Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

1972. jcm. 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság iilcsc után iiitéciős ii prop.sslamunkánkról Meggyorsítják a járműbeszerzést A megyei pártbizottság ja­nuár 4-i ülése mérlegre tette megyénk 1971. évi fejlődését, összegezte a tapasztalatokat, meghatározta az idei gazda­sági munkát segítő politikai feladatokat. Az írásbeli jelentés, a szó­beli kiegészítés és a hozzá­szólások színes, sokrétű, gondoktól sem mentes képet, vázoltak elmúlt évi gazdasági tevékenységünkről, vala­mennyiünk erőfeszítéséről. S ezen a mozgalmas képen he­lyet kapott — és nem is akármilyet — agitációs és propagandamunkánk is. A Icapcsoíat, s az összefüggés A politikai és a gazdasági munka kapcsolatára, össze­függésére több felszólaló utalt. Az agitáció és propa­ganda nagy segítséget nyújt­hat gazdasági feladataink megoldásához is — mutatott rá Derne László elvtárs, a magyei pártbizottság titkára —, de nem helyettesítheti a megfelelő gazdasági intézke­déseket. Az agitáció, a pro­paganda megfelelő légkör és szemlélet kialakításával biz­tosíthatja a. hatékony és meg­felelő intézkedések megszü­letésék s azok végrehajtását. A tömegpolitikai munká­nak sok mindenre figyelem­mel kell lennie. Olyasmire is, hogy apró bosszúságból olykor messzemenő követ­keztetéseket vonunk le, s az emberek egy részére inkább hatnák a gazdasági élet fel­színes jelenségei, mint a mé­lyebb összefüggések. Ezek a negatív jelenségek megne­hezíthetik ugyan a politikai munkát, de védekező állás­ba nem kényszeríthetnek bennünket. Gazdaságpoliti­kánk lényegében kiállta az idők próbáját, megnyerte az emberek jó részének tetszé- _ sét. A negatív jelenségeket igenis bírálni kell, de ennek ürügyén nem lehet egész gazdaságpolitikánk helyessé­gét kétségbe vonni! Szép eredményeket értünk el a hosszú évek során. Életünket a stabilitás, a biztonságérzet jellemezte és jellemzi. Éppen mi, magunk vagyunk szé­gyenlősek, s zavartan lesüt­jük szemünket, amikor ezek­ről esik szó? Egyéni érdek, közös érdek Az agitációs és propagan­damunka sokrétű, sokoldalú. Szinte mindennel foglalkoz­nia kell, az életszínvonal alakulásától, vagy a beruhá­zások helyzetétől kezdve egé­szen az egyes hiánycikkek okáig, vagy az udvariatlan kiszolgálásig. A munka során azonban az objektív okokat el kell választani a mulasz­tásból. a hanyagságból, a nem megfelelő munkaszer­vezésből adódó hibáktól. Éle­tünk, gazdasági jelenségeink vizsgálatánál az ésszerűség, a realitás legyen a döntő, ne pedig a szubjektívizmus, a megalapozatlan vágyak és elképzelések domináljanak benne. Az egyéni érdekeket alá kell rendelni a közös ügynek, a népgazdasági ér­dekeknek. Mit tartson tehát szem előtt, mire épüljön fel agitá- ciónk? A felsőbb szervek útmutatásaira, határozataira, rendelkezéseire, amelyek va­lamennyiünk jelenét, jövőjét figyelembe veszik; a helyi témákra, elgondolásokra, ter­vekre; végül a menet köz­ben adódó jelenségekre. Jelenleg, az elmúlt évi ered menyek értékelésén ek, az idei tennivalók rendszere­zésének időszakában különös figyelmet kell fordítani min­denekelőtt a X. kongresszus megállapításaira, továbbá a Központi Bizottságnak a munka- és üzemszervezéssel, a munkaversennyel kapcsola­tos határozatára, valamint egyéb, központi és helyi ha­tározatokra. Politikai tömeg­munkánknak ez képezi az alapját, természetesen nem lehet szó nélkül elmenni az embereket foglalkoztató, me­net közben jelentkező prob­lémák mellett sem. Az agitá­ció és a propaganda fontos kelléke az emberközpontúság. Gazdasági rendszerünk ön­magában nem valami csoda­szer, de az emberek lelkese­désével, tannivágyásával ki­egészítve előrehaladásunk biztos záloga, jelenünk és jövőnk megalapozója. A jó propaganda mindezt figye­lembe veszi. És még valami szükséges a jó politikai tö­megmunkához. A meggyőző­désből fakadó magabiztos­ság. Amint dr. Bodnár Ferenc elvtárs mondotta zár- . szavában, a megyei pártbi­zottság ülésén: Hinnünk: kell abban, amit teszünk, amit csinálunk, eredményt csak így érhetünk el. Kinek a feladata? Sokszor elhangzik, s a pártbizottsági ülés felszólalói közül is többen szóvá tették, hogy a gazdasági vezetők egy része nem érzi feladatának a politikai nevelést. E szemlé­let megváltoztatásában fel­tétlenül előbbre kejl jutni — hangoztatta Bialis József elv­társ, a Miskolci járási Párt- bizottság első titkára. A pártalapszervezetek munká­jának hatékonysága azáltal javulna, ha kellően válasz­tanák ki a legfontosabb fel­adatokat, s tömegpolitikai te­vékenységükben jobban dif­ferenciálnának. Az agitáció tehát lényegé­ben — és ezzel összefüggés­ben az előttünk álló felada­tok megoldása — valameny- nyiünk feladata. Párttagoké, párton kívülieké, gazdasági' vezetőké, s minden becsüle­tes, a holnapért tenni alia ró emberé. Tisztázni kell, ami még tisztázatlan. A beruházások helyzetét is, a gazdaságtalan termelést is, a tartalékok fel­tárásának szükségességét és a jobb munkaszervezést is. Egységes álláspontot kell ki­alakítani az életszínvonal ér­telmezésében. Rámutatni, 4 számítástechnikai program Az 1972-e.s év sok újdonsá­got hoz a kormány által a közelmúltban elfogadott szá­mítástechnikai program meg­valósításában. az elektronikus berendezések gyárt ásóban. A KGST-lagors/ igok egy- s.'gcs számítást pc'’ni kai rend­szert építenek l<i s ehhez a •"»“t -í' 'nnr — hazai adott­ságainkul tigyelembevéve — elsősorban kis számítógépe­ket, csatlakozó {adatbevivő, kiíró és adatátviteli) beren­dezéseket és alkatrészeket gyárt. A IV. ötéves tervben az ál­lami költségvetésből 3,5 mil­liárd forintot fordítanak a számítás tech n i ka i eszközök gyártásának fejlesztésére. hogy helytelen azt bérekre és árakra leegyszerűsíteni, esetleg elszakítani a terme­léstől. A bérek és árak, va­lamint a termelés — tehát saját mindennapi tevékeny­ségünk — között ugyanis szoros összefüggés van. Tisz­tázni kell a munkaerő- mozgás és a munkaerő-ván­dorlás közötti különbséget, valamint szót kell emelni az anyagi ösztönzés egyoldalú értelmezése ellen. Az agitá­ciós munka orientáló ké­pességének javítása szintén a- feladatok között szerepel. És csak ezek tisztázása, megértetése után várhatunk számottevő eredményekre. A munka neheze ezután követ­kezik — mondotta befejezé­sül dr. Bodnár Ferenc elv­társ. És e munka során nincs helye a tunyaságnak, a kö­zömbösségnek. A kezdemé­nyező készség, a lelkesedés viszont minden körülmé­nyek között zöld utat, tá­mogatást kap. Beczc Károly A népgazdaság 1972. . évi terve a közlekedés — cím­szó alatt megemlíti, hogy az idén a közlekedés teljesítmé­nye az áruszállításban 3, a személyszállításban 2 száza­lékkal nagyobb lesz. Ezen be­lül a vasúti áruszállítás cse­kély mértékben, a közúti köz­lekedés mintegy 9 százalék­kal növekszik. A személy- szállításban a vasút igénybe­vétele kis mértékben csök­ken, a közúti közlekedés ugyanakkor körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolít le. Rekonstrukció és (ejleszi és A KPM felügyelete, alá tartozó vállalatok és szervek tavalyi beruházásainak érté­ke meghaladta a 11 milliárd forintot — mondották a mi­nisztériumban legutóbb ren­dezett sajtótájékoztatón. Eb­ből a nagy összegű beruhá­zásból a tervidőszak elő­irányzatainak megfelelően folytatódott a közlekedés lé­tesítményeinek és jármű-ál­lományának rekonstrukciója, s az ágazatok közötti.munka- megosztással kapcsolatos fej­lesztés. A beruházások ered­ményeként mind a vasútnál, mind a közúti közlekedésnél növekedett a szállítási kapa­citás, s a hírközlésben is ki­ugró fejlődés volt. Többek között ide tartozik a miskol­ci új távválasztó berendezés üzembe helyezése is. Mindezek jelzik, hogy a szállításban, a hírközlésben — éppen a rendkívül magas állóeszköz-igényesség miatt — milyen jelentősége van a hatékonyabb beruházási te­vékenységnek. A miniszté­rium a közelmúltban meg­vizsgálta a közlekedési, hír­közlési beruházások helyze­tét. A vizsgálatok szerint a beruházási piac általános fe­szültségét előidéző okokban a KPM vállalatai is részesei voltak. Több területen túl­lépték az állóeszköz fejlesz­Szakszervezeti munka a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát az előző évhez viszonyítva 1971-betn 12 százalékkal nö­velte termelését. Ehhez a mozgalmi munka adta lehe­tőségekkel a szakszervezet is hozzájárult. Zavadovics László szb-ti tikár elmondja, hogy a gazdasági vezetőkkel együtt egész évben nagy gon­dot fordították a szocialista brigádmozgaiom fejlesztésé­re. * 1971-ben 3(io ezer forintot fordítottak a szocialista mun ka vére e n y ben kitűnt dol­gozók jutalmazására, de a brigádmozgalom a termelést segítő feladatának ellátásán túl nagy mértékben hozzájá­rult a jobb munkahelyi lég­kör, a dolgozók egymás közti kapcsolata kialakításához is. Tavaly a szakszervezeti munka főbb részeit a kol­lektív szerződés, a munkás­védelmi, a törzsgárda, az újítási, valamint a munka­verseny szabályzatok előké­szítése képezte. Külön és nagy gondot fordítottak a vállalati negyedik ötéves ten’ készítése során a szakszer­vezeti testületre háruló fel­adatok elvégzésére — mond­ja Zavadovics László. — Nagy figyelemmel kí­sértük azoknak a dolgozók­nak helyzetét, akik szociális segélyre szorultak. Részükre tavaly mintegy félmillió fo­rintot fizettünk ki. A segé­lyek odaítélésénél megkülön­böztettük a nagycsaládos dolgozókat és a nyugdíjaso­kat. Ugyanakkor a vállalat dolgozói közül több mint ez­ren részesültek a szakszer­vezet kedvezményes üdülte­tésében. mindezek a munka­helyi légkörre is kedvezően kihatottak. — Milyen béren kívüli jut­tatásban részesültek még a BVK dolgozói? — Elsősorban a munkás- szállításra, az étkeztetésre, a munka- és védőruhára kell gondolnunk. Tavaly a BVK- sok közül 1659-en vették igénybe a kedvezményes uta­zást. A lakáshelyzet javítá­sára a gazdasági vezetőkkel együtt széles körű munkái tej tettünk ki. Valamennyi lakásigénylönél környezetta­nulmányt végeztünk és a sürgősségi sorrend alapján tettük meg javaslatainkat az elosztásokra. A kislakásépí­tési akcióra 1 millió forintot biztosítottunk, ebből az ösz- szegből 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő kamatmen­tes kölcsönt adtunk az arra szorulóknak. A munka biztonságosabbá tétele, valamint a balesetek megelőzése érdekében is so­kat tett a BVK szakszerve­zeti bizottsága. A munkás­védelem helyzetét annak ide­jén szakszervezeti tanács­ülésen tárgyalták és megha­tározták a legfontosabb ten­nivalókat. Az intézkedések között szerepel, hogy növel­ték a munkásvédelmi őr­mozgalomban részvevők szá­mát. A közelmúltban vállala­ti értekezleten értékelték az aktívahálózat évi munkáját, s közbenjárásukra több mun­kahelyen, ahol ez indokolt volt, munkahelyi pótlékot vezettek be. Űj szénosztályozó Fai kaslyukon Foto: Laczó József téshez rendelkezésre álló le­hetőségeket, a korábbi évek szintjéhez képest nőtt az im­port, ezen belül főként a tő­kés beszerzések aránya. központi szervezet De akad mai- jó néhány kezdeményezés, követendő példa is a vállalatoknál a feladatok megoldására. így például a MÁV beruházási szervezetének továbbfejlesz­tése érdekeben tervezi, hogy a jelenlegi, 38 különböző szervezeti egységgel működő apparátusa helyett központi szervezetet állít fel, ezáltal koncentráltabb, hatékonyabb lesz az évi hatmilliárdos fej­lesztés megvalósítása, a kivi­telezések jobb műszaki ellen­őrzése. A minisztérium a beruhá­zások felülvizsgálatára és az egész beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére átfogó intézkedési tervet dolgozott ki, mely nemcsak az 1972-es év, hanem a ne­gyedik ötéves terv teljes idő­szakára irányelveket ad. A közlekedési tárca idei terve­zett fejlesztéséhez a korábban számított összeg rendelkezés­re áll. az import és a hazai árak emelkedésének hatására azonban bizonyos feszültsé­gek tapasztalhatók, melyeket belső átcsoportosításokkal, s egyes halasztható beruházá­sok későbbi megvalósításával igyekeznek áthidalni. Felül­vizsgálják például az orszá­gos úthálózat fejlesztési prog­ramját, s elsősorban a még halasztható autóút-építések, például az M 3-as autóút fő­városi bevezető szakasza el­halasztásával pótolják a kon­centrált útkorszerűsítéseknél és építéseknél a főként alap­anyagok áremelkedéséből adódó fedezethiányt. De alapvető célnak tekintik mind a személy-, mind a te­herszállítási feladatokhoz a megfelelő kapacitás hiztosi- tását, s a pénzügyi eszközök átcsoportosítását. így egyebek között előrehozták 78, egyen­ként kétezer lóerős Diesel­mozdony beszerzését és gon­doskodni kívánnak a tervben előírt mennyiségű vasúti te­herkocsiról, autóbuszról, te­herautóról. Az ehhez szüksé­ges fedezetet az építési beru­házások rovására, átcsopor­tosítással teremtik elő. Megértés, türelem... A beruházási feszültségek megoldására irányuló intéz­kedések természetesen nem­csak a vállalatokat, hanem a lakosságot is érintik. A ter­vek módosítása, s az ezzel járó fejlesztési feladatok el­halasztása folytán társadal­mi megértésre, türelemre is szükség van. A járműbeszer­zések miatt. — mindenek előtt, hogy az utasok és az áruk elszállításához elenged­hetetlenül szükség van vas­úti személy- és teherkocsik­ra, autóbuszokra és teher­autókra — késedelmet szen­ved a korábban gyorsabb ütemre meghatározott más program. Nem fejlődik kielé­gítően a személygépkocsi szerviz- és javítókapacitás, jóllehet a tárca a hiány pót­lására hathatós intézkedése­ket tervez. A KPM vezetői szigorú kö­vetelményként írták elő: csak megalapozottan előkészített és pénzügyi forrásokkal megfelelően alátámasztott be­ruházásokat szabad jóvá­hagyni és elkezdeni, hogy a legfontosabb és legsürgősebb fejlesztési feladatokat való­ban végrehajthassák.

Next

/
Thumbnails
Contents