Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
ESZAtC-MftGYAROaSZÄG 6 1971. dec. 5., vasárnap Humor a tárgyalóteremben Gsip-csup ügy. összevesztek a szomszédok. Nemcsak vesztek, hanem verekedtek is. Előbb az asszonyok a gyerekek miatt, majd az emberek is beleavatkoztak. Pofonnal, rúgással, karóval. „Igazi” perpatvar, amolyan városszéli. Közben persze, kiabáltak egymásra mindent, tóteregették a szennyeseket. A tárgyalás napján .gyülekeztek a perbe fogottak, a tanúk, á szomszédok, egyszóval ott volt az egész utca. Legnagyobb meglepetésre az egyik vádlott összetol lincselve; börtönőr kíséri. No, nem a verekedés miatt, az azért nem volt olyan súlyos. A szomszédok felsZisszen- nek, az ellentábor arcán káröröm virul. — Most miért van előzetesben ? — kérdi a tanácsvezető bíró a fiatal férfit, aki mellett ott szipog a vádlottak padján ifjú neje is. A férfi kihúzza magát, érzi hátán az utca népének kárörvendő tekintetét, majd igyekszik menteni, ami menthető a becsületből, s imígy válaszol a bíró kérdésére: — Gondatlanságból elkövetett — majd halkan folytatja — lopásért, tisztelt bíróság. Segít a futball A tanúval nehezen boldogul a bíró. A tanúnak végképp nincs távolságérzéke. Legalábbis úgy tűnik. — Mennyire volt maguktól a kerékpáros, amikor észrevette? — Nem tudom, igazán nem tudom... — Tíz méterre? Ötven méterre? Mégis, mennyire? Nincs válasz. A férfi egyik lábáról (i másikra áll, s zavartan tágja szája izéiét. Végre a bíró szeme felesillan az utolsó lehetőséget latolgatva: — Futballdrukker maga? — Leen. — No, akkor idefigyeljen. Vegyük a pálya teljes rosszát. Mennyire volt maguktól a szemben lévő űt- íanyar? — Ügy a felező vonal táján ... — Nagyszerű! És maga )tt, az első ülésről milyen nesszire vette észre a ke-' ékpárost? — Körülbelül a tizenhatos ’ona! távolságában .. . És ettől kezdve zökkenö- nentes — és pontos — volt i tanú vallomása. ”ázi munka (ájipénzzel Valahogy nem egyezik a sérülés utáni gyógykezelés időtartama. A bíró faggatja a balesetet szenvedettet, mennyi ideig volt táppénzen. . — Egy hónapig. — A sérülés nyolc napon belül gyógyult, nem? — Db igen. — A kórházból két nap múlva hazaengeditek falujába. Meddig írta ki akkor,, az orvos? — Tíz napra. — Aztán kiújult a baja? — Nekem nem. .— Az isten áldja meg magát, akkoir miért vették újra táppénzre? — Mert nyár volt, sok volt otthon a dolgom — mondja a világ legtermészetesebb hangján. Ejnye, szegény körzeti örvös, kényelmetlen lenne, ugye, ha kikotyognám a falu nevét? Tiltakozás — Perben, haragban, rokonságban van-e a vádlottal? Nincs? Akkor figyelmeztetem az igazmondás... A bíró be sem tudja fejezni a formulát, amikor a vádlott paprikavörösen felugrik. — Tiltakozom! Tiltakozom! Ez a tanú igenis elfogult! — Hogyhogy elfogult? — Az ő feleségét ütöttem el a motorral, s amikor a baleset a szeme láttára megtörtént, nekem akart jönni... úgy fogták le... tiltakozom, igenis, hogy elfogult! A vádlott rendneutasítta- tott, a tanú kihallgattatott. Az croszakoskodót kimentik Erőszakos nemi közösülést tárgyal a bíróság. A lány autóstoppal teherautóra ült, s a teherautós a Nyéki-tó partjára fuvarozta. A dulakodásról a lány így számol be: — Letépte rólam a ruhát, és szétdobálta ... letepert a • földre, s ott birkóztunk ... védekeztem, ahogy tudtam ... még azután is, hogy a vízből kihúztam ... — Mit csinált? —• csodálkozik rá a lányra a bíró. — Az úgy volt kérem, hogy míg dulakodtunk, belegurultunk a tóba... — Akkor nem tudott volna elmenekülni ? — De igen. Ki is úsztam, ... csakhogy mire ki kapaszkodtam, hallom, hogy a fiú kiabál: — Segítség! Húzz ki, mért nem tudok úszni!... — És maga? — Mit tehettem volna? Hagyjam megfulladni?... Visszaúsztam érte ... Bizony, problematikus helyzet Valóban, mit lehet ilyen esetben tenni? Az előzékeny kocsis A közlekedési tanács tárgyal. Egy balra kanyarodó lovaskocsiba beleszaladt a motoros. A lovaskocsis áll a bíróság előtt. ' — Mit kell csinálni, mielőtt a kanyarodást megkezdi? — kérdi tőle a tanácsvezető bíró. — Inteni, — Maga intett? — Igen. Kinyújtottam az ostort jobbra. — De miért jobbra, jó ember, ha egyszer balra akart kanyarodni? — Hát, intettem a motorosnak, - hogy arra szabad az út... Adamovics Ilona ; AKÁC ISTVÁN: Nincsen I kegyelem Édesanyám, mondd, miként < S ' lehet, ) hogy Te mindenhez értesz;) j megvarrod a csillagok i \szakadt jelleg-nadrágját is, < i ki ne látszon belőle a térdük. i Édesanyám, halld, jiad szólít, leütötte a szerelem! ; földön fekszik, gyökeret ; csókol, ; s már tudja: nincsen kegyelem ... (Barczi Pál munkája) Az újság a könyvnyomtatás szülötte, bár „acta diur- nákat”, kézzel írott újságokat már a könyvnyomtatás előtti időkből is ismerünk. A legrégibb ilyen kézírásos újsággyűjtemény a tegernseei kolostor kódexe a XV. századból, de igen híres a bécsi National-bibliothekben őrzött huszonhét kötetes gyűjtemény is, amely a Philipp Eduard Fuggerhez, a kor leggazdagabb bankárjához küldött tudósításokat tartalmazza. A mai értelemben vett újságokat a könyvnyomtatás feltalálása után az egyleve- les. alkalomszerű, röpirat jellegű „relatiok”, „avisok”, Neue Zeitungok előzték meg, amelyek közül a legrégibb 1475-ben Olaszországban került ki a nyomdából. Ezek száma egyre nőtt Európa- szerte, és közülük igen sok foglalkozott a magyarországi eseményekkel, a török háborúkkal. Gazdag anyagot őriz ezekből Apponyi Sándpr Hungarica gyűjteménye, amely, ma az Országos Széchenyi Könyvtár egyik nevezetessége. Az első magyarországi újságlevél, a „Newe Zeitung ausz Ungern” 1587- ben jelent meg. Manlius János adta ki. Az alkalomszerű újságlapokat csak hosszú szünet után, 1705-ben követte az első hazai újság megjelenése. A Mercurius Hungaricus, illetve a Mercurius Veredicus ex Hungária volt ez, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott életre szabadságharcának népszerűsítésére, s a külföldi udvarok tájékoztatására. 1711-ig jelent meg. Teljes sorozata nincs meg sehol, egyes példányait az Országos Széchenyi Könyvtár és a Ráday Könyvtár őrzi. talom ellenállásával, a cenzúrával is meg kellett küzdeniük. Mégis, e száz év alatt — beleértve a melléklapokat is — 67 sajtótermék jelent meg hazánkban: 37 német nyelvű, 20 magyar, 8 latin és 2 szlovák. Első magyar nyelvű hírlapunk, a Magyar- Hírmondó Pozsonyiján jelent meg, hetenként egyszer, és 1780. január 1-től 1788. október 8-ig élt. Ha az európai sajtó törté-, netét áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy a magyar sajtó nagy késést mutat. Történelmi helyzetünk azonban ezt eléggé indokolja. A német újságok száz évvel előzték meg első hírlapunkat, de megelőzött bennünket Belgium (Antwerpen, 1619), Hollandia (1623), Anglia (1622), Franciaország (1631). Portugália (1641), Olaszország (Firenze: 1636, Róma: 1640, Genua (1642) sajtója is. Egyik legkiválóbb sajtótörténészünk. Dezsényi Béla az 1705—1805 közötti évszázadra teszi a magyar sajtó hősi korszakát. Hősi korszak volt ez, mert újságjainknak a sanyarú belső viszonyokon (rossz gazdasági helyzet, analfabétizmus) kívül a haA magyar sajtó első századában több olyan folyóirat is megjelent, amelyele sajtótörténeti jelentőségükön túl a magyar irodalomtörténet szempontjából is értékesek, elsőként a Magyar Museum- ot (1788—1790) kell megemlítenünk, amely félévenként jelent meg. Kazinczy Ferenc. Baróti Szabó Dávid és Ba- csányi János szerkesztették. Kármán József elsősorban ,.az asszonyi nemnek” szánta Uránia-ját (1794—1795), s így indította útra: „Taníts! és igyekezz -tetszeni: Légy tiszta és kellemetes. Légy hasznos társalkodónéja hazánk szerelmes leányainak ...” * / Az egyidőben megjelent sajtótermékek száma az első évszázadban, 1793-ban volt a legmagasabb: 17 lap1 A megjelenési hely szempontjából kezdetben Bécs és Pozsony, később Buda és Pest vitték a vezető szerepet, de jelentek meg lapok Nagyszebenben, Besztercebányán, Selmecbányán', Kassán, Sopronban, Kolozsvárott, Győrben és Veszprémben is. Az első magyar hírlapoknak, folyóiratoknak elég sok olvasójuk akadt, előfizetőjük azonban kevés. Rejtély, mi-* bői éltek meg a szerkesztők és a kiadók? A Magyar Hírmondó mindössze 318 előfizetővel rendelkezett, de a Magyar Kurír példányszáma sem haladta meg a négyszázat. Nem volt nagyobb előfizetői tábora a hazai német újságoknak sem: A Pr&ss- burger Zeitung a kezdeti 15 — előfizetőt csak 1780-ban ■ tudta feltornászni száz fölé. Kármán Uránia című folyóirata 192 előfizetőt mondhatott magáénak, s ezeket a iap annyira megbecsülte, hogy még névsorukat is leközölte. Érdemes ina is elolvasni ezt a névsort... Galambos Ferenc Ködben Á tláthatatlan, tejsürüse- gű köd gátolja a busz gyorsabb haladását. A sebességmérő mutatója 20 kilométer alatt mozog. Néha fények villannak szembe ugyancsak lassan mozgó buszokról, teherkocsikról. Sajószentpéter előtt hirtelen fékez a busz, majd élesen balra próbál kanyarodni. Az összeütközést sikerül elkerülni. Előtte gumi kerekű lovas kocsi ballag zajtalanul. A kocsi hajtója formálisan eleget tett a KRESZ előírásainak. Gycrmekökölnyi nagyságú petróleumlámpa, úgynevezett istállólámpa lóg a kocsi elején, bal oldalon, tehát a kocsi nem kivilágí- tatlan. A kormos üvegű, egyébként is nagyon gyenge fényű láfftpácskát azonban csak az láthatja, aki ezt külön keresi. Szabályt talán nem sértett a lovas kocsi hajtója, formális szabálytartásával viszont balesetveszélyes helyzetet teremtett, és ki tudja, hány gépkocsi csak az utolsó pillanatban vette észre a lassan cammogó jármüvet. Mit ér a szabály ilyen betartása, mit ér a kocsi ilyen kivilágítása? Iliszen a lámpa, a megvilágítás nem a szabály betartása végett, hanem a biztonságosabb közlekedés érdekében kell. Így mit sem ér. S a szabály betartása is komolytalanná válik, mi több, veszélyessé. (b) Egy amerikai miniszter Keszkvákat Nixon elnök csak a jövő év tavaszán látogat el Moszkvába, de kereskedelemügyi minisztere Stans, már most vizitelt a szovjet fővárosban, és ottléte alatt kötött 125 milliós üzletet ugyanott több vezető amerikai üzletember. Az angolszász világ klasszikus mondása volt, hogy a kereskedelem megelőzi a diplomáciát. Anglia — fénykorában — ezen a módon dolgozott és a Brit Birodalom örökébe lépő USA- Ernpire lassan átveszi szokásait, Flottájának létrehozása után a kereskedelmi . kapcsolatok kiépítése felé evez hajóin, és a kereskedelem jó eszköz a diplomáciai kapcsolatok megkönnyítésére. Talán ezúttal is így lesz, és ebben az esetben csak örömmel üdvözölhető Maurice Stans amerikai kereskedelemügyi miniszter moszkvai látogatása, mert megállapodásai könnyítik a tárgyalásokat a — végeredményben — üzleti kör öle érdekeit politikai eszközökkel is realizáló elnök szá, De ki ez a Maurice Stans? Talán nem véletlen, hogy nemcsak kereskedelemügyi miniszter, Nixon munkatársa, hanqm egy helyről indult el „trükkös Dicky”-vel. (ahogy Nixont becézik) vagyis ő is Kalifornia küldötte. Ha Nixon a legnagyobb kaliforniai, sőt, ma már egyik legnagyobb amerikai bankban, a Bank of Ams- ricában kezdte pályafutását és Gianini „banktulaj” tisztviselőjéből lett — kaliforniai vállalkozóinak finanszírozásával — politikus akkor Stansról elmondhat- ' juk, hogy ő viszont a politikai pályáról került át — EisenhoXver idején — a kaliforniai Western Bank Corp. elnöki székébe. Pontosan akikor, amikor Nixon mái- alelnök volt. Ezt a Los Angelesben székelő bankot cserélte fel később az ugyancsak Los Angelesben lévő Southern California Edison Company igazgatói posztjával, ugyanakkor, amikor az alelnökként. fungáló Nixon ügyvéd úr továbbra is a Bank of America Sun Franciscóban lévő palotájának 607,608 és 609 számú szobájában tartotta fenn irodáját. Miután ennek az egész kaliforniai bank és gyárvilágnak legfőbb gazdája a Gianini féle Bank of America volt. nem kell élénk fantázia hozzá, hogy lássuk : Nixon és Stuns karrierje egy gazdától indult ei. es a hagyományos keleti tőkét. New York és Boston arisztokratáinak ellenlábasait képviselték. Ahogy ezek u tőkéscsoportok egyenrangúak tették a keletiekkel. úgy vonultak be a politikába embereik, úgy elnök ma Nixon és kereskedelmi miniszter Stans. A sors különös iróniája, hogy éppen ennek a legprózaibb képviselői kénytelenek „halálos ellenségükkel”, a szocialista államokkal, elsősorban annak vezetőjével , a Szovjetunióval üzletet leötni és politikai tárgyalásokat folytatni. Egyszerűen azért, mert a fejlődő ‘világ új erőviszonyai erra a reálpolitikai lépésre kényszerítik őket. Mate Iván 1 A magyar sajtó történetéből
