Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
1971. dec. 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szocialista jogalkotó politikánknak megfelelően, .széles körű társadalmi előkészület hatására .született meg az 1971. évi IV. törvény az ifjúságról. A törvény tükrözi társadalmunk gondoskodását a jövő építőiről, meghatározza ifjúságunk jogait és kötelességei t. Ifjúságunk különböző rétegekből tevődik össze. A törvény általában az ifjúság fogalmat használja. E fogalmon belül az ifjúságnak csak töredékét jelentik az állami gondozott, és veszélyeztetett körülmények között élő fiatalok. De a törvény szocialista voltát tükrözi, hogy ifjúságunk e rétegéről is rendelkezik. A szülők köíclcssc«c o Ifjúságunk nevelése elsősorban a szül ' kötelessége, az állam megie.elő intézmények felállításával — óvodák, iskolák — segíti nevelési munkájukat. A szülők döntő többsége él ezzel a jogával, illetve kötelességével, s megfelelő nevelésben részest li gyermekeit. Sajnos, a szülők egy kis százaléka, megfeledkezik erről az alapvető kötelességéről. Ilyenkor szükséges, hogy a társadalom, az állam megfelelő intézkedésekkel beavatkozzon. A korszerű ifjúságvédelemnek' elsődleges feladata a megelőzés, a prevenció. A megelőzéssel kell biztosítani, hogy helyreálljon a megbomlott családi légkör, és továbbra is a családi környezetben nevelődjön a gyermek. A megelőző intézkedés gyakran elkésik, a megfelelő jelzés nem idejében érkezik az ifjúságvédelmi szervekhez. A krónikussá vált esetekben az állam gondoskodik a fiatalkorú további neveléséről. Az állami gondozottak számának növekedését pedig csak társadalmi összefogással lehet megállítani, illetve csökkenteni. Számuk sajnos, elég magas; Miskolcon 1970-ben 1400 veszélyeztetett és 390 állami gondozott gyermek volt. Társadul üti összefogással Az ifjúságvédelmet irányító Miskolc megyei város TaTájékoztató a kiteliolitikai irányelvekről A Pénzügyi Közlöny 25. száma közli a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatóját a hitel poli tikai i rányel vekről. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelpolitika következetes érvényesítésével biztosítania kell. hogy 1972-ben a hitelkibocsátás útján sem a felhalmozásban, sem a fogyasztásban ne keletkezzék nagyobb vásárlóerő a tervezettnél. Törekedni kell a többi között arra, hogy a vállalatok saját alapjaikat a tervben kiemelt, illetve kormányszintű programok megvalósítására összpontosítsák. Beruházási hitel hatékony, jövedelmező beruházásokra, a saját források kiegészítésére, a vállalat reálisan várható fejlesztési alapjának megelőlegezésére nyújtható. A hitelpolitikai irányelvek kimondják, hogy irodaházak, illetve székházak, továbbá építési tilalom alá eső más létesítmények építésére nem nyújtható beruházási hiteL nácsa munkaértekezlete az SZMT segítségével a város nagyüzemeiben ez évben létrehozta az ifjúságvédelmi bizottságokat. A bizottságok feladata, hogy a vállalatoknál. üzemeknél dolgozó — elsősorban a veszélyeztetett körülmények között élő — fiatalkorúakat segítse, foglalkozzon azokkal a felnőtt dolgozókkal — szülőkkel •— akik megfeledkeztek gyermekeikkel szembeni kötelességeikről. A bizottságok — a törvény szellemében — nagy mértékben támaszkodnak a KISZ-re. a Vöröskeresztre, és a nöbizottságokra. A törvény ezt igy fogalmazza meg: „A gyermek- es ifjúságvédelemért felelős szervek a társadalmi és tomegszervezetek segítségére támaszkodnak, velük együttműködve látják el feladatukat.” Az SZMT gondozásában megjelenő „Útmutató az üzemi, csalódás ifjúságvédelmi munkához”, ezzel mintegy törvényi megerősítést kapott. Jó lenne. ha az útmutatót már.a törvény szellemében hasznoTéli utazás az NDK-ban Cu k ro s tn n u! 'sá»o k sítanák vállalataink ifjúságunk érdekében. Bei EScszked ni a társadalomiul i A törvény humanizmusát és ifjúságvédelmét tükrözi, hogy külön foglalkozik a lesti és értelmi fogyatékos fiatalokkal. Társadalmunk számára nem lehet közömbös sorsuk. Országosan és Miskolcon is történtek kezdeményezések munkába állításuk érdekében. De ezek a kezdeményezések még nem tudták megoldani e réteg valamennyi problémáját. A törvény egyértelműen fogalmaz, e területre is: „A társadalomba való beilleszkedés érdekében — munkára vaio alkalmasságukkal összhangban — biztosítani kell részükre a megfelelő munkalehetőséget.” A fiatalokról szóló törvény maga is fiatal. Csak akkor éri el célját, ha a. mindennapi életben realizálódik, a gyakorlatban megvalósul. Dobos László ifjúságvédelmi felügyelő j Idehaza közismert gondja a mezőgazdaságnak, hogy az utóbbi években egyre csappan a cukorrépa vetésterülete. Az idén őszön különösen sok szó esett erről a problémáról a mi megyénk érdekelt termelőszövetkezeteiben is. Szakembereink gondterhelten emlegették: ha továbbra is a hagyományos módon, nagyobbrészt kézi erővel kell a cukorrépát megtermelni, akkor jövőre még kevesebben vállalkoznak a szövetkezeti tagok közül a derékfájditó egvelés- re. kapálásra. Ezek az itthoni panaszok jutottak eszembe, amikor az NDK-ban eljutottam a tü- ringiai Dobitschenbe, ahol négy termelőszövetkezet és egy állami gazdaság társult 44Ö0 hektáron növénytermesztésre, s ahol a társulás létrejötte. 1969 óta évről évre nagyobb területen térnek rá a cukorrépa-termesztésre. Három éve 460 hektárról, az idén pedig már 560 hektárról szállították innét a 30 kilométerre levő zeitzi cukorgyárba a répát. Miért lehet Dobitschenben szembetűnően fejlődő az az üzemág. amelyik a mi szövetkezeteinkben a jelenlegi körülmények között aggaszA ver pótolhatatlan gyógyszer A vérellátó tízéves fejlesztési terve A vér gyógyszer is. Laboratóriumban, .„szintetikusan’’ előállítani egyelőre nem lehet. tehát csak az a meny- nyiség használható gyógyításra, melyet más ember — akár önkéntesen, akár térítéssel — ad. A véradómoz- galomról és a vérellátó munkájáról azonban igen kevés szó esik, csak akkor hallunk róla, mikor egy-egy üzemben, vagy községben véradónapot tartanak. Pedig nagy figyelmet érdemel a mozgalom is, a munka is, hiszen ma már pótolhatatlan gyógyszer a vér. Bizonyára kevesen tudják, hogy nemcsak transzfúziós vért használnak — tehát amikor a balesetet szenvedett ember vérveszteségét pótolják ■—, hanem a vér alkotóelemeiből gyógyszerkészítményeket állítanak elő, s azokkal különböző betegségeket gyógyítanak. A szervezett vérellátás 20 éves múltra tekint vissza. A két évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy e nagyon fontos gyógyítási szakág továbbfejlesztését szervezetten, a gyógyítás igényeinek teljes kielégítésével lehet csak végezni. Ezért a vérellátó — húsz év óla először — a következő tíz évre szóló, középtávú fejlesztési tervet dolgozott ki, mely az egész megyei hálózatra kiterjed. Az elkészült terv legfontosabb célkitűzése a véradómozgalom továbbfejlesztése. A következő években is „lét- fontosságú” lesz, hogy a vérmennyiség — akár transzfúziós, akár készítmények alapanyagául szolgál — elegendő legyen. Ezért — az eddigi kampányokkal ellentétben — az egyenletességre törekednek. Nagy feladat hárul a vöröskeresztes mozgalom tagjaira, hogy az agitá- ciós és felvilágosító munkát elvégezhessék. Szükség van az intézmények, vállalatok vezetőinek megértésére, támogatására is. A vérellátó munkatársai pedig egyre inkább törekszenek arra, hogy az emberségből, önkéntesen jelentkező véradóivá t ünnepélyesen fogadják, kifejezve ezzel a társadalmi megbecsülést. Apró községekből, távoleső helyekről ezentúl a vérellátó állomásra szállítják be a véradókat. Így mindenkitől megfelelő, steril körülmények között vehetik le a vért, és a műszereket sem kell községiül községre hurcolni. A következő tíz évben sem lehet még a térítés ellenében adott vérről lemondani. Az egész mennyiség 10—15 százalékához ezután is anyagi juttatás ellenében jutnak. A fejlesztési tervben azonban szó esik az úgynevezett készenléti véradókról. Ha sürgősen kell a vér, legyen hétköznap, vagy vasárnap, éjjel, vagy nappal, ezekre a j szervezett készenléti vér- ! adókra mindig lehet számi- I tani. Most még ugyanis — j sürgős esetekben — azokat j mozgósítják, akik térítésért adnak vért. A vérrel való gyógyítás „művészete” tudományos kutatómunkát is igényel a speciális és egyedi vérkészítmények előállításához. A gyógyításnak ez a szakága ma már nem működhet a néhány évvel ezelőtti feltételek között Ezért van szükség a fejlesztési tervre, s a megvalósításért — a vérellátó munkatársain kívül — maguk a véradók tehetnek legtöbbet. (Orosz) Ellenőrzés naponta 'M rfmjgsjfc tóan sorvad? Erre a kérdésre próbáltam magyarázatot találni. Ulrich Müller, a társulás agrármérnöke készséggel tájékoztatott mindenről, ami a cukorrépa-termesztéssel összefügg. honi 1)1 ex gépesítés Ott sem volt ismeretlen az a probléma, amellyel ma a magyar termelőszövetkezetek viaskodnak. Csakhogy Do- bitschenben a probléma felismerését hamarosan nyomon követte a gyakorlati jvvono1 ^ p»’’ p '”oo. szerzése. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos technológiájú termesztéshez nincs elegendő munkáskéz — alapos gazdaságos- sági számításokat végeztek a legcélszerűbb komplex gépesítés bevezetésére. A cukorrépa hagyományos művelésénél a legtöbb problémát a vetési technika okozza. A répa terméstokjában csoportosan helyezkednek el a magvak. Ha így kerülnek földbe, csokorban kelnek ki, ezért kell aztán egyelni a répát. Ez bizony fárasztó, hosszadalmas, bab- ramunka. A kikelés utáni néhány hét más vonatkozásban is kritikus szakasz: a gyenge répán ö v én y k ék e t könnyen elnyomják az edzettebb, gyorsabban növő gyomok. A régi művelésű módszernél ezért kell gyakran kapálni is a répaföldet tavasszal, hogy a feltörő gyomokat kiirtsák. Az új gépi technológia ebben a legkritikusabb szakaszban hozott alapvető változásokat. Olyan speciális gépet — pontosabban gépsort — alkalmaznak a ve lésnél, ameiy szemenként wtí az új módszerhez nemesített, igen jó: csirázóké- pességű répamagot, A számológéppel kombinált vetőszerkezetet a kívánt mélységre lehet beállítani, s ebben a mélységben, 10—12 centiméter tótávolságra és 42 centiméter sortávolságra veti a magvakat. A magvakkal együtt nyomban olyan gyomirtó vegyszert is a talajba juttat, amely 4—6 hétig megakadályozza a gyomok kikelését. Á fiatal cukorrépától tehát nem szívja el a táplálékot a legfontosabb fejlődési szakaszban a gaz. A későbbi időszakban is vegyszeres permetezéssel lehel a sorokat gyomtalaníta- ni. Az elmés szerkezetű permetezőgép közvetlenül a sorokra juttatja csak a vegyszert. A sorközöket pedig gépi kapálással tarthatják tisztán. Ezt a munkát a leggyakorlottabb gépkezelőkkel végeztetik, akik körültekintően ügyelnek még arra is, hogy a répalevelek be ne sárosodjanak. mert a leveleket is mind hasznosítja a társulás: ősszel besilózza a jószágállomóny számára. I cukorgyár segítsége A kezdeti növényápolási munkák után ugyanis már csak ősszel, a betakarításkor kell újra rámenni a répa- földre. A betakarítást is gépsor végzi. A társulás nagyüzem i tábláiról 5 kombájn szedte a répát, napi két műszakban. Így naponta 20 hektárral végzett. A levágott leveleket járva silózó berendezés juttatta a kísérő teherkocsikba, a felszedett, megtisztított répafejeket pedig nyolctonnás vontatókba ömlesztetté a kombájn. Mindenképpen megérte a gyökeres technológiai korszerűsítés azt az öasaeget, amelyet ráfordítottak. A munkaszervezési tökéletesítésekkel az 1969. ért 6.6 márkáról egy év alatt 5.9 márkára sikerült leszorítani egy mázsa cukorrépa termelési költségét, az átadási ár viszont 8.5 márka maradt. Minden mázsa cukorrépából 2,6 márka tiszta bevétel jut a társulásnak. Az idén több mint 20 ezer tonna cukorrépát adott el ez a kitűnően gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem. így érdemes, kifizetődő a cukorrépával foglalkozni. Szakembereik szerint két év alatt megtérül a gépi felszerelés értéke a termésből. Szívesen látnak bennünket Dobitschen nincs a világ végén. A társulás vezetői szívesen látják a testvér magyar szövetkezetek szakembereit tapasztalatcserére. Uerecz József Fontos vizsgálatokat végeznek naponta a miskolci távbeszélő főközpontban. Képünkön: Gaál luiréne munka közben. Koto: ifj. Hollósy Endre Reagálás pikkünkre Megbiintstlék a Euícsivezetönöt r »púnk november 16-i számában Mire való a villamos? címmel tettük szóvá, hogy a Diósgyőr felöl jövő villamos vezetőnője * Miklós úti megállóban nem tartotta be az alapvető követelményeket, s egy gyerekes kismama csak nagyon nehezen tudott lesztülni. Ugyancsak e cikkben mondtuk el azt is, hogy az utasok méltányos reagálására milyen modortalanul válaszoltak a villamoson szolgálatban levő és — mint később megtudtuk —, nem szolgálatban levő, de egyenruhás MKV-alkalmazottak. A cikkre reagált a Megyei Főügyészség, s megindult a vizsgálat is. A Miskolci Közlekedési Vállalat a cikk és a tanúk vallomása alapján, valamint az érintett alkalmazottak meghallgatása után a következő intézkedéseket hozta. A villamos ko esi vezetőnő j ét szigorú főosztályvezetői megrovásban részesítették, ami prémiumának “5 százalékos megvonását is jelentette. Szigorú dorgálásban részesült a jármükiserőnő. Ugyancsak figyelmeztették a vita harmadik részvevőjét, a szolgálaton kívül, a villamoson tartózkodó, egyenruhában levő férfit. A« eset leírása ugyanis több közlekedésrendészeti szabálytalanságra is felhívta a figyelmet. Ezért — és a hasonló esetek megakadályozása miatt — a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója minden gépkocsivezető és villamosvezető címere szolgálati utasítást küldött ki. Ebben a szolgálati utasításban ismételten és nyomatékosan elrendelték, hogy indulási jelzést csak a le- és felszállás teljes befejezése után adhatnak, s a jármüveket csak az ajtó bezárása után indíthatják el. Szigorúan tilos a járművezetőknek az utasokkal, vagy kollégáikkal beszélgetni cs vitatkozni. A járművezetők kötelesek a KRESZ előírásainak szem előtt tartásával vezetni. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra is, hogy a megállókba időben áldanak be, a csatlakozásoknál pedig kötelesek a járművezetők beválni az átszálló utasokat. Reméljük, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat mindenkor érvényt tud majd szerezni e szolgálati utasításnak. Ezt litvánja valamennyiünk érdeke: utasoké és járművezetőké, ezt kívánja a baleset- mentes közlekedés. ifjúsági törvény, ifjúságvédelem
