Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Ü,j kompresszorházat helyeztek üzembe az Ed előnyt Bányaüzemnél. XXVill. évfolyam, 24. szám Ara: KO fillér izomnál, lit72. januar 29. Elkészült a kompresszorház Számvetés J anuár végével újabb lendületet vesz a me­gye termelőszövetke­zeteinek zárszámadása, hi­szen a nagy munka befe­jezésének időpontjáig már csak három hét van hát­ra. Szerkesztőségünket az a megtiszteltetés éri, hogy a legtöbb termelőszövetkezet az ünnepi eseményre el­küldi meghívóját. Termé­szetesen mindenütt nem tudunk jelen lenni, hiszen egy napra, azonos idő­pontra több zárszámadó közgyűlés is esik. Mégis örülünk e meghívóknak, mert tudjuk, a gazdaságok vezetői azért küldik, hogy velük együtt mi is örüljünk az 1971-ben elért eredmé­nyeknek. Valóban elmondhatjuk: eredményes esztendőről ké­szíthetik zárszámadásaikat termelőszövetkezeteink. A megye mezőgazdasága tel­jesítette az 1971-es év leg­fontosabb feladatait; nagy­mértékben hozzájárult a népgazdaság és a lakosság áruellátásának egyenletes javításához, mindazok elle­nerő, hogy egyes fontos élelmiszercikkek, például a rriss zöldség, gyümölcs és húsféleségek ellátásában maradt adósság is. Tovább fejlődött a vállalatszerű gazdálkodás, ma már a vál­lalati önelszámolás és ér­dekeltség hat a legtöbb tsz gazdasági tevékenységének minden területén. Ügy is mondhatnánk: a megyében félidőhöz érke­zett a zárszámadások me­netrendje. Az eddigi köz­gyűlésekről már vannak ál- t alánosít ható tapasztala­taink. Nevezetesen: a zár­számadás ma már nemcsak azt jelenti, hogy számba- vesszük eszközeinket és gazdálkodásunk eredmé­nyét. Nemcsak azt, hogy a jövedelem egy részét fel­osztjuk a tagok közölt, ha­nem azt is jelenti, hogy most rakjuk le az idei és a későbbi évek gazdálko­dásának alapjait. De szám­vetés a zárszámadás arról (s, hogy a vezetők mennyi­re értették meg gazdaság­irányítási rendszerünket, hogyan tudnak élni és el­igazodni a kialakult szabá­lyozórendszerben. Az er­ről szóló számvetést a köz­gyűlés hagyja jóvá cs ilyen értelemben rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy az ünnepi esemény ne csak összegezés legyen, hanem kapunyitás is az új eszten­dőre, az új feladatokra. H ogyan érhetjük ezt cl? Iía a vezetőség a gazdálkodás minden részletéről szól; ha min­den hasznosítható tapaszta­latról beszélnek még ak­kor is, ha ezek között van negatív előjelű is. Az egész évben végzett együt­tes munkának, a kollektív felelősségtudatnak kell ér­vényesülnie a zárszámadá­son is. Az eddig lezajlott közgyűlések többsége ebben a szellemben munkálko­dott, követendő példaként ezt a módszert tudjuk ajánlani a következő köz­gyűléseknek is. A finn fővárosban pénteken megkezdődött a Bcke-világ- tanács elnökségének ez évi rendes ülése. Az első napon áttekintették a nemzetközi helyzetet és azo­kat az akciókat, amelyeket a békc-világmozgaloin a BVT 1971 májusában Budapesten tartott közgyűlése óta bonta­koztatott ki. A vita alapjául Homes Csandrának, a Békc-világtanács fő­titkárának beszámolója szolgált. A BVT négynapos ülésszakának megnyitásakor Olavi .1. Mattila finn külügyminiszter üdvözölte a béke-világmozga- lom jelenlevő képviselőit. A tanácskozáson felszólalt Kállai Gyula, a magyar kül­döttség vezetője. Itáliai Gyula beszéde Új öntöde épül Télen sem szünetel az építkezés a Borsodnádasdi Lemezgyárban, ahol az Észak­magyarországi Állami Építőipari Vállalat úgynevezett héjlörmázású acélöntődét épít. Az öntödei csarnok már tető alatt van, ami nagyban megkönnyítette a munkaterület teljesítését. Szabados György felv. ■I iniiiiiiiMHiiiiiii ■miiiiiii ma—mii— Kemeslaki Tivadar segyéakbee Tegnap, január 28-án pén­teken, megyénkbe látoga­tott Nemeslaki Tivadar elv- társ, a Központi Bizottság tagja, a SZOT titkára, me­gyénk országgyűlési képvi­selője. Délelőtt, az SZMT-székház- hu.n rendezett találkozón a SZOT titkárát Tóth József, az SZMT vezető titkára, és Bialis József, a Miskolci já­rási Pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztat­ta Délután Nemesi aki Tiva- . dar elvtárs Sajószentpétérré _ látogatott, ahol pártnapi előadást tartott. igazságos küzdelmét. Ezért is szeretném felhasználni az al­kalmat és külön is üdvözölni Bangla Desh népének itt megjelent küldöttségét. Engedjék meg. hogy a magyar Hazafias Nép­front és az Országos Be- ketanács nevében tiszte­letid meghívjam Bangla Desh képviselőit magyar- országi látogatásra. Mélységes meggyőződésünk — mondotta befejezésül Kál­lai Gyula —. hogy földünkön az emberiség sorsdöntő lé­péseket tesz előre a társadal­mi haladás, a háborúk meg­szüntetésének, az államok közötti újtípusú kapcsolatok megteremtésének az útján. Tisztelt elnök úri Tisztelt elnökség! Hölgyeim és uraim! Háromnegyed éve a Béke­világtanács budapesti közgyű­lésén nekem jutott a meg­tisztelő feladat, hogy a ma­gyar nép, a magyar kormány, a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Országos Béketanács nevében üdvözöljem és kö­szöntsem a béke-világmozga- lom vezető testületét. Nagy öröm számomra, hogy most itt Helsinki­ben van módom ismer­tetni a magyar nép ál­láspontját a legfontosabb kérdésekben, nemzeti békemozgalmunk munkáját., az előttünk álló feladatokat, tennivalókat. Itt Helsinkiben gondolata­ink mindenekelőtt; tágabb hazánk, Európa kérdéseire összpontosulnak. Budapest és Helsinki, a két főváros neve ma már elválaszthatatlan az európai biztonság es együtt­működés új rendszerének lét­rehozásáért folytatott konti­nentális méretű küzdelemtől. Tiszteletünket és őszinte elismerésünket fejezzük ki finn barátainknak, akik fáradságot nem ismerve munkálkodnak a torlaszok el ­távolításán, a népek remé­nyeinek valóra váltásán, s egész politikájukkal mutat­nak példát a békés egymás mellett élés. a különböző rendszerű államok alkoto együttműködésének gyakor­lati megvalósításában. A Béke-világtanúcs elnök­sége olyan időszakban tart­ja ülését, amikor a nagyvi­lágban reményt és bizalmat, aggodalmat és felháborodást keltő eseményeknek vagyunk tanúi. Jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy Európában az események fő vonala a reményt és bizalmat erő­síti mindenkiben, akik­nek drága kontinensünk békéje, biztonsága, jövője, még akkor is, ha nem lebe­csülendő erők nehezítik ezt a sokat ígérő fejlődést. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok az európai konti­nens világpolitikai jelentősé­gét felismerve törekedtek a biztonság és együttműködés akadályainak felszámolására — a biztonságot és együtt­működést elös®«ftő leörül me­nyek megteremtésére. Ennek legutóbbi jelentős megnyil­vánulása a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének prágai ülése volt. A tanácskozás kifejezte azt a meggyőződését, hagy az összeurópai békeértekezlet már 1972-ben összehívható. A Magyar Országos Béke­tanács és az Európai Bizton­ság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ne­vében megtisztelő kötelessé­gemnek tartom itt önök előtt kijelenteni, hogy a magyar nép, amely eddig is mindent megtett és a jövőben is min­dent megtesz, az összeurópai biztonsági értekezlet mielőb­bi összehívásáért, egységesen támogatja a nagy jelentősé­gű prágai dokumentumban kifejtett célokat, a nagy ha— tóerejű brüsszeli kezdemé­nyezést, és mindazt, ami az értekezlet összehívását előse­gíti. Kállai Gyula ezután az in­dokínai, a közel-keleti hely­zettel foglalkozott és felhív­ta a figyelmet a versailles-i világtalálkozó jelentőségére. Behatóan kell foglalkoz­nunk mindazzal — folytatta —, ami a hindusztáni szub- konbinensen történt. A Bé- ke-világtanács és vele együtt a magyar békemozgalom is az első órától kezdve támo­gatta Bangla Desh népének !!■■■»■■■■■■■ Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteked, ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí ­totta a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és tudomásul vette a belügyminiszter jelentését az 1971. évi honosítási, vissza­honosítási és a magyar ál­lampolgársági kötelékből va­ló elbocsátási ügyek döntés­re való előkészítéséről. To­vábbá megtárgyalta és elfo­gadta az igazságügy-minisz­ter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének múlt évi tapasztalatairól. Végül az Elnöki Tanács egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. A honvédelmi hozzájárni- ; lásx-ól szóló jogszabály men-! leshette a honvédelmi hoz-1 zójárulás alól a munkaviszo­nyon kívül végzett tevékeny­ségből származó és nyugdíj- hozzájárulással adóztatott mellékjövedelmeket. Az ilyen forrásból szárma­zó jövedelmek egyes esetek­ben meghaladják a munka­bért és egyéb nyugdíj járulék aia eső jövedelmekéi. A ki­emelkedő jövedelmek sza­bályozásával összhangban szükségessé vált a honvédel­mi hozzájárulásról szóló tör­vényerejű rendelet módot-.­tása. Az Elnöki Tanács áltál el­fogadott módosítás előírja, hogy a jövőben az ilyen jö­vedelmek csak akkor mente­sülnek a honvédelmi hozzá­járulás aló], lia azok nem ha­ladják meg a nyugdíjjárulek alá eső évi keresetet. Készíti űzd címere üzem és a város történetét, fejlődését. A jubileum al­kalmából több kiállítás nyí­lik a helyi és az Ózdról el­származott képzőművészek alkotásaiból. A település fej­lődését is kiállításon szem­léltetik. amelynek összeállí­tását az ózdi honismereti kör vállalta. Az idén lesz száz éve, hogy Ózdot bekap­csolták az országos vasúthá­lózatba. A vasút centená­riumára a honismereti kör gyártörténeti szakcsoportja készít kiállítást, amely szin­tén a 700. évforduló ünnepi programját gazdagítja. A település jubileuma az ózdi KISZ-alapszervezetek akcióprogramjában, az álta­lános es a középiskolás ta­nulók 1971—72. évi tananya­gában is külön fejezetet ka­pott. A fiatalok körében is megkezdődött a helytörténe­ti gyűjtő munka, az adatok feldolgozása, tablók készíté­se. Tervezik ezenkívül az Ozdon található szobrok ka­talógusának kiadását is. A rendezvénysorozat csú­csa október első felében lesz. Ekkor ünnepi tanács- illésen kei ül sor a város cí­merének felavatására, dísz­polgár-avatásra és emlékpla­kettek adományozására. A Liszt Ferenc Művelődési Központban megrendezésre kerülő ünnepi tanácsülést az új városközpontban szobor­avatás előzi meg. majd nagyszabású díszelőadással ér véget a jubileumi rendez­vénysorozat. Ózd címerének terve négy változatban is elkészült már. A címertervezeteket a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban közszemlére bocsátották, a leendő címer kiválasztá­sában figyelembe veszik ugyanis a város lakosainak véleményeit, javaslatait is. I—tn) Ősszel ünnepük a telepü­lés fennállásának 700. évfor­dulóját Ozdon. A jubileum­ra nagyszabású ünnepségso­rozattal készülnek a gyárvá­rosban. melynek során fel­elevenítik Ózd történelmi hagyományait, a kohászati ytkAG PRŐ.LEáARJAI. EGYESÜLJETEK Si\. * '^j| A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Európa bizakodik Helsinkiben tanácskozik a BI T elnöksésc

Next

/
Thumbnails
Contents