Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. jan. 8., szombat Víz$g(& i dősza h, 1972 Szerencsét kívánni nem szabadi Országos képző mű tanácskozás Miskolcon Nehéz, sűrű köd telepedett a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Alig néhány méterre látni, így csak hangokat lehet hallani. — Te(jnap olyan jól sakkoztunk. Hat partit játszottunk. Egy darabig nem hallani választ, azután az is megérkezik. — Mi is azt csináltuk. De csak egy partira futotta az idő. Végre előtűnik a ködből a kollégium épülete. A hatalmas, magasba törő épület egyik 10. emeleti szobájába kopogtatok. — Tessék. — Csak egy kicsit zavarnék. A vizsgaidőszakról,.. — Most lehet. Délelőtt estünk túl az írásbelin. — Most a tanárok dolgoznak. ötkor eredményhirdetés. Dénárt István és Dévai András a gépész szak negyedik évfolyamos hallgatód. Ök az első beszélgető partnerek. — Miből vizsgáztak? — Forgácsolás elmélete és szerszámai. — Nehéz volt? — .Ev közben csak a 25 százalékát sajátítottuk el a gyakorlati foglalkozásokon. S nesm volt éppen ' könnyű. — Az is baj, hogy ehhez a vizsgához régi, 15 éves a jegyzet. Sok benne a hiba, nagyon oda kell figyelni tanulás közben. — Mivel töltik a várakozást? — Én éppen levelet írok a szüleimnek — mondta Lévai András. István rámparancsolt. Amióta visszajöttünk, még neon írtunk. — Nem volt rá idő. Készülni kellett. * — Meddig tart a pihenő? — Este kiderül, hogy kell-e szóbelizni. Ha nem, akkor holnap délelőtt szurkolunk a ■többieknek, azután pedig jön a következő vizsga. Tizenkettedikén. — Ipargazdaságtanból. Három emelettel följebb már kevésbé szívélyesen foKazincbarcika azért eszményi színhelye az amatőr színjátszók országos fesztiváljának, mert szerencsés a találkozás a hagyományait kereső üj szocialista város és a jövőjét kereső amatőr színjátszó-mozgalom között — összegezte az eltelt öt nap tanulságait a pénteki szakmai vita után Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet főelőadója, a fesztivál bíráló bizottságának elnöke. Eddig 23 bemutatóra került sor. Minden előadásra megteltek a széksorok, és a szenvedélyes szakmai viták részvevői egyértelműen bizonyították, hogy a színjátszás amatőrjei önként vállalt hivatásuknak vallják a társadalmi közízlés fejlesztését. — A zárónap előtt, sokágú tapasztalatok után már általánosítható érvénnyel értékelhetjük a barcikai fesztivált — folytatta Debreczeni Tibor. — A tavaly nagy visszhangot keltett „Szóljatok szép szavak” verseny országszerte megpezsdítette a színjátszó-mozgalmat. A barcikai fesztivál most a mozgalom tovább terebélyesedését dokumentálja. Kitágult az amatőr színjátszás köre, műfajokban és működési terölegadott Stadler Sándor és Zsiga Zoltán. — Igazán csak 10 perc... — Annyi lehet, de nem több. Holnap vizsga. — Automatizált szerszám- gépekből fogunk vizsgázni. S mivel szerszámgépészeti szakon végzünk, ez kimondottan szakmai tárgy. Ezek a fiatalok már ötödévesek. Nemsokára diplomások lesznek. — Kemény félév van mögöttünk — mondotta Zoltán, így azután ránk íért egy kis pihenés, mielőtt hozzákezd- tünk a készüléshez. — De ez igazán érdekes vizsgatárgy. — Az igaz. Amiről szó van, az úgynevezett NC számjegy- vezérlésű gépek az elkövetkező évtizedekben lesznek A vízügyi szervezet rendezte meg elsőként az ágazati szocialista brigádvezetők tanácskozását. A MEDOSZ kongresszusi termében pénteken mintegy 15 000 vízügyi szocialista brigádtag képviseletében 108 brigád vezető és más küldött ült össze, hogy megvitassa a mozgalom i eredményeit és a további fel- í adatokat. Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Breánich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének helyettese tartott vitaindító előadást, amelyben vázolta a hazai . vízgazdálkodás előtt álló legfontosabb feladatokat. Micsuh László, a MEDOSZ titkára beszámolt a vállala- tolcnál megtartott szocialista brigád vezetői tanácskozások tapasztalatai ró!. Micsuh László kifejtette, hogy most már időszerű feladat a szocialista cím feltételednek szigorítása, a követekben egyaránt. Városon, falun mind több üzem, vállalat, intézmény ismeri fel ennek a mozgalomnak társadalmi értékét, közösségformáló hatását. — Melyek a legfontosabb konkrét eredményei a mostani rendezvénysorozatnak? — A barcikai fesztivál élesen ráirányította a figyelmet a gyermekszínjátszásra. Eddig ezzel nem foglalkoztak érdeme szerint, ráhagytuk néhány odaadó pedagógus ösztönös buzgalmára. Pedig a művészneveléshez, a művészeti fzlésíormáláshoz intézményes, hathatós intézkedések szükségesek a gyermekszínjátszás támogatására az iskolákban, a közművelődési és az ifjúsági mozgalmi keretekben egyaránt. Másik lényeges tanulság: a mostani bemutatók megerősítették a folklórnak, a népi játékok újra-felfedezésének időszerűségét. Ezt bizonyította mindhárom ilyen jellegű bemutató, a szentesi gimnazisták „Álljon félre, aki házas!” című műsora, a tisza- kécskei bábegyüttes népi betlehernes játéka és a kül- sővati faluéi színjátszók igazán elterjedtek. Akkorra, amikor mi már gyakorló mérnökök leszünk. — Mennyi időt töltenek naponta tanulással? — Átlagban 6—? órát. De erre a vizsgára lényegesen többet szántunk. — S mit csinálnak. ha akad egy kis szabad idő? — Bemegyünk a városba. — Szabad szerencsét kívánni? Tiltakozva emelik fel kezüket. Az egyetem diákjainak íratlan törvényei között ez a tilos rubrikában szerepel. Visszafelé sokan voltak a buszon. Fiatalok. Az egyik elaludt. Az utasok tapintatosan csendben voltak. Hadd pihenjen .. . telmények növelése. Jó kezdeményezésnek tartja a szak- szervezet azt is, hogy egyes szocialista brigádokban műszaki, gazdasági vezetők is részt vesznek, s mindinkább terjed a szocialista brigádok patronálása is. Ne csak a fesztivál idején adjon helyet a város a rövidfilmeknek, hanem teremtsen állandó közeget számukra — ez az óhaj eredményezSzép Domokos Anna című balladás játéka. Serkentő tanulság a jövőre az is, hogy az amatőr színjátszó mozgalomban nem lehet fölé- és alárendeltségi értékrendet felállítani a különféle műfajok között. A helyes útra igazító vezérelv, hogy mindig vegyék tekintetbe az együttesek: mit, kikkel, hol s kiknek, milyen közönségnek játszanak. Az öntevékeny színjátszó-mozgalom értékét, társadalmi hasznát a közvetlen környezetéből való közönség elismerésén mérhetjük le igazán. — Ezt a sarkalatos elvet igazolta, hogy a tegnap délután bemutatott mindhárom emlékezetes sikérű műsor égetően időszerű társadalmi kérdéseket világított meg. A kaposváriak kisszínpada a hátrányos helyzetű iskolai tanulókért, a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Ház együttese és a tatabányai"Bányász Színpad pedig az ifjúságért való társadalmi felelősséget kérte számon. Ma lesz a barcikai fesztivál bemutatóinak utolsó napja, holnap, vasárnap pedig sop kerül az ünnepélyes eredményhirdetésre. Berccz József A Magyar Képzőművészek Szövetsége január 7-én pénteken ankétot rendezett Miskolcon a magyar képzőművészet külföldi kapcsolatairól és a magyar grafika helyzetéről. Borsod-Miskolc és a «raíika A tanácskozást Varga Gá- borné, az országgyűlés alel- nöke, a Borsód megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Emlékeztetett 1906- ra, amikor néhány lelkes müvészba rát képzőm üvészeli kultúrát szereteti volna teremteni Miskolcon. Ezek között volt Balogh Bertalan, aki a művészeti élet. decentralizálását szorgalmazta írásaiban. Nagyrészt e fáradozások eredményeként jött létre a két alkalommal megrenA tanácskozáson összesen 19 hozzászóló számolt be a munkahelyén dolgozó, szocialista brigádok eredményeiről, problémáiról. Végezetül kimagasló eredményeiért 27 szocialista brigádvezető és brigádtag kapott kitüntetést. te a Hevesy Iván Filmklub ifjúsági tagozatának létrejöttét. A rövidfilm barátai e klub tagjai, olyanok, akik szeretnének megismerkedni közelebbről e műfaj titkaival. A tagozat első rendezvényére tegnap, január 7-én, pénteken este került sor. Ez az első foglalkozás rendkívül rangos volt. A miskolci fesztiválokról is jól ismert Kol- lányi Ágoston szerzői estjével nyitották a sóit. A beszélgetés vita vezetője szerepét Gyarmati Béla vállalta el. öt régebbi Kollányi-film került a klub tagjai elé. A | Fizika f-dúrban, a Töredékek, a Ragadozó növények, a Malangam, a Virág és szeker- ce és ősbemutatóként a Beszélgetés a számokról. Régebbi és vadonatúj alkotásokat láthattunk, témaválasztásban szerteágazókat. Hiszen, mint a beszélgetés során is kiderült, a tudományos ismeret- terjesztő filmeket készítő rendező hallatlanul nagy érdeklődéssel szemléli környező világunkat, s az őt érő primőr élmények, meghökkentő szembetalálkozások bizonyos dolgokkal, szinte kényszerítik a film nyelvén való vallomásra. Nagyon sok mindenről volt szó a tegnapi, az esti órákba nyúló beszélgetésben. Dramaturgiai kérdésekről is szó esett, s természetesen a tervekről is. A következő feladata egy 8 részből álló, a televízió számára készülő filmsorozat egyik darabjának elkészítése lesz. Témája a biológiai egyensúly. A miskolci közönség egyébként rövidesen láthatja majd a most bemutatott Beszélgetés a számokról című filmjét: ezzel a filmmel nevezett a rendező a miskolci filmfesztiválra. d ezett felső- magva ro rs zá gi vándorkiállítások sora, de ez a kezdeményezés is hamar megszakadt. Valójában csak a felszabadulás után folytatódott, és kapott életre Borsodban is a képzőművészet. Tíz esztendeje Borsod niegye és Miskolc a magyar grafikai élet nagy pártolója, s ez indokolja. hogy éppen Miskolcon tanácskozzanak a képzőművészeti élet fontos kérdéséről. E tanácskozás feladata — mondotta Varga Gá- borné —, hogy számba, vegye grafikai életünket. Hangsúlyozta, hogy a grafika és Miskolc már nem választható el egymástól. Eddig 422 művész másfél ezernél több alkotása találkozott itt a közönséggel, és Miskolc a grafika és a közönség folyamatos kapcsolatának is jó ápolója. R :i! földé kapcsolatok Az első témakör előadója 1-lemberger Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője volt, aki a magyar művészet külföldi kapcsolatairól adott közre nagyon értékes gondolatokat. Ez az első alkalom — mondotta —, hogy művészek, művészettörténészek és kul- túrpolitikusok együttesen vitathatják meg ezt a témát. Szóit róla, hogy a XX. században, de különösen az utol. só évtizedekben jelentősen megváltozott a kulturális kapcsolatok szerepe. Inléz- ménvesedtek ezek, domináns szerepet kapott az állami úton létrejött kapocs, ugyanakkor nem szűntek meg a személyi és szövetségi kapcsolódások sem. Szólt a cserék elörelendítő, pezsdítő hatásáról, amelyeket persze, a képzőművészetben nem lehet mutatószámokkal lemérni, a hatás csak később művészettörténeti elemzéssel mérhető le. A későbbiekben vázolta a képzőművészeti kapcsolatok útjait. Állami egyezmények, szövetségek és városok megállapodásai és a közvetlen személyi kapcsolatok biztosítják a nemzetközi cseréket, s tárlatokat, de ez a három vonal természetszerűen gyakran találkozik. Több mint 50 országgal van állami egyezményünk, de olyan országokkal is jók a kapcsolataink, amelyekhez ilyen egyezmény nem fűz. Magyar művészek 10 év alatt 56 országban állítottak ki, s a szövetségnek 8 szocialista országgal van cserekapcsolata. Tizennégy magyar városnak is szervezett kapcsolata van külföldi városokkal. Évente átlag 150 művész szerepel külföldön. Az utolsó 5 évben 25 nemzetközi díjat nyertünk el. Szólt az előadó Magyarország bekapcsolódásáról a nemzetközi tárlatokat rendező országok sorába, végül ismertette az intézetnek a kiállítások szervezésében betöltött szerepét. Kölcsönhatások Dr. Aradi Nóra, a művészettörténeti tudományok Az emődi Szabadságharcos Tsz vezetősége az új év első napjaiban hasznos kiadványnyal örvendeztette meg a tsz dolgozóit és tagjait, de bizonyára a község vezetőit és lakosait is. A 2 kalász címmel megjelenő híradó feladata — a szerkesztő bizottság előszava szerint —, az, hogy a mezőgazdasági üzem minden dolgozója tájékozódott legyen a gazdaság anyagi helyzetéről, a munkák állásáról. az elért eredményekről, hiányosságokról és a doktora, az MTA művészettörténeti kutatócsoportjának igazgatója, többek között arról beszélt korreferátumában miként rendezzük külföldön a tárlatokat, milyen élvek alapján kívánjuk érzékeltetni mind markánsabban hazai művészetünket. majd a nemzetközi informáltság szükségességéről és a külföldi bemutatkozások töl ya m a t ossá- gának fontosságáról szólt. Megemlítette mint feladatot azt is, hogy a tőkés országok tárlatainak megtekintésekor az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk az ott fellelhető realista, vagy éppen szocialista. jegyekre, a társadalomkritika új jelentkezéseire, mint az újabb 'sokkhatásokra. technikai fogásokra. Csorba Géza, a Művelődés- ügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának főelőadója a nemzetközi kapcsolatok szükségességének jelentőségéről. az ízlésáramlatok, irányiatok terjedéséről és a modern európai hatásoknak a mi művészetünkben való jelentkezéséről adott részletes elemzést és történelmi áttekintést. Az első téma körül kialakult vitában többen szóvá tették a külföldön bemutatott, művek árazását, a grafikának a kapcsolatok számszerű javulásában betöltött szerepét, szóba kerültek javaslatok a nemzetközi információ javítására, a miskolci kapcsolatok bővítésére. A «ráfika helyzetéről Második napirendi pontként dr. Végvári Lajos, a művészettörténeti tudományok kandidátusa a VI. miskolci országos grafikai bien- nálé tükrében vizsgálta á magyar grafika helyzetét. Megállapította, hogy ez a bi ennale nem nyújt lehetőséget a teljes áttekintésre, mert sok vezető művész távol maradt, másrészt a zsűri részéről bizonyos engedékenység mutatkozott. Sok technikai ügyeskedés bukkan fel, és az eklektika annyira áthatja képzőművészetünket, hogy fennáll az újra-sematízálódás veszélye. Szólt a grafikai művészet néhány negatív vonásáról, amelyek ugyan még nem jelentenek válságot, de a megmerevedés és sematizáló- dás veszélyeit rejtik magukban. Javasolta, hogy a miskolci biennálé a jövőben több kötöttséggel fogadjon el műveket, Végezetül a biennálé jövőjéről szólt. A vitában több gyakorló képzőművész tárta fel az adódó nehézségeket. * A tanácskozás nagyon szűk körű volt. Az elhangzottak viszont országos érdekeiek. Ezért az ankét anyagát írásban is közreadják. feladatokról. Feladata az is, | hogy mozgósítson a problémák megoldására, a magasabb jövedelem, a nagyobb jólét elérésére. A kiadvány első száma dolgozatot közöl Termelőszövetkezetünk alakulásáról napjainkig címmel. Az 1949. október 1-én 12 taggal megalakult mezőgazdasági üzem rövid története, a gondok, a problémák és az eredmények bemutatása nemcsak tájékoztatja, hanem mozgósítja is a dolgozókat az újabb feladatok megoldására. Hagyomány és útkeresés a kazincbarcikai fesztiválon Csutorás Annamária A vízügyi szocialista brigádok országos értekezlete Mányi Ágoston szerzői estje (benedek) Term elősző vetkezeti híradó Ernődön I
