Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

1972. január 1., szórni««! ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 T akarrrt osság és tervezés Újévi beszélgetés niskolei várostervezőkkel 25 százalékos íjxHv,: .0'-. v . Megyénk országgyűlési képviselői ICutóbb berul'.ázási gondjainkat vitatták egymást közt. Az ^yik képviselő úgy vélte, a tervezésből kellene kiindulni, otlcellene alaposab­ban megvizsgálni, nem a „maximalista tervezés az oka, hogy bizonyos létesítmények sokkal tőbe kerülnek, mint ahogyan a beruházó szeretné. Másikképviselö feltette: keresni kellene azt az ösztönzési mode amely érdekeltté tenné a tervezőt, hogy jobban vegye Nyelembe a reális lehetőségeket, számoljon a teherbirókáességgel is. Praktikussá» és i«én\ O O J Az említett kérdésekre az ÉSZAKTERV-nél kerestük a választ. Kérdéseinkre Kere­pesi Ferenc igazgató. Horváth István műszaki igazgatóhe­lyettes és Rudolf László gazdasági igazgatóhelyettes válaszolt. A beszélgetés so­rán felszínre kerültek mind­azok a gondok, problémák, amelyek az elmúlt évben szinte sűrítetten jelentkeztek a vállalat életében. Mindeh­hez tartozik az az erkölcsi felelősség, amellyel a l;öz- vélcmény felruházta a terve­zőket, s az, hogy gyakran nem egyedül a tervezőkön múlik, sikerül-e megfelelni­ük a várakozásnak. Az ÉSZAKTERV tervezői­nek elve a praktikusság. ..A lobogó hajú tervező-művé­szek korszaka lejárt” — mondották. Ma a lényeg a lé­tesítmények célszerű müköd­letése, s jó kihasználhatósága. . Az egyszerűségre és cél­szerűségre való törekvés együtt, jár korunkkal is. de különösen erősen hangsúlyo­zódik mindez Borsodban. A megye sajátos hangulata, la­kosságfaiak összetétele, gaz­dasági életfeltételei, ebből adódó szemlélete nem enged semmiféle tervezői csapoit- gást. Ég ha a mai adottságok a .legkisebb többletet sem engednék meg a városépí­tésben. akkor egy későbbi időpontban látják elhatáro­zásaik megvalósíthatóságát, mint például a Győri kapui vagy a diósgyőri városköz- ponti magasházak "esetében. Nem akarunk állást fog­lalni sem a magasház mel­lett, sem ellene, ez csupán arra példa, hogy a. tervező­nek igazodnia kell a helyi ízléshez, igényhez, s szívós­ságán múlik, mit tud elfo­gadtatni az újdonságokból. A Győri kapu városképi fel- élénkítésére tervezett magas- ház különben azóta Gyön­gyösön felépült, s Szolnok is négyet rendelt az ÉSZAK-1 TERV-töl. Az új évben azonban nem- a magasházak tervét kell elodáznunk, hanem egyéb takarékossági lehető­ségeket is ki kell használni. Mit tehet a tervező? Mi a feladata tehát a ter­vezőnek, hogy gazdaságosab­ban építkezzünk? Az ÉSZAKTERV íelülvizs- gáilja szinte valamennyi vá­rosrendezési tervét. Módosi- lást hajtanak végre a város- központ tervén is, amelyen a Tamácsház tér és környéke szerepéi. Itt. elmarad a föld alatti garázs — egyelőre megleszünk nélküle. Ámbár később új megoldást keli ke­resni, mert, ezt állítólag utó­lag nem lehet létrehozni. Megvizsgálták, milyen ol­csóbb lehetőségek kínálkoz­nak az Avas beépítésének l. üteménél. Hasonló változta­tásokat készítenek elő a le- ni ír városi, az ózdi és a ka­zincbarcikai lakó telep-terve­zésnél. Az igényelt változtatás lé­nyege a szintek számának csökkentése. Nem vitás, pil­lanatnyilag olcsóbb egy öt­emeletes ház, mint a tíz­emeletes. Más kérdés, hogy hosszabb távon gazdaságos-e. S ez a íosszabb távon való gondolkflás az. amely miatt olykor {tára kel a tervező, éppen ejjövő' érd,ekében. II idő pénz A jöví nálunk kissé rela­tiv fogaimmá vált az utób­bi évek (órán. Az ideális az lenn«?, hgy a tervező meg­bízást kb, elkészül a mun­kával, segy-kéi éven belül áll és ütmei a létesítmény. Nálunlj lassan elkópesz- löekké ólnak atolc az adu­tok, amcye/c az idő pazarlá­sáról tatfsltódnak. S minden idővesztebg ráfizetéseket eredmény^ valamilyen for­mában. le nézzük a konk­rét példáját. Megbíziást kapott a terve­ző a Centrum áruházra 19G0- ban, niódtsüások után átad­ták az ánjiázut 1970-ben. Tíz év telt eVu sportcsarnok ter­vezésének] elkezdésétől az átadásig. ( évbe kerül az új könyvtár. Megéri a tíz ével a Junó szülő építése is; ezt már harmadszor tervezték át a vállxió beruházó válto­zó igényel szerint. Meg kell jegyezni, hogy item csökke­nő, hunéi; ~ ügyre növekvő igényekéi kellett a ■ tervező­nek kiclégtenie ennél a szál­lodánál. tanulságos lenne végigkísért, hogyan lesz a szerény M, Hala ti üdülőnek indult épijetböl luxusszálló bárral, flatyószobával, s egyebekkel! Tizenkét évig épüli a Szentpéteri kapui lakótelep, amelyet elfejör téglára, az­tán gázsziliyjtia. végül "mai formájában salakblokk épí­tőanyag leKasználására ter­veztek. Ez nem volt felesle­ges idő és lenzkiadás? Tervezés & énlekcllsé» o Érdekelt-« jelenleg a ter­vező abban, hogy valamit a legolcsóbban felépithetőre tervezzen ? 1 Azt moshatjuk, hogy nem, hiszem a létesítmény előre kiszárított bekerülési költségének arányában álla­pítják meg ( tervezési díjai. Haszna vtn-e a vállalat­nak abból, la a létesítmény végeredményben sokkal töb­be kerül. nünt ahogyan az az előkalkulációban szere­pelt? Ebből (lines haszna, te­hát semmik<ippen sem vá­dolhatok a ; tervezők azért, hogy valamit,yi/, beruházás végeredményben többe kerül. A tervezői áij ugyanis az előzetes kalkuláció után jár. bármennyibe is (kerül vég­eredményben a"z ©pület, vagy lakótelep. Vizsgálta a tervező válla­lat, mi okolta a házgyári lakások árának viszonylagos magasságát. ízeket a számí­tásokat eljuttatták illetéke­sekhez, s jó lenne, ha figye­lembe vennét,. Mindenesetre dicséretes, hogy a tervező — igaz, a maga presztízse meg­védésének céljából — vizs­gálatokat folytat a költség­túllépések felkutatására. Sokszor elhangzott, miért nem veszünk át külföldről mór kész terveket esetenként, nem lenne-e olcsóbb, minta hazai tervezés? Ezt mi is megkérdeztük az ÉSZAK­TERV ^vezetőitől, Válaszként újabb problé­makörhöz jutottunk, a ható­sági előírásokhoz. Luxus-e a biztonság? Nagyon természetesnek te­kintjük. hogy nálunk, Ma­gyarországon nincsenek nagy tűzvészek, nem dőlnek össze modern épületek, s nem ül­nek ki súlyos, tömeges mér. gezéses megbetegedések. Mindez nagyon természetes, de aligha gondol rá valaki, mennyibe kerül ez nekünk? A tervezők tudják, hogy ez a szociális biztonság nagyon draga dolog. A tervező mun­káját számos hatósági előírás korlátozza, beleszól a terve­zésbe a KÖJÁL, a tűzrendé­szet, és se szeri, se száma a különféle igényeknek. Kitil­tották például az iskolákból az éghető műanyagokat, ame. Igék persze, olcsóak lentié­nek. (Műanyag falburkolat okozta 1970. november 1-én Franciaországban azt a tűz­vészt, amelynek során 145-en vesztették életüket.) Biztonságunk sokba kerül, s a hatósági előírások miatt szinte minden, külföldről át. vett létesítményt át kellene tervezni. Erkölcstelen dolog lenne támadni az óvórend- szabályokat, s takarékosság címen éppen ezeket kiiktat­ni. Ideje lenne azonban na­gyobb rendszerességet es ál­landóságot. vinni ezekbe a dolgokba. Enyhén szólva az is fur­csa, hogy már elkezdtük a IV. ötéves terv végrehajtását, de még nincsenek a tervezők kezében azok a rendeletek, amelyek a lakásberuházások­kal kapcsolatos, részletes elő­írásokat tartalmazzák. Sok. nagyon sok összete­vője van annak, hogy beru­házásaink adott lehetősége­inkhez, ne csak az igényeink­hez igazodjanak. .4; elhúzó­dások, átfedések kiküszöbö­lésével pedig nemcsak időt. hanem pénzt, is megtakarít­hatnánk. Adaniovics Ilona A Borsodi Vcgyikoinbinátban a IV. ötéves terv "első éve megteremtette az alapot a termeléssel kapcsolatos elképzelé­sek megvalósításához. Ennek a ténynek a jegyében alakí­tották ki a vállalat 1972. évi tervét, amely továbblépés az ed­digiekhez viszonyítva és az üzem ma már meglevő adottsá­gánál. realitásaival számol. Az 1972. év elképzeléseiről, a terv készítésének problé­máiról beszélgettünk Töreki Ernővel, a BVK termelési lo­os ztályának vezetőjével. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján széles körűen mérték fel a lehetőségeket, a termelés fokozásával kapcso­latosan. A tervek készítésé­nél elsősorban a területi gaz­dasági egységekre támaszkod­tak. A különféle termők cso­portok előállításánál össze­gyűjtött tapasztalatokat hasz­nálták fel, továbbá azokat a kereskedelmi csatornákról szerzett információkkal ösz- szevetve készítették el az 1972. év termelési elképzelé­seit. Az elkészült termelési ter- . vekre jellemző, hogy u nit­rogéntartalmú termékek gyártásánál nem számolnak különösebb mennyiségi lej­CpiiSí 1971-bcM 2,,7 milliárd forintos költséggel bővítették a Tisza! Vegyi- kombinátot. lödexsel, A fejlődés tulajdon­képpen a termékek minőség­javulásában mutatkozik. 1972-re nitrogéntartalmú mű­trágyákból mintegy félmillió tonna termék előállításával számolnak. Kap rólak tá m v ona tk ozásá­ban az üzem jelenlegi kapa­citása nem tudja fedezni a hazai igényeket, ettől lénye­gesen elmarad. Az előzetes tervben a termelést a jövő esztendőben közel kétszeresé­re kívánják növelni, ennek műszaki megoldásai biztosí­tottak. Ezzel a növeléssel a bonamid termelése már meg­közelíti a hazai szükségletet, míg minőségileg a termék már ma kielégíti az igénye­ket. Polivinilklorid termelésé­ben a következő tervidőszak­ban lényeges fejlődés várha­tó. Az 1971. évben termelt 21 ezer tonnás termelési ter­vet mintegy 30 ezer tonnára kívánják növelni és a jövő­ben a választék bővítésére is több gondot fordítanak majd. A PVC termelésében a jövő évi terv mintegy 15 ezer tonna granulátum előállítását is célozza, s egyben megálla­pítja, hogy a termékcsopor­tok mennyiségi növekedése mellett a minőség javítására is több gondot kell fordítani. Növelni kívánják a továb­biakban a marónátron és a sósav termelését is. Az idei évben termelt 35 ezer ton­na marónátronnal szemben a jövő évi terv 38 ezer tonna megtermelését irányozza elő, míg a sósav termelésének nö­vekedése 19 ezerről 23 ezer tonnára várható. Acetilén- termelés vonatkozásában a termelési adatok nem változ­nak lényegesen, de a tervelö- írásban 1972-ben kétharmad részben PO acetilén terme­lést, míg egyharmad részben karbarnidból való ' acetilén előállítását tűzte ki célul. A különféle termékcsopor­tokból az elmúlt évben ösz- szességében 1500 millió, míg az 1972. évben mintegy 1900 millió forintos termelési ér­tékkel számolnak a Borsodi Vegyi kombinátban, s ez az uj évben mintegy 25 száza­lékos növekedést jelent. 11. G. Látogatás a bajtárs otthonában A bérház első emeleti la­kásába csengetnek be a lá­togatók. Kiss József rendőr törzsőrmester otthona ez. s ö maga nyit ajtót — még mindig civilben. Súlyos sé­rülése óla éppen két hónap telt el. de nem épült fel még egészen. A látogatás kellemes meg­lepetést okoz a házigazdá­nak. Hiszen parancsnokait. dr. Koleszár István rendőr ezredest, a megyei rendőr- főkapitányság vezetőjét és Tóth Tibor alezredest, a vá­rosi kapitányság vezetőjét fogadja otthonában. Hooyan is történt? November elsején a késő esti órákban izgatott női hang hívta a rendőri ügye­letet. Családi viszálykodás folyik a szomszédban, a férj bántalmazza feleségéi, jöj­jenek. segítsenek. És Kiss József törzsőrmes­ter Fincziczki Jenő törzsőr­mesterrel percek alatt a helyszínre érkezett. A vitát sikerült lecsillapítani. Mar­inál- távoztak volna a lakás­ból, amikor a férj ismét fel­ugrott, felkapta az asztalon heverő kést, és ott levő só­gorára támadt. Kiss József közbevetette magát, dulako­dás kezdődött, s a törzsőr­mester tüdejébe hatolt a kés. Így történt. A rendőr törzsőrmester súlyos sérü­léssel került kórházba, s több mint egy hónapig esz­méletlen volt, élet-halai közi lebegett. li»y kitüntetést nem vesznek át Kiss József tíz éve teljesít szolgálatot a belügynél. Ed­digi munkájának elismerése­ként november 7. alkalmából megkapta a Közbiztonsági Érdemérem ezüst fokozatai. Amikor november első nap­jaiban a főkapitányságon rendezett ünnepségen szokás szerint felsorakoztak a me­gyei rendőr-főkapitány elv- társ előtt azok, akiknek ne­vét olvasták, hogy kitünte­tésüket átvegyék, egy hely üresen maradt. Egy dobozka és egy oklevél az elnökség asztalán maradt. A bajtársak azonban nem feledkeztek meg Kiss József­ről. Dr. Koleszár István rendőr ezredes elmondotta a megjelenteknek, mi történt két nappal azelőtt a szolgá­latát teljesítő törzsőrmester­rel, s mindenki mielőbbi felépülést kívánt Kiss Jó­zsefnek. A Közbiztonsági Érdem­érmet különben itt, ebben a csinosan berendezett lakás­ban adták át Kiss József feleségének, aki akkor még férje életéért izgult. Jó. hogy minderről most már csak így. asztal mellett ülve beszélgethetünk. A kis család boldogsága helyreállt. Karácsonyfa illatozik a szo­bában, s a negyedik általá­nosba járó Marika az aján­dékba kapott könyvet olvassa a heverőn. Beszélgetés köz­ben lopva meg-megsimogat- ia tekintetével apukát, aki ilyen nagy veszedelemben volt. Mint ahogy látogatáskor il­lik, apró ajándékokat hoztak a vendégek a gyereknek, s a lábadozó betegnek. Mikor már oldottabb a hangulat, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője táskájából még elő­vesz egy borítékot, amely százasokkal van kibélelve. Jutalom a jó munkáért. Lakószobában vagyunk, mindenki civilben, s mégis ... Amikor dr. Koleszár István rendőr ezredes átnyújtja a bo­rítékot, Kiss József kihúzza magát, s csak olyan hango­san, amilyen az otthon leve­gőjéhez illik, de mégis ha­tározottan mondja: — A dolgozó népet szolgá­lom! Marika felkapja fejét a meséskönyvről, s a felnőttek­re figyel — hát ilyen %nber az én apukám! \cm hunytuk ma»ára Aztán ismét, folytatódik a beszélgetés. Most már arról, milyen jól esett a kis család­nak, hogy szinte állandóan érezték a gondoskodást, a törődést. Elmondja Kiss Jó­zsef. hogy a főkapitányságtól még egy családi beutalót is kaptak a Tátrába, de az or­vos egyelőre még nem java­sol ilyen hosszú utazást. A belügyi dolgozók ilyen esetben — Kiss József is — táppénzként a teljes fizetésü­ket. kapják egészen teljes fel­gyógyulásukig. Szóba kerül­nek az ünnepek. A törzsőr­mester. ahogy visszaemlék­szik. vagy öt szilvesztert töl­tött már el szolgálatban. Bi­zony. szívesebben töltötte volna inkább ezt is munká­val. mint így. Dr. Koleszár István rend­őr ezredes és Tóth Tibor alez­redes elbúcsúzik, s boldog új­évet kíván a kis családnak. A. 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents