Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
mmmmmmasammm ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1972. jan. 9., vasárnap 4Együtt fejlődni a E mondat jegyében zajlott le beszélgetésünk Lábas Józseffel, a Sárospataki városi Tanács elnökhelyettesével. Éppen szabadságát töltötte, amikor kérésünkre bejött a hivatalba. — Fiatal város, fiatal tanácstag. Gondolom, sok problémát és nehézséget je. lent a tanácsnak Sárospatak várossá nyilvánítása. — Nagyon nehéz feladatot. De ezt még nem lehet múlt időben mondani, hiszen még most is folyamatban vaftnak az átszervezések a gazdálkodás és a szakigazgatás területén. Az elmúlt évi, 1971. április 25-i választáskor megkezdődött a tanácsciklus. Nagyon nagy segítséget kaptunk a helybeli és a megyei párt- bizottságtól. i — Milyen új létesítmények készültek el az elmúlt esztendőben? — Augusztus 20-án ad- ' ták át az új, 16 tantermes, korszerű általános iskolát, amely már régóta szükség- szerű volt, hiszen Sárospatak környékéről rengeteg diák jár be tanulni. Még tavaly kezdtük el az általános alapközművesítést, ‘a vízvezeték-, világítás-, útháló— Bőven van még feladatunk a városfejlesztésben. zat rendezését és továbbfejlesztését. Ez a IV. ötéves terv időszakára vonatkozik, s folyamatosan végezzük. Nagyszabású lakásépítési akcióhoz kezdtünk tavaly, előreláthatólag 1973 végére befejezzük. 53 tanácsi lakást bocsátunk a lakosság rendelkezésére. — Milyen tervek szerepelnek az 1972-es városfejlesztési politikában? — A legszükségesebb egy szolgáltatóház megépítése, s ezt igényli legjobban a város lakossága is. Ezenkívül tervbe vettük egy 100 férőhelyes óvoda megépítését. A Művelődésügyi Minisztérium felhívására új, 6 tantermes iparitanuló intézetet, és a diákok jobb elszállásolására mintegy 200 férőhelyes kollégiumot is létrehozunk. Több mint 10 millió forintos költségvetéssel, modern, egyedi tervezésű áruházzal gazdagítjuk ifjú városunkat, amelyet még ebben az évben szeretnénk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Távolabbi terveinkben szerepel a Rákóczi Gimnázium felújítása, 74—75-ben pedig a 4 sávos út megépítése városunkban és közvetlen környékén. Most, hogy várossá nyilvánították Sárospatakot, tudjuk, jóval nagyobb a ránk háruló feladat súlya, mint azelőtt volt. A tanács igyekszik a legmesszebbmenőkig eleget tenni a követelményeknek, s a szűk-, ségességi sorrendben megoldani a problémákat, terveket és feladatokat. — Nehéz feladat egy város sorsának irányítói között. lenni, ugyanakkor megtisztelő is. Nyugodtan sorolhatjuk a legfiatalabb tanácsi vezetők közé, hiszen mindössze 28 éves. Nem okoz ez bizonyos mértékű hátrányt munkakörében? — Nem, egyáltalán. Sőt, nagyon jó érzés, hogy az emberek bíznak bennem. Tíz éve dolgozom, 63 óta vagyok párttag. Szeretem a munkámat. Most még új vagyok, hiszen tavaly kerültem ide, de igyekszem bebizonyítani, hogy a fiatalokra bármikor lehet számítani. Tudom, hogy énnekem együtt kell fejlődnöm városunkkal! Szöveg: Monos Márta Fotó: Mécs Ernő Igazság szépséghibával A BŰNÜLDÖZŐ HATÓSÁGOKAT felkereső panaszosok vérmérsékletük, az őket ért sérelem, a kár nagysága szerint adják elő mondanivalójukat, és remélnek szinte azonnal segítséget, orvoslást. Ez természetes és jogos igény, a nyomozások azonnal meg is kezdődnek. A bűnüldöző munka természetéből adódik azonban az is, hogy az elkövetett bűncselekmények csekély hányada felderítetlen marad, s az okozott kár nem térül vissza sehonnan. Erre a bizonyos felderítetlen hányadra számítanak egyesek, és megpróbálják a könnyű pénzszerzést. Bűncselekményeket találnak ki. Enyhébb eset az, amikor hatóság félrevezetése bűntettét követi el valaki — egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő —, súlyosabb, amikor' valamilyen bűncselekmény leleplezésére talál ki egy történetet. Oka sokféle lehet, jelen esetben ismerkedjünk meg két olyan üggyel, amelyben a sértettből vádlott lett. Z. Mária feldúltan megjelent a rendőrségen, és előadta a következőket: A délelőtti órákban lement a pincébe egy zsákért. Ahogy kinyitotta a pinceajtót, zajt hallott maga mögött. Meg akart fordulni, de nem tudott, mert valamilyen kemény tárgy- gyal leütötték, és ő elvesztette eszméletét. Nemrégiben tért magához, s azonnal a rendőrségre sietett feljelentést tenni. Z. Mária előadta még azt is, hogy a kérdéses házban ő a házfelügyelő, és a pincéből egyenesen a postára ment volna, mert lel akarta adni az addig beszedett 850 Ft lakbért. Ezt azonban elvitte tőle az ismeretlen támadó. Bizonyításként megnevezte az egyik lakót, akitől a pincébe menet előtt vette át a lakbért. Állítása szerint ez a férfi látta is, amikor lement. Ezzel mintegy erre a személyre irányította a rendőrség figyelmét. i A nyomozás megkezdődött, a helyszín megvizsgálása . semmilyen eredményre nem vezetett, sőt, a feltűnő az" volt, hogy még annak sem volt nyoma, ahová Z. Máriának a leütés után el kellett esnie. Ezután az okozott sérülés nagyságának, a sebet okozó eszköz megállapításának céljából orvosszakértővel megvizsgáltatták a íejsebet. Az orvosszakértői vélemény kimondta: „A sértett fején levő dudor egy kisebb súlyú, tompa tárggyal ’ okozott sérülés. A dudor elhelyezkedése inkább azt a lehetőséget támasztja alá, hogy az ütést elölről mérték a fejtetőre, eszmélet- vesztés nem valószínű.” A helyszíni szemle és az orvosszakértői ' vélemény alapján újból kihallgatták Z. Máriát, aki beismerte, hogy a 850 Ft-ot elköltötte, s ezért találta ki a rablás történetét. A másik esetben már bonyolultabb helyzet elé kerültek a nyomozók, betörés tettesét kellett felderíteni. Az egyik Pest megyei községben ismeretlen tettes, vagy tettesek betörtek az italbolt raktárába és italt, cigarettát, meg az előző napi bevételt elvitték. A betörést az üzletvezető fedezte fel, és azonnal megállapította a kárt. Mind az előadása, mind a körülmények azt a látszatot keltették, hogy valódi betörés történt. A helyszín alapos átvizsgálása azonban mást mutatott: pl. a betört ablak üvegcserepei nem a raktárba hullottak,- hanem „arrafelé”, ahonnan törték, tehát kifelé. A másik tény: a betörő az ablaktól egy méterre visszafordult — a lábnyomok legalábbis ezt mutatták — és elment. A TOVÁBBIAKBAN megállapították, hogy a lábnyom egyezik az üzletvezetőével, aki a későbbiek során beismerte az önbetörést. Ezekre az esetekre találóan illik a közmondás: „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.” Perjés János VÄZLAT Püspöki István rajza Négyzetek, vonalak, színek A' térképről legtöbb embernek az általános' iskolában használt, színes, domborzati-gazdasági térkép jut eszébe. Pedig sokféle célt szolgáló, különböző térkép van ezen kívül, s ezek a térképek bizonyos munkák — építkezés, birtokviszony-rögzítés, bányaművelés — előtt nélkülözhetetlenek. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat miskolci osztálya az ilyen speciális térképek „gyára”. Mivel az osztály egyik egysége az országos hálózatnak, munkájuk felét az állami alaptérképek elkészítése jelenti.. EZ a belterületek feltérképezéséből áll. Ha egy bizonyos területről van egy 30 évnél nem öregebb térkép, fel kell újítani, ha azonban a térkép „idősebb” 30 évnél — újat kell készíteni. Sokféle térkép van: topográfiai, domborzati, ipari geodéziai, bánya- művelési, s mind-mind más célt' szolgál. A miskolci osztály szakemberei végzik például a leninvárosi olefinprogram teljes geodéziai feltérképezését, de a TVK és a HCM megrendelésére is készítenek egy-egy fontos geodéziai munkát. Az osztályon 75-en dolgoznak, mérnökök, technikusok, rajzolók. A terepfelmérést, és a számítások egy részét a geodéták végzik, a tizedmiliiméter pontosságú rajzokat, és néhány mérési vázlatot pedig a rajzolók készítik' el. Csupán a domborzati térképek hasonlítanak valamennyire is a jól ismert „iskolás” földrajz-atlaszhoz. Ezek is csak annyiban, hogy a terep kiemelkedéseit, a „hegyeket” barnával jelölik, no és a vonalak a földtani alakzatok szeszélyes cirádáit követik. Az ipari vagy az állami alaptérképek egészen mások. Apró négyzetek, téglalapok, trapézalakzatok sorakoznak egymás után, s bár a rajz nem mutat szabályos mértani formát, mégis - a tökéletes elrendezettség hatását kelti. Hatalmas munkának tűnik a.mil- liónyi apró vonal pontos, mérés utáni berajzolása, de mint Adorján Zoltán, az osztályvezető helyettese elmondta, egy négyzetméternyi felületű térképet egy jó rajzoló 3—4 nap alatt elkészít. Ügy mondják, csak kézügyesség dolga, de azért a kézügyességgel „megáldottak” közül is kevesen vállalkoznának a szaporát- lapnak tűnő, hajszálpontos munka elvégzésére. A kis téglalapok százai mindenesetre készítőjük nagy-nagy türelmét is elárulják. A miskolci osztály szoros kapcsolatban áll a Megyei Földhivatallal, de a megrendelők között a megye legkülönbözőbb vállalatai is szerepelnek. Ki ilyen, ki másmilyen térképet kér, telekkönyvi adatokra, vagy' mérési eredményre van szüksége. A készülő térképeken pedig egyre sűrűbbek lesznek a szeszélyes barna és fekete vonalak, és állhatatosan sorakoznak egymás mellé az apró téglalapok. Ha pedig elkészült a térkép, segítségével megkezdődhet, a milliós beruházású építkezés, vagy az, értékes ásványi anyag feltárása. O — a Készül a jubileumi Húzótüske Húsz év, ezer oldal humor. És történelem is, vagy legalábbis sok-sok ezer meg ezer adalék a Nehézipari Műszaki Egyetem és a magyar műszaki felsőoktatás történetéhez. 1954-ben jelent meg először a Nehézipari Műszaki Egyetem humoros kiadványa, a Húzótüske. Most annak lehetünk tanúi, hogy dr. Terplán Zénó tanszék- vezető egyetemi tanár, a Húzótüske változó szerkesztő bizottságainak örökös tagja, s a szerkesztés munkájának legfőbb összefogója, leadta a Borsodi Nyomdaipari Vállalathoz a 10., jubileumi Húzótüske teljes kézirat-, rajz- .és képanyagát. Most a nyomdán múlik, hogy az egyetemi elképzelések valóra váljanak, és a tanév végén az egyetemtől búcsúzó friss diplo- májú mérnökök magukkal vihessék az új Húzótüskét is. Nézegetjük a mérnöki precizitással készült „tördelő könyvet”, meg a kéziratokat, rajzokat. Mi is kerül a jubileumi kötetbe? Az első, ami szembetűnik, egy színes melléklet, amelyen az eddig megjelent 9 kötet ötletes címlapjai láthatók. Az első ívet, azaz 16 oldalt az emlékezés tölti ki: a korábbi Húzótüskéktől készül ide színes, érdekes válogatás. Ezen a blokkon kívül, több anyag idézi majd írásban és rajzokban a Húzótüske régebbi munkatársainak emlékeit. S lesz nagyon sok apróság, az egyetemi élet sokszínűségének több száz kis villanása, írásban, rajzban. Jóval töhb, mint a korábbi számokban. A kroki, a hosszabb terjedelmű írás ennélfogva kevesebb lesz. Lesz kétoldalas képrejtvény. Egész oldalas rajz az „egsizmusról”, barchoba- paródia, természetesen műszaki töltéssel. Megtalálható majd az új Húzótüskében a tíz szám patronáló szerkesztőinek portréja és egy- egy aforizmája a Ilúzótüs- kéröl. Benne lesznek a IIú- zótüskében azok, akik már az első kötet szerkesztésében közreműködtek. Lesz egy érdekes melléklete is. A melléklet borítólapján rajz mutatja be, miként született meg a Húzótüske immár jelképpé vált figurája, a mellékleten belül pedig azt ismerhetjük meg, hogy 1949 és 1972 között „kik ültek az NME székein”, azaz ’ ik voltak a tanszékvezető tangr Nyolcvannál több volt, vagy jelenlegi tanszékvezető tanár karikatúrája sorakozik ezeken gz oldalakon, s ugyanebben a mellékletben található majd a jelenlegi 33 tanszék szakágazatát jelző karikatúra is. A Húzótüske jubileumi száma, mint Terplán professzor elmondta, kettős célt szolgál: össze kívánja foglalni a múltat a korábban megjelent számok tükrében, és bemutatni a Nehézipari Műszaki Egyetem mai életét a kiadvány sajátos aspektusából. Ez a szám annyiban is újszerű lesz, hogy nemcsak a mai hallgatók, hanem volt hallgatók is szerkesztik. A tizedik számot a pépe’ 'ok- tanszéke patronálta. (Minden számot más tanszék vállal.) Huszonegy oktató, huszonegy hallgató, nyolc technikai segítő, és természetesen Terplán profesz- szor működött közre az új kötet hatalmas anyagának összeállításában, szerkesztésében, mint a szerkesztő bizottság tagja. A volt hallgatók közül heten küldtek anyagot. A 30 oldalnyi apróságot, kis, színes törté5 netkéket 61 oktató és hallgató írta. A szerkesztő bizottság felhasználta A Mi Egyetemünk című lap humoranyagát., illetve a humor rovatban közreműködők, valamint a Silány Kín- pad íróinak segítségét is. Az anyag előkészítésével, a szerkesztéssel kereken egy esztendőt töltöttók. A tizedik, jubileumi Húzótüske alkalmából figyelmet érdemel a bevezetőben idézett megállapítás. Húsz esztendő humoros megközelítésű történetét és történelmi adalékait tartalmazza a tíz kötet, és a mt születő, jubileumi szám minden korábbit igyekszik legalább kis részben felidézni. (bm)
