Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

* 1972. jan. 29., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 HELYZETKÉP A LENINVÁROSI SZŐKE TISZA TSZ-BEN A leni u vároöi Szőke Tisza Termelőszövetkezetet. évek óta a megye legjobb gazda­ságai között tartják számon. Az aszályos időjárás miatt a növénytermesztés nem jöve­delmezett olyan mértékben, mint ahogyan azt az év ele­jén remélték. A tervezetthez képest kétmillió 600 ezer fo­rintra teliető a terméskiesés, amely kizárólag a mostoha időjárás számlájára írandó. Ezt a veszteséget azonban sikerült más termelési ágban elért nagyobb bevétellel el­lensúlyozni. Végül is — mint ahogyan azt az előzetes szá­mítások mutatják — igen szépen alakult: a termelőszö­vetkezet múlt évi mérlege. Jól gazdálkodtak A zárszámadásra való ké­szülődés időszakában keres­tük fel a termelőszövetkeze­tet, hogy tájékozódjunk a közös gazdaság eredményei­ről. A tsz vezetői elmondták, hogy a növénytermesztésből és az állattenyésztésbőr szár­mazó bevétel meghaladta a 14 millió 720 ezer forintot. A mellék- és kisegítő üzem- ágak szintén jól gazdálkod­tak, s 5 millió 329 ezer fo­rint jövedelmet hoztak a tsz-nek. Érdemes megemlíte­ni, hogy 1971-ben. 1055 hízott .sertést, 176 szarvasmarhát és csaknem ezer export-juhot értékesített a termelőszövet­kezet. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy a közös gazdaság tiszta vagyona — amely most 24 millió 255 ezer forint —, az elmúlt esz­tendőben több mint 2 millió 490 ezer forinttal gyarapo­dott. A termelőszövetkezet veze­tői a jó gazda módjára vi­gyáztak a 4000 holdas gaz­daság pénzű gyi helyzetének alakulására. Jelentős ered­ménynek könyvelhető el, hogy 1971-ben teljesen hitel­mentesen gazdálkodtak. Sa­ját erőből igyekeztek min­den feladatot megoldani. így például 212 ezer forint érték­ben megépítettek egy hideg­melegvizes mosdót, ezenkívül. egymillió 566 ezer forintot költöttek különböző mező- gazdasági gépek, berendezé­sek vásárlására. Az összberu- házási költség elérte a 2,5 millió forintot. Az előző évekről csupán 482 ezer forint összegű hosz- szú lejáratú hitel terheli a közös gazdaságot. Ez azon­ban — ismerve a Szőke Tisza Tsz stabil pénzügyi, gazdasá­gi helyzetét — egyáltalán nem jelent gondot a tagság­nak. Nőtt az állag jövedelem A Szőke Tisza Termelőszö­vetkezet évek óta kiegyen­súlyozott, céltudatos gazdál­kodást folytat. Így volt ez az elmúlt évben. is. Az ösz- szehangolt, tervszerű munka eredményeképpen tovább nőtt a tsz-tagok jövedelme, amely eddig sem volt meg­vetendő. Elegendő, ha uta­lunk ‘ az előző közgyűlésre, amely 10 órás munkaidőre 112 forint részesedést hagyott jóvá. Az 1971. évi eredmé­nyek alapján az idén még Mczonagymilialyi Állatni Gazdaság 8500 bárány, 200 000 liter juhtej A juhtenyésztés a Mező- nagymihályl Állami Gazda­ság egyik domináló ágazata. A közel 8000 holdas legelő­területükön jelenleg 7200 anyajuhot tartanak, ame­lyeknek az elletése részben megkezdődött már a múlt év október végén, illetve az idén január közepén. A mes­terséges megtermékenyítés lehetővé teszi, hogy az Állat­forgalmi, illetve a Gyapjúfor­galmi Vállalatnak szinte fo­lyamatosan szállítsák a bá­rányokat. A korszerű nagy- gazdaságban az idén 8500 bárányra számítanak. Eb­ből 3000-ret 14—18 kilogram, mos súlyhatár között tejes- bárányként, 4000-ret pedig expressz pecsenye, illetve normál pecsenyebárányként értékesítenek. Ezek a már említett kereskedelmi válla­latokon keresztül külföldre, Olaszországba, Franciaor­szágba, illetve Spanyolor­szágba jutnak el. Mintegy másfél ezer'bárány az állami gazdaságban marad tenyész­állatként az utánpótlás biz­tosítására. A juhászaiban most van a „nagyüzem”. Naponta mintegy 100—150 bárány születik. Egyébként az idén 200 000 Itter juhtejet is értékesíte­nek, amiből a Tejipari Vál­lalat úgynevezett feliéi sajtot állít elő, amelyet szintén ex_ portálnak. ennél is nagyobb jövedelem­re számíthat a tagság. Ugyanis 10 órás munkaidőt alapul véve, 114 forintot fizet a termelőszövetkezet. Az egy főre jutó átlagjövedelem meghaladja így a 26 ezer forintot. Bizonyára többeket meglep, hogy még ilyen jól gazdál­kodó termelőszövetkezetben is fennáll az elöregedés ve­szélye. A hatalmas méretű ipartelepítés következtében a fiatalok inkább az üzemet választják, még olyan áron is, hogy olt lényegesen keve­sebb bérért dolgoznak, mint amennyit a tsz fizetni tudna. A közös gazdaságban nyil­vántartott 372 tsz-tag között pillanatnyilag 181 nyugdíjas, illetve járadékos van. Tetiát a tagság mintegy 48 száza­léka gyakorlatilag kiörege­dett a munkából. Az utóbbi időben van némi javulás. Tavaly például — éppen a közös gazdaság eredményei láttán — 19 fiatal dolgozó lépett be a termelőszövetke­zetbe. Szociális intézkedések A tevmelíxszövetkezetben nagy gondot fordítanak a ta­gok szociális és kulturális helyzetének javítására. Kul­turális és sportcélokra tavaly például 73 ezer forintot fi­zetett ki a termelőszövetke- j ziat. A tsz-tagok részére fo- j lyósított betegségi segély | összege meghaladta a 130 j ezer forintot Az idős járadé- j kosokat az elmúlt esztendő- I ben 70 ezer forint értékű anyagi támogatásban részesí­tették. Az egyéb segély cí­mén kifizetett juttatások összege elérte a 46 ezer fo­rintot. A tagság szociális helyze­tének javítását a jövőben is fontos feladatának tekinti a közös gazdaság. Ezt bizonyít­ja többek között az is, hogy 1972-ben összesen 460 ezer forintot kívánnak ilyen cé­lokra felhasználni. L. I,. ftic£Szi«orííoüák a minősed ellenőrzési Szünet nélkül érkezik a nyers tégla a futószalagon .......... N aponta 80—100 ezer téglát gyárból ELSŐSORBAN a rekonst­rukciónak köszönhető, a kor­szerű. úgynevezett alagúti üzemrésznek, hogy a tél el­lenére, nincs holtszezon az Eszak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat put- noki téglagyárában. Mint Bárdi Sándor gyárvezető el­mondotta, a korszerű alagúti üzemrész három műszakban, majdnem teljes kapacitással termel. Ez azt jelenti, hogy NlíB-vizsgálat és ülés: A mezőgazdasági beruházások helyzetéről raknak fel és szállítanak el a naponta 80—100 ezer téglát gyártanak, amit általában el is szállítanak. A hagyomá­nyos üzemrészben jelenleg nagyjavítás folyik, amelyet március közepére fejeznek be. A terv szerint az idén 51.5 millió darab égetett tég­lát adnak a népgazdaság­nak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy jól gazdálr kódjának a lehetőségeikkel és megfelelően felhasználják a helyi tartalékokat. Ez nem lesz könnyű fel­adat. hiszen a Putnoki Tég­lagyár rekonstrukciója ebben az ötéves tervben is tovább folytatódik. A tervek szerint a korszerűsítésnek ebben a harmadik lépcsőjében térnek át az alagútkemencében a széntüzelésről az olajtüze­lésre. Emellett nagy gondot fordítanák — éppen az épí­tőanyagok árának emelkedé­se miatt — a minőség javí­tására. Már a múlt év vé­gén intézkedéseket tettek a minőségi ellenőrzés megszi­gorítására. Nem a kész ter­mék szigorúbb ellenőrzésé­ről, hanem az egész techno­lógiai folyamat során az uta­sítások betartásának és be­tartatásának még szigorúbb ellenőrzéséről van szó. En­nek már most megvan a hatása. Míg eddig a termé­kek fele sem volt nagy szi­lárdságú, most már a gyár­tott téglák 60 százaléka az. Az év végére el akarják ér­ni, hogy a gyár termékeinek 70 százaléka megfeleljen en­nek a követelménynek. A téli időjárás nagymér­tékben megnehezíti a tégla­gyáriak munkáját, A gyár bányájának az agyaga egyéb­ként is háromszor annyi energiát emészt fel megdol­gozása során, mint az átla­gos anyagminőség, de most különösen nehéz a fagy mi­att a fejtése, szállítása ás feldolgozása. Az agyagot rob­bantják. A fagyos agyag nagymértékben igénybe veszi a jövesztó-, szállító- és megmunkáló gépeket. Ez természetesen bizonyos fokig lassítja a munkát. Erre azonban időben gondoltak. Mint ahogy gondoltak a té- liesítés során a gyár mun­kásaira is. A munkahelye­ket, ahol lehet, gépi úton. ahol pedig nem, ott koksz­kosaras kályhával fűtik, a munkások rendelkeznek a szükséges téli védőruhával és védőitalt is kapnak. A PUTNOKI Tegtagy.tr kollektívája tudja, bogy milyen nagy szükség van az építőanyagra. Éppen ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a folytatódó rekonstrukció gondjai mel­lett termelési és minőségi feladataiknak is maradékta­lanul megfeleljenek. Szöveg: Oravee János Kép: Mécs Ernő A megyei pártbizottság megbízásából a borsodi népi ellenőrzési szervek 13 szako­sított sertés- és szarvasmar­ha-telep építését vizsgálták meg. A tapasztalatokat a Borsod megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnap, január 28-án, pénteken tartott ülé­sén vitatták meg, amelyen részt vett Fejes László, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Szunyogh János, a megyei pártbizottság munka­társa. A vizsgálat és a vita sze­rint a mezőgazdasági szö­vetkezetek építésében, fej­lesztésében új szakasz kez­dődött. A kicsiny, elaprózott építkezések helyeit szemünk előtt nő fel — a népgazda­sági érdekeknek megfelelően — a koncentrált nagyüzemi mezőgazdaság. Bár a hibák a korábbi évekéhez viszonyítva jelen­tősen csökkentek, de rtt is megtalálhatók a negatív tendenciák. A bizottság a hi­ba fő okát abban látja, hogy az építő szervezetek fejlődé­se messze lemaradt a mező­gazdaság nagy terveitől, az egyesülésektől, a koncentrál dótól. A tsz-ek, TÖVÁL-ok és az ipari szövetkezetek technikailag koránt sincse­nek felkészülve a nagyvolu­menű munkákhoz. A mező­kövesdi Búzakalász Tsz épí­tői például nekirugaszkod­tak egy 150 milliós munká­nak, s félidőben kénytelenek voltak önkritikusan meg álla. pitani. hogy a nagy építke­zésekhez kevés a jószándék. A beruházási feszültség következtében a szövetkeze­tek ki vannak szolgáltatva egyes építőknek, építő szer­veknek. A tisztességesen, si­keresen építők mellett meg­jelentek a bizalom vámsze­dői, akik magas áron szám­láznak, olykor félmilliós ér­tékben el nem végzett mun­káért akartait, vagy akarnak pénzt „felmarkolni”. Több esetben hiányzik a beruhá- j zásnál a kellő megfontoltság, ■ a gazdasági számítás, az j előrelátás, a kellő ellenőr­zés, s ennek következtében a NEB a jogtalan áremelések miatt kénytelen eljárást kez­deményezni. A továbbiakban más napi­rendi pontok szerint szó esett a vállaiatfej lesztes i a lapok lel használásáról, a bejelentések és a panaszok vizsgáló Súrol, a népi ellenőr­zési szervek, s ellenőrök el­múlt évi munkájának az ér­tékeléséről. Szűcs István, a NEB megyei elnöke elmon­dotta, hogy erről a NEB elnökének hétfőn tartan­dó értekezletén behatóbban szólnak. Megvitatják a beje­lentők panaszainak gyorsabb intézésével a NEB-szervek még aktívabb működésével kapcsolatos tennivalókat és módszereket (<*. b.) íj lennék: potiamid-oranulálum Növekvő érdeklődés a B)'K termékek iránt A kazincbarcikai Borsodi Vegyi kombinátban olyan üj termék nagyüzemi gyárfását kezdték meg, amelyet eddig tókés országokból vásárol­tunk. A kutatási és fejleszté­si munka eredményeként a kaprolaktám további feldol­gozásával sikerült poliamid (nylon)-granulátumot előállí­taniuk — amelyet már fo­lyamatosan szállítanak a megrendelőknek. A kiváló minőségű műanyagot számos iparágban hasznosíthatják. Fröccsöntéssel például jó mechanikai tulajdonságú gépelemek, fogaskerekek, csapágy perselyek és háztartá­si alkatrészek készíthetők belőle. A poliamid-granuló- tumból az idén több mint 150 tonnát gyártanak és az ér­deklődésre jellemző, hogy a Pest megyei Műanyagipari Feldolgozó Vállalat már 7,1 millió forint értékben ren­delt ebből a speciális anyag­ból. A vegyikombinát másik új terméke a pvc-ből készült padlószegélyléc — amelyet a Miskolci Házépítő Kombinát kezdeményezésére gyártanak. Az „L” alakú műanyaglécet, különböző színekben hozzák forgalomba és tekercsekben szállítják a megrendelőknek. Így felhasználása igen gaz­daságos és termelékeny. Nagy előnye, hogy nem veteme­dik, a falat jól védi és esz­tétikailag is jó hatása van a lakásokban. A vegyi kombi­nátban felkészültek arra, hogy a paölószegélyjéoeed a hazai házgyárakat elláthas­sák, s így bármikor az igé­nyeknek megfelelően alakít­hatják temetésüket. Magas piilili; biztos megélhetés Nincs holtszezon a putnoki téglagyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents