Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A REJTÉLYES UTAS — Annyi fajta föld van, mint ahány ember a földön — mondja Kriston Imre, a kübikoisbrigád vezetője. — Van amelyiket nem fogja az ásó, van amelyiket nem szereti a lapát, van amelyik a csákány vallatását sem állja, van amelyik úgy teleszívja magát vízzel, mint a spon- gya, van amelyik utálja a vizet, ' > amelyik sárrá válik, és van amelyik szereti és befogadja az embert. 1969-ben kezdték meg a Dél-borsodi Regionális Vízmű kiépítését az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Ennek keretében történt a kácsi és a sályi forrásfoglalás, és Kacs —Mezőkövesd között a fővezeték kiépítése. Azbeszt-ce- mentcsövekben jut el majd a víz 1972. augusztus 20-ig 9 községbe. De a csöveknek helyet kell csinálni a földön, a földben. Több kubikosbrigód és 1öbb árokásó, markológép dolgozik ezen a munkán. Kristonék kezdettől fogva. Tizennégy esztendeje alakult a brigád, valamennyien besenyőtelekiek. A gépkocsi azonban nem a családjuktól hozza el őket reggel, hanem Darócról. ahol munkásszálláson laknak. Azt mondják, most jó a szállás. Tágasan vannak, meleg is van, és ha akarnak fürödhetnek is. De nemcsak a szállás jó, nemcsak az éjszakai pihenés, hanem a munka is kedvezőbb, mivel délben autóval hozzák utánuk a meleg ételt. Egyébként a nap tűzgyújtással kezdődik. Ilyenkor, télen, a tűznek mindig égni kell. Nemcsak a hajnali melegedéskor, nemcsak a reggeli szalonnasütéshez, hanem később is, amikor a világosság elveszi a tűz fényét. Ladányi József, a munkavezető azt mondja, hogy a Kriston-féle brigád a legjobb kubikos kollektíva. Nemcsak azért, mert szeretik a munkájukat, hanem azért is, mert emberként is tisztelik egymást. Előfordul, hogy az időjárás, vagy a nagy sár miatt a gépek nem tudnak úgy dolgozni, ahogy kellene. A gép elromolhat, csődöt mondhat, Kristonék azonban sohasem. Negyven kilométer hosszúságban kell lefektetni a csöveket, több mint 20 000 köbméter földet kell összesen megmozgatni, s ki tudja, ebből mennyi jut Kriston Imre kilenc emberére? Ez a brigád nemcsak egy faluból verbuválódott, hanem szinte egy rokonság is. Hiszen Püspöki Rudolfnak itt van a Vendel nevű testvére, de unokatestvére is Püspöki Ágoston, Veres Imrének pedig Veres János a( rokona. De névrokonok is vannak, hiszen Püspöki Vendel mellett dolgozik Vasas Vendel a sorban. De Detrik Gyula és Balogh György sem mondhatná el magáról, hogy valamilyen rokonsági kapcsolatban ne lenne a brigád többi tagjaival. Amúgy nem hasonlítanak egymásra, csak az öltözékük. a ruházatuk, a gumicsizma, a munkásruha, a meleg felső, meg a kucsma és mozdulataik, de gondolkozásuk is. Mezönyárád határában találkoztunk velük. Nem mesz- sze az úttól. Kriston Imre Kriston Imre brigádvczclö dermedt ujjaival csavarta a cigarettát. Nem odafigyelt, hanem a munkára, s azért még talán meg a hideg miatt, a cigaretta sem sikerült valami jól. Brigádtársait figyelte, ahogy kínlódtak a sárban. Napfényes, havas mezők, s földek között kanyarog a gépkocsi. A távolban ködök ülik meg a tájat, itt benn, a Volgában meleg van, álmosítóan zsong az autó motorja. Nézem az előttem ülő Hegyi Imre ősz haját, s ugyanazok a kérdések kelnek bennem, mint azokban, akik egy szövetkezeti küldöttgyűlésen ‘ csodálkoztak jó .másfél hónappal ezelőtt, amikor a Hazafias Népfront megyei titkára még a gyűlés napján arra is szakított időt és energiát, hogy elmenjen Sajó- szentpéterre, mert a képviselőknek ott akadt dolguk. Hogyan bírja, honnan ez a töretlen erő, akarat, állandó cselekvőkészség? De nem kérdezem meg. Néha a kérdések többet mondanak, mint a válasz. ISépfrontos és képviselő Mellettem, az ülésen sza- tyornyi újság és folyóirat. Hegyi Imre országgyűlési képviselő Halmajba készül, a lapokat majd Encsre repíti a gépkocsi. Mert ugyanabban a percben népfrontos és képviselő is Hegyi Imre. — Vigye ezt a borítékot Ináncsra — magyarázna a gépkocsivezetőnek —, egy öreg bácsié, aki 80 éves, és nyugdíjat akar. Nehéz ügy — fordul hátra —, törvényesen — Nehéz a föld, nagyon nehéz — mondta, miközben meggyújtotta a frissen csavart cigarettát. — Nehéz; míjgj: egyedül is megvan a súlya, de most sokkal több. mert teleszívta magát vízzel. És nemcsak a föld nehéz, hanem az idő is, hiszen vagy a hideg, vagy a hó bánt minket. Szótlanul dolgoznak az emberek A lefektetett csőre lapáttal terítik a földet. Most éppen azt szidják, a havat, meg az esőt, ami miatt dolgoznak. A vizet. A vizet, amely az ő kezük munkája nyomán jut el majd Kácsra, Tibolddarócra, Mezönyárád-1 ra, Latorútra, Sályba, Mező- | keresztesre, Mezőnagymihály- ! ra és Mezőkövesdre. A vizet I szidják, mert a víz miatt nehéz a föld. Nem hangosan szidják, nem j káromkodnak. Hiszen tudják, ! bőgj- a víz, a föld édestest- j vérek. Tudják, hogy a víz és ; a föld az élet. Csak a : szemükkel szidják. És talán csak akkor, amikor a j csizmaszárból előhúzzák a kóéért, amivel a lapátról ösztökélik a sarat. Szöveg: Oravcc János Fotó: Szabados György ' j bántak az öreggel... talán a méltányosság. Fellebbezett a járásbírósághoz, most az Elnöki Tanácshoz akar. — Aztán újra a sofőrhöz: — Mondja meg neki, hogy majd levelet is írok. Egykor gyalog Már Szikszó elején járunk, a képviselő a szennyvízről beszél, valahová ide öntik ki. Aszaló végén egy künn hagyott. szántásba süllyedt erőgép bírja szóra. | — Nem zavarja a gépcsoport vezetőjét, hogy kinn áll a gép a földön? lialmajon hallottam később, hogy a felszabadulás után két nap alatt öt itteni, Hernád menti községben tartott beszédet. No persze, akkor még fiatalabb volt — hallom az ellenvetést. Igaz, csakhogy akkor még gyalog rótta az egyik településről a másikba vezető utat. Nem is ahhoz kell sok idő, hogy egyik helyről a másikba érjen az ember, hanem, x hogy egyik lélektől a másikig. Ez a fárasztó. Néha egy élet is kevés erre, pedig nem is az életkor függvénye. A csizmás és kalapos földművesek, akik állatok szagát hozzák magukkal egyformán szürke kabátjukban, bizonynyal ugyanolyan bizalommal teszik Hegyi Imre vállára gondjaikat, mint húszegyné1944 októberében ismeretlen rendeltetésű, német katonai személykocsi robogott Pestről Miskolcra. Az autó a belvárosban fékezett. Egyetlen civil utas. zömök, ősz hajú, vidéki állatorvos kinézetű férfi ugrott le a járműről. — Köszönöm uraim, a viszontlátásra! — Viszontlátásra, doktor. Az utas barátságosan intett a kocsival tovább robogó két német tisztnek., Szemében vidám, gunvoros fények villantak. — Ha tudnátok, kit s mit hoztatok ... Emberünk belemerült a város rengetegébe. Miskolc látszólag semmit, sem változott. De a civil lakosság az utcán megfogyatkozott, a szemekből áradó tétovázás, vagy néma fájdalom idegfeszültségről, kétségbeesésről tanúskodott. És a járdán sűrűn kopogtak a német katonai csizmák, zörrentek a nyilas suhancok fegyverei. Tóth Béla, 1944 nyarán Budapesten kezdte meg a Mókán Komité szervezését. Itt alkotta, sokszorosította az első direktívát. ..Megszűnt a tétlen Mes- siás-várás kora. Ütött a gyors tettek órája ... Fel a partizánharcra!'’ A direktíva szervezési sémája: vallás- és pártkülönbség nélkül egyesíteni kell a német elnyomók kiűzésére mindazokat, akik egy gondolaton vannak. A módszert és a körülményeket jól jellemzi, hogy a Mókán megalkotója és fő szervezője német katonai kocsin robogott Miskolcra. Amikor nyugtalanul szóvá tették neki. ezt mondotta: — Édes fiam, tanuld meg. ma olyan időket élünk, amikor a megszokott illegális módszerek már szűknek bizonyulnak. A helyzet olyan váratlanul alakul, az események olyan gyorsan pereghány esztendeje, amikor a Nemzeti Parasztpárt megyei szervező titkára volt. Soronként újabb probténiák Kilenc óra után néhány perccel már a Halmaji községi Tanács ülésén vagyunk. A 49 tanácstag közül 45-en megjelentek. Még 13 órakor is a gomolygó füstben ülünk. A képviselő jegyzetel, soronként újabb problémák: rossz a Hernádkércs—Szentisván- baksa közötti útszakasz, pedig az iskolás gyerekeket szállító autóbusz is arra jár. A busz nemcsak túlzsúfolt, hanem fűtetlen is ... a gyerekeknek nincs hol várniuk az autóbuszt Halmajban, mert valamennyi tanterem foglalt... annyira, hogy a gyakorlati foglalkozást egy teremben két tanár tartja egyszerre (!), egyik a fiúknak, másik a lányoknak magyaráz. Rossz a Bársonyos hídja, óriási a balesetveszély, ám a tanácsnak nincsen pénze megcsináltatni... konkrét bajok Kora délután szegődtünk a konkrét problémák nyomába. Csúszkáltunk a kocsi- úton, kísérőink magyaráznak: erre lesz a faluközpont. Az orvosi rendelő és a lakások modern épületkomplexusa egész mellbevágó, összesen 1 300 000 forintba került, és csak 200 ezer forint hozzájárulást kapott a helyű tanács. nek, hogy a legvakmerőbb, a legmeghökkentöbb megoldások a legkevésbé gyanúsak. A fővárosban valahogy nem talált jó .talajra. A szíve Miskolcra húzta. Először az illegalitásban levő párttagokhoz kopogtatott be. Provokátort gyanítottak benne, s elutasították. Keresett egy másik utal. Rokonai révén építette ki kapcsolatait. Miskolc kiváló talaj volt a partizánjellegü ellenállási mozgalom megszervezésére. 1943-ban az újgyárban robbant ki a béketüntetés. A munkások követelték, hogy Olaszország példája nyomán Magyarország is lépjen ki a háborúból. Ez olyan nagyhatású volt. hogy a moszkvai rádió is felfigyelt rá. és kommentálta az esetet. A különböző üzemekben, lakónegyedekben kis forradalmi gócok, csoportok alakultak ki. Kellett valaki, aki az egész gépezetet összekapcsolja, mozgásba hozza. Embereket kell megnyerni? A munkahelyen ezer lehetőség van rá. Az újgyárban Fekete Mihály és Barbai Ferenc jól ismeri Kovács Imiét. Soha nem politizált. Most viszont egyre jobban erősödik benne a németellenesség. A Mókán két vezetője felkeresi a diósgyőri csoport vezetőjét. Njürő Sándort. — Kapcsold be Kovács Imrét, Megbízható ember. Kovács Imre lakása így lesz illegális találkozóhely, röplapokat terjesztenek, sokszorosítanak, fegyvereket szereznek a menekülő hadseregtől, hímezik a vörös zászlókat. Rácz Zoltán református papként derekas antifasiszta és háborúellenes prédikációival hívja fel magára a figyelmet. Kapcsolatba kerül Barbai Ferenccel, alá a Rácz-családot beviszi a Mo- •kanba. Ráczék Vajda Gáborral együtt — akit viszont ők vittek be a szervezetbe — részt vesznek a direktívák Hogy mi vele a gond? Az 1969. augusztus 1-én átadott rendelőnek hiányzik az orvosi berendezése, pedig annakidején megígérték. Épülő ikerházba megyünk be aztán. Kerülgetjük a parázsló kokszkályhát, a habar- csos munkásokat. Megnyugtató itt lépkedni. Szóljon a Parlamentben Sokan szorongunk a községi tanács egyik szobájában. Egy parasztember arról beszél, hogy7 tudják ők a közösben, nincs pénz még ' a tsz-nyugdíjak felemelésére, belátják: az állam bukszájában kevés van ahhoz, hogy már most egyszintre hozzák az ipari nyugdíjakkal, de azért mégis ... Képviselőjük szóljon értük a Parlamentben. Az a kulák, aki elment a gyárba, s betöltötte a 60. életévét, szép nyugdíjat kap. A paraszt, a szegény, aki itt maradt, szánt és vet, végig- verekedte az elmúlt évtizedeket, koplalt is néha, sokkal kevesebbet kap ... És így múlik, a nap. panaszokkal és örömökkel. Hamar leszáll a sötétség, csak a hó világok Miskolc felé suhanunk, a képviselőből ismét népfrontos lesz, valami megbeszélés várja még a hivatalban. Nézem az előttem ülő Hegyi Imrét. Megszólal, az ináncsi öregemberről kérdezi | a gépkocsivezetőt, és hátra j nyújt egy almát. Azért, mint- | ha görnyedte’' - >n a| háta... Njilray Péter Egy nap a képviselővel kidolgozásában, a röplapok készítésében, terjesztésében, majd később a lap szerkesztésében. © A harchoz fegyverek kellenek. Urbancsok Mihály, a Mókán egyik vezetője, sejtje sét tagjának közremü Ködösével kapcsolatba kerül Szabó Lajos nemzetőr parancsnokkal. Nehány próba után megegyeznek a találkozóban. Ez Urbancsok lakásán zajlik le. A találkozóra eljön Tóth Béla es Fekete Mihály is. A várakozás pillanataiban meg- hökkenek, amikor az utcán katonás léptek dübörögnek fel. De nincs semmi baj. Szabó Lajos érkezik, egyben biztosit is. — Eddig egyedül voltam — mutatkozik be Szabó —, megpróbáltam úgy cselekedni, ahogy a szivem diktálta. Nem jöttem üres kézzel. — Hány emberre lehet számítani? — Háromszázra. háromszázötvenre ... Rendben van, szerzek fegyvert is. Talán lesz egy Tigris... Szabó ekkor» már régen benne van a mozgalomban. Prágában megismerkeder egy Rupwecht nevű emberrel, ő hordta motorral Szabót agitálni a szudétanéme: területre. Most, az utcán ösz- szefutottak. Rupwecht most páncélos őrmester, és változatlanul gyűlöli a nácikat. Felajánlotta, hogy egy-két Tigrist megbénít, elrejti a szükséges alkatrészeket, és ha kell, az égjük Tigris az ellenállók rendelkezésére áll. A gumi betűkkel való nyomtatás már nem fele! meg a célnak. A Mokán-ta- gok összehozták Tóth Bélát Fekete Pállal, a nyomda vezetőjével. Komikus helj’zet alakult ki. A német katonai parancsnok írógépen készítteti felhívásait. Mellette ott van a Mokan-röplap — nyomdai termékként... . A Gestapo vezeto.ienek szomszédságában. Pödör László tanár lakásán különös vendéglátás zajlik le. Itt vannak a már beszervezett tisztek. Szalay Tibor tüzér alezredes, dr. Petrási Miklós orvos alezredes, Ginzeri Sándor ezredes, a gyár katonai parancsnoka. (Az utóbbit robbantás akadályozásáért elhurcolták.) A fogadás Szálas: Miskolcra érkezett vezérkar: tisztjének szól. A tisztnél ott a parancs a gyár felrobbantására. Az érkezőt a Mókán főszervezője fogadja az előszobában, a tisztben felébreszti a hazafias érzést, s benn, a szobában megállapodnak a részletekben. Mintegy végszóra tévedésből ide csenget be három Gestapós Mit tehetnek? Koccintanak velük a gj'őzelemre. © Csak mozzanatok ezek a miskolci ellenállás történetéből. Sok. különféle foglalkozású, világnézetű ember célja és tette találkozott egy ponton; a függetlenségért, a felszabadításért vívott harc szükségességének megítélésében. Akadnak, akik ezt kevésbé értékelik. Hans Friess- ner vezérezredes viszont eltúlozza. Azt írja. „Aj iparvárosban húszezer munkás kelt fel... A miskolci munkások fenyegető magatartás* tanúsítottak a katonasággal szemben, fii jel német katonákra lövöldöztek... A civil lakosság felfegyverzett hordái az ellenséget, támogatták. Ezrével osztogatták a kommunista röplapokat." Talán hősöknek is nevezhetnénk az ellenállókat. De x ők maguk mondják: nem voltak hősök, csak hazafiak, akik azt tették, vagy tenni akarták, amit a szívük diktált. Csorba Barna \
