Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

1971. okt. 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Len ha Kohászat i Műveli Hetvenkilenc alapszervezet és tizenhárom csúcsvezetőség — mintegy négy és félezer KISZ-tag — képviseletében tanácskozott tegnap, október 19-én, kedden Miskolcon a Lenin Kohászati Művek KISZ-küldöttértekezlete. Délelőtt ti órakor a válla­lati munkásőrség székhazá­ban Rábai István, a nagy­üzemi KISZ-bizottság titká­ra nyitotta meg a tanácsko­zást. Köszöntötte a küldötte­lvet és a meghívott vendége­ket, majd átadta a szót Szé­kely Lászlónak, a nagyüzemi A könnyűszerkezetes építésről A múlt év végén hagyta jóvá a kormány a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programját. Eszerint 1975-ig legalább évi kétmillió négy­zetméter alapterületű köny- nyűszerkezetes épület kivi­telezésének feltételeit kell megteremteni. Az új építési mód megvalósítását tárcaközi bizottság irányítja, amely pályázatot hirdetett a hazai könnyűszerkezetes ipari bázi­sok megteremtésére. A pá­lyázat befejeződött, s a tár­caközi bizottság meghozta első döntéseit. — Az összes körülmények gosdos mérlegelése alapján úgy döntött a tárcaközi bi­zottság, hogy elsősorban a mezőgazdasági és ipari épü­leteket létesítő könnyűszer­kezetes kapacitásokat kell .létrehozni, amelyekkel a ter- /fheiési célt szolgáló beruhá­zások meggyorsítását segít­hetjük, tehát közvetlenül hozzájárulhatunk a népgaz­daság fejlesztéséhez. Lehető­séget nyújtottunk egy mező- gazdasági és egy ipari társu­lásnak arra, hogy a számba- jöhető külföldi építési rend­szerek közül egyet-egyet ki­választva átvehessék a meg­felelő műszaki tapasztalato­kat. Húsz vattaiul a kivitelezésben Hat hónappal eitó Termet az öntőmű és a rúd-drótheugennű Az Ózdi Kohászata Üzemek új nagyberuházására: az évi 325 ezer tonna kapacitású, folyamatos acélöntőmű és a 300 ezer tonna teljesítményű rúd-drófchengermü építésére, gépi berendezéseinek beszer­zésére és szerelésére a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban 1 milliárd 700 millió fo­rintot költenek. A két mű előirányzott teljesítményének elérése után a gyár nyeresége évente 300—320 millió forint­tal növekszik majd. Ezért célul tűzték ki, hogy a két fontos létesítmény építési munkáit meggyorsítják és azokban a tervezettnél hat hó­nappal előbb kezdik meg a termelési próbákat. Ennek biztosítására a szükséges in­tézkedéseket már megtették. Eddig 1 milliárd 200 millió torint értékű munka elvégzé­sére húsz hazai és külföldi vállalattal kötöttek kivitele­zési szerződést, növelték a beruházási apparátusuk lét­számát, és az új üzemek le­endő vezetőit bevonták a ter­vező és építő munkákba. A folyamatos öntőművet az idén lebontott lemezsor helyén építik fel. Az üzem érdekessége lesz,, hogy a 150 tonna folyékony 'acéilal telt üstöt elektromos vezérlésű, önjáró vasúti kocsi szállítja majd a kemencéktől az ön­tőműig. Az új üzem alapozá­sát novemberben fejezik be és azonnal hozzáfognak a csarnoképület acélszerkezeté­nek kialakításához. Erre a célra* csaknem ezer tonna acélszerkezetet használnak fel. amelyet a kohászati gyár­építő vállalat/, tápiószelei' üzemében készítenek. A fo­lyamatos öntőműben a ter­vek szerint 1972 decemberé­ben kezdik meg a próbákat. Az itt előállított acélbugák­ból a Center község határá­ban létesülő rúd-drótsori hengerműben; ló minőségű betonacélokat, hengerhuzalo­kat és más finomacél árukat gyártanak majd. A 29 ezer négyzetméter alapterületen- felépülő hen­germűben alakítják ki az or­szág legnagyobb teljesítmé­nyű, úgynevezett tolólcemen- céjét, A hatalmas épületet — fi­gyelembe véve a talajadott- ságokat — cölöpalapokra épí­tik. Erre a célra az olasz Soil-Mec cégtől egy ügyes gé­pet vásárolták, amelynek se­gítségével eddig 110 cölöpöt helyeztek a földbe 10 méter körüli mélységben. Ezenkívül megkezdték a hengermű ki­szolgáló létesítményeinek: a 120 kilovoltos szabadtéri transzformátor-állomásnak, a 000 személyes étteremnek, valamint az új fürdőnek és öltözőnek az, építését is. A rúd-drótsori hengermű­ben! előreláthatólag 1974 de­cemberében fognak hozzá a termelési próbákhoz és a két új mű beruházására fordított j összeg a számítások szerint I 0,4 év alatt térül vissza a j népgazdaságinak. KISZ-vb tagjának, a küldött- értekezlet elnökének. Székely László ezután kü­lön is köszöntötte az LKM ifjúságának küldöttértekezle­tén megjelent Gulyás Istvánt, a KISZ KB ifjúmunkás osz­tályának helyettes vezetőjét: Járni Jánost, a KISZ Borsod megyei, és Németh Tibori, a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának titkárát, Koszti La­jost, a nagyüzemi pártbizott­ság titkárát, Gácsi Ferencet, a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkárát, valamint dr. Énekes Sándort, az LKM ve­zérigazgatóját és Káli Lajost, a vállalat munkaügyi és szo­ciális igazgatóját. Üdvözölte a Diósgyőri Gépgyár ifjúsá­gának képviseletében megje­lent Kárpáti Zoltánt, a DI- GEP KISZ-bizottságának megbízott titkárát is. A napirend ismertetése után Rábai István szóbeli ki­egészítést fűzött a nagyüzemi KISZ-bizottság írásban ki­adott beszámolójához; Mán- diiy József,, a KISZ-bizottság szervezője pedig ismertette a kongresszusi levél és a szer­vezeti szabályzat-tervezet vi­táinak vállalati tapasztalatait, s ezzel kapcsolatosan a KISZ- bizottság állásfoglalását. A vita megnyitása után 33 küldött kért szót és 25-en fejtették ki véleményüket a KISZ-bizottság beszámolójá­ban foglaltakról, az elmúlt két év tapasztalatairól, az LKM KISZ-szervezetejnek és KISZ-bizottságának mun­kájáról. Felszólalt — többek között Gulyás István, a KISZ KB képviselője is, aki elismerés­sel szólt az LKM ifjúságá­nak helytállásáról, a mun­kásfiatalok, a KlSZ-szerveze- tek és a KISZ-bizottság cél­tudatos akcióiról — tanácso­kat nyújtva a problémák, a gondok megoldásához is. Moldovait Gyula, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának titkára — a vá­rosi párt-vb délelőtti ülése miatt — később szintén be­kapcsolódott a küldöttérte­kezlet munkájába. A vita összegezése után a küldöttértekezlet megválasz­totta a 41 tagú nagyüzemi KISZ-bizottságot, a városi KlSZ-értekezlet 14 küldött­jét, ajánlásokat tett a városi klSZ-bizottságba, majd az új nagyüzemi KISZ-bizottság megtartotta első ülését. Ezen megválasztotta a 11 tagú vég­rehajtó bizottságot és a KISZ- bizottság titkárát. Az LKM KISZ-bizottságának titkára ismét Rábai István lett. A Miskolc városi pártértekezleten sok szó esett a munkás- osztály helyzetéről. Számos felszólaló foglalkozott a témá­val — megemlítve azokat a véleményeket, amelyek az üze­mi, intézményi és hivatali pártértekezleten elhangzottak. A városi pártértekeziet akkor ágy határozott — éppen az alapszervezetek állásfoglalásainak szem előtt tartásával —, hogy a pártbizottság a következő években folyamatosan vizsgálja meg Miskolc munkásságának helyzetét. önmagában ez is indokolt­tá teszi, hogy a téma a párt-végrehajlóbizoUság na­pirendjére került. De indo­kolja az is, hogy a munká­sok száma az eltelt SG esz­tendő során megkétszerező­dött Miskolcon, társadalmi, politikai súlya jelentősen nö­vekedett, fokozódott a párt-, állami és tömegszer vezetők­ben vállalt szerepük, maga­sabb színvonalra emelke­dett szakképzettségük és kul­turális színvonaluk. E ked­vező jelenségeken kívül azonban éppen a számszerű növekedés következtében iíc- gati'v tendenciák is érvénye­sültek. Az iparba áramlás következtében csökkent a törzsgárdatagok aránya. Nö­vekedett az alacsony szak­mai és általános műveltségű munkások száma. Tapaszta­lat az is, hogy szinte „újra­termelődnek” a nyolc álta­lános iskolával nem rendel­kezők. Bcáttílolíság és állásion lat ás Szociológiai felmérések, sokoldalú gondos vizsgálatok után került a végrehajtó bi­zottság asztalára a munká­sok politikai helytállásáról, magatartásáról és művelődé­sének főbb kérdéseiről szóló jelentés. A tárgyilagosság valós talajáról vizsgálta az úgynevezett: „kényes kérdé­seket” is, igyekezvén őszin­tén válaszolni a mai helyzet­re. Jólesett hallani — s ezt a vita során a vb tagjai meg­erősítették —, hogy társadal­munkban egyre inkább álta­lánosnak mondható a szocia­lista. gondolkodás, a közügy iránti érdeklődés és a poli­tikai véleménynyi Ivánítás. Ebben nagy szerepe van a pártpolitika megvalósulása sorún kibontakozó tudatfor­málásnak is. Az úgynevezett reprezen­tatív felmérések általában megközelítik a valós képet, néha azonban szembetűnő szóródást mutatnak. Amikor ez az anyag készült, több ezer munkást kérdeztek meg Miskolcon, meghatározott té­mákban. Arra a kérdésre, érvényesül-e hazánkban a munkásosztály vezető szere­pe. a megkérdezettek több mint 70 százaléka igennel válaszolt. Ide kívánkozik azonban, hogy a válasz meg­ítélésénél általában figyelem­be vették a gazdasági érdek- viszonyok alakulását, a ve­zetők és vezetettek viszonyát, valamint az üzemi demokrá­cia helyzetét. ülunkaerkülcs és jövedciemaráuyok A jelentésből egyértelműen kitűnt, hogy a ni un latsakat a szakma és' a munka irán­ti elkötelezettség, szeretet jellemzi. Többségük fegyel­mezetten részt vesz a ter­melésben és növekszik szá­muk a szocialista brigádok­ban is. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek kedvezőtlenül hatnak a szo­cialista munkaerkölcsre. Ilyen a jövedelemarányok­ban beállt indokolatlan vál­tozás. Különösen a nagy­üzemi dolgozókat, ezen be­lül is a nehéz fizikai mun­kát végzőket érinti ez. Az anyagi elismerésen kívül többen is szóvá tették a fi­zikai munka erkölcsi rangjá­nak fokozását — tegyük hoz­zá, nem is indokolatlanul. Az utóbbi években nemkívá­natos mértékben élénkült a munkaerőmozgás. Előfordul, hogy a lelkiismeretesen dol­gozó törzsgárdatagok ragasz­kodván munkahelyükhöz, anyagilag is hátrányos hely­zetbe kerülnek a vándorma­darakkal szemben. Olyan dolgok ezek, amelyek nem­csak figyelmet, hanem meg­felelő intézkedéseket is igé­nyelnek, éppen a munkások erkölcsi és anyagi megbe­csülése érdekében. Szabad idő „rutinprogramnud” Kissé meglepő, hogy Mis­kolcon ma is csaknem 30 ezren vannak, akik nem vé­gezték el az általános iskola nyolc osztályát. Elgondolj;od­úi tó, hogy az p többi évek­ben valamelyest növekedett e kategórián belül a fiatalok aránya. Semmiképpen sem teilet belenyugodni, hogy például a Lenin Kohászati Művekben a munkások több mint 50 százaiéira nem rendel­kezik nyolc általánossal. Ha­sonló a helyzet az építőipar­ban. E gondot az sem csök­kenti, hogy időközben két­szeresére növekedett a kö­zépfokú végzettséggel rendel­kező munkások száma. Két­ségtelen. hogy a magasabb általános és szakmai művelt­ség nem jelent automatiku­san nagyobb politikai öntu­datot és aktivitást.: Viszont alapját képezi a bonyolul­tabb összefüggések megérté­sének. Az iparban foglalkoztatot­tak mintegy 70 százaléka Miskolcon is rövidített mun­kaidőben dolgozik. Mégsines valami nagy érdeklődés az úgynevezett, „szabad idős” programok iránt, Ennek per­sze az is oka, hogy e prog­ramok nincsenek szinkron­ban az érdeklődéssel, nem aJ valós igényekre épülnek, ha­nem sokszor ötletszerűen ké­szülnek. Az alacsony színvo­nalú előadások nem várhat­nak nagy érdeklődést. Az íróasztalnál készített: „rutin­programok” sem kötik le a munkások figyelmét. Viszont a színvonalas, s valóban a* érdeklődési köröknek megfe­lelő rendezvények most is népszerűek és látogatottak.’ , „A munkásosztály öntuda­ta, szervezettsége és fegyel­me befolyásolja a dolgozók minden rétegét. Az egyes munkásrétegek között azon­ban jelentős eltérések vannak és lesznek hosszú ideig a po­litikai öntudat, a szakmai képzettség színvonalában és sok más tekintetben is. Mindezek figyelembevételé­vel kell folytatni pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése, egyben társadalmi vezetőszerepének erősítése érdekében" — ol­vasható az MSZMP X. kong­resszusának határozatában. Jóleső látni, hogy e határo­zat tükrében készült jelen­tésnek, ' a tárgyilagos megál­lapításokon kívül külön' ér­téke az előremutató javaslat, melyet szenvedélyes, de mindvégig tárgyilagos vita után a vb jogerőre emelt. Paulovits Ágoston Tanácskozás a Búzakalász TSZ-ben Nagyszabású cukorrépa­termesztési tanácskozást rendeztek a mezőkövesdi Bú ■ zakalász Tsz-ben. A tanács­kozáson számos cukorrépa­termeléssel foglalkozó tsz szakemberei és a Hatvani Cukorgyár képviselői vettek részt. Fontos kérdés, hogy a cu­korrépa-termesztés újszeia lehetőségeinek megismerése, komplex gépesítés bemu- ‘V-a volt a tanácskozás cél- Agronómiái kérdésekről a cukorgyár képviselője, a gyakorlati feladatokról Busz­nyák András tsz-elnök tar­tott előadást. A tanácskozás részvevői ezután munka közben te­kintették meg a cukorrépa betakarításának és szállítá­sának gépeit. Bemutatták a francia Barrault Lapine be­takarító gépsorát, ay. NSZK- beli R.AU-eég gépeit és az NDIv-ban, valamint hazánk­ban gyártott cukorrépa-be- takarító gépeket. szakmai képzettség A múcsonyi tsz 70 holdas tábláján ássák a cukorrépát. Foto: Laczó Jőisef

Next

/
Thumbnails
Contents