Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MRGV EJ BIZOTTSÁGÁNAK LAIM XXVII. évfolyam, 288. szám Ára: 80 fillér Kedd. 1971. december 7. kádár János Varsóban Megkezdte munkáját a LEiP VI. kongresszusa Edward derek ismertette a központi Bizottság beszámolóját 0 Hindnsztán félszigeten dúl a háború 4 szovjet kormány ti vérontás haladéhtalan megszüntetésél sürgeti — Az indiai Pundzsáb állambeli Amritsar térségében lelőttek eg.V P—104 típusú pakisztáni repülőgépet. Kádár János, a KB első titkára vezetésével vasárnap este Varsóba érkezett az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a LÉMP VI. kongresszusán. A küldöttség tagjai Komócsin Zoltán, a párt PB tagja, a KB titkára és Németi József, hazánk lengyelországi nagykövete, aki Varsóban csatlakozott a delegációhoz. A magyar vendégek foga­dására a pályaudvaron meg­jelent Edward Gierek, a l-.EMP KB első titkára, Jó­zef Tejchma, a pánt PB tag­ja, a KB titkára, Mieczys- law Jagielski, a párt PB póttagja, miniszterelnök-he­lyettes, Jan Mitrega minisz- lerelnök-helyettes és Ryszard Frelek, a LEMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. Ott voltak a magyar nagy- j követség diplomatái. December 6-án, hétfőn dél- j után 4 órakor a Kultúra és Tudomány Palotájának kong- j resszusi termében Edward | Gierek, a Kengyel Egyesüli| Munkáspárt, Központi Bizott­ságának első titkára megnyi­totta a LEMP VI. kongresz- szusál. A teremben a LEMP 2 200 000 tagja nevében több mint 1800 küldött foglal he­lyet. 70 külföldi kommunista és munkáspárt küldött delegá­ciót a kongresszusra. A kül­földi küldöttségek között van Leonyid Brezsnyev ve­zetésével az SZKP küldött­sége. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt VI. kongresszusának vitaindító referátumát „A párt feladatai a Lengyel Népköztársaság további szo­cialista fejlesztése terén" címmel Edward, Gierek, a KB első titkára mondotta el. (Folytatás a 2 oldalon) Komszomol delegáció érkezett Budapestre J. M. Tyazselnyikovnak, a lenini Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn Budapest­re érkezett az a Komszomol- küldöttség, amely a KISZ KB meghívására részt vesz a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili, kongresszu­sán. A delegációt, a Ferihegyi repülőtéren dr. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titkára, valamint dr. Gombár József, Föcze Lajos és Illisz László, a KISZ KB titkárai fogadtál;. Ott volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete iá. Dr. Csanádi György Miskilcon Tanácskozás a megyei tanácson Tegnap, december 6-án a megye vezetőinek meghívásá­ra Miskolcra érkezett dr. Csanádi György, közlekedés- es postaügyi miniszter, hogy a helyi vezetőkkel, s a tál­cához tartozó szervek, válla­latok] intézmények vezetői­vel eszmecserét folytasson a megye közlekedési, hírközlési gondjairól, problémáiról, a jövő évi tervekről. Az első .anácskozásra a délelőtti órákban a megyei tanács székházában került sor, aho- á a közlekedés és hírközlés • negyei, városi -vezetőit hív­iák meg. A tanácskozás részvevőit és annak vendégét, dr. Csa­nádi György minisztert dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte. Részt vett a megbeszélésen dr. Bodnár Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Havasi Béla, a Mis­kolci városi Pártbizottság el­ső titkára, Bárczi Béla, a Miskolc városi Tanács elnö­ke. Mivel a megbeszélésen lágyon sok, a közlekedés, a hírközlés minden ágát érintő téma szóba került, a minisz­ter elvtárs magával hozta a tárca szakterületeinek veze­tőit. Ügy is mondhatnánk ehát, hogy magas _ szintű konferenciával kezdődött a tárgyalássorozat, melynek minden témája szorosan kapcsolódik terveinkhez, a niegye sajátos gondjaihoz. Ezeket előzőleg a megye vezetői összegyűjtötték és el- iuttatták a minisztériumhoz. tegnapi tanácskozáson nár témánként tértek vissz:: minden egyes tervre, -elkép- elésre, egyeztetve a miniszté­rium elképzeléseit a helyi le­hetőségekkel. Az utak, a köz­lekedés, a hírközlés minden problémaköre szóba került, így a megyében már folyó és a tervezett beruházások — például az olefin-program —, a közlekedés, a szállítás ezer­nyi kapcsolódó gondja, de napirenden volt a gazdaság­talan vasútvonalak esetleges megszüli telese, ezzel együtt más területeken a fejlesztés lehetősége és szükségszerű­sége. Fontos témaként szerepelt a tanácskozáson a Borsod megyei úthálózat helyzete- (Folytatás a 2. oldalon.) A tegnap reggeli hírügy­nökségi jelentések a harci cselekmények fokozódásáról, az indiai—pakisztáni háború eszkalációjáról számolnak be. Az indiai rádió kölcsönös légitámadásokról adott hírt A légitámadásokkal egy­idejűleg Kelet-Pakisztánban tovább folynak a szárazföldi harcok. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök-asszony a parla­ment hétfői ülésén ünnepé­lyesen bejelentette: India ..gondos mérlegelés" után el­határozta, hogy elismeri a Bangla Desh Köztársaságot, i Reményét fejezte ki, hogy j idővel más országok is elis- I merik a Bangla Desh Köztál - i saságot, s hogy az hamarosan a népek nagy családjának tagja lesz. A Morning Star. Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának lapja az indiai—pa­kisztáni háború egyre nö­vekvő tragédiájáért a pakisz­táni felelős köröket okolja. Majd így folytatja: „Akínai forradalom és a világ felsza­badító harcainak barátai azonban képtelenek megérte­ni, hogyan lehetséges, hogy a kínai vezetők es BNSZ-lvép- viselőik Jahja Khant támo­gatják és az amerikaiak ol­dalára állnak ebben a kér­désben. Mindez mélységesen sajnálatra méltó dolog." A Hindusztán félszigeten kialakult eseményekkel kap. csolatban a TASZSZ nyilat­kozatot adott ki. Ebben a többi között aláhúzza, hogy a pakisztáni—indiai viszony­ban az utóbbi időben bekö­vetkezett feszültség legfőbb oka az a helyzet, amely Kc- let-Pakisztánban alakult ki a pakisztáni kormánynak a kelet-pakisztáni lakossággal szemben elkövetett cseleke- I detei következtében. Kelet-Pakisztánban az utóbbi években tömegmoz­galom bontakozott ki az autonómiáért, az elemi pol­gári jogokért és a szabad­ságért. A törvényhozói szer­vek 1970 decemberében tör­tént megválasztásakor a Mudzsibur Rahman vezette Awami Liga megkapta a kelet-pakisztáni lakosság egyhangú támogatását. A vá­lasztások után tárgyalások kezdődtek a pakisztáni el­nök és az Awami Liga veze­tői között egy olyan jöven­dő államberendezésröl, amely előirányozná Kelet-Pakisz- tán autonómiáját. A pakisztáni kormány azonban — amely szemmel- láthatólag nem akart eljut­ni a megegyezésig — 1971. március 25-én váratlanul megszakította a tárgyaláso­kat, Mudzsibur Rahmant és az Awami Liga más vezetőit börtönbe vetették. Azonnal megkezdődött a kegyetlen megtorlás a lakosság ellen, ezreket gyilkoltak meg, sok millió kelet-pakisztáni pol­gár, hogy mentse az életét, kénytelen volt a szomszédos Indiába menekülni. A szovjet kormány elítélve a megtorlások és az üldözé­sek politikáját, mint a poli­tikai kérdések megoldásának módszerét, felhívta a pakisz­táni kormány figyelmét a kelet-pakisztáni helyzet po­litikai rendezésének szüksé­gességére. Minthogy a pakisztáni kor­mány nem foganatosított im tézkedéseket a kelet-pakisz­táni politikai rendezés érde- kében és tovább fokozta a háborús előkészületeket In­dia ellen, a szovjet vezetők Jahja Khan elnök ludomá- (Folylatás a 3. oldalon) Megnyílt a VI. miskolci országos grafikai Biennale A hét borsodi eseményeiből Ismét eseményekben gaz­dag hét következik. Vb-ülé- sekre. ifjúsági találkozókra, köyvtáravatásra kerül sor a következő napokban. Fiatalok találkozója Ma, kedden délelőtt tartják a szövetkezeti fiatalok me­gyei találkozóját az SZMT- szélcházban. A részi-evők a párt ifjúságpolitikai határo­zatának végrehajtását és a szövetkezeti fiatalok akció- programjának teljesítését vi­tatják meg­Vb-ülés a városi tanácson December 9-én, délelőtt 9 órakor a városi tanács kis­termében ülést tart a Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Töb­bek között megvitatják a Fi­atalok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért mozgalom ez évi eredményeit, valamint az 1972—73. évi lakáselosztási tervet. Napirenden szerepel még a Miskolci Nemzeti Szín­ház 3 éves munkájáról szóló jeleptós is. Tanácskozás Marcikán A Kazincbarcikai városi Tanács december 9-én, csü­törtökön délelőtt tart ülést a városi tanács tanácskozó ter­mében. Az értekezleten Ka­zincbarcika ötéves fejleszté­si tervének módosításáról, szervezeti kérdésekről, vala­mint a vb és a városi tanács 1972. évi munkatervének jó­váhagyásáról. illetve megerő­sítéséről lesz szó. Pedagógiai szabadegyetem Ö Ö cV A Szerencsi járási Hivatal művelődésügyi osztálya de­cember 9-én, csütörtökön dél­előtt 10 órakor tartja a Pe­dagógiai szabadegyetem kö­vetkező előadását. Az elő­adás témája az iskola és a társadalmi struktúra, szín­helye pedig a járási művelő­dési központ lesz. Ugyancsak csütörtököm, délelőtt fél 12-kor minta- könyvtárat nyitnak a me­gy aszói általános iskolában. Az idén ez már a negyedik ilyen létesítmény. A megnyitón Merényi József, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője mond ünnepi beszédet. Megyénk idegenforgalmáról B B Az Eszak-magyarorszagi Intéző Bizottság elnöksége december 10-én, pén telién tartja összejövetelét a me­gyei tanács vb-termében, ahol ismertetik a plenáris ülés anyagát és tájékoztatói adnak Miskolc idegenforgal­mi kultúrájáról- Elnöki meg­nyitót Vályi Péter, az EIB elnöke mond. Szó lesz Mis­kolc és a megye szálloda- helyzetéről. valamint Aggte­lek és környékének idegen­forgalmi fejlesztéséről. Küldöttek búcsúztatása A KISZ Vili. kongresszu­sán részt vevő megyei kül­döttek szerdán indulnak a fő­városba. A fiatalokat a Ti­szai pályaudvaron búcsúztat­ják a reggeli órákban. Vasárnap Miskolcon meg­kezdődött a magyar grafikai művészet kétévenként vissza­térő ünnepe. Délben a Mis­kolci Galéria termeiben meg­nyílt a VI. miskolci országos grafikai biennale, előtte pe­dig a Miskolci Képtárban megnyitották a biennaléhos kapcsolt lengyel grafikai tár­latot. A megnyitáson nagy számban vettek részt Miskolc és Borsod művészetkedvelő lakosai, az ország képzőmű­vészeti életének rangos kép­viselői — bár a rendszere­sen részvevők közül többen hiányoztak is —, s ott voltak Borsod megye és Miskolc vá­ros közéletének vezetői kö­zül többen. Jelen volt töb­bek között dr. Havasi Béla. a városi pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei, Bárczi Béla, a vá­rosi tanács elnöke, Varga Gábomé, az országgyűlés ál­elnöke, a megyei tanács el­nökhelyettese, Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, Kiss Béla, az SZMT titkára. Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei titkára, s ott voltak a lengyel grafikai élet jeles képviselői. 1 krakkói i*ratikusok tárlata Első eset, hogy a miskolci biennalen külföldi alkotók is részt vesznek, A -lengyel gra­fikai művészet legjelentő­sebb központjából, Krakkóból húsz művész nyolcvannyolc alkotással reprezentálja ha­zája művészetét. Ezen belül önálló gyűjteménnyel szere­pel Konrad Srzednicki, a krakkói képzőművészeti aka­démia rektora, összesen hu­szonhét lappal. A lengyel anyagot a Kossuth utcai Miskolci Képtárban állítot­ták ki. A vasárnap délelőtti megnyitón — Kékes Zsuzsa vibrafonjátéka után — Czeg- lédy Ilona, a kiállítási in­tézmény igazgatója köszön­tötte a megjelenteket, köztük Konrad Srzednickit és Olga Peczenko-Srzednicka krak­kói grafikusművészt, majd dr. Stanislaw A. Sochacki. a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója magyar nyelven megnyitotta a kiállítást, be­szédében rövid áttekintést adva a lengyel grafikai mű­vészet helyzetéről otthon és a nagyvilágban. > megnyi­tón felszólalt a kiváló grafi­kusművész, Srzednicki pro­fesszor is, akinek szavait egykori tanítványa. Feled y Gyula grafikusművész fordí­totta magyarra. Nyolcvan plusz coy alkotó müvei A VI. miskolci országos grafikai biennale anyagát a Miskolci Galériában állítot­ták ki. Nyolcvan plusz egy művész — Pásztor Gábor, az előző biennale nagydíjasa külön, tizenhét lapos gyűjte­ménnyel szerepel — össze­sen kétszázkilencven alkotá­sa várja itt az érdeklődőket, Itt Bartók-mű — Gál. Károly hegedűművész előadásában, Kincses Margit zongorakísé­retével — vezette be a nyi­tóünnepséget, Ünnepi beszé­det Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott. — A VI. miskolci országos grafikai biennale és az első között tíz esztendő társadal­mi, gazdasági életének szí­nekben gazdag óriási tabló­ja rajzolódik ki. Témája a pártja segítségével önmagát mindjobban megtalált or­szág munkája, öröme, gond­ja, s nem egyszer küzdelme — mondta bevezetőben Var­ga Gábomé, majd arról szólt, hogy új világunk épí­tése programot adott mind­azoknak, akik a felszabadu­lást követően a kultúra szol­gálatában alkotó részeseivé váltak egy új társadalom építésének. Röviden vissza­tekintett művészeti életünk zökkenőktől sem mentes fej­lődésére. megállapítva, hogy nehézségek ellenére been művészetünk sok szép terme­se, s ebből is kiemelkedik grafikai művészetünk. Szólt grafikai művészetünk nem­zetközi tekintélyéről, majd így folytatta: — Grafikus nemzedékünk, különösen fiatalabb nemze­dékiünk mondanivalója kö­zös indíttatású, nem elsőren­dűen az esztétikai, stiláris jegyek rokonsága, hanem a közös emberi, honi élmények miatt. Legtöbbjükben benne izzik munkás-paraszt őseik­nek mesterségszeretete. Mű­vészetüket nem köti a ha­gyományok feszélyező aláza­tossága. Legfőbb mércéjük a (Folytatás « 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents