Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1972. febr. 18., péntek Iskolaválasztás. pályaválasztás Az a legnagyobb gond, hogy az iskolavá­lasztás nem jelent automa­tikusan pályaválasztást is. Az 1. számú Ipari Szak- középiskolából például, ahol most végez az első vasútforgalmi osztály, leg­feljebb csak a vasutas szü­lők gyerekei készülnek a MÁV-hoz. A többiek más­hová akarnak menni. Így számukra majd elvész az, amit tanultak. De szá­munkra is... A közelmúltban egy ta­nácskozáson hangzott el ez a hangos meditáció. De persze nem áll egyedül ez a példa. Mert ugye közis­mert, hogy a szakközépis­kolákból — melyek első­sorban a „középkádereket” hivatottak „kitermelni” — sokan, nagyon sokan je­lentkeznek az egyetemek­re. Pedig mi azt valljuk, hogy elsősorban a gimná­ziumoknak kell felkészíte­niük a fiatalokat a felső­oktatásé oktatási intézmé­nyekbe. A szakközépisko­láknak nem az a céljuk, nem ezért hozták őket lét­re. Persze jó, ha innen is kerülnek felsőfokú tanin­tézetbe fiatalok. A legjob­bak. De nem általános je­lenségként. Mert ugye a szakközépiskola elvégzése lényegesen többe kerül az államnak, mint a gimná­ziumé. Az üzemek, válla­latok pedig innen, a szak- középiskolákból várják az utánpótlás egyik jelentős részét. Mi lehet a megoldás? Hallottam olyan vélemé­nyeket, hogy jobban kell szűrni a felvételinél, csak azt kell szakközépiskolába felvenni, aki az érettségi után elhelyezkedik a pá­lyán. Csakhogy: ha valaki jelentkezik egy iskolatí­pusba, adott esetben a szakközépiskolába, akkor bizony nem vallja be a felvételinél, hogy kérem, én itt csak érettségizni akarok, s azután valami egészen más pályára me­gyek. Arra sincs lehetősé­günk — és nem is lenne jó —, hogy megtiltsuk a másfelé orientálódást. Ma­rad tehát az, amiről ismét egyre többet hallunk, s ami tulajdonképpen egy régebbi gyakorlathoz való visszatérést is jeleht: az üzemek, a vállalatok épít­senek ki szoros kapcsolatot azokkal az iskolákkal, ame­lyekből várják munkaerő- utánpótlásukat. S ezt a munkát már akkor meg kell kezdeni, amikor az ál­talános iskolában pályát, illetve iskolát választ a gyerek. Fel kell hívni a fi­gyelmet magukra, egy-egy szakmára. (Régebben gya­korlat volt, hogy az üze­mekből fiatal szakmunká­sok jártak ki élménybeszá­molót tartani a nyolcadi­kosoknak. Ma nagyon ritka jelenség. Legfeljebb az egyetemek csinálják: a diákok végigjárják a gim­náziumokat, beszélgetnek az érettségi előtt álló fia­talokkal.) Azután az sem árthat, ha — s itt elsősor­ban a szakközépiskolákra gondolunk — gyakrabban ellátogatnak küldötteik az iskolákba a fiatalokhoz. Kötetlen beszélgetéseken vennének részt, gyakrab­ban meghívnák a gyereke­ket az üzembe, s esetleg megszerveznék, hogy a fia­talok a nyári szünidőben ott dolgozhassanak — pénz­ért. Mert a pályát meg kell szerettetni, s a pályaszere- tetet gondozni kell. S ezt is sokszor elmondták már: csak emberközelben lehet. Persze nem egy mesebeli „cukroszacskót” kell „csör­getni” a gyerekek előtt. Az nem is célravezető. Őszinte, nyílt, de a munka, a pálya szépségét ecsetelő, tényekre alapozott beszélgetésekre van szükség. Olyanokra, amelyek során elmondják: ezért és ezért van szükség rátok, ezt és ezt tudjuk nyújtani számotokra, ezt és ezt fogjátok csinálni. S persze az külön is jó, ha az’ „adok rovatban” embe­ri munkakörülményekről, korszerű - munkafeltételek­ről és megértő, őszinte em­beri kapcsolatokról lehet számot adni. Az üzemekben, ban rövidesen munkába állnak a pályaválasztási fe­lelősök. Olyanok, akiknek az lesz a feladatuk, hogy törődjenek a még iskolá­sokkal, azokkal a gyere­kekkel, akik esetleg hozzá­juk kerülnek majd később dolgozni. Azokkal, akiknek majd az az üzem lesz az első munkahelyük. S jó lenne, ha ott is maradná­nak. Ha a szakmát pályá­nak vallanak. Sok mindent kell tenni ezért, de az első nagy lé­péseken már túl vagyunk. S talán majd egyszer azt is elmondhatjuk: az isko­laválasztás pályaválasztás is. De ezért még sokat kell tenniük az iskoláknak és az üzemeknek is. Hiszen az ő érdekük. Csutorás Annamária Mezők® veséi összefogás Művészeti együttes és közművelődés Mezőkövesd öt ipari szö­vetkezete jókora nagyüzem­nek felel meg. A mintegy ezer bedolgozóval együtt kö­rülbelül két és fél ezren dol­goznak az öt helyen. Az öt szövetkezet és a járási mű­velődési központ művelődé­si vonatkozásban együttmű­ködik. Legalábbis'- bizonyos területeken. Közös gyerme­kük a Matyó Együttes. An­nak vezetője — Kovács László — ellátja az öt szö­vetkezet közmű velődés-i rá­nyitó feladatait is. Az eoyülies A Matyó Együttesben je­lenleg tíz pár táncol, tizen­nyolc tagú Végyeskara és né­pi zenekara van, ezenkívül egy tartalék és egy ifjúsági csoport készül belépni az él­vonalba. A kórus és a zene­kar most áll fejlesztés alatt. Amikor Kovács László az el­múlt év vége felé átvette az együttes irányítását — évek óta táncosa a csoportnak —, öt fiú és hat lány volt mind­össze. A gimnáziumból, az ipari szövetkezetekből pótol­ta, toborozta a többieket. Az 1972-es esztendőt már tíz párral lehetett kezdeni. Az együttesnél nagy a lét- számhullámzás. Ez, sajnos, régi hagyomány. Sok a „ki- öregedés”, a házasságkötés általában az együttesből va­ló kilépést is jelenti. Egyik legfőbb gond az együttesnél a színvonal biz­tosítása, hogy a sikert első­sorban ne a csillogó matyó­ruha hozza, hanem a pro­dukció. S ha már a matyó- ruháról esett szó, nem árt feljegyezni legalább egy mondatot a népművészet és a fiatalabb generáció kap­csolatáról: úgy tűnik, mint­ha a népművészet ápolása a fiatalabb mezőkövesdi gene­rációknak kevésbé lenne szívügye; mint elődeiknek volt. Tervezik, hogy a járás községeit rendszeresen meg­látogatják, elmennek min­denhová előadást tartani, ahol csak arra lehetőség, il­letve színpad van. A sáros­pataki diáknapokra is sze­retnék felkészíteni a gimná­zium csoportját, illetve az együttes gimnazista tagjai képviselnék Patakon Mező­kövesdet. A nagy lélszámhullámzás- ról már esett szó. A csoport többségé általában 2 évig van együtt. Nagyon rövid ez az idő. Ahhoz mindenképpen, kevés, hogy a tagok együt­test alkothassanak. Azért szervezték most a gyermek­csoportot. hogy hosszabb le­gyen az összetartozás, illetve éveken keresztül összeková- csolódjék az együttes. Ne­hézséget jelent, hogy a cso­portból kikerült1 táncosok külön kisebb csoportokat szerveznek a községben. Pél­dául az AFÉSZ-nél. Ez gyen­gíti az erőket. Egy csoport legyen, de erős. S akkor ez. az egy csoport jól 1ud majd eleget tenni például az ide­genforgalmi igényeknek is, hiszen a közművelődési fel­adaton kívül ilyen is jelent­kezik. Ebben az évben pél­dául körülbelül 20—25 elő­adásra tartanak igényt meg­felelő ellenszolgáltatásért az idegenforgalmi szervek. kezdeti lépések A művelődési központ és az öt — ruházati, építőipari, asztalos, cipész, matyó házi­ipari — szövetkezet másik közös kapcsolata Kovács László közművelődési mun­kája. Munkaköre, sajnos, nincs még pontosan körül­határolva, holott 2500 dolgo­zóról lévén szó az öt szövet­kezetben, feladatköre nem lebecsülendő. Javaslattevő, segítő szerepe van az üzemi népművelés megerősítésében, de mint azt a járás műve­lődési központ, igazgatója és a megyei KISZÖV közmű­velődési felelőse megerősí­tették, a mezőkövesdi szö­vetkezetek még nem ismer­ték fel egészében e funkció jelentőségét, nem igénylik megfelelő mértékben az e posztra állított népművelő munkáját. Fontos feladat lenne a szövetkezeti bizottságok köz­művelődési feladatainak tisz­tázása. markánsabb megha­tározása, minden szövetke­Nyári mésztelep is sfiatal Ifi tábora A nyári hónapokban gaz­dag kulturális programot va­lósítanak meg a természeti szépségekben gazdag és bo­ráról világhírű Tokajban. Júliustól augusztus végéig az ország minden részéből mű­vésztanárokat, képzőművé­szeti szakköri tagokat és fia­lj..« Erőmű Beruházási Vál­lalat kiemelt erőmüvi A beruházásokhoz Leninvá- ros, Százhalombatta, Ino­j Tiszai Vegyi Kombinát ta helyszínen és Buda­pesten történő foglalkoz­tatásra KERES felvételre keres MAGAS ÉS MÉLY­ÉPÍTŐ gyakorlattal rendelkező forgácsoló és hegesztő építészmérnököt szakmunkásokat, és technikust Fizetés megegyezés sze­valamint vasipari segéd- és betanított munkásokat, forgácsoló szakmunkás munkakörbe történő átképzésre rint. Kulturált elhelye­zést, útiköltségtérí­tést. kedvezményes ét­Kereseti lehetőség: megegyezés szerint. keztetést biztosítunk. Jelentkezés: A vállalat JELENTKEZÉS: személyzeti osztályán. személyesen, a vállalat munkaügyi osztályán, BUDAPEST, V., Leninvárosban. SZÉCHENYI RKP. 3„ II. cm. 254. tál írókat látnak vendégül alkotó munkára. A felnőtteken kívül a nyá­ri művésztelepre még — a borsodi és miskolci középis­kolákból, valamint a pécsi művészeti gimnáziumból — mintegy 40 tehetséges, raj­zolni szerető diákot is vár­nak kéthetes táborozásra. A középiskolások kiváló szak­emberek irányításával gya­korlati foglalkozásokon vesz­nek részt, esténként pedig művészettörténeti előadáso­kat hallgatnak. A táborozá­son készült rajzokból, fest­ményekből és tanulmányok­ból kiállítást is rendeznek. Az idén először nyílik tá­bor Tokajban a Borsodban élő és onnan elszármazott fiatal írók részére. A nyári „atkotóházban” tíz napra húsz írót hívnak meg azzal a céllal, hogy1 felkeltsék ér­deklődésüket a megyei té­mák feldolgozására és hogy megismerjék Borsod irodal­mi hagyományait. Ennek ér­dekében kirándulásokat: szer­veznek részükre — többek között — Vizsolyba, ahol az első magyar nyelvű bibliát kinyomtatták, Széphalomra. Kazinczy Ferenc hajdani ott­honába és Priigy községbe, ahol Móricz Zsigmond töltöt­te gyermekéveit. A fiatal írók első tokaji táborát augusz­tusban nyitják meg. zetnél a kultúrnevelési fele­lős szerepének pontos körül­határolása, megszabása, s a megbízott személy aktivizá­lása. Van feladat a szövet­kezetekben bőven. Akár a tudatformálás, akár a szak­oktatás, az általános mű­veltség, vagy a .szórakozta­tás területéi tekintjük, vagy éppen az olyan társadalmi tevékenységet, amelybe pél­dául az öregek napjának es egyéb hasonló alkalmaknak megrendezése tartozik. A művelődési központ a szo­cialista brigádok összefogá­sának gondolatával is több­ször foglalkozott, de a meg­felelő szakmai témákkal a szövetkezeteknek kellene je­lentkezni. Sokféle értelmi­ségi dolgozik a szövetkeze­tekben. nagyon megoszlik az érdeklődésük. Ennek kielégí­tésére is többet kellene ten­ni. Az üzemi népművelői ak­tívahálózatot meg kellene szervezni. A járási művelő­dési központ a társadalmi vezetőségbe igyekszik be­vonni a szövetkezetek kép­viselőit. Az öl szövetkezet anyagi hozzáállása a közös művelő, dési munkához általában jó. de mint azt mind a járási, mind a megyei érdekelt irá­nyító népművelők hangsú­lyozták; a tudati hozzáállás lenne a fontosabb, ezen még sokat kell javítani. Jobb ősszel on ássál Feltétlenül jobb összefo­gás kellene az egységesebb mezőkövesdi kulturális élet­ért és ebből nem szabadna a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek sem ki­maradniuk. Sőt, taglétszá­mukat és anyagi erejüket tekintve, igen jelentős sze­repet játszhatnak. Csakis az anyagi és szellemi erők jobb centralizálásával lehet Mező­kövesden egységesebb és ha­tékonyabb közművelődési életet teremteni. (benedek) Fafaragó népművészek Sárospatakon Sárospatakon, a II. Rákó­czi Ferenc Művelődési Ház kezdeményezésére az idén először látnak vendégül al­kotómunkára népművésze­ket. A március 25-töl ápri­lis 13-ig tartó táborban az ország minden részéből 25 fafaragót várnak. A fafaragó népművészek közös gyűjtő- és alkotómun­kán vesznek részt, felkere­sik a Bodrogköz népi művé­szetéről nevezetes községeit; Pácint, Ricset és Karcsút. Előadásokat hallgatnak a huszadik század magyar naiv művészetéről, a fafara­gásokban jelentkező stílu­sokról, a parasztok, a pász­torok és a mesteremberek fafaragásairól. A táborozáskor a meghí­vott népművészek áltat ké­szített alkotásokból kiállítást nyitnak a művelődési ház­ban. festmények Borsodnak A Művelődésügyi Minisz­térium ajándékaként csak­nem félmillió forint értékű képzőművészeti alkotás érke­zett Borsod megyébe. A ma élő festőművészek — köztük Somos Miklós, Kántor Andor, Baloc/h Ervin, Dezső József, Cs, Nagy András és Vati Jó­zsef — mintegy 80 olajképét, nagyobbrészt a városi és fa­lusi képtárak kiállítási anya­gának felfrissítésére használ­ják fel. A hajdani öreg diákok anyagi segílségével alapított sárospataki képtár csaknem 30, az aggteleki falusi kép­tár pedig tíz új olajfestmény- nyel gyarapodik. Reklám,, tí&kwásssé igényeivel keresse a \ Dél-borsod? TÖVÁLL-t Miskolc, József A. u. 38. sz. Telefon: 14-004, 10-850. VÁLLAL: plakátok, reklámtáblák, tűzfalreklám és dekorációk tervezését és teljes kivitelezését. Idői takarít ine«, ha ön is alkalmázzá irodájában a CALGOREX húzókaros, kézi számológépet! TEKINTSE MEG 1972. február 23—25. közölt, a Kl- SZÖV-székházban (Miskolc, Csabai kapu 44.) megren­dezésre kerülő ÁRUBEMUTATÓNKON! Szaktanács- adással is készségesen rendelkezésére állunk. Ha ez az ideális, könnyen kezelhető gép megnyerte az ön tet­szését, a helyszínen megvásárolhatja! irodagéptechnika vállalat Budapest, V.. Bécsi utca 8—10. Telefon: 182-980. Telex: 22-4,'uu

Next

/
Thumbnails
Contents