,’ utána a lengyel Ulászló polgárháborús uralma, s négy év múlva V. László tizenegy éves uralkodása telítették súlyos eseményekkel a városi életet. ,.Ä világ legnagyobb embere”, a legnagyobb birtokos (4 millió százharmincezer kataszlrális hold — benne a közel félmilliós tokaji—debreceni birtok ura) Hunyadi Janos volt az egyetlen kapaszkodó ebben a hullámvölgyben. Vadállati törvény lelt úrrá az országban. Semmi sem biztos, hacsak az nem. hogy a testvér is ellenség” — igv írt a nagy humanista Vitéz János a korról. MÁTYÁS királlyá választása 1458-ban történt. Ekkorra a nagy antifeudális mozgalom, a huszitizmus szinte Miskolc határáig ért. Területi hódítása a Hérnád völgyén. Sátoraljaújhely— Sárospatakig, észak—nyugat irányban Rimaszombat —Krasznahorka—Losonc térségéig hatolt. A hátatokon innen pedig magával hozta a „szegénység lázongását”. Mátyás 1480-tól kezdve időzött hosszabb-rövidebb ideig a várban. Figyelemmel volt Miskolc népére, ami kitűnik 1481.. 1487., 1469. és 1471. évi kedvezményeket biztosító okleveleiből. Mindezek tartalmát és hatását szintén vizsgalat alá vesszük. Mikor azután 1476-ban az Aragóniái Beatrix lelt a felesége, némileg megváltozott a helyzet. . A székesfehérvári kézfogéra, ahová hat-hat fehér paripákkal vont nyolc aranyozott hinlón érkezett az új asszony és kísérete — Miskolc gazdag polgársága ajándékokat rakott szekerekre: 20 dézsa asztalt szilát, 30 kas diót, 12 hordó lesózott pisztrángot, 5 léhó csurgatott mézet, 100 oldalszalonnát, 1 szekér füstölt sonkát, s kolbászt, 5 hordó főtt áfonyát, 8 frissen lőtt vaddisznót, őzeket, szarvasokat és hat híres miskolci perecsütő asszony t... Mátyás és Beatrix diósgyőri tartózkodásai és építkezései, királyi udvartartásuk jelentős szakaszt jelentett Miskolc és Diósgyőr életében. Ezeket tematikai- la i külön vizsgáljuk. Olyan korszak kezdődött Miskolcon, amikor ipari termelése. gazdag kereskedelme, kiterjedt határának paraszti termelése a legszebb eredményeket jelenti a középkori város életében. FIGYELMET érdemelnek ezek az évtizedek azért is, mert Miskolc most lett városképi értelemben is ..gazdag gótikus várossá” — országosan is figyelembe vett kereskedelmi és ipari civi- tas-szá. Iparosainak híre például az itáliai Ferraráig terjedt. Komáromy József Aszfaltozok a miskolci utcákon Gyakran találkozhatunk at utakon vonuló, kattogó, a környezetet bevilágító aszfaltozó kocsikkal. Szállítják az izzó, gőzölgő anyagot. A kocsik oldalarái szer- iclüktet, fel-}elvillan a lűz... Amig az alapanyagra várnak a munkások — különösen a hűvösebb időben — leheverednek a meleg bitumenre. Kortyolnak egyet néha a vizeskannából, aztán megérkeznek a szállító kocsik, és folytatódik a munka. Akár vulkán gyomrából a láva, úgy ömlik a fekete, forró, képlékeny anyag a tartályból. Fürgén megkezdődik az aszfaltozás, ilyenkor nincs idő beszédre. Megdöbbentő ügyességgel formápják az élettelen, gőzölgő masszát a munkások, akiket ködbe burkol a füstölgő anyag. Hordják, simítják, hengerelik az anyagot és szinte másodpercenként ismétlődik ez a folyamat. Munka közben nincs megállás, nincs pihenés. Még a gyöngyöző arcokat is alig van idő megtörölni. Egy-cgy szállítmány között felegyenesednek az aszfaltozok, megigazítják kalapjukat, szusszantanak egyet. Nincsenek sokan, alig néhányon csak, de munkájuk nyomán újjászületnek régi útjaink, s tovább gyarapodnak az új utak, a járdák, a terek. Űj adag érkezett a pléhialicskában Száll a gőz. Egyre széjjelebb terül az úton a bitumenes anyag Két szállítmány között jólesik a pihenés a még langyos útburkolaton Kép és szöveg: Mécs E.
