Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

1972. febr. 18., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Szakszó vetkezeti közgyűlés Mádon A II. termelőszövetkezeti Utcák és nevek Repülőgépei vett az Ongai Állami Gazdaság kongresszusra való készülő­dés jegyében közgyűlést tar­tottak a mádi szakszövetke­zetben. A Tokaj-hegyaljai Szakszövetkezetek Területi Szövetsége részéről Horváth Károlyné, a szövetség mun­katársa méltatta a kongresz- sztis jelentőségét. Többek kö­zött elmondotta: — Időszerű a kongresszus és már nagyon várjuk. Sok olyan törvény van, amit ki­nőtt az idő, korszerűsíteni kell. Az évek során megerő­södtek a szövetkezetek, és valóságos nagyüzemekké vál­tak. Így a társadalomban el­foglalt helyük is megválto­zott. A felszólalók elsősorban ar­ról beszéltek, hogy a nyug­díjkorhatárt le kellene szál­lítani az ipari dolgozókéhoz hasonlóan a 65 évről 60-ra, nőknél pedig 60-ról 55 évre. A nagyüzemekben dolgozó parasztság életmódja egyre inkább hasonlít ma már az ipari munkások életmódjá­hoz. Reméljük — mondották — a kongresszus foglalkozik majd ezzel a kérdéssel és kedvező döntést hoz. Icbruár 23-án: A vetömagellátás, a ter­mesztés és szaporítás örök témája és fontos feladata a mezőgazdaságnak. A jó mi­nőségű vetőmag a korszerű agrotechnika egyik fontos feltétele is. Megyénkben minden évben megrendezik a vetőmag tér m esztési tanácsko­zást, amelyre ezúttal február 23-án, délelőtt 9 óra 30 perc­kor kerül sor Miskolcon, a MTESZ Szemere utcai szék­hazában. A tanácskozáson két téma­kört; vitatnak meg. Egyik: A vetőmagvak és a vetőburgo- nya szaporításának 1971. évi eredményei és tapasztalatai. Az új szabványok alkalma­zása, valamint az 1972. évi főbb feladatok. E témakör előadója Urban László, az Utcanevek és házszámok alapján igazodik el az em­ber egy-egy városban. Igv talál meg intézményeket, hi­vatalokat, idegeneket és is­merősöket. Miskolc nagyvá­ros: minél nagyobb egy te­lepülés, annál nehezebb el­igazodni benne. Ezért is fon­tosak az utcanevek. Legutóbb kiderült, hogy az I. és III. kerületben is jele­zik Pálma utca Miskolcon. A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottságának javaslatára a martintelepi — I. kerület — Pálma ut­cát Istvánffy Gyula utcára változtatta a tanács végre­hajtó bizottsága. (Az ezzel és egyéb utcanév-változásokkal kapcsolatos intézkedéseket idén. március 31-ig teszi, meg a Miskolc városi Tanács V. B. igazgatási osztálya.) Emlékeztei« táblák De ki az az Istvánffy Gyu­la? 1863-ban Miskolcon szü­letett etnográfus, aki 1908- tól a miskolci polgári leány­iskola igazgatója volt, s nép­in esegyűj léssel, a palócok OVEF Borsod megyei Fel­ügyelőségének vezetője lesz. A másik témakör: Ä vető­magiszaporító gazdaságok és a Vetőmag Vállalat kapcsola­tainak tapasztalatai, az együttműködés eredményei és további feladatai. A téma­körről Szabó József, a Vető­mag Vállalat észak-magyar- orezági központjának igazga­tója' tart előadást. A tanács­kozást Lipcsev Attila, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitja meg, és a vitát is ő vezeti. A tanácskozásra a vető­magtermesztésben illetékes szakembereket és a termesz­tő gazdaságok vezetőit hív­ták meg. kutatásával foglalkozott. íme néhány mondat, s ha mások nem, legalább azok megjegy­zik nevét, akik a róla elne­vezett utcában laknak. Igen- ám, de sokan nem tudják kicsoda is utcájuk névadója. Honnan is tudnák? A nép­front és a tanács.ezen sze­retne változtatni a/.z,al, hogy az egyes miskolci utcák ele­jén láblát helyeznek majd el, amelyen néhány mondat­ban ismertetik a névadó ki­létét, tevékenységét, s ha helybeli volt, Miskolehoz va­ló kötődését. Ugyancsak terv, hogy ki­adják Miskolc utcáinak név­jegyzéket, amely nagyszerű ismeretterjesztő eszköznek bizonyulna a pedagógusok, népművelők kezében. Az ál­talános iskolás gyerekeknek tanítanak helyismeretet, azonban a tanítóknak sem állt eddig rendelkezésére olyan könyv, amelyből az utcákra, terekre, helyi föld­rajzi elnevezésekre informá­ciókat szerezhettek volna. Utca egy híres acélgyarlóról Az utcák nevei változnak. Ebben a hónapban dőlt el, hogy a Juhász Attila utca helyett Lékai János utca lesz. Késmárki Miklós he­lyett Karikás Frigyes, Beré- nyi Béla helyett Lahner György, Vanczák János he­lyett Nagy Ilona, Diószeghy helyett Leiningen. Károly, Szabó Jenő helyett Topiczer János stb. Valamennyi vál­tozást megmagyarázni még a felsoroltaknál is hosszadal­masabb lenne. Juhász Attila semmilyen dokumentumban sem szerepel például. Leg­valószínűbb, hogy valaki „összekeverte” Juhász Gyu­lát és József Attilát. Az új névadó, Lékai János viszont a KIMSZ alapítója volt. Az utcanévadók közül1 To­piczer János személye a leg­érdekesebb, aki az LKM ja­vaslata alapján „kapott ut­cát”. A híres acélgyártó a Yeíoiiiagterinesztési tanácskozás Szőrmevásár Leningrádban Huszonkét ország legna­gyobb szörmeértckcsítö cé­geinek több mint kétszáz képviselője veti részt Le- ningrádban, az 58. nemzet­közi szörmeaukción. A ka­rakul. mókus és cobolypré­mek melleit a külföldi eé­gek ezúttal nagy mennyi­ségben vásárollak vidra- n,véstél, sarki rókát, ten­gerivad prémeket és ezüst- rókát is. A vad prémek aukción va­ló értékesítésének már több mint 300 éves múltja van. A kereskedelem ilyen formája különösen a második világ­háború után terjedt el, és ma eléri az összforgalom 90 —95 százalékát. A nemzetközi szőrmepia­con ma évente mintegy 130 aukciót rendeznek. Ezek kö­zül a legjelentősebbeket Ka­nadában, az USA-ban és Ausztráliában tartják. A New York-i, a londoni, a koppenhágai, a stockholmi és az oslói — eseménynek szá­mító — szőrmévásárokbn kö­zel egymillió prémet kínál­nak eladásra. A leningrádi .szőrmeauk­ció is a legjelentősebbek kö­zé tartózik. Az első Néva- parti nemzetközi szőrmevá­sárt 1931 márciusában tar­tották meg. A világháború kitöréséig összesen 17 szőr­mevásárt tartottak Lenin­grádban. A háború után, 1947-ben a szőrmeaukció újra megnyi­totta kapuit Leningrádban, ahol 1963-tól évente három­szor — januárban, július­ban és októberben rendez­nek szőrmevásárokat. A szovjet exportmonopó­liumot képező orosz coboly­ból 30—35 ezret, a külföldi piacon versenytárs nélkül álló szibériai mókusból kö­rülbelül 700 ezret, a foltos vidranyestből pedig 15 szín­ben. illetve színárnyalatban mintegy egymillió darabot kínálnak egy-egy alkalom­mal eladásra. Ezüstrókából 10—12 ezer, kékrókából 25 ezer és még sok más értékes szőrme talal itt gazdára. A leningrádi szőrmeaukción a nyersanyagként eladott pré­mek mellett egyre számot­tevőbb helyet kapnak a fél­kész, illetve kész szűcster­mékek is. A leningrádi aukciókat a szőrmepalotában tartják. A bemutatótermek különleges világítása elősegíti a szőr­mekészlet 5—10 nap alatti megtekintését. A szovjet szőrmék fő vásárlói Anglia, az NSZK, az USA és a skan­dináv országok, de nagy mennyiségben vásárol Olasz­ország, Svájc, Franciaország, Dánia és Hollandia is. Szibériai prémvadász a zsák­mányával A hosszú szőrű szőrmék egyik legnagyobb vásárlója Japán. Míg ez az ország 6— 8 éve még úgyszólván nem vett részt a leningrádi auk­ciókon. jelenleg Japán vásá­rolja meg a kiállított ezüst­fekete róka- és a nyest- p rémék teljes mennyiségét, nagy mennyiségű vörös ró­kát, valamint egyes színes vidranyest-fajtákat, cobolyt ós más prémeket is. Az utóbbi 40 évben meg­tartott 58 leningrádi szőrme­vásár szemléletesen mutatja, hogy a külföldi üzleti körök a Szovjetunióval folytatott kölcsönösen kedvező keres- kedeletn fejlesztésére töre­kednek. Fel (öltik a repülőgép tartályát Foto: Szabados György Hámorban született és Diós­győrben halt meg, 1928-ban. Ö volt a Megiston 6. és szá­mos gyorsacél készítője. Védeti utcanevek így kapnak hát utcát az arra érdemesek. Azonban nemcsak új utcanevekre van szükség, hanem a ré­giek őrzésére is. A tanács legutóbbi vb-ülése például sok utcanevet tett védetté, többek között a Bors vezér, a Böngér, a Fazola Henrik, a Pappszer nevet és a régi, városkapukra utaló elneve­zéseket. A hagyományok tisztelete és az egészséges lokálpatriotizmus követeli, hogy a szanálások során megszűnt utcák helyett az épülő, új lakótelepeken is legyen azonos nevű utca. Még egy érdekesség a vál­tozások közül: az „út” cím­re érdemes miskolci utcák utak lesznek, tehát például a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, vagy a Széchenyi utca Bajcsy-Zsilinszky Endre, il­letve Széchenyi úttá válto­zott. Ny. P. FALUN SZÜLETETT, ott nevelkedett és ott élte egész eddigi életét Reményi Sán­dor bácsi. Még gyermek volt, amikor már maroksze­dőként dolgozott az aratás­ban. Nehéz volt a mezed munka mégis mgszerette. Tiszalucon. az Erdődy gró­fok birtokán dolgozott. A selymes tavaszi .napsugárban, a tikkasztó nyári hőségben, az esős őszi napokon — min­dig a földeken volt. Talán so­hasem ismerte a fáradtságot. Az ember kiszipolyozását, eL nyomását viszont a saját sor­sában érezte. De nem hátrált meg. A mező, a lét, a szőkén hullámzó búza látványa, a kukorica táblák zöld tengere szinte mindenért kárpótolta. A felszabadulás után, ami­kor megalakultak az ország első állami gazdaságai, az Alföldre ment. Biharkeresz- túrban már ott volt az új, szocialista mezőgazdasági nagyüzem első, lépéseinél. A gyakorlatban szerzett tapasz­talatokat tanulással, elméle­ti ismeretekkel egészítette ki- Mint üzemegységvezető haj­naltól sokszor éjszakáig dol­gozott. a mezőgazdaság nagy­üzemi átszervezéséért fárado­Az első kölcsönök Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a fejlesztési és ré­szesedési alapból évente 1 millió forintot tartalékolnak a lakást építő, vagy vásárló dolgozók megsegítésére. Eb­ből az összegből tízéves idő­tartamra — havonkénti tör­lesztésre — 5 ezertől 25 ezer forintig terjedő kamatmentes építési kölcsönt igényelhet­nek mindazok a munkavál­lalók. akik legalább öt esz­tendeje a gyár szolgálatában állnak. Az eddig beérkezett ja­vaslatokat a munkásellátási főosztály, a társadalmi bi­zottság elé terjesztette, amely 39 tanácsi lakást vásárló dolgozónak engedélyezett 10 ezer forintos hosszú lejáratú hitelt. Ennek kiutalását szerdán kezdték meg. A csa­ládi- és társasház-építési kplcsönökről márciusban döntenek. A korszerű agrotechnika korszerű eszközöket kíván.. A Repülőgépes Növényvédő Állomás jelenlegi gépparkjá­val azonban nem képes ma­radéktalanul kielégíteni az igényeket. Így volt ezzel az Ongai Állami Gazdaság is. Ezért határozták el, hogy vá­sárolnak egy növényvéde­lemre alkalmas, speciális re­pülőgépet S a gazdaság a múlt év végén állami támo­gatással repülőgéptulajdonos. Ahhoz azonban, hogy a nagy teljesítményű gépet, annak kapacitását folyamatos és az év nagy részében kihasznál­zott. Később a Szendrői Ál­lami Gazdaságba .került, ahol szintén üzemegységvezető­ként dolgozott, Szendröböl Boldvára, az Ongai Állami Gazdaság II. kerületébe ve­zetett munkás életútja. De sokszor bejárta a diósdi, hal­tai völgyeket, dombokat! Irá­nyított. szervezett, gyakran bosszankodott is, de mindig együtt örült az emberekkel az eredményeknek. REMÉNYI SÁNDOR bácsi most hatvanéves. Március elsején nyugdíjba megy. A munkában eltöltött évtize­dek után meri: már pihenés­re készül. Tiszaluctól az Al­földön át Boldváig Sándor bácsi sok nehéz napjáról — sikerekről, kudarcokról — mesélhetnének a mezők, ha szólni tudnának. 21 éve ál­lami gazdasági dolgozó. Nem volt igazgató, se valamilyen más magasabb tisztséget: vi­selő vezető, csak brigádveze­tő, üzemegységvezető. Olyan vezetője a termelőmunka al­egységeinek, amilyenek a hadseregben a tiszthelyette­sek. Most búcsúzik a munkás napoktól és az emberektől, akikkel együtt dolgozott. Sz. L. jak, arra van szükség, hogy megfelelő munkaterületet biztosítsanak számára. Ezért az Ongai Állami Gazdaság a környező termelőszövetke­zetekkel. illetve állami gaz­daságokkal szerződést kötőit és köt a továbbiakban is a k ü 1 ö n fé 1 e n ö vényvédelmi munkálatokra. Ügy. tervezik, hogy most a tavaszi időszak­ban a gabona fejtrágyázása után vegyszeres gyomirtást, azt; követően a különféle kár­tevők elleni védekezési, az aratás után pedig a nyári műtrágyázást végeztetik a tulajdonukban levő repülő­géppel. A csehszlovák gyártmányú, Z—37 A típusú - repülőgép január 27-én érkezett a gaz­daságba és megkezdte mun­káját. Jó idő esetén Perget* István pilóta Almási János repülőgép-szerelő segítségé­vel naponta hatvan felszál­lást végez. Jelenleg a Tak- taközi Állami Gazdaságira le­dolgoznak. Falugyűlés Kazsmárkon Kázstnárkon szerdán este azért gyűltek össze a község lakói, hogy megválasszák a Hazafias Népfront helyi bi­zottságát és vezetőségét. A zsúfolásig megtelt művelődési házban a választási gyűlést Kurek József korelnök nyi­totta meg, majd átadta az el­nöki tisztet Hornyát József népfrontelnöknek, aki felkér­te Pozbai Dezső népfronttit- kárt, hogy tartsa meg beszá­molóját;. Beszámolójában — többek között — ismertette az Országos Tanács kongresz- szusi levelét. Ezután hozzászólások kö_ vetkeztek. Felszólalt, a falu­gyűlésen Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, az encsi járás országgyűlési képviselője is. A falugyűlés ezután megvá­lasztotta a 17 tagú népfront- bizottságot. Megyei küldött­nek Hegyi Imrét és Kurek József nyugdíjas tsz-elnököt választották meg. Fonodái munkára felveszünk! Fonó szak munkás nőket, nói betanulókat. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba. Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 forint, betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat, vidéki nődolgozók ré­szére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: Pamuflextilművck Fonógyára. Budapest. XI.. Bocskai u. 90.. munkaügyi osztály. Sándor bácsi nyugdíjba megy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents