Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
/ X972. febr. 20., vasóroop .sESZÄimftOWRfOSteZÄG 3 I I Műszaki-gazdasági konferencia a TVK-ban A Tiszai Vegyikombi náthán a napokban tartották wieg a vállalat 1971. évi munkáját értékelő műszaki-gazdasági. konferenciát. A tanácskozáson Huszár Andor igazgató számolt be a kombinát elmúlt évi tevékenysé. Béről, a vállalati gazdálkodás alakulásáról. Eredményes esztendő Örömmel jelenthetem a műszaki-gazdasági konferencia részvevőinek, hogy a TVK dolgozóinak 1971. évi munkája, erőfeszítése eredményeként ismét sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött — kezdte beszámolóját a vállalat igazgatója. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kombinát munkájára tavaly is_a töretlen, dinamikus fejlődés vol(; jellemző. Annak ellenéne. hogy 1971-ben több nem várt probléma sok nehézséget °kozott a gazdálkodásban, a vállalat kollektívája eredményesen oldotta meg a reá háruló megnövekedett feladatokat. Ezt tükrözik a termelésben élért sikerek. így például az ammóniatermelés 3,3 százalékkal nőtt az előző évi teljesítéshez képest. Ammónnit- rátból szintén meghaladták az előirányzatot. A festékgyár termelése 28,8 százalékkal emelkedett az utóbbi egy év alatt. Külön kiemelte a műanyag- feldolgozó-gyár rohamos fejlődését. Mint mondotta, a bővítés alatt álló gyár két évvel ezelőtti 7200 tonnás teljesítése közel kétszerese volt az 1969. évinek, tavaly pedig csaknem hatezer tonnával szárnyalta túl az 1970. évi szintet. /Vott n termelékenysé* A beszámolóból az is ki. tűnt, hogy a vállalat teljes termelési értéke 18.5 százalékkal haladta meg az előző évi eredményt. — örvendetes — állapította meg az igazgató —. hogy a termelés növelésének, mintegy 80 százalékát a termelékenység fokozásával érte el a TVK. Többek között szólott arról, hogy igen kedvezően alakult a vállalat múlt évi export- helyzete. Tavaly három és félszer annyi terméket szállítottak külföldre, mint az előző esztendőben. Kevés vállalat büszkélkedhet azzal, hogy a megtermelt tennék több mint húsz százalékát, szocialista, illetve tőkés piacokon értékesítette. Huszár elvtárs ezután arról tájékoztatta a konferencia !észtvevőit, hogy az elmúlt évben vállalati szinten 4,7 százalékos bérfejlesztést haj. tottak végre. Ezáltal sokat javult a dologzók anyagi helyzetet. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy mérséklődött a munkaerő-vándorlás, s to! vább erősödött a kombinát- ; ban a munkafegyelem. A nyerésén: alakulása Huszár elvtárs a résztve- j vök nagy érdeklődése köze- : pette ismertette a vállalati ! eredmény, illetve nyereség j alakulását. Megnyugvással ! vették tudomásul, hogy a } kollektíva munkája ismét ' eredményes volt. Az igazgató i bejelentette, hogy a közel- j múltban jóváhagyott mérleg- j beszámoló szerint a TVK I 1971-ben négyszázmillió fo- 1 rint vállalati nyereséget ért [ el. így a kombinát dolgozóit — eredményes munkájuk | alapján — húsznápi átlag- ' nak megfelelő év végi része- 1 séd és illeti meg. Ennek meg. j felelően 7.7 millió forintot j osztanak ki a ‘TVK-ban ré- j szesedés címén. Természetesen a kifizetésre ' kerülő összegek nem lesznek egyformák. Eltérnek az át- , tagos százaléktól, mert a kollektív szerződés értelmében a i törzsgárdajutálmat. mint.no- j velő tényezőt személyre szó- \ lóan kell megállapítani. Ezen. i kívül a személyekre kiszámított év végi részesedésnek csak kilencven százaléka illeti meg a dolgozót, persze 1 csak abban az esetben, ha nincs valamilyen csökkentő , tényező. A fennmaradó tíz j százalékot a gazdasági egységeknél differenciáltan osztják el a dolgozók között:. Az emberek javára • olynak a zárszámadó közgyűlések, ■j Ahány tanácskozás, annyi tapasztalat. Ezeket a tapasztalatokat azonban szintézisbe lehet és kell hozni. Mi lehet az első, tálán a legfontosabb szintetizáló megjegyzés az eddigi zárszámadó közgyűlésekről ? Közös gazdaságaink az elmúlt esztendőben többségükben teljesítették a legfőbb gazdaságpolitikai és termeléspolitikai célkitűzéseket. .4; országos értékelés jellemző megyénkre is. ahol a kalászosok termelésében például az eddigi legnagyobb eredmények születtek. Az állattenyésztés súlya is egyre jelentősebb a termelés szerkezetében. Megyénkben a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisege a tanácsi szektorban üli százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Lényegesen növekedett a lei- vásárlás kenyérgabonából, vágósertésből, burgonyából és zöldségárukból is. A 'beruházások értéke is évről évre emelkedik termelőszövetkezeteinkben. A legutóbbi öt évben mintegy 2 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a megye közös gazdaságai. Amíg a korábbi években a beruházási tevékenységre a hiány pótlása volt a_ jellemző, addig az utóbbi. 2—3 évben már jelentős összeg jutott a fejlesztésre. A gépesítésre is nagy összeget költöttek szövetkezeteink. M egyénk termelőszövetkezeteinek gazdasági fejlődését jól jellemzi a jövedelmekben beállt növekedés is. A személyes rendelkezésű reáljövedelem tekintetében a parasztság utolérte a munkásosztály átlagát, Javult a nyugdíj- és családi- pótlék-ellátás, de a fa'lu és a város között, a szociális létesítményekkel való ellátottságban, a kereskedelmi hálózatban és az életszínvonal néhány más tényezőjében még továbbra is lényeges a különbség. Persze, meg hiányok is vannak. Az őszinte értékeléshez az is hozzátartozik, hogy több termelőszövetkezetünkben — nagyobbrészt az elmúlt évben mérleghiányos tsz-ekben — nem sikerült mindenben rendet teremteni, másik szintetizáló megjegyzés: az eddigi zárszámadó közgyűlések is azt bizonyítják — noha még jócskán hangzanak el e fórumokon egyéni panaszok is —. hogy az utóbbi években erősen megnőtt az új úton haladó parasztemberekben az az igény, hogy gazdaként foglalkozhassanak szövetkezetük ügyeivel. Beleszólhassanak a szövetkezet, vezetésébe, dönthessenek mindazokban a lényeges dolgokban. amelyekre az alapszabály az ó hatáskörükben utal. S így van ez rendjén, mert ez arra vall. hogy a tagok nagyobb fele nemcsak munkahelynek tekinti a szövetkezetei, hanem olyan gazdasági és társadalmi közösségnek, amelynek előrehaladása. boldogulása elsősorban a benne tömörült emberek, csaladok törékenységeiül függ. Ez a tevékenység persze nemcsak a mindennapi becsületes munkát jelenti, hanem a közügyekkel való törődést is. Ám ahogv mondani szokás; kellőn áll a vasár. Hiszen hiába igyekeznének a szövetkezet tagjai, hogy a közös ügyekbe gazdaként szóljanak bele, ha a vezetők ezt az igyekezetét figyelmen kívül hagyják. Akkor a tagság felbuzdulása ellobbant .szalmaláng marad. Ebből pedig kétszeres baj származik. Először is a vezető kénytelen lesz mellőzni egy olyan kimeríthetetlen erőforrást, mint a tagok bírálata, tapasztalata es javaslata-, másodszor pedig a szövetkezeti tagok mindennapi munkájában kevesebb lesz a lelkesedés es az odaadás. Éppen .ezért kell odafigyelni a zár- számadó közgyűléseken elhangzó észrevételekre. bírálatokra, ötletekre, hasznos jó tanácsokra. melyek az 1971-es esztendőben végzett munkával kapcsolatosak. A szövetkezet vezetői akkor járnak el helyesen. ha ezeket az észrevételeket, bírálatokat és javaslatokat figyelmesen megvizsgálják es azokat, amelyek a szövetkezet általános érdekeinek megfelelnek, bedolgozzák az 1972-es tervbe. Az olyan jellegű bírálatokat, vagy javaslatokat, amelyek nem valók a tervbe, a mindennapi munkában célszerű hasznosítani. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, intézkedések jelentik a szövetkezeti demokrácia érvényesülését a gyakorlatban. •így. csakis így lehet helyesen, politikusán. az emberek javára intézkedni a tsz-ek vezetőinek. Nem, lehet azokkal egyetérteni — mert ilyenek is vannak —. akik' azt vallják: a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a nagyüzemi szakmai kérdések kerültek előtérbe, azokhoz pedig a szakemberek értenek, nem a tegnapi néhány holdas parasztok. Vajó igaz, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása hozzáértő irányítást kíván. De van-e olyan, bármennyire is kitűnő szövetkezeti szakember, aki a tagok támogatása, közvetlen részvétele nélkül képes volna megvalósítani elgondolásait, terveit a szövetkezetben? Különösen jogos e kérdés, ha ismételten arra emlékeztetünk, liogy ezek a tegnapi néhány holdasok. ma a több ezer holdas gazdaság tulajdonosai és nem pedig alkalmazottai. * r. eddigi zárszámadó közgyűlések tehát J\_ tárházai a tapasztalatoknak, eredményeknek. s az esetleges hiányosságoknak. Szintézisbe kell ezeket a tapasztalatokat hozni, következtetéseket kell belőlük levonni az egész megye közös gazdaságának a javára. Fodor László Előleggel megrendel helő Új szolgáltatás a kereskedelemben Az újesanálosi Rákóczi Termelőszövetkezet mindösz- sze 2000 katasztrális hold területen gazdálkodik. A szakosítás, a termelés speciali- zálása ebben a tsz-ben nagyon érdekesen alakul. A vezetőség és a tagság úgy határozott, hogy a sertéstenyésztést. elsősorban a sertéshizlalást teljesen megszüntetik,' illetVe: a hizlalást 1971-ben folyamatosan már fel .is számolták. Megmarad viszont a sertéstenyésztő ágazat, a tervek szerint 50 anya1 kocával. Mi hát a cél. az állattenyésztés szakosításának iránya? Az állattenyésztés szakosítása megköveteli a növény- termesztés — elsősorban a takarmónytermesztés — szakosítását is. Az újesanálosi tsz vezetői és tagjai, ismerve és felmérve lehetőségeiket — a kukorica termesztést választották. Már 1971-ben is 300 katasztrális holdon termeltek kukoricát, mégpedig sikeresen: 22 mázsa májusi morzsoltban számított termést takarítottak be holdanként. Az, 1971. évi aszályos nyárban ez meglehetősen jó eredmény kukoricából, a csa- nálosi dombokon meg különösen az. 1972-ben már 500 katasztrális holdon vetnek kukoricát. A termesztés módszere eddig hagyományos volt. Kapás műveléssel, harmadában termesztették a kukoricát. A szakosítás viszont lehetővé teszi a kukoricatermesztés teljes gépesítését és kemi- zálását. A feladat: jóformán kézi munkaerő alkalmazása nélkül, vegyszeresen termelni a kukoricát, úgy, hogy szántástól a betakarításig mindent gépek végezzenek. Ha a szakosításnak ez az útja beválik, tovább növelik a kukorica vetésterületét. Ezzel összhangban fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést. A fő cél: tenyészüszőnevelés és bikaborjak hizlalása. Kukorica lesz hozzá. Tervezik a tehenészet fejlesztését és a tej hozam fokozatos növelését addig a szintig, hogy, a tejtermelés is gazdaságos legyen. A tsz szarvasmarha-állománya egyébként tbc-nega- tív és brucellózistól is mentesített. A belkereskedelmi miniszter rendel etet adott ki a megrendelóses vásárlásról, és az ezzel kapcsplatos előlegről. Eszerint az állami és a szövetkezeti kiskereskelelem a boltokban, a raktáron nem levő árukra is fogadhat el megrendelést. Az ilyen vásárlást a vállalat előleghez kötheti. A megrendelhető áruk körét és az előleg mértékét a vállalat maga határozza meg, az előleg azonban a vételár 30 százalékánál több nem lehet. Az előleggel vásárolt áru beérkezéséről a vevőt Írásban értesítik, utána az áru nyolc napon belül átvehető. A vevő a szerződést bér- miköY — az eladó csak a nyolcnapos határidő lejárta után — felmondhatja, s ilyenkor az előleget kamatmentesen visszafizetik. A rendelet intézkedik róla. hogy az üzletekben kapható cikkeket is meg lehessen rendelni legalább 30 százalékos előleg lefizetésével. Ebben az esetben a vételárat három napon belül ki kell egyenlíteni. ‘s csak azután kaphatja meg a vevő az előleggel vásárolt terméket. Az új értékesítési konstrukcióról az üzletekben adnak tájékoztatást Az előleges vásárlás feözü- letekrt nem érvényes. Bővítik az ézdi szalg { / Szakosítás Ujcsanáloson
