Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

/ 1*972. fan. 9., v*f®ü»mtp ÉSS8MC -MÄGVÄliORSZÄG ? Észak-lrország a váratlan próbatétel Edward Kennedy szerint •Eszak-írország a brit had­sereg Vietnamja. A londo­ni Times ezt vitatja ugyan, de kénytelen megállapíta­ni, hogy az állításban van valami igaz is, mert mind az USA-ban, mind Angliá­ban „hadseregeket tart le­kötve egy konfliktus olyan kérdések miatt, amelyekkel a hazai lakosság többsége, vagy legalábbis jelentős ré­sze nem törődik’’. Vagyis nem érzi magáénak. Any- nyira nem, hogy a Le Mon­de diplomatiqui című fran­cia orgánum szerint Anglia bizonyos „írországi trau­mában” kezd szenvedni. A lap szerint „nagyszámú brit már a kétségbeesett, egyúttal könnyebb megol­dásra hajlik, arra, hogy »mossa kezeit« ez ügyben, és azt javasolja: -vonjuk vissza katonáinkat, és az írek intézzék el a dolgo­kat maguk között«. Hall­ható a formula azoktól, akik sietnek elfelejteni a felelősségből Angliára há­ruló részt a Iconfliktus ere­detéért és elnyúlásáért.” A polgári lapok ezúttal nem jutnak más végkövetkezte­tésre, mint az osztrák kom­munisták lapja, a Volks­stimme, amely ugyancsak „az angol csapatok egyre nagyobb nehézségeiről” cik­kez. Eszak-írország „a brit hadsereg válsága” — mond­ja ki a Times, és levonja a végkövetkeztetést, amely szerint ez a konfliktus „övön aluli ütés volt, arra figyelmeztetett, hogy az elektronikus berendezéseik es a korszerű hadsereg egyéb csodái semmit sem érnék olyan helyzetben, mint amilyen Belfastban, kialakult. Itt megint csak az ember és puskája szá­mított." Itt ugyanis csak a gyalogsággal boldogulnak, az angol hadseregnek „csak­nem 14 ezer embere van lekötve”. Nyilván ezért adta cikke címének a Times, hogy „a brit hadsereg váratlan pró­batétele”, ami megfelel an­nak, ami a Volksstimme írásának alcíme: „állandó­an növekvő nehézségek”, A bécsi kommunista lap még arra is rámutat, hogy az angol hadseregnek nemcsak az IRA orvlövészei okoznak ma már gondot, hanem a polgári megmozdulás kiszé­lesedése a jogok biztosítá­sáéit, a polgári elégedetlen­ség meghirdetése, amely egyre erőteljesebben hallat­ja hangját. Akárhogy is van, való­színűleg a francia Le Mon­de diplomatique javaslata a leginkább helytálló. E szerint ugyanis a katonai megoldás csak a politikai rendezéssel együtt lehet eredményes, mert amíg a brit kormány nem hajlan­dó „megkockáztatni az erő­próbát a belfasti vezetők­kel", olyan megoldást kény­szerítve rájuk, „amely vé­get vet a protestáns poli­tikai és gazdasági uralmat szentesítő rendszernek, a remény, hogy a katolikuso­kat csatlakozásra lehet bír­ni egy ésszerű rendezéshez, illuzórikusnak tűnik.” Máté Iván Régen és most Kedvező rrrilenc napja már 1972-öt írunk, nem nagyon ér- denies a múlt év szilveszterét emlegetni. Az új esztendő eljött a maga örömeivel, gondjaival, és az a néhány óra, amit az óév búcsúztatásával töltöt­tünk, valóban múló epizód — akár kellemes társaság­ban, zajos bálban, vagy csendes otthoni televíziózás­sal léptük át az év küszöbét. Ez utóbbi azért érdemel egy rövid jegyzetet, mert két jellegzetessége volt, s van. A sajtóban megjelent kritikák nagy többsége alapvetően positiv módon ér­tékelte, a nagyközönség részéről sem tapasztalhattunk különösebb visszhangokat. Végignézték, meghallgatták, elmúlt, elfelejtik. Nem váltott ki semmiféle tömeg- visszhangot, nem fogadta elítélő-hullám, mint néhány korábbi társát. Lapunkhoz is mindössze kél névtelen levél érkezett, amelyeknek írói azért marasztalnak el, mert a mi kritikánk is pozitív értékelést adott a szilveszteri mű­sorról. Ha egy szilveszteri műsorral kapcsolatban mind­össze ennyi ellenvélemény hangzik el, az kedvező mér­leget mulat, hiszen akiknek tetszik valami, azok álta­lában nem névtelen levélben fejtik ki álláspontjukat, hanem békésen elraktározzák emlékeik közé az él­ményt. A továbbiakban nem kívánunk a szilveszteri mű­sorról vitázni, a két névtelen levelet is megfelelő he­lyére juttattuk. Egyébként is, annyi témái kínál az új év!... (b) Miskolci utcák, házak, emberek (23) Az avasi templom MISKOLC EURÓPAI hí­rű gótikus templomának építéséről megoszlanak a vélemények. Építésének ide­jét többen az 1400—1411 közötti időre, többen az 1470 körüli időre teszik. A templom építésének idejét mindeddig stíluskriti­kai és építészettörténeti ala­pon védelmezték. Korszerű yií:sgálat, amely a mái mű­emléki épületek megvalla- tását jellemzi, eddig nem történt. Az 1941. évi épületi- vizsgálat nem adott felele­tet rá, hogy „az egyenes- záródású vagy félkör alakú szentélyzáródású” ősi temp­lom korban hogyan vi- szonylott egymáshoz, me­lyik előzte meg a másikat, főleg a mai templom előz­ményeit elhelyezte volna a maga korába. Ebből a vizs­gálódásból még arra sem kaphattunk támpontot, hogy az egykori templom- padozat-szinteket láthat­nánk. Ez az 1941. évi épület­vizsgálat nem azon a szín­vonalon történt, amelyen az építészettörténet a ma­ga problémáit ma meg tud­ja oldani. Az adottságok nem voltak alkalmasak rá, hogy ez megtörténhessék. Ahogy az egykorú iratokat olvassuk: Enycdy Andor püspökhelyettes, Pósa Pé­ter esperes, Demes Béla műszaki tanácsos, Szeghal- my Bálint főmérnök, Le- szih Andor múzeumi igaz­gató és Megay Géza mú­zeumi főtiszt végezték a kutatásokat. A múzeum ér­tékes XVIII. századi ruha­darabokat kapott a felbon­tott kriptákból (ami azóta’ tönkrement), és a Négyesi Szepessy családra vonatko­zó adatokat. Nem marasztalható el azonban a kutatás. Megtet­te a maga korában mind­azt, amit anyagi és szemé­lyi összetételével tehetett. Más lesz a helyzet a temp­lom most tervbe vett mű­emléki felújításával. Ennek kell feleletet ad­ni sok kérdésre, a templom elődeinek, a történelem színpadáról letűnt Miskolc család donátorainak a templommal kapcsolatos szerepéről és mindarról, ami a ma emberét erről a műemlékről érdekli. Cikksorozatunkat eddig igyekeztünk a korszerű történettudományi módsze­rekkel megvilágítani, és benne a város történetéről eddig ismeretlen, de • kor­szerű eredményekre rávilá­gítani. Ilyen értelemben adunk új véleményt az avasi templom mai, gótikus épü­letéről, és ha véleményünk eltér valamiben az eddigi­ektől, ennek alapja az, hogy a, város társadalmá­nak^ történetének korsze­rű vizsgálatát igyekeztünk az eddigieknél differenciál­tabb módszerekkel elvégez­ni. Láttuk, hogy Miskolc, a villa maior, az 1365. évi ki­rályi birtokba vétellel, és a vele jött tekintélyes, nagy gazdasági erőt képviselő hospes-csoporltal egycsa- pásra megváltoztatta Mis­kolc gazdasági és társadal­mi képét. A Civitas Mis­kolc, a Nova Civitas és hos- peseinek 1365-től 1381-ig tartó egyeduralma forradal­mi változást hozott a kö­zépkori Miskolc életébe. Egy olyan erő lép fel a város történetében, amely robbanásszerű lépésekkel vitte előre fejlődését Es hatott ez az erő akkor is, amikor az országos viszo­nyok nem kedveztek neki (Mária királyné és Zsig- mond uralkodásának első évei). Miskolc 1365—1381 kö­zötti hospes-társadalma az, amely korához és saját ma­gához méltó templomot kí­ván emelni az addigi egy­szerű gótikus tomplomocs- ka helyébe. Ez a hospes- társadalom elhozta magá­val a magií templom-ideál­ját, az eléggé ritka, de a maga területén nagyon is­mert szemtélyköriiljárós csarnok térrendszert. Va­lószínű, bogy a diósgyőri vár építésével a befejező munkákat 1378 körül végző kőfagragó- és építőcsoport látott hozzá az új megbí­záshoz. Ha ez az építkezés eb­ben az általam védelme­zett időben megindult, há­rom évtized kellett vol­na a templom teljes fel­építéséhez. Addig az idő­pontig ugyanis, amikor Zsigmond 1411-ben „az imént felépült templom” láttán megadta ennek a vá­rosi társadalomnak a tus patronatust, a plébánosvá- lasztásnak azt a jogát, ami akkor rendkívüli polgárjo­got jelentett. EZEK ALAPJÁN módo­sítanám az avasi templom építésének idejét. Tény, hogy 1365 után egy új vá­ros épül ki a Derékpiac és a Felsőpiac vonalán, ami­nek külön helyzeti energiát biztosít a Fórum, a Theat- rum nagy sokadalmú for­galma. A város életében új energiák és gazdasági erők feszülnek. A kor felfogása és igénye ehhez megterem­tette saját templomát. Komáromy József Teillingcr István linómetszete Kéményseprés újévtől szilveszterig Szilveszterkor, újév reg­gelén kéményseprővel ta­lálkozni szerencsét jelent — tartja a régi hiedelem. Sá­toraljaújhelyen, az öreg megyeháza méter vastag falai között, a járási ké­ményseprő vállalat szűk kis irodájában aztán meg­tudtuk, hogy bizony, a ké­ményseprők egyáltalán nem hozhatnak szerencsét, hi­szen maguk sem a szeren­cse fiai. — Nagyon nehéz, kemériy munkái keil végezniük szakembereinknek újévtől szilveszterig, hogy a járá­sunkban levő 48 cser ké- ményegysóget. tisztán tart­hassuk — mondotta Hel- gert Gyula, a kirendeltség vezetője. — A kéményeket ugyanis nem darabonként, hanem egységekben számol­juk. S mivel összesen 16 szakmunkásunk van, egy mesterre 3000 egység tisz­títása esik havonta. Ezt a, munkát ellátni szinte kép­telenség. Sajnos, az után­pótlás nem kielégítő, a fia­talok körében nem örvend valami nagy népszerűség­nek ez az ősi mesterség. — Pedig régen igen ka­pós szakma volt. Valóságos örökségként szállt apáról fiúra. Neves kéményseprő- dinasztiák tartották kezük­ben a szakmát, s ha a mes­ter letette is a kaparóva­sat, özvegyi jogon tovább öröklődött az ipar a fele­ségre. Azért nekünk is van­nak tekintélyes, idős mes­tereink, mint például Ondai János, aki 32 éve és Simái Ferenc, aki 30 éve járja a zempléni falvakat, és ko­torja, tisztítja a kéménye­ket. A 'kéményseprőt létrával, kaparóvassal és drótkotró­val szokták ábrázolni. Mindez ma már merő anakronizmus. Más a ké­mények szerkezete, mint régen volt, másféle szer­számok kellenek a kotrá­sukhoz, még pedig teljesen korszerűek: egy kéménygo­lyón olyan készülék, amely letisztítja a kormot, a le­rakodó szurkot a kémény faláról. Aztán egy huzat­mérő, régen ezt a művele­tet a >nyíláshoz tapasztott tenyérrel végezték cl, to­vábbá egy füstnyomásmérő és egy adó-vevő berende­zés, hogy munka közben az emeletes házak tetejéről megbeszélhessék az adódó szakmai problémákat a lent levő társukkal. De ránk, lakókra is po- naszkodnak a kéménysep­rők. Főképp azért, mert nem látjuk őket szívesen. A háztulajdonosokra, hogy nem törődnek a kémények állapotával. Gyakori eset, hogy rossz a kéményfej, nincs meg az előírásos be­tonkoszorú, a kémény túl­terhelt, törés van benne, a fugázása nem. megfelelő, és nincs meg a kéménynek a tető felett megkívánt ma­gassága. Pedig ezek mind igen fontos követelményei egy esetleges pusztító tűz megelőzésének. Hegyi József Hal film Brnoból, három Szófiából A legutóbb Brnoban járt magyar filmátvételi dele­gáció hat cseh, illetve szlo­vák filmet vr ll át hazai forgalmazásra. A szerelem csalfa játékai című kétré­szes film szerelmi három­szög történet. Három epi­zódból áll a Kutyák és em­berek, amely az ember és állat kapcsolatát, s az em­bereknek különböző körül­mények között jelentkező magatartását mutatja be. Bűnügyi dráma a Halott szemek vallomása. Ugyan­csak bűnügyi film a Tu­dom, te vagy a gyilkos. Az öt férfi és. egy szív egy se­bészeti kórház életébe en­ged betekintést. Végül a hatodik film — ez az egyet­len szlovák alkotás — 1944 —45-ben játszódik egy szlovákiai faluban. Címe: Ha nekem puskáin lenne... A Szófiában átvett három bolgár játékfilm egyike, a Dühös utazás színes társa­dalmi , dráma. l^olgár— szovjet koprodukcióban ké­szült háborús kalandfilm Az ellopott vonat, s ellen­állási témájú dráma . har­madik, A szeretet körei. Az említett filmek ha­marosan a magyar mozik i vásznára kerülnek. így kapálta-k réf?en ö«eéd Robot Vertsét, viseSík arasnfaXtftKs «*, kx roppan. gönsped tím tesenewá« a tnwmpiKNBrtPck J&íb^isaí! — XKságtrxS VOsQ. Msníüí*. suájteség, s$?ó pawMstea. kéiKysxertkvés: TtimgaAxttL, a cselokwéff mag« — » Vest iPcfftcx öröiK.ds iparkodó kerek kraantáinaia sarjadó nyelek: kapeaxyél! és az a folyamat. »* a logóí'rfM» cfobop, dagad végi®: a földön, a sorokban wxön etjei nélkül, o$tturta£2an — az a gyér magot Iram csorgatom ■raetiy vüágnyivá bogasodón bokrába rejti anyám is. £s lösz csak munkába-feled kezes, sós-», direkt forma, végtelen étet, édes és reménytelen - ..

Next

/
Thumbnails
Contents