Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
1972., jan. 12., szerda ÉSZAK-WAGYARORS2AG 3 interjú a beszámoló Megyénk több mint 1600 par talapszervezete közül mintegy 1400-ban. már megtartottak az 1971. év.i beszámoló taggyűlést. Egyidejűleg értékelték, értékelik tevékenységüket a csúcs vezetése - gek, a járási jogú pártbizottságok, a megyei pártbizottság, azok végrehajtó bizottságai és apparátusa is. A számvetések tapasztalatait, tanulságait a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya ösz- szegezi, elemzi. A fontosabbakról „menet közben, is” tájékoztatja a megyei pártvégrehajtóbizottságot, amely levonja a szükséges következtetéseket, meghatározza a párt-, állami és tömegszervezetek, valamint a különböző gazdasági egységek és intézmények további feladatait. A megyei párt-vb legutóbbi, január 7-i ülésén is elhangzott ilyen tájékoztató. Veres Sándor élvtárs, a vb tagja, a megyei pb párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője milyen tapasztalatokról számolhatott be. — A járási jogú párt- bizottságok és az alapszervezeti vezetőségek jelentőségének megfelelően készitették-e elő a beszámoló taggyűléseket? —. ÍVJ egyenk pártszervezetei nagy figyelmet fordítottak a pártáiét e fontos eseményének előkészítésére. Annál is inkább, mert az alapszerve- zeti vezetőségek most első alkalommal tettek eleget a X. kongresszus által módosítóit szervezeti szabályzat előírásainak, évenkénti beszámolási kötelezettségüknek. A megyei párt-vb irányelvei, illetőleg a KB párt- és lömegszervezetek osztályának instrukciói alapján a járási jogú és közbeeső párt-vég- rehaj főbizottságok átgondolt intézkedési' terveket készítettek a beszámoló taggyűlések előkészítésére, lebonyolítására. Ezeknek megfelelően titkári értekezleteken több alkalommal is megbeszéltélv a tennivalókat. Útmutatókkal, vázlatokkal, s a pártéi- zottsági és vb-lagok személyes, helyszíni tanácsaikkal, javaslataikkal is segítették az alapszervezeti vezetőségek munkáját. A problémákat a járási jogú apparátusok folyamatosan megvitatták és segítettek a helyi gondok megoldásában. Az eddig lezajlott taggyűlések dön,tő többségét kollektiv munkával készítették elő. Mindenekelőtt az alapszervezeti vezetőségek reszortíélélö- sei összegezték tapasztalataikat. de sok helyen értékes segítséget nyújtottak a beszámolók összeállításához a pártcsoportok is. amelyek előzetesen értékelték a határozatok végrehajtásának tapasztalatait, a pártcsoport tagjainak és az alapszervezet vezetőségének munkáját. Több alapszervezet vezetősége írásos véleményt és javaslatot kért az adott terület kommunista állami, tömeg- szervezeti és gazdasági vezetőjétől. Sok helyen beszélgettek a párton kívüliekkel is a párt, politikájának helyi végrehajtásáról és más közösségi, közéleti problémákról. Az ala pszervezeti vezetőségek — a kijelölt; aktíváktól — előzetesen megismerhették az irányító pártbizottságok testületi véleményét is az adott fflapszervezet helyzetéről, elmúlt évi munkájáról, s mindezeket figyelembe véve és felhasználva készíthették el a vezetőség beszámolóját, amelyet. természetesen a _. taggyűlés előtt még vezetőségi ülésen is megvitattak, jóváhagytak. f eres Sándor elviár ssab A Tokaj-hegvaljai Területi Szövetség munkája tági* y ülések tapasztalatairól — A vezetőségek beszámolói általában milyen kérdésekkel foglalkoztak? Reálisan tükrö- zik-c a pártszervezetek jelenlegi helyzetéi, munkájuk eredményeit és fogyatékosságait? — A beszámolók túlnyomó többsége a helyi konkrét helyzetet, és sajátosságokat figyelembe véve foglalkozott a X. kongresszus határozataiból, valamint az 1970 őszén lebonyolított vezetőségválasz- ló taggyűlést határozataiból adódott; feladatok végrehajtásának tapasztalataival; kommunista igényességgel értékelte a pórtélét belső kérdéseit — a szervezeti élet, a pártépítő, az agitációs és propagandamunka, a gazdasági munka és a tömegszervezetek pártirányításának, valamint a pártcsoportok tevékenységének elmúlt évi tapasztalatait. Sok helyen tájékoztatást adtak a beszámolók a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott bíráló észrevételek és javaslatok nyomán tett intézkedésekről, az adott terület, munkahely jelenlegi gondjairól, problémáiról és ezekkel összefüggésben a kommunisták feladatairól. örömmel tapasztalhattuk, hogy a beszámolók többsége megkülönböztetett figyelemmel értékelte a határozatok végrehajtását, a kommunisták mindennapos helytállását, példamutató magatartását a munkában, a tanulásban, a közéletben, sőt, a magánéletben is. Személyre szólóan dicsértek, és — ahol szükség volt rá — bátran bíráltak is. Ez sok taggyűlésen serkentette az aktív elvtársi vitát. < Helyes, hogy nagy figyelmei fordítottak a beszámolók a pártfegyelem erősítésére, a nők és a fiatalok körében végzett politikai és pártépítő munkára, sok helyen a KISZ- szervezetek pártirányitásának további megjavítására is. Helyes továbbá, hogy különösen az üzemi és a szövetkezeti alapszervezetek vezetősége gondosabban elemezte a gazdasági munkát, .a termelés, a gazdálkodás, a jövedelemelosztás tapasztalatait, s ezeket elsősorban az elvi követelmények és a politikái munka gyakorlati feladatainak oldaláról közelítették meg. Viszont a teljes képhez tartozik az is, hogy — sajnos — néhány alapszervezet vezetőségének beszámolója csak résziben felelt meg a kívánalmaknak. Néhol az elemzés és az. előretekintés helyett csak „leltárt” készítettek a pártszervezet elmúlt évi rendezvényeiről; másutt egy-két üzemi alapszervezet taggyűlése inkább a termelési tanácskozásokra emlékeztetett. Találkoztunk túl általános és túl aprólékos beszámolókkal, ennek nyomán sekélye« vitákkal is. Mindez azonban nem mond ellent annak, hogy a beszámolók döntő többsége jó alapot nyújtott a felelősség- teljes, konstruktív elvtársi vitákhoz, s összességükben a beszámolók reálisan tükrözik megyénk pártszervezeteinek ' jelenlegi helyzetét, a politikai munka eredményeit és fogyatékosságait. Utóbbiak egyúttal jelzik is a pártszervezetek legsürgősebb tennivalóit. — A tapasztalatok e tekintetben is alapvetően pozitívak. A december 31-ig megtartott taggyűléseken részt vett. az érdekelt párttagság 85—87 százaléka, és igazolatlanul mindössze 1—1,5 százaléka maradt távol. A távolmaradók többsége a pártrendezvények látogatásának kötelezettsége alól már felmentett, idősebb elvtársaink köréből, illetőleg . betegség, külföldi út, halaszthatatlan szolgálati, vagy családi ügyek intézése miatt adódott. Ami pedig a párttagság aktivitását. felelősségérzetét illeti, egyértelműen pozitív a kép. Az eddig megtartott taggyűléseken több ezer kommunista — a jelenlevők mintegy 25—30 százaléka — fejtette lei véleményét a beszámolóról, a vezetőség, illetőleg az alapszervezet munkájáról mondta el személyes tapasztalatait, észrevételei t. javaslatait a további munkára. De az Ózdi városi Párt- bizottság hatáskörébe tartozó alapszervezétekben például felszólalt a jelenlevők több mint 40 százaléka, Sárospatakon több mint 30, a mezőcsá- ti járásban mintegy 34 százaléka. A hozzászólók szinte kivétel nélkül helyeselték a vezetőség évenkénti beszámolási kötelezettségét, többsége a beszámolóban vázolt problémákhoz kapcsolód va főként a pártélet belső kérdéseivel foglalkozott. De sok taggyűlésen szó esett más fontos közéleti — gazdasági, politikai, kereskedelmi, közlekedési, közigazgatási, kulturális, egészségügyi. szociális és .morális — problémákról is. Olyan kérdésekről, amelyek végeredményben nemcsak a párttagságot, hanem megyénk egész lalcosságát közelről érintik és foglalkoztatják. A vitákra alapvetően a nyíltság, az őszinteség, a kri- tikusság. és önkritikusság, a felelősségérzet, a segíteni akarás, a munka tovább javítására való törekvés volt a jellemző. Akárcsak a vezetőségek beszámolóiból és határozati javaslataiból, a vitákból is jól „kitapintható”, ho;gy pártszervezeteinkben, egész közéletünkben tovább él és hat a X. kongresszus ;ió szelleme. Ennek megőrzéséhez. erősítéséhez, a X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásához és jelenlegi gondjaink; feladataink megoldásához igen nagy segítséget és útmutatást nyújtottak az év végi beszámoló taggyűlések — mondotta a megyed pártbizottság osztályvezetője. , Csépányi Lajos A termelőszövetkezetek első országos kongresszusa kevés híján öt esztendeje — 1967 tavaszán — hozott határozatot rá, hogy a szövetkezeti demokrácia erősítése és a gazdálkodás eredményességének javítása céljából létre kell hozni a termelő- szövetkezetek együttműködési és érdekvédelmi, érdek- képviseleti szerveiként működő területi szövetségeket. Most, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek a második országos kongresszusukra készülnek, időszerű megvizsgálni, hogyan töltötték be hivatásukat a területi szövetségek? Megyénkben elsőként a tokai-hegyaljai, szövetség készítette él számadását. A szövetség a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járás területén 168 ezer holdon gazdálkodó, több mint 20 ezer tagot számláló 53 termelőszövetkezet érdekeit képviseli. A szövetség megalakulása óta a népgazdaság egészére kiterjedő üj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével, nagy horderejű változások következtek be a termelőszövetkezetek szervezeti életében, gazdálkodásában, s ennek megfelelően változtak az érdekképviseleti feladatok is. A szövetkezetek korábban azt igényelték elsősorban, hogy a szövetség a külső gazdasági kapcsolatokban lássa el az érdekvédelmet. Az új körülmények között a hatékonyabb gazdasági érdekvédelem, s a közgazdasági, termelésszervezési segítség egyenértékű követelmény. közgazdasági elemzések A területi szövetség köz- megelégedésre működött közre a termelőszövetkezetekben az önálló vállalati gazdálkodásra vonatkozó feladatok megoldásában, a különféle gazdasági szabályozók megyei és országos előkészítésében. a IV. ötéves tere irányelveinek helyi konkretizálásában. Elemezte a közgazdasági szabályozóknak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását és javaslatokat dolgozott ki a szövetkezetek számára a helyi sajátosságokat legjobban érvényesítő, korÉpiil a Borsodi Sörgyár Miskolc közelében. Böes község határában épül a Borsodi Sörgyár. Évente egymillió hektoliter lesz a termelése hazánk második legnagyobb sörgyárának. Képünkön az épülő gyár üzemei láthatók. . — Milyen érdeklődéssel és aktivitással vett részt megyénk párttagsága az eddig lezajlott beszámoló taggyűléseken? A vitában felszólalt elv- társak milyen kérdésekkel foglalkoztak? szerű termelési szerkezetek ki alakítására. A több csatornás árukapcsolatok előnyeinek Iáhasználása céljából közreműködött a különféle szövetkezeti érdekeltségű kereskedelmi szervezetek — például a megyei Agrokonzum, a szövetkezetek kereskedelmi irodája — létrehozásában. Szervezte a háztáji gazdaságokból származó terményele és termékek értékesítését a közös gazdaság révén. Közreműködött a termelőszövetkezetek számára kölcsönösen előnyös gazdasági társulások szervezésében. A szövetség területén jelenleg ilyen alapon működik a termelőszövetkezetek önálló építő vállalata, a vízgazdálkodási társulat, a juhtúrókészító üzem, egy takarmányszárító üzem. juhtenyésztő és sertéstenyésztő társulás. A hatékonyabb termelésért A hatékonyabb termesztési és tenyésztési technológiák megismerésére, átvételére a szövetség a tagszövetkezetek szakemberei részére belföldi és külföldi tanulmányutak«t szervezett. A gazdasági vezetők a legjobb hazai szövetkezeteken kívül megismerhették ily módon a szocialista országok több mezőgazdasági üzemét, valamint egyebek között tapasztalatokat szerezhettek a dán, az olasz, az osztrák mezőgazdaságból is. A gazdasági érdekképviseleti munkáját elemezve a területi szövetség önbírálattal állapítja meg: E munka hatékonyságát nem tartjuk kielégítőnek. Szövetkezeteink ettől a tevékenységtől forintokban is mérhető gazdasági előnyöket: várnak — s gyakran hiába. Az eredményesebb gazdasági érdekvédelmi munkát nagyon megnehezíti, hogy a szövetkezetekkel szemben a felvásárló, értékesítő vállala- ■ tok némelyike ma is monopolhelyzetben van, s gyakran nem népgazdasági indokokból. hanem önkényesen, csak a saját nyereségérdekeltségével törődve diktál a szövetkezetekre hátrányos feltételeket a szerződések megkötésekor. A területi szövetség fő törekvése, hogy az ilyen szerződéses kapcsolatok felülvizsgálásával, közvetlen tárgyalások útján sikerüljön olyan méltányos feltételeket biztosítani, amelyek nem ütköznek a szövetkezetek érdekeivel Belső elienóives A területi szövetségi munka űj eleme a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének szervese tszerü. intézményes segítése. Ezért alakult meg a szövetség mellett a revizori csoport. A csoport a lagszövetkezetek kérésére részt vesz az "'ienír-'k munkájában s rzzo’. «>: okszerű támogatási nvú.it a :«el— derített hibák ki tamáséhoz, a hatékorp’pbb sa'.ni'krvjo.s- hoz. A szövetség hun za jában növekszik a jelentősége a mezögazdaságea! kapcsolatos tutlománvos •••• *?:iVrM.a- tási intézm-nv-f.kt'l való együtt működésnek Bcrecz Jó/.scí A termelőszövetkezetek érdekében
