Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. dec. 23., csütörtök I Film jegyzet j ÖTVENÖT ESZTENDEJE siker a világ színpadain Kaimén Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő. Most nyugatnémet és magyar közös vállalkozásban, Szinetár Miklós rendezésében film készült belőle, s mától már pereg is a premier-mozik vásznán. A Csárdáskirálynőt igen sokan szeretik, még a?; operett világához különösebben nem vonzódok közül is sokan elismeréssel emlegetik, mint a műfaj kiemelkedően legjobbjai közé tartozó darabot. Kálmán Imre szélesen áradó, fülbemászó dallamai, Gábor Andor versszövegei, Kellér Dezső és Békeffi István jól átdolgozott szövegkönyve, amely mindig eszünkbe juttatta, hogy nem kell ezt a szirupos játékot, ezt az édeskés, csupa szecesszió, echt békebeli kaiserliche und königliche világot komolyan venni, derüljünk rajta, sőt nevessük ki — együttesen képezték a siker alapját. A filmre plántált Csárdáskirálynő is sikerre számíthat. Az. operettek rajongóinak nem lebecsülendő számú tábora bizonyára kíváncsi lesz rá az új változatban is: milyen ez a játék az élő előadás, a közvetlen élmény varázsa nélkül? És talán a fiatalok közül is többen megtudakolják, min is szórakoztak őseik, mi ebben a darabban az a sokat emlegetett nagy vonzerő. ,A filmbeli Csárdáskirály- pő persze nem azonos a színpadival. A nyugatnémetekkel való koprodukció bizonyára sok módosítás forrása, s az eredmény: egy operettfilm, amely a hajdani Csárdáskirálynő nyomán született, de tagadhatatlanul látványos, pazar kiállítású, nemes énekhangokkal gazdag, szórakoztató — legalábbis a műfaj kedvelőinek. Miben tér el a darabtól? Először talán néhány motívumot említünk, ami hiányzik belőle. Hiányzik a hajdani első felvonás második fele, Cecília orfeum! nagyjelenete és annak járulékai (Miska felismerése stb.). Hiányoznak a nagy finálék, holott a felvonásvégek így is Edwin herceg és Sylvia (René Kellő és Anna Moffo) érezhetők, csak a film végén kapunk valami hasonlót. Teljes egészében hiányzik a harmadik felvonás, a karlsbadi jelenet, Edwin nem hagyja el a hercegi szülői házat a szerelméért, nem lesz belőle „dolgozó ember”. És nagyon hiányzik a filmből a már említett Kellér- féle átdolgozás humora, pesti íze, a főhercegí világot mint valami avatag, pa- noptikumi dolgot kezelő és lenéző derűje. A hiánylista persze korántsem teljes. De ez nem a darab, ez film, nem kérhetők számon a darab emlékezetes mozzanatai. Mi van ezzel szemben pluszként benne? Először is két olyan énekes világhiresség, mint Anna Moffo (Vereczky Sylvia) és René Kolló (Edwin), akiknek énekszámai külön értékek. Ilyen szinten Csárdáskirálynőt még nem hallhattunk. (Igaz, mindketten angolul éneklik számaikat, csak Moffónak van egy magyarul betanult dala, ami viszont valami más Kálmán- myböl költözött ebbe a filmbe.) Van sok külföldi és magyar színész, van sok-sok csillogás, külső felvétel, nádfedél, lovaglás, kartánc, pusztai táncos, mézeskalá- csos díszlet, főúri kastély, csónakázótó, kocsma, ami csak az osztrák filmoperettek világának leltárában szerepelni szokott, ' de most színesben és túlontúl csillogón. És van a legvégén egy fricska az egésznek, ami meg A hét további filmjei Két további film is szerepel e héten a premier-mozikban. A legfiatalabbaknak szól a CSIPKERÓZSIKA című NDK mesefilm, amely az ismert Grimm-mese új filmfeldolgozása, sok kellemes fordulattal, kedvességgel. A másik, A BAEKEZES Ü.IONC a tizenöt évvel ezelőtt bemutatott és nagy sikerrel játszott szovjet filmvígjáték felújítása. A vidám, nótás- kedvű fiú kalandjait az újabb generáció is bizonyára szívesen fogadja. És most ■agy különleges meglepetés: MINDENKINEK arany MOKKA kávékeverék A Magyar Édesipar Kcksz- és Ost vagy ára már messze eltér a film egészének hangvételétől, alapállásától. A már említett két . énekes főszereplőn kívül kitűnő Németh Sándor Bóni grófja, kevésbé tetszett Dagmar Koller Stázi grófnője. Lati- novits Zoltán Miska főpincére elegáns rezonőr és nem a minden hájjal megkent orfeumi pincér, Mensáros László meg sehogy,sem fért bele Kerekes Ferkó alig- szerepébe. Cecíliát Psota Irén játssza. A KÖZÖNSÉGSIKERBEN nem kételkedünk, de a produkciós partner és az export- lehetőség kedvéért tett olyan engedményt, amely ezt a „boldog békebeli világot” nem gúnnyal láttatja, a film nagy negatívumaként kell felfognunk. (benedek) Megkezdődött a teli szünidő Az ország 5892 általános és középiskolájában tanuló csaknem 1 300 000 diák szerdától „ideiglenes” szabadságra ment: megkezdődött a téli vakáció, amely 1972. január 10-ig tart. A szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten — a december 21-i . helyzetnek megfelelően — zárják le a félévi jegyeket és a szünet utáni első tanítási napon — január 10- én hozzák majd az ellenőr- zőkönyv útján a szülők tudomására. Az általános iskolai napközi otthonok, mint a korábbi években, a téli szünidő alatt is működnek. A napközisek az iskolában kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézményekben gazdag, változatos programot állítottak össze a szünidőre azzal a céllal, hogy a diákok minél hasznosabban tölthessék a csaknem háromhetes szabadságot. Ugyancsak változatos időtöltési lehetőséget biztosítanak a szünidőben a tanulóifjúságnak az úttörő- és a művelődési házakban, a KISZ-klu bókban. VersHiondók könyve 71 M ásodszor jelentette meg a Versmondok könyvét a G.vőr- Sopron megyei Népművelési Tanácsadó, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és az ottani KISZÖV. Az 1971-es kötet bevezetőjében a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője visszatekint az első kötet fogadtatásának tapasztalataira, amelyek indokolttá teszik, hogy 4000 példányban ismét megjelentessék ezt az érdekes, jó segítő célzatú és a műkedvelő, műsorokhoz hasznos támogatást nyújtó kiadványt. A Gárdonyi Béla és Kárpáti Kamii szerkesztette kötetben 207 költő 207 verse található. Valamennyien napjainkban élő költők, a legrangosabbaktól a pályakezdőkig, mintegy átfogó keresztmetszetét adva a mai magyar költészetnek. Egy-egy versüket kínálják a kötet összeállítói a versmondóknak. Természetesen ez a válogatás nem teljes. A 207-es szám meg is hökkentheti esetleg az olvasót, mert túl nagynak tűnik. Ugyanakkor nem sok, ha figyelembe vesszük a tanácsadó könyv, illetve a szerkesztők célját, nevezetesen, hogy a versmondókat megóvják a közismertség sematizmusától, felhívják a figyelmet az ismert nagyok, jólismert és sokat mondott versein kívül kevéssé ismert, költők — vagy éppen még csak ígéretek — előadásra alkalmas munkáira, s ezen keresztül az adott költő munkásságára is. Hogy a válogatás, illetve az „egy költő — egy vers” szerkesztésmód helyes-e, esetleg vitatható. Hiszen Ugyanúgy szerepeltetni Illyés Gyulát, vagy Csoóri Sándort, Baranyi Ferencet és másokat, mint fiatal, még csak napilapi próbálkozásig eljutott költőígéreteket, talán nehezen elfogadható metódus. De az a cél. hogy mind több költőre hívja fel a kö-. tét a versTnondók figyelmét, nagy mértékben menti az eszközt, a szerkesztési módszert. A kötetben A műhelyből címmel több tanácsadó írás, kisebb tanulmány is található, amelyek ugyancsak a versroon- dókat igyekeznek segíteni, biztatni, támogatni. Egészében a Versmondók könyve hasznos kézikönyv, segédeszköz. S ha így fogjuk fel, nem pedig antológiának, vagy a magyar költészet éves tükrének, úgy elismerést érdemel, és nemcsak Györ-Sopron megyében ajánlható. (I>m) Móricz Zsigmond karácsonyi levele 1939. karácsonyának estéjén Móricz Zsigmond kettős jubileumát ünnepelt. Hatvan éves volt és harminc é<ve jelent meg első könyve, á Hét ki aj cár. A kettős jubileum alkalmából könyveinek kiadója megjelentette válogatott műveit, valamint az „Egy akol, egy pásztor” című könyvét. Műveinek megjelenésekor — leányfalui otthonából meleg hangú levelet írt olvasóinak, s a nagyobb közművelődési és egyleti könyviáraknak. Levelében elmondja a Hét krajcár megírásának történetét, s azt, hogy a novella megjelenésekor egyszerre milyen nagy esemény lett. Azóta is ebből a hét krajcárból él, és ennek kamatoztatására szánja életét. Ezek a levelek eljutottak Diósgyőrbe is. a vasgyárhoz tartozó egyletek, olvasókörök könyvtáraiba. Az író leveleihez több példányban saját lakására címzett levelezőlapokat is mellékelt. „Kérek mindenkit, aki szeret, írja rá nevét, foglalkozását és lakcímét, s emlékül elküldöm neki díjtalanul az Egy akol. egy pásztor című könyvemet. Ezzel is szeretném olvasóimnak egy szimbolikus kézszorításra kezemet oda nyújtani ” Nincs pontos adatunk a levelezőlaDok sorsáról, hogy azokat hányán küldték visz- sza az írónak Diósgyőrből. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy a Jószerencse Dalkör 1939. évi közgyűlésén Oberländer József könyvtáros könyvtári beszámolójában az ajándékozók között említi Móricz Zsigmondot is. Mint ahogyan a Perecest Bányamécs és a Vas- és Fémmunkások könyvtárainak régi iratai között is találtunk anyagokat, amelyekben utalások vannak az író ajándékozásaira. Ma bizonyára hasonló felhívásoknak nem tulajdonítanánk olyan jelentőséget, mint 1939-ben. amikor annak a néhány Móricz-köiet- nek is örülni kellett. Egyrészt mert a legnagyobb állományú könyvtár, a Jószerencse könyvtára is egész évben csak 42 kötet könyvet tudott vásárolni. (A közgyűlési jegyzőkönyv szerint azért csak ennyit, mert a székesfehérvári dalosversenv költségei a könyvbeszerzési keretet is felemésztették.) Másrészt pedig — és ez a je- lentősebbik ok — a Jószerencse könyvtárnak 7800 kötetes állományában a katalógusok szerint csupán 2 darab Móricz kötet volt, Courths— Mahler 52 művével szemben. Magyar András A öálvaválasztás hete Lenkey Zoltán rézkarca Ifjúság a haladásért I A mezőkövesdi Földes Ferenc Kollégium kezdeménye- j zésére a megyei és járási KISZ-bizottság, valamint a j megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a mezőkö- 1 vesdi művelődési központban i immár harmadik alkalom - í mai rendezte meg a megyei I középfokú intézetek kollégiumainak szellemi vetélkedőjét, ezúttal Ifjúság a haladásért címmel. A zsűri elnökié Czank János, a KISZ KB osztályvezető helyettese volt: Eperjesi József, a mezőkövesdi járási KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a versenyt, s üdvözölte a vendégek között Molnár Andrást, a járási pártbizottság első titkárát, Az ötórás izgalmas, szellemi vetélkedőből csapatban a sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikum Kollégiuma került ki győztesen, 2. lett a mezőkövesdi Földes Ferenc Kollégium, 3. pedig a sáros- I pataki Erdélyi János Kollé- 1 gium. Az egyéni versenyt | Szabó Ferenc sátoraljaújhe- j lyi tanuló nyerte Mucsonyi 1 Szidónia mezőkövesdi, illetve Homyák Irén sátoraljaújhelyi tanulók előtt. í A Hazafias Népfront pedagógiai bizottsága, az Ady Endre Művelődési Ház és a pályaválasztási tanácsadó intézet rendezésében pálya- választási hét lesz Miskol- ■ con, a jövő év februárjában. Hasonló rendezvénysorozatra még nem került sor sem a megyében, sem Miskolcon. A pályaválasztási hét előkészítése tulajdonképpen már meg is kezdődött, hiszen a program egyik fő eseményéhez, a pályaválasztási vetélkedőhöz már megkezdődtek az előkészületek. A vetélkedőn 28 Miskolcra jellemző szakmából kell „vizsgázniuk” a versenyzőknek, s ehhez a könyvanyagot már kiküldték az iskolákba. Az iskolákban megrendezett helyi selejtezőkből kerül ki ugyanis a döntő mezőnye. A pályaválasztási héten Miskolc valamennyi általános iskolájában filmvetítésekre kerül sor. A bemutatásra kerülő filmek különböző szakmákkal ismertetik majd meg a diákokat. A filmek összeállításánál és kiválogatásánál külön figyelmet fordítottak arra, hogy hathatós segítséget tudjanak adni ezzel is a lányok pályaválasztásához. A hét programjában szerepel még egv bemutató jellegű kiállítás az Ady Endre Művelődési Ház. ban, melyen a miskolci szakmunkásképző intézetek mutatkoznak majd be. Sor kerül beszélgetésekre is a hét során: az osztályfőnöki órákra eev-egy ipari tanuló fia+al látogat majd el, hogy elmondja a diákoknak választott szakmája szépségét, érdekességeit, Csárdáskirálynő
