Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

I 1972. febr. 20., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Eredményes esztendő Plánokon Cél: az iparvidék jobb zöldáru ellátása Búza, dara, daroa... Pihenés nélkül dolgozik a szerencsi malom Csendes Imre szocialista brigádvezető kalauzolásával ismer­kedik a szerencsi malom gépeivel Aranyosi Jenő és Pó­ránszki József Foto: Szabados György AZ ÓZDI JÁRÁS egyik legkedvezőbb adottságú ter­melőszövetkezete a Putnok, Serényfalva, Hét és Dubi- osány határát egyesítő pul- noki Egyetértés Tsz. Az utób­bi években egyesülés által létrehozott putnoki termelő- szövetkezet 333. tagja 3637 ka- tasztrális holdon gazdálkodik, amelyből közel 2 ezer hold szántóterület. A termelőszö­vetkezet tagjai a közelmúlt­ban tartották meg az elmúlt év munkáját értékelő zárszá­madó közgyűlésüket, amelyen kimondatlanul is újra bebi- zonyítödoü, hogy nagyobb gazdasági egységben nagyobb lehetőség van az erők, a ter­melőeszközök koncentrálásá­ra, a gazdálkodás eredmé­nyességeitek tokozására. Farkas Pál, a tsz elnöke el­mondta, hogy a putnoki tsz bruttó jövedelme az elmúlt évben meghaladta a 17 millió forintot, amelyből 8,.7 millió forint a nyereség. Az egy munkanapra jutó részesedés több mint_ í)(i forint, az egy dolgozó tagra jutó átlagos ré­szesedés pedig megközelíti a A mezőgazdaságban folyó téli oktatás egyik legfrissebb területe a növényvédelem, a vegyszerezés végrehajtó szak­gárdájának kiképzése. Alig néhány esztendeje kezdődött meg a növényvédelmi beta­nított munkásképzés. Kez­detben kötéllel kellett fogni a jelentkezőket. Ma meg­tiszteltetés az ilyen tanfolya­mon való részvétel. A leg- jobbakra, legrátermettebbek­re .van szükség, hogv el tud­ják végezni ezt a • rendkívül, fontos,, mind több tudást, hozzáértést követelő mun­kát. © A megyei növényvédő ál­lomás igazgatójával. Nádlcr Miklóssal látogattunk el Ké­kedre és Telkibányára, ahol a napokban vizsgázik az idei növényvédelmi betaní­tott munkásképző tanfolya­mok 127 résztvevője. Hat hé­tig tart, 300 órányi előadás­ból és gyakorlatból áll egy- egy ilyen tanfolyam. A hall­gatók összetétele kitűnő. Zömük jól képzett traktoros, átlagéletkoruk 25 esztendő körüli. Általános vélemény, hogy a tananyag sokrétű és nehéz, de erre szükség van. A tan­tárgyak között található a növénytermesztés, a kórtan, a rovartan, a növényvédö- szer-ismeret. a munkaegész­ségtan, a géptan, az üzem­tan, s gazdaságpolitikai elő­adások is szerepelnek a tan­folyamon. És mindez csak az ábécéje a növényvéde­lemnek. a vegyszerezésnek, a mérgekkel való bánásnak. Csaknem ezren vannak megyénkben — a most vizs­gázókkal együtt—, akik már megtanulták ezt a nélkülöz­hetetlen ábécét. Bárkit kérdezünk, hogy ér­demes volt-e nekivágni en­nek a fárasztó, sok tanulás­sal járó tanfolyamnak, min­den válaszból az csendül lei, hogy nagyon is érdemes volt. Menet közben tudták meg, hogy milyen érdekes és fontos munkakörben fognak dolgozni. És bizony jó né- hányan, akikkel minden szakképzettség nélkül, a szi­gorú tilalmak ellenére már eddig végeztettek ilyen munkát, itt jöttek rá, hogy bizony ez nagy-nagy felelőt­lenség volt. — És vajon megbecsülik-e a , tsz-ekben a növényvédel­met: a vegyszerezéseket vég­rehajtó szakgárdát? A válaszok itt sajnos, már különbözőek. A jó gazdasá- i gok, ahol a vezetés már I 20 ezer forintot. A jó ered­mény mindenekelőtt a jól szervezett munkának és a kedvező adottságoknak kö­szönhető. A termelésátlagok szinte kivétel nélkül minden növényféleségnél jóval meg­haladták a tervezettet, be- bizonyítódott az is, hogy jö­vedelmező ág a kertészet, s a kisegítő üzemágak, — közöt­tük elsőként a gépüzemet kell megemlíteni — gazdaságosan dolgoztak. A SIKERES év után indo­koltan jó hangulatú zánszám- adó közgyűlésen részt vett és elismerően szólt a tsz tagjai­nak jó munkájáról Madarász György, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. Kedves színfoltja volt a közgyűlésnek a kitüntetések átadása. A Lő- rincz Józisefné által' vezetett Martos Flóra nevét viselő kertészbrigád Kiváló szocia­lista brigád cím kitüntetést és 5 ezer forint pénzjutalmat kapott, s ezenkívül húsz dol­gozó kapott elismerő okleve­let és ezzel együtt pénzju­talmat. A tsz további terveiről ér­deklődtünk Farkas Pál elnök­lőt. Elöljáróban elmondotta, hogy középtávú tervükben legfontosabb feladatként az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarhaál 1 omány növe- lését, az öntözéses gazdálko­dás kiterjesztését és üzemi utak építését jelölték meg. Ugyanakkor továbbra is nagy gondot fordítanak a szakem­berképzésre, a szellemi tőke növelésére, ami — mint már eddig is megmutatkozott — hasznos befektetés. — JÜVÖ ÉVI terveink- kö­zül kertészetünk továbbfej­lesztését említeném. Már a múlt nyáron is naponta .több mázsa paprikát, paradicso­mot .káposztát és egyéb zöld­ségféléket vihettünk a pia­cokra. ezzel is segítve az iparvidék zöldárú ellátását. Lehetőségeink adottak, s a kertészet továbbfejlesztése nemcsak saját jövedelmünk szempontjából fontos, hanem az iparvidék, Ózd és környé­kének jobb ellátása szem­pontjából is — mondotta be­fejezésül a tsz elnöke. T. I. A BÜZÁT DARÁRA és dercére bontják a hengerek, a darát megtisztítják, azután a sima hengerek újra felap- rtfcják, végül a sziták osztá­lyozzák; különválasztják a korpát, a búzacsírát, a ta­karmánylisztet, a finomlisz­tet. a kenyérlisztet. Ehhez kellenek a molnárok, akik ott járnak a kopott padlójú hengerpad, csőpadlás, szita­padlás egyenletesen mozgó- íorgó-őrlő-tisztító-szitáló gé­pei között. A folyamat ugyanaz mindenütt, de ahogy a molnárok mondják: ahány malom, annyi fajta. — A miskolci István-ma­lom után nekem ez a sze­rencsi malom olyannak tűnt, mint valami játékszer — mondja Aranyosi Jenő mol­nár, aki most. a tüzeset után idejár ki dolgozni minden nap, mint a többi társa is. a megye különböző malmai­ba. — Jól tudjuk, hogy ké­nyéivé szükség van, s ezért mi, öreg-molnároik minden Nyugtalan, ember robbant be a szer­kesztőségbe. Panaszát egyet­len mondatba lehet sűríteni: Megbecsülés helyett üldöz­nek, kálváriát járatnak ve­lem ! Szavaiból, s bő lére eresz­tett írásából az derül ki, hogy ő — nevezzük K. A.- nak — jó szakmunkás, a munka megszállottja. Rossz a műszaki vezetés, a szer­számellátás, ő ezt nem tűri és ezért üldözik munkahe­lyén. A panasz hallgatójában lob­bot vet a felháborodás.. Még­iscsak furcsa, hogy 1972-ben becsületes munkásemberrel packáznak a vezetők, pusz­tán azért, mert felhívja a figyelmüket a különféle mu­lasztásokra. Felháborodik, hogy az újító K. A.-na.k, mert az újításhoz nem vett társat, így nem kapott érte díjat;, kizárták a bri­gádból, megvonták a brigád­pénzt tőle. A vállalat szak­szervezeti bizottságához írt .levelében, amelyet szintén magával hozott, ilyen keserű kérdés vágódik ki: ..Miért vitettek el a rendőrséggel?” Egy ember védelmet kér. Nem lehet elsiklani az ügy fölött. De nincs is rá szük­ség. Ügyével — az egység sok szerve mellett — foglal­kozott a vállalati és a te­rületileg illetékes szakszer­vezet. Bejelentés ment a KGM miniszteréhez, s e le­vél alapján a vállalat mun­kaügyi igazgatójának meg kell vizsgálnia az adott egy­ség vezetőivel kapcsolatos, nem éppen hízelgő bejelen­tést. K. ,A. ügyével foglal­kozott egy ízben a vezérigaz­gató is. A gyár. mármint az LKM szb-titkára a panaszos ne­további nélkül vállaljuk az utazgatás gondját is. ,— Szívesen fogadtak — veszi át a szót Póránszki1 Jó­zsef, aki már szintén egy hete itt dolgozik, miskolci lakos létére. — És azt is el­mondhatom, a megye egyik legjobb malmába helyeztek minket. Jó szó és jó munka, körülmények. Így ki lehet böjtölni, amíg az új malom felépül Miskolcon. A Miskolcról Szerencsre helyezett molnárokat az 19(50-ban alakult, szocialista címmel sokszorosan kitün­tetett Kossuth-brigád befo­gadja tagjai közé, már azért is, — ahogy mondták —, hogy ne veszítsék el a folya­matosságukat a munkaver­seny mozgalomban. Csendes Imre brigádvezető, nevéhez hiven. csendes szavakkal ka. lauzolja őket a munka­helyen és ismerteti meg ve­lük a helyi specialitásokat. Tudja róluk, hogy a tűzeset délutánján mindketten éjsza­kások voltak, de mindketten vének említésére keserűen elmosolyodik. — Ez az ember jó szak­munkás, de tűrhetetlen a ma- gatartáÁa. Ügyének vizsgá­lata sok időt rabolt már cl tőlünk. Olyan időket, amelyet hasznosabb célra, égetőbb emberi, társadalmi gondok megoldására fordíthattak volna. Az szb-titkár infor­máció helyett kotegnyi leve­let, jegyzőkönyvet mutat. 1970. IV. hó 14-i dátum­mal K. A.-t üzemvezetője figyelmezteti: ____ megen­g edhetetlen módon viselke­dik, gátolja a jó kapcsola­tok kialakulását__” A fo­g almazási esetleg diktálhat­ta volna túlkapás. Nem lehet az, hiszen a figyelmeztetett dolgozó később írásban így nyilatkozik: ..... a jövőben a tevékenységemet úgy irb- nyitom, hogy az üzem han­gulatát, munkamoraját (mo­rálját; szerk.) negativ irányba egyáltalán ne befolyásoljam", Dátum: 1971. VII. 21. Ponto­san két hónappal későbbi dátummal, már új munka­helyre irányítják K. A.-t, mivel „a korábban tett nyi­latkozattal ellentétben a... üzem dolgozóit az azóta el­telt időszak alatt, is sérteget­te, olyan hangulatot, idézett elő, amely kizárja a jó mun­ka lehetőségét. Az üzem for­gácsoló szakmunkás dolgo­zóinak egyöntetű véleménye, hogy a további időben nem hajlandók önnel együtt dol­gozni ., .Emberünk egyik termelési értekezleten is kipakolt. Több mint félórás felszólalásában megsértette egy sor ember önérzetét, több kijelentése felér egy tisztes rágalmazás­sal. Igazságkeresését azon­ban kétségessé teszi egy kő­vetkező jegyzőkönyv, amely ott váltak a tűznél, oltottelc és mentettek, s még az éj­szaka is ott borult rájuk. A miskolci István-malom napi 17 vagon őrlési kapaci­tása kiesésének pótlását rész­ben a megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat többi malmai vállalták. A szerencsiek is feláldozzák a szabad szombatjukat ezen­túl. és a szokásos hétfő dél­előtti karbantartást pedig va_ sárnapra teszik át. Mint Varga István, a körzeti üzem Vezetője elmondotta, így ha­vonta 113 tonna lisztet tud­nak adni terven felül. — Természetesen, ehhez lelkiismeretes karbantartó- es javítómunkára van szük­ség — mondotta Horváth Tibor főmolnár. — Hiszen ez azt jelenti, hogy szinte alig pihennek a gépek. És termé­szetesen, nemcsak a menv- nyiség, hanem a minőség is fontos. A Miskolci Sütőipari Vállalatnak most mi szál­lítjuk a finomlisztet, de be­segíthetünk a kenyérliszt-el- látásba is. Megfeszített, mun­ka lesz ez; de nyugodtan el­mondhatom. hogy ránk lehet számítani. Rank mindig le­li et számítani A SZITAPADLÁSON ál­lunk. a malom tetején. Fi­nom lisztpor száll a levegő­ben. A gépek szívverésének megfelelően egyenletesen re­meg lobunk alatt’ az épület. Itt fent, a két síkszita, mint oldalara fektetett hatalmas ■ szekrény, rója apró köreit. Ez már itt a végső állomás. A búzából dara és derce lett. a darát megtisztították, aztán a sima hengerek újra felaprították, s most a szi­ták osztályozzák. A szédítő lüktetéssel mozgó szerke­zetek kenyérlisztet szitál­na's’ Oravec János szerint K. A. egy kis fúró­gép-asztalt akart az üzem­ből kilopni. Az üzemrendé- szeti osztály ezért figyelmez­tetésben részesítette és pénz­beli büntetéssel sújtotta. A sokszoros panaszos kér­te, hogy vezetőivel szemtől szemben vitathassa meg az ügyét. Erre 1972. január 14- én került sor. Veid együtt tizen — termelés helyett — ismét hosszú* ideig foglal­koztak ügyeivel, intrikáinak a következményeivel. A jegy­zőkönyvben ez szerepel, hogy .K A.-t....... a dolgozók ege­sze elítéli, és nem hajlandó vele együtt dolgozni, mivel összeférhetetlen." Tulajdonképpen most kel­lene felháborodni. Felhábo­rodni azon, hogy az LKM- ben bőven van tennivaló. Az emberek ezrei minden ere­jüket. a feladatok végzésére fordítják, sőt, a hiányzó munkaerők, a ..vándorma­darak” miatt olykor szabad idejüket is feláldozzák. K. A. viszont nyugtalan légkört kavar maga körül, renge­teg ember sok-sok idejét ra­bolja el. szakmunkás a sokadik mun­kahelyen van. Szerinte min­denütt üldözik. Az ötvenéves szakmunkásból hiányzik a ma munkásait jellemző hig­gadtság, a széles látókör, mások tisztelete. Haragban van a világgal, de a ha­rag lángját ő lobbantotta fel, sok-sok jó szándékú ta­nács, figyelmeztetés ellenére sem látja következményeit, nem igyekszik levonni be­lőle a tanulságokat. Nem, mert mint hallot­tuk, a bejelentés listáján újabb szervek következnek. Cs. B. megillető helyére tette a nö­vényvédelmet, s tudja, hogy e munkák nélkül ma már nem lehet gazdálkodni, meg­becsülik és megfizetik e munka végzőit. Van, ahol 10 —15—20 százalékos .pótlékot fizetnek. Másutt premizálási lehetőségeket biztosítanak, s 10—15 százalékos, an'.olvan veszélyességi pótlékot fizet­nek. De jó néhány olyan tsz is akad még, ahol a régi szemlélet uralkodik, egyen- 1 ósdit, játszanak, s nem fi­zetik meg kellően a szak­tudást, a kockázatvállalást • És egy érdekes, tapasztalat. Beszélgetés közben vesszük észre, hogy a tanfolyamok résztvevői a növényvédelem­nek, a vegyszerezésnek való­ságos propagandistáivá vál­tak a tanultak hatására. A bocsi Csányi Pál, a cso- baji Katona Sándor, az aba- újkéri Lucz László, a forrói Ornóczki István vagy a szo- mólyai Szögedi György egy­« i más után sorolják a „hazai példákat. Például azt, hogy Abaújkéren 27,5 mázsás át­lagtermést fizetett a 70 hold vegyszerezett kukorica és 19 mázsás átlagot a 000 hold vegyszerezett búza. Amíg nem vegyszereztek, alig íelé- nyi volt a termés. És szó esik arról is, hogy a szomolyai őszibarackos kétannyit érne, ha megfele­lő becsülete lenne a tsz-ben a növényvédelemnek. a vegyszeres gyomirtásnak, nem „albérletbe” adnak ki a növény vedelem szaki rányíta- i sál, 9 „Fölfelé” is címeznek egy j észrevételt. Szinte egyönte- ! tűén állítják valamennyien, ; hogy nem tökéletesek a nö­vényvédelemben rendszere­sített védőruhák, a gázálar­cok. Elég sok még e téren a tennivaló, s nehezen hi­szik, hogy nem lehetne gyor­sabban megoldást találni. (P. s.) Különös pazarlás Haragban a világgal Farkaslyukon több millió forintos beruházással új gépkocsi- szervizt építenek. Jelenleg az épület belső munkáit végzik. Képünkön: a villanyszerelők a világítást építik Foto: Eaczó József lem kinyi a vegyszerezés ábécéje Csaknem ezren már megtanulták

Next

/
Thumbnails
Contents