Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Í972. jo«. 29., szombat Előkészületek a népfront-kongresszusra Az Országházban pénteken sajtótájékoztató zajlott le a kö­zelgő népfrontkongresszusról. Benesik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismertette a kong­resszusi előkészületeket Sajtóértekezletet tartott pénteken — az Országház Go­belin-termében — Benesik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, akit az eseményen La. katos Ernő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak általános elnökhelyette­se üdvözölt. Elmondotta Benesik Ist­ván, hogy a népfrontmunka eredményei különösen há­rom fő területen számotte­vőek: a szocialista demokrá­cia elmélyítése, a szocialista hazafiság ápolása és erősíté­se, valamint a békemunka és a népek barátságának széle­sítése terén. A párt irányí­tásával dolgozó népfront- mozgalom egyik fő letéte­ményese a hazafiúi érzés ki- baatakoEtatásának, erősíté­sének és a szocialista i/irter- nac Vonalizmus megvalósítá­sának. A honismereti moz­galom ma már országos mé­retű. Fellendült az utóbbi években a népfront-mozga­lom város, és községpoliti- ioai tevékenysége. A békemozgalom — amelyhez szintén a Hazafias Nópfpodit ad szervezeti kere­tet — ugyancsak eredmé­nyes időszakról adhat szá­mot Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága a Haza­fias Népfront országos tit­kárságával közösen fejti ki tevékenységét, jelenleg min­denekelőtt az európai népek képviselőinek ez év közepére meghirdetett találkozójának előkészí téséért. A közelgő népfront-kong­resszus tartalmi előkészítése a kongresszusi levél közzé­tételével kezdődött. Egyide­jűleg öt munkabizottságot hoztak létre a kongresszus elé kerülő témák — előzetes — részletes elemzésére. Egy. egy témakör avatott szakem­berei vesznek részt e bizott­ságokban. Közölte a főtitkár, hogy a kongresszusig még előttünk levő három hónapban újjá­választják a népfront helyi szerveit először, február 1 — 28. között a városi és köz­ségi népfront-bizottságokat, ezután a budapesti kerüle­tekben működő bizottságo­kat, majd a népfront járási bizottságait. Március máso­dik felében kerül sor a me­gyei küldöttválasztó gyűlé­sekre, április elején pedig a budapesti küldöttértekezlet­re. A Hazafias Népfront kongresszusán 800 küldött képviseli majd a mozgalma­kat, társadalmunk minden rétegét. Megfelelő képvise­letet kapnak a közéletben mind serényebben résztve­vő nők és fiatalok, csakúgy mint a különféle foglalkozá­si csoportok. A kongresszusi előkészüle­tek. mozgalmasságát érzé­kelteti, hogy a következő hetekben az országban ösz- szesen mintegy négyezer vá­lasztási gyűlést rendeznek a népfront-bizottságok. Az építési társa feladatai Sajtótájékoztató Budapesten Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban teg­nap délelőtt Sirtnor János miniszterhelyettes tájékoz­tatta az újságírókat a tár­cának a kormány beruházási határozataival kapcsolatos feladatairól. Bevezetőjében a miniszter­helyettes szólt a népgazdaság egyensúlyi problémáiról, s a beruházási tevékenység hely­zetéről. Az egyensúlyi hely­zet megszilárdítása és a be­ruházási piac feszültségei­nek megszüntetése érdeké­ben átfogó intézkedések szü­lettek. Ezek nem jelentenek valamiféle „általános vissza­tartást ”, hanem az egészség­telen „túlteljesítéseket” hiva­tottak megakadályozni. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium legfon­tosabb feladatai közé tarto­zik, hogy tegyen meg min­dent a tervezés színvonalá­nak emelésére, a beruházá­sok előkészítésének megjaví­tására. Fokozott erőfeszíté­sek szükségesek a kivitelező építőipar, valamint az épí- tőanyagipar fejlesztéséhez. A minisztériumnak a jövőben fontos szerepet kell vállalnia a megalapozatlan beruházá­sok elkezdésének megakadá­lyozásában. A miniszter vé­tójogot is alkalmazhat, amennyiben nincsenek bizto­sítva a beruházás megkezdé­sének alapvető feltételei. Befejezésül Simor János miniszterhelyettes az 1972. évi feladatokról szólt és rá­mutatott: a hozott intézke­dések eredményeként ebben az esztendőben egyensúlyban lesz az építőipari termelés és az építőipar iránti kereslet. Tapasztalatok az átszervezésről Ülést tartott a kosaikul inuxotíuk Ssaksservesetének megyei bizottsága Pénteken, január 28-án Miskolcon, az SZMT szék­házéban ülést tartott a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének Borsod megyei Bizott­sága. Áz ülésen Mogyoróssy Pál, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei elnöke üdvözölte a 'megje­lenteket, köztük dr. Kardos Sándort, a Borsod megyei Tanács vb-titkárát. Első na­pirendi pontként beszámoló hangzott el a lejárt határ­idejű határozatokról, majd tájékoztató a felsőbb szer­vek határozatairól, Gál Im­rének, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titká­rának előterjesztésében. Ezt követően az ülés azok­ról a tapasztalatokról tár­gyalt, amelyeket a járási hi­vatalokban gyűjtöttek ösz- sze az átszervezéstől nap­jainkig eltelt időben. Az ér­dekes, izgalmas téma élénk vitát váltott ki. A felszóla­lók elmondták, hogy az át­szervezés megyénkben na­gyobb zökkenők nélkül tör­tént, bizonyos fokú rossz ha­tás azonban. — főleg az át­szervezés elején — érezhető volt. Több, jól dolgozó, jól képzett szakember elhagyta az apparátust magasabb bért, több juttatást biztosító üze­mek, vállalatok kedvéért. A járási hivatalok dolgo­zói igyekeznek lekiismerete- sen, odaadóan ellátni felada­tukat. de a tennivaló tovább­ra is nagyon sok. Az önálló­vá vált községi tanácsok túlnyomó része ugyanis még nem rendelkezik megfelelő szakember-gárdával. Sok em_ bér előtt nem világos még a járási hivatalok szerepe sem. Szó esett az ülésen a szak­mai továbbképzés szükséges­ségéről; a nők sajátos hely­zetéről, gondjairól is. Dr. Kardos Sándor felszó­lalásában utalt árra a szük­ségszerűvé' vált megoldásra, mely abból a tényből követ­kezett, hogy a járási taná­csok betöltötték történelmi hivatásukat. Az átszervezés­re szükség volt. és világos, hogy ez a nagy munka nem mehet teljesen zökkenőmen­tesen. Számolni kell azzal, hogy az átmenet hosszú évekig tart még. A községi tanácsoknál továbbra is szükség van a járási hiva­talok dolgozóinak segítségé­re. Az ülés végezetül a megyei munkabizottságok idei mun­kaprogramjaival foglalko­zott. Párt map O sdon Tegnap, 28-án, pénteken délután Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának párt- és tömegszerve­zeti osztályvezetője tartott pártnapot Ózdon, a Liszt Fe­renc Művelődési Központban. A nagy érdeklődéssel kísért pártnap témája a múlt évi gazdasági eredmények érté­kelése és az idei feladatok, gondok ismertetése volt. A pártnapon . részt vett, s az elnökségben foglalt helyet Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Pethes András, a Központi Bizott­ság munkatársa és Csépányi Sándor országgyűlési képvi­selő, az ÖKÜ vezérigazgató­ja. A (ennivalókról tanácskoztak Tegnap, január 28-án tar­totta meg idei első értekez­letét a Borsodi Szénbányák 35 tagú KISZ-bizottsága. Az ülésen részt vettek az alap­szervi titkárok is. Elsőként Kovács hajós, a vállalat K ISZ-bi zártságának titkára tartotta meg beszámolóját, melyben felhívta a figyel­met a KISZ VIII. kongresx- szusán hozott határozatok végreha j tására. Monos János a vállalat igazgatója az ülésen röviden értékelte a fiatalok munká­ját, s tájékoztatott a jövő feladatairól. M inél több tapasztalatot gyűjtünk, minél na_ gyobb az a tudás­anyag, amihez bármikor hozzányúlhatunk — annál inkább hajlamosak vagyunk a feledésre is. Századunkat az atom, a rakéták századá­nak szokták nevezni. Két világháború pusztított het­ven év alatt a világon — s most, a béke korszakában sem először vetjük papírra, hogy az a húszegynéhány év, ami a fasizmus legyőzé­se óta eltelt — az, amerikai szoldateszka korszaka. Két partraszállás — Guatemala és Libanon — és egy nép- írtó háború — Vietnam — igazolja e megjelölés helyes­ségét. Mikor kezdődött ez a korszak? 1960-ban? Hama­rabb? Később? Ma, az ismé­telt szószegések áradatában, emberek tízezreinek halálba bombázásakor, a legreálisabb békeajánlatok elutasítása ide­jén kimondhatjuk: sokkal ha­marabbi Valamikor, az ame­rikai kontinens őslakóinak ki­írtfisa idején. Vagy éppen Mexikó területének meg­csonkításakor. Akkor, ami­kor az önmagát „a szabad­ság országának” nevező USA — imperialista hata­lom lett. Akkor, amikor a vi­déki joghallgató-újságíró a váteszek éleslátásával írta meg: Megdöbbentő dekaden­ciával. alakul fegyveres ál­lammá az amerikai Unió, az állam, amelyre bizalommal, reménnyel tekintetlek a cammogó, vén Európa hala­dó, gondolkozó férfiai. Az egymondatos, immár történelmi érvényű igazságot kimondó idézet a Debreczen című újság 1899. június 10—i számának egyik cikkéből va_ ló. A cikket az az ember ír­ta, aki egy évtized múltán új verseivel temette a régi magyar valóságot: Ady End­re. Amikor pedig az egykori világhatalom — Spanyolor­szág — gyarmatait szállja meg mondvacsinált ürüggyel az amerikai haditengerészet, melynek győztes parancsno­ka, Dewey admirális európai kőrútján Triesztbe is elláto­gat, így ír Ady: Harcias ka- tonatipus Dewey úr; új típus ez a büszke Unió szabad, fel- világosodow földjén, mely először rúgta le magáról a militarizmus jármát. Most már lesz hadserege is az Egyesült Államoknak. Így halad az emberiség — hát­rafelé! Brüsszelben találkoztak nemrégiben Európa „ ... ha­ladó, gondolkozó férfiai”, hogy folytassák a Budapest­iül indult kezdeményezés­sel kapcsolatos tárgyaláso­kat egy békés, alkotást ser­kentő, embergyarapító Euró­páért. A békét akaró embe­rek millióinak összefogása elhallgattatta a fegyvereket Bangla Deshben. íg mindezek a tények reményt keltenek ben­nünk, az amerikai lé­gierő egyik legsúlyosabb tá­madását intézi dél-vietnami területek ellen. Nincs béke, s a háborút az az állam csi­nálja, amelyről a költő het- venhárom évvel ezelőtt meg. jövendölte, hogy militaristá­vá lesz, hogy fejlődése — hátrafelé haiad. A költő lát­noki mondatai — sajnos — történelmi tényékké lettek napjainkra. Az USA milita­rista állammá, „világ­csendőrré” lett, az imperia­lista hatalmi politika tette azzá. A költő igazsága i>ed.ig csak a tömegektől, csak bé­két vágyó emberek millióitól kaphatja majd meg egyszer a cáfolatot. M A szakszervezeti mozgatom eredményei Borsodban Az SZMT beszámolója A szakszervezeteknek je­lentős részük van a megye elmúlt évben elért gazdasági eredményeiben. A gazdasági munka mellett természetesen nagy figyelmet fordítottak a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítására is. Megyénkben a lakosság pénz- jövedelme 1971-ben 7 száza­lékkal emelkedett. A kifize­tett munkabérek 4—5 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbi összeget. A központi intézkedések ered­ményeként az egészségügyi dolgozók bére 12, a pedagó­gusoké mintegy 17 százalék­kal emelkedett. A lakosság életkörülmé­nyeinek javulását, mutatja az ellátás színvonalának emel­kedése, az árukínálat növeke­dése. A kiskereskedelmi for­galom 8,5 százalékkal halad­ta meg az. 1970. évit. Jelen­tős eredménynek számít, hogy 1971-ben a megyében­l ook Jenő miniszterelnök fo'adta Mohammed S/.alem Au- laqui-t, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügymi­niszterét I több mint 3000 lakást adtak át. Tovább javultak a dolgo­zók munkakörülményei. A szalíszervezeti szervek sokol­dalú munkát végeztek a dol­gozók egészségének és testi épségének fokozott védelme érdekében. Csökkentek a ve­szélyforrások, a gépesítés fejlesztésével csökkent a ne­héz fizikai munkát igénylő munkahelyek száma is. A fejlődés ellenére azonban to­vábbra is számos probléma nehezíti a megyében a mun­kásvédelmi tevékenység si­kerét. Sok gondot okoz a munkafegyelem lazulása, a munkaerő-vándorlás, és a he­lyenként nagymérvű túlóráz­tatás. A dolgozók érdekeinek képviseletében a megyei szakszervezeti szervek egyre több erőfeszítést tesznek a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás .színvo­nalának növelésére. Ma mar a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás a megye lakosainak 97 százalékára terjed ki. Erre a célra ta­valy 40 millió forinttal töb­bet fordítottak, mint 1970- ben. A szalíszervezeti vizsgá­latok kimutatják azt is, hogy a vállalatok a kollektív szerződésekben, középtávú tervekben általában nagyobb összegeket szántak szociális célokra, mint korábban. A szociális és egészségügyi el­látás színvonalának kétségte­len javulása melleit meg kel] jegyezni. hogy egyes mutatókban — különösen az üzemi orvosi ellátásban — Borsod mindmáig az országos átlag alatt maradt. Az elmúlt esztendőben to­vább javult a szakszerveze­tek politikai és kulturális nevelőmunkája, valamint sporttevékenysége. E munka fő irányát a X. pártkong­resszus határozatai .jelölték ki. Jelentős eredménynek számít, hogy növekedett a politikai oktatás iránti ér­deklődés, és ezzel együtt javult a munka színvonala is. 1970-ben 2159 tanfolyamon 49 005 hallgató tanult, 1971- ben pedig 2486 tanfolyamon 52 190 dolgozó sajátította el a legfontosabb társadalom- politikai, közgazdasági, illet­ve a szalíszervezeti élettel kapcsolatos tennivalókat. Nö­vekedett a politikai oktatás­ban részt vevő fizikai dolgozók és a nők aránya. A tudatfor­málás, az ízlésnevelés haté­kony eszközeinek bizonyultak a művészeti szakkörök, a könyvtárak, és a szakszerve­zeti kiadványok. Megyénkben 288 könyvtár áll a szervezett dolgozók rendelkezésére. Értékelte a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa a szakszervezetek belső életé­nek, fejlődését, az üzemi de­mokrácia kiszélesítésében el­ért eredményeket. Ezzel kap­csolatban megállapította, hogy a vezető testületek tel­jesítették a munkaprogram­jukban megszabott feladato­kat, és rugalmasan reagál­tak az időközben felvetődött aktuális problémákra is. A korábbinál jobban érvé­nyesül a testületi irányítás. Ez a megállapítás mind a megyei vezető szervekre, mind a vállalati szalíszerve­zeti szervekre és az alap­szervezetekre vonatkozik. To­vábbra sem kielégítő a hatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzése. Megyénkben a szervezett­ség az elmúlt évben is to­vább növekedett, és várható­an eléri a 95 százalékot. Eb­ből is következik, hogy a jö­vőben tovább kell javítani a szakszervezeti munka színvo­nalát. (Folytatjuk) A kiütő igazsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents