Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. dec. 5., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 smm Barkácsolók M | ühelyüket, s szerszá­maik, felszerelésük java részét is maguk barkácsolták a sárospataki művelődési ház ifjú és fel­nőtt ezermesterei. A mű­helyt egy elhagyott raktár­helyiségből — csaik a be­tonozást, festést végezte szakiparos, de ebben is se­gítettek a szakkör tagjai —. a szerszámokat pedig £ém- hullad ökokból, máshonnét kimustrált holmikból ügyeskedtek össze. Egy gyalliupádot s néhány szek- rényt, széket a vátrosi ta­nács adott át nélkülözhető, kiszolgált berendezési tár­gyakból. A barkácsoláslban az a vonzó, hogy általában a körítőiét szerint már „sem­mire se jó” hulladékanyag - ból, diriib-darab holmiból alkothat újra használhatót, szemnek tetszőt, más mó­don ismét értéket, akinek jó szeme, ügyes keze, s légióként céltudatos állha­tatossága van hozzá. A barkácsolás — hozzáértő, s tapintatos irányítóval — az ízlésnevelés iskolája is le­het. A pataki szakkör ebben a vonatkozásban is szeren­csés: vezetője Mezey Tamás a fafaragás elismert mes­tere, az ifjú népművész cím kitüntetettje. A bar­kácsoló szakkörben hu­szonnégy iskolás korú fiú. nyolc felnőtt tevékenykedik dicséretes szorgalommal. A fein öltek iközött van keres­kedelmi állralmazott, szak­munkás, segédmunkás — különféle a munkahelyük, de összeköti őket a közös önkifejezési hajlam, a sza­bad idő hasznos, tartalmas eltöltése. Szembetűnő fara­gó tehetség Kovács Lász­ló, akit munkahelyén, a sárospataki autószerviz­nél • is példásan dolgo­zó munkásként tartanak számon. Ez a katonaviselt, ügyes kezű fiatalember ott­honiról, a pataki liatárbeli Apróhomok tanyáról hózta azokat a népművészeti él­ményeket. amelyeket most fejlett szépérzékre, tudato­san is fejlesztett ízlésre valló faragásokban fejez lei. Célszerűen szép dísztárgyai igen alkalmasak a modem lakás, ruházat kiegészítő kellékeinek. A patalü szakikor a hasz­nos szép készítésére ösz­tönzi barkácsoló tagjait. Maguk és környezetük önö­mére dolgoznak — s sza­bad idejük kedvük szerint való -kitöltése a hivatásból végzett napi munkájukban is igényesebb teljesítmé­nyekre ösztönzi őket. A gyerekek pedig játszva szokják meg a munkához szükséges, önként vállalt fegyelmet, szívósságra ne­velődnek az anyaggal való bíbelödésben. A műhelyben sok az éles fém szerszám, villaimosmeghajlású faesz- tengájuk is van a barká­csolóknak — de a legkisebb fiúkra sem kellett még soha rászólni, mert szeleskedtek volna a balesetveszélyes eszközökkel. Vigyáznak ma­gukra és a késekre, fúrók­ra, mert ismerik hasznos­ságukat, fogásuk fortélyait — és megtanulták, hogy a veszély, a baleset csali a felelőtleneket, a könnyel­műeket fenyegeti. (Olya­noknak pedig itt nem lehet helyük, ez a szakkör, egyik alapszabálya!) A három kilencéves: — a kör kedvencei — Hegedűs Csaba, Nagy Jancsi, Zagyi Jancsi, olyan buzgalommal fűrészeli, fa­ragja a virágkarót, a fából készített tolltartót, hogy még a nyelvét is kidugja az igye­kezetben. A nagyobbak, a felsősök már esztergálnak is. És valamennyien ismerik erezetéről, színárnyalatairól a fafaj tálcát — a piros ere­zetű. esontkemény tiszafát.,' a habos kőrist, a mély tó­nusú diót, a tompa fényű körtét. Bereez József Üliskolcí uícák, házak, emberek (18) Ásatási eredmények a feudális Szécsi-család birtoklása idejéből Delfinek titka Grey angol fiziológus an­nak idején a delfinek megfi­gyelése során paradox meg­állapodásra ’jutott: ahhoz, hogy ilyen sebesen mozoghas­sanak a vízben, a delfineknek hétszer akkora erőre lenne szükségük, mint amekkora erejük van. Más tudósok megfejtettek a Grey-fóle pa­radoxon titkát. A delfinek, egyes más tengeri állatok, és bizonyos halak testének felszínén mozgás közben úgynevezett futóhullám je­lenik meg. Ez sajátságos má­sodlagos áramlást képez, ami a közegellenállást nullá­ra csökkenti. A legutóbbi időkig azon­ban hiányzott a Grcy-félc paradoxon matematikai in­doklása, Ezt a hiányt pótol­ta most V. Merkulov, az Uk­rán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetének munkatársa. Számításai hoz­zájárulnak a „tengeri ken­gyel futók” gazdaságos és gyors úszása titkának végle­ges megfejtéséhez. TARK 4 nő-teAzlaj/wk. Megyaszói kincsek IRODÁJÁNAK ■ falán „Keczkés Tamás és Mészá­ros Lőrinc paraszthadna- gyoílc Kassa városát csatla­kozásra hívó levele” 1514- ből. A fotókópiát a kassai - levéltár küldte a Megyaszói községi Tanács kérésére. — Voltak, akik azt állí­tották, hogy Mészáros Lő­rinc nem Megvaszón szü­letett. Ezzel a fotókópiával dokumentáljuk igazunkat magyarázza a történelmi , ízű faTidísz hivatását Al- fnási László vb-titkár. A másik falat szép kivi- •telű nádmozaik-kép díszíti. — Megyaszó címere. Egészen új. A tanácsiház avatására készítette egy ba­rátunk. Medvét ábrázol. Mi. megyaszóiak ugyanis ragaszkodunk hozzá, hogy településünk neve a medve szóból származik. — Tanácsilázunk egyéb­ként értékes műalkotással gazdagodott. A hallban he­lyeztük el Fadrusz János Mátyás-szobrát. A kolozs­vári lovas Mátyás fejének gipsz tanulmánya. Kiss Sándor restaurálta a nyá­lén. — Honnan a szobor? — Az Újvilág tanyai Har­kányi-kastélyból. A temp­lom padlására került a kas­tély lebontása után. Ott ta­láltunk rá. Templomunkban van még egy Fadrusz-alko- tás. Egy madonna... A mester ugyanis egy itteni család barátjaként sokszor . járt Megyaszón. Újvilág tanyáról egy má­sik szobor is származik. — Eléggé rejtélyes módon találtunk rá. Petőfi gipsz fejszobra a tehenészeti te­lep bontása közben került elő a jászlak alól, a föld­ből. S trób 1 - be j egy zés va n rajta. Szakember még nem látta, de mi bízunk benne, hogy eredeti... Megyaszón egyre több a látnivaló. Újabb és újabb létesítményekkel gazdago­dik a község, s szépek a tervek is. — Takarékszövetkezet i székház, ABC-áruház épül. Terveink között óvoda, gyógyszertár építése is sze­repel. Reméljük, egyszer, nem is olyan sokára elké­szül a vízhálózat. Szeret­nénk, nagyon kellene egy általános iskolai diákotthon. Helytörténeti kiállításunkat viszont hamarosan megnyit­hatjuk. Ez utóbbi a község szív­ügye jett. — Hogyan is kezdődött9 — Kiderült, hogy az. álta­lános iskolás gyerekek nem ismerik a régi munkaesz­közöket, berendezési tár­gyaival, amelyekkel nagy- szüleik még dolgoztak,. amelyek között éltek. Meg­döbbentünk és rájöttünk, hogy a régi falu emlékét csak a mi generációnk mentheti meg. Gyűjtést hir­dettünk. és ez az egész fa­lut megmozgatta. Az idő­sek örültek, hogy régi hol­mijaik eszünkbe jutottak, a fiatalok meg lelkesednek. A község harmadrészét fel­kutatták már a KISZ-esek és az úttörők. A többi ut­cát tavaszra hagyjuk. Már ígyis több, mint 2D0 régi­ségünk van. Szép kis állan­dó kiállítást rendezünk be a mostani óvoda helyén. Megyaszó. ez u rég: telepü­lés mindent megérdemel. Érdemes és kell törődni a múltjával, ha szép jövőt szánunk neki. A FIATAL vb-titkár nincs egyedül lelkesedésé­vel. A községben a társa­dalmi munka megszokott, természetes dolog. Sok ezer órányi munka van abban, hogy 10 utcában betonon járnak az emberek, hogy a község levegőjét frissen te­lepített, gondozott fák tisz­títják, hogy középületek épültek és épülnek egymás után. A msgyaszóiak sze­retik Megyaszói'. Lokálpat­riotizmusuk kincset ér. lévay l az a többszörös felka vicsozasi réteg, amely a Sötétkapu melletti ásatásoknál előjött. Ez azt mutatja, hogy az An- jou-kor első felében, a Szű­csiek alatt, a Sötétkapu he­lye és a SÉinva közötti, kö­zépkori piactérség már meg­volt, karban tartották. Keletkezési idejét szinte kiegészíti a . múzeumépület alatt 1961-ben talált nagymé­retű, terménytárolására szol­gáié verem. Mint tudjuk, itt volt Miskolc népének törté­netében az első jobbágyi piactérség, amely kb. a XIII. század második felében meg­szűnt és beépüli paticsházak- kal. Ekkor vette át a szere­pét a jobbágyiak! második piactérsége, a Sötétkapui ré­szen. Az itt talált középkori ku­tak is erre mutatnak, A „Jé­zus fcút”-jánalc kváderkövei, leletei a toronyaljai halmaz- település kútjának keletkezé­si idejét megmutatják. Ezzel' egyidejűleg a múzeumépület hátsó telkének délkeleti sar­kában talált kút is, amely vi­szont a XII. századi piactér­séget szolgálta. Komáromy csőíokot erősen kopott, osz­lopszerű homokkő leeret sze­gélyezte, amely szintén erő­sen kopott, homorú vékonyo- dást mutatott. Ez a ház, leleteivel datál­va, Károly Róbert király ide­jére mutat, az alatta lévő pedig az ezt közvetlenül megelőző időre. Nyilvánva­lóan olyan jobbágyház az alatta levővel együtt, amely­nek pincéje is volt. Feltehe­tően borospince, mert a ko­pások a hordók gurítására mutattak. Második ásatási leletünk 1956-ban, a Nemzeti Színház nézőtere alatti mélységben került elő. Ez egy paraszti porta szemétgödre, istállöma- radványa volt. Ebből, vala­mint ennek a paraszti ház­nak erősen roncsolt marad­ványai bői megállapíthattuk, hogy a mintegy 12 méter hosszú patics-jobbágyház folytatásában levő istálló a XIV. század első harmadára datálható cserepeivel egy traktust alkotott a lakóház­zal. Ez az első lelet a Ká­roly Róbert király alatti fő­utcái jobbágypoirtára és an­nak beépítési módjára. Harmadik ásatási leletünk mélységben többosztású pa- ticsház maradványát fedte fel. A háznak döngölt föld- padlózata, volt. másfél méter rűélyiságű terménygödre, eléggé nagy sütőkemencéje. A paticsíalat tartó függőle­ges cölöpök egész sora tárult elő az ásatás során. A kerá­mia anyag az Anjou-korra jellegzetes fehér cserepet ho­zott, de a néhány centimé­terrel lejjebb, talált kétosz- tású ház cserép töredékeiben még Árpád-kori bekarcolt vonalas kerámiával kevert fehércserépanyagot találtunk. Még érdekesebb volt szá­munkra a következő lelet. Áz omladékák közölt megta­láltunk az 1,20-as szintű ház­nak egy lépcsősorát, amely egykor egy régi pincébe ve­zetett le. Ez a lépcsősor öt be­égett, 115 centiméter hosszú pallóból állott. Hasított töl­gyek voltak. A lépcsőlapokat elszenesedett pofafák szorí­tották le. A felső három lép­csőre egy égett ajtó zuhant, roncsai sok kovácsolt vas- szsget, ajtópántot, U-alakú vasszeget adtak. A roncsok közölt egy hordóabroncs fel­verésére szolgáló tompa élű szerszám is volt. Az alsó lép­Eddig három alkalommal adtunk vázlatot a Szécsi-csa­lád 1320—1364 közötti, feu­dális uralma alatt létrejött gazdasági változásokról és magának Miskolcnak, mint koanmunitásnak előbbre lé­péséről . Ezek részben a rendelkezésünkre, álló okmá­nyok, , részben történelmi analógiák alapján állottak össze. Igyekeztünk minden ■ vonatkozásban a legkorsze­rűbb eredményeket felhasz­nálni. Most, mintegy összegezé­sül, a legexaktabb, a legob- jektívébb történelmi segéd­tudományt, a régészetet hív­juk segítségül e kor képének megrajzolásához. A régészeti ásatás Miskolcnak ebből a korszakából négy olyan ered­ményt produkált, amely ha­tározott fogódzót jelent Mis­kolc város történeti vizsgáló­dásaihoz. Az első az 1955-ben vég­zett, Sötétlcapu melletti ása­tás. Erről már említést tet­tünk a kelta-alapítású kultúr- réteggel kapcsolatban. Most azonban az a réteg érdélre! ' minket, amely az Amjou-kor elejére vonatkozik. Ez az ásatás 1,20—<1,30 m. megvan — jelentik neki. Szent Péter kilép a kapun és imigyen szól: — Asszonyok! Azok, akik megcsalták férjüket, nem jö­hetnek be. Induljanak el szé­pen a pokol -felé vezető úton. A százból kilencvenkilenc asszony bánatosan, lehajtott fejjel sarkon fordul és elin­dul a pokol kapuja felé. Egyetlen egy asszony ma- radt csak állva a helyén, várva a bebocsátást. Szent Péter nézi, majd ijjy kiált a segédeinél!. — Hé apostolok! Ezt a szegény sü­ketet is vigyétek utánuk. KÉSŐ ESTI IDfLL Egy férfi a szeretőjénél tölti az estét. Egyszer csak megszólal a telefon. Az asz- szony felveszi és nagy bólo- gatások közepette hallgatja a beszélőt. — Igen, igen, rendben van — mondja. — Örülök neki. hogy jól érzed magad-és jó társaságban vagy. S' ezzelle- it-eszi a kagylót, — Az istenért, ki telefo­nált? — Kérdi a férfi ijed­ten. — A férjem — feléli a nő — azt mondta, hogy későn jön haza, mert veled kár­tyásak. EGY KIS FÉLREÉRTÉS A hosszas betegségből fel­gyógyult páciens odamegy kezelőorvosához N és meleg szavakkal megköszöni annak odaadó fáradozását. — Ö. hiszen ez természe­tes — hárítja el az orvos a hálálkodást. — Én is így gondoltam, doktorür — mondja a beteg. — Éppen ezért meg kell mondanom önnek,' hogy a boríték, amelyet a zsebébe csúsztattam, üres. Wiríh Lajos váltást, amely az angol ten- gerészetügyi és a pénzügy­minisztérium között zajlott le. A tengerészetügyi minisz- J tórium azt leérte a pénzügy­minisztériumtól, hogy utal- 1 jón lei soron kívül havi Írét fontsterlinget tejre, hogy etetni tudják azt a macskát, amely ti tengerészetügyi mi­nisztérium irattárát védi az egerek ellen. A pénzügyminisztérium a kérést a következő indoklás­sal utasította el: „Ha az admiralitás irattá­rában valóban egerek van­nak, úgy a szóban forgó ege­reknek elegendőnek kell len­niük .a macska táplálására, ha pedig nincsenek egerek; akkor szükségtelen a macs­ka.” Á FŐNÖKNEK MINDIG IGAZA VAN Az igazgató ráförmed az egyik könyvelőjére. — Egyáltalán n'ern csodál­kozom — mondja,'— hogy a maga összeadásában mindig találni hibát. Nézze csak ezt az ötöst, mindenki arí hihet­ne, hogy hármas. — De igazgató elvtársi Hisz ez valóban hármas is. — Azt mondja, hogy hár­mas?, hát akkor meg miért úgy néz ki mint egy ötös? EGY PLÉBÁNOS MESÉLTE A mennyország kapuja előtt asszonyok várnak belxicsá- i tásfa. Szent Péter kiadja az • utasítást a segédeinek, hogy i százas csoportokba osszák őket. ­— Az első százas csaposat — Nincs szükség ott ilyen mihaszna, lusta emberre, min t te — korholja az apja. — Maradj csak szépen itthon, mert ott úgysem kapsz ál­lást. A fiú azonban csak nem tágít, és felutazik a főváros­ba. Egy hónap múlva a követ­kező levelet küldd az ottho­niaknak : Kedves Szüleim! Mielőtt eljöttem hazulról maguk azt mondták, hogy olyan sem­mirekellő és mihaszna va­gyok, hogy Pesten nem ka­pok állást. Hát tévedtek. Még egy hónap sem telt el máris a negyedik állásban vagy olt. MEGTÖRTÉNT ESET Az egyik építőipari válla­latnál két brigád munkáját értékelik. — Nem vagyunk megelé­gedve a maguk munkájával — mondja az igazgató a bri­gádvezetőnek. — A másik brigád majdnem kétszer annyit teljesít mint maguk. — Igen, válóban így van válaszolja a brigádvezető, e) is határoztuk, hogy szó­lunk nekik, hogy ne törjék annyira magúkat. KÖZEL JÁR AZ IGAZSÁGHOZ Két kis iskolás beszélget. — Mondd Józsi! Honnan tudják a meteorológusok, hogy milyen idő várható. — Honnan? Hát a rádió­ból. meg az újságból. MAGAS SZINTŰ- LEVÉLVÁLTÁS Az egyik külföldi lapban olvastam a következő tovéi­EGY KIS FOGALOMZAVAR Egy városi író leu lazik vi­dékre író—olvasó találkozóra. Az esti találkozó előtt sétát tesz a kis falu utcáján, hogy helyi ’tapasztalatokát gyűjt­sön és így színesebbé, érde­kesebbé, élőbbé tegye elő­adását. Többek között meg­állít egy öreg, nagy bajuszú parasztbácsit és szóba ele­gyedik vele: — Mondja bátyám, van va­lami nevezetessége ennek a falunak ? — kérdi az író. — . Nincs! válaszolja az öreg kurtán. — Azért valaminek csak kell lennie — erőlteti a be­szélgetést az író. — Nem emlékszik rá, született ebben a faluban valaha nagy em­ber? — Nem! Nem született — válaszolja határozottan az öreg. — Amióta én az esze­met tudom, itt mindig gyere­kek születtek. ŐSZINTE ÖNKRITIKA Az egyik Balaton-pai-ti ét­teremben vacsorázik a kör­nyék szőlőtermelő szövetke­zetének elnöke. Evés közben bort akar rendelni, de elő­ször .odaszól a pincérnek: — Mondja, maguk honnan veszik a borokat? — Az önök palackozó üze­métől elnök elvtárs — vá­laszolja a pincér udvariasan. — Igen? Akkor hozzon in­kább egy üveg sört. SZOMORÚ DICSEKVÉS Egy vidéki legény elhatá­rozza, hogy Pestre megy munkát keresni. _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents