Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
É5ZAK-MAGYARQRSZAG 4 1971. okt. 20., szerda A „merítés” korlátái Vasárnapi számunkban beszámoltunk a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott tanácskozásról, amelyen az egyetem vezetői elmondták a középiskolai igazgatóknak, hogy Miskolcról és Borsodból 189 hallgatót vettek ugyan lel az első íélévre, de abból a borsodi mindössze 2ö, kevés tehát az ide jelentkező, ho!o% az egyetem jelenléte kínálja a lehetőséget, a műszaki képzésre való jelentkezéshez, s a borsodi ipari miliő ugyancsak alkalmas kell, hogy legyen a műszaki érdeklődés felkelté- sére. Az egyik egyetemi tanár elmondta, hogy nem jó a jelenlegi felvételi „merítés”, igen esetleges a hallgatók kiválasztása. Jóllehet, Miskolcról 183 'hallgatót vettek lel és a megyéből 26-o-t, tehát közvetlen pátriánkból 189-et, nem tűnik ki: vajon ez a felvett 180 mekkora hányada a műszaki képzésre alkalmas miskolci és borsodi fiataloknak, illetve hány tavaly érettségizett fiatal lehetett volna alkalmas, ha felkeltik érdeklődését az egyetem, a műszaki pályák iránt. A felvételi „merítés" valóban nem egészen jó. mert hisz az egyetemre összesen 499 hallgatót vettek fel az országosan jelentkező 813-ból, illetve az eredményes felvételi vizsgát tett 527-ből, de sehol nem tudható meg, vajon hány fiatal maradt ki a jelentkezésből, mennyien nem ismerik a lehetőségeket és a. népgazdaság műszaki szakemberigényét. Ha a jelen volt középiskolai vezetők intenzívebben hívják fel hallgatóik figyelmét a műszaki képzésre és a Nehézipari Műszaki Egyetemre, borsodi viszonylatban talán javul a felvételi „merítés”, megjavulnak a kiválasztás lehetőségei, de hogy ez országosan így történjék, alighanem átfogóbb intézkedés szükséges. A műszaki képzés kapcsán .'érdemes néhány gondolatot még feljegyezni. Eluralkodott egy olyan téves szemlélet, amely szerint a nők nem alkalmasak műszaki pályára. Jelenleg Magyarországon mintegy 21 ezer műszaki egyetemi és főiskolai hallgató van, és azok közölt a nők aránya nem éri el a 20 százalékot. Ugyanakkor a technikai fejlődés és az elkövetkező évek, évtizedek várható fejlődése olyan műszaki munkaköröket teremt és olyan műszaki munkairányító lehetőségeket kínál, amelyek a nők fizikai adottságainak is kiválóan megfelelnek, de egyébként is, mint nagyon sok gyakorlati tapasztalat igazolja, napjainkban, sőt, már az elmúlt időszakokban is azok a nők, akik a műszaki pályát választották. kitűnően megállják helyüket a legkülönbözőbb műszaki posztokon. Már a középiskolákban kellene hát változtatni ezen a helytelen alapálláson, és küzdeni a téves felfogás ellen, hogy a nők a, műszaki pályákon is foglalják el az őket megillető helyet, s jelentkezzenek mind többen műszaki felsőoktatásra. Az egyetemi tapasztalatok szerint, a gimnáziumokban végzet teliből nagyobb (H ányban kerülnek be ''jelentkezők az egyetemre, mini a másfajta középiskolákból, etsős. . ban a szakközépiskolákból. Es különösén jó a szakosított osztályokból jelentkezők felvételi aránya. Ugyanakkor a Miskolcról felvettek között a Földes Ferenc Gimnázium vezet 42 hallgatóval, de közvetlenül utána a Gépipari Technikum 30, a Villa- mosípari Technikum pedig 21 hallgatóval következik, majd sorrendben a Kossuth Gimnázium jön, 17, a kohóipari technikum 15 hallgatóval, illetve volt diákkal. És csak ezt követik más középiskolák. E felsorolásból viszont. az a tanulság is leszűrhető), hogy nemcsak az inkább női jellegű Kossuth Gimnáziumból kerültek be viszonylag sokan és a szakosított osztályokkal rendelkező Földesből, hanem azokból az ipari technikumokból is, amelyeknek szakirányú képzése egybeesik az egyetemi oktatás irányával, vagy megközelíti azokat. Ebből a gondolatból viszont az is következik, hogy a szakirányú képzésben részt vevő tehetséges fiatalok előtt is nyitva kell tartani és szélesre tárni az egyetemi jelentkezés kapuit, nem szabad az érettséginél elvágni a fejlődésük útját. Igaz, hogy ők szakirányú képzéssel kerülnek ide, de az választott pályájukhoz és az egyetemi tanulmányok egyes ágazataihoz csak előnyükre szolgálhat. Helyes, hát, ha elsősorban a gimnáziumból, annak is a szakosított osztályaiból, de a szakirányú középiskolákból is jelentkeznek műegyetemi képzésre a fiatalok. A tanácskozáson, meg azt megelőzően .már sokfelé felbukkant egy nem kis gond. A műszaki képzés jelenlegi rendszere mellett, amikor is szakmunkást képeznek a szakmunkásképző intézeték, szakmacsoport óikra oktatnak a szakközépii s k olá k. m ér nökö t pedig két szinten. is képeznek a főiskolák és az egyetemek. eltűnik a gyakorlati eleiből a nélkülözhetetlen középkáder, a technikus. Az üzemeken belül történő technikusképzés még kialakulatlan, s mint a minapi tanácskozás is tükrözte, kevés bizalommal tekintenek elébe. Márpedig a technikusképzés gondja is megoldandó feladat. Ez persze eltér a Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi „merítési” gondjaitól, 'de valahol mégis hozzá tartozik. Az új tanévre történő jelentkezések, a pályaválasztás hivatalos ideje még néhány hónap múlva érkezik el csak. A műegyetemi tanácskozás gondolatait azonban érdemes már most figyelembe venni, és feltétlenül érdemes élni azzal a lehetőséggel, hogy Borsodban, ahol műszaki szakemberekre szükség van. helyben van a műegyetem is. Erre pedig jó tudatosan választolt pályaként, élethivatásként készülni, hogy valóban azok kerüljenek az egyetem hallgatói közé, akikben elhivatottság van a műszaki pálya iránt, azért választották ezt az egyetemet. Nemcsak azért, mert az'a 12-es autóbusszal elérhető. Benedek Miklós Ml legyen a Coburg-kastély báni Tudományos ülés Edelényben Tegnap, október 19-én tartották meg a múzeumi, és műemléki hónap első tudományos ülését Edelényben, a járási tanácsi hivatal helyiségében. Az ülést Lázár Jenő, hivatalvezető nyitotta meg, majd több érdekes előadás hangzott el. A részvevők elsőként ár. Détshy Mihálynak, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársának Az országos műemlékvédelem és Észak- Magyarország című előadását hallgatták meg. Az előadás egyebek között beszámolt arról. hogy az országban található, nyolcezernél több védett épület, objektum közül 591 Borsod megyében van. ebből pedig 89 az edelényi járásban. A járásban legfőképpen templomok, kastélyok, várromok tartoznak a védettek közé. A templomok közül — különösen a románkoriak az értékesek — többet á közeli években felújítanak, rendbe hoznak. Raka- easzenden, Rudabányán, Tornászén tanóráson, Boldván végzik el — részben már meg is kezdték — a szükséges munkákat az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával. Ezt követően Edélény történetéről hangzott e! előadás dr. Sápi Vilmos feldolgozásában, Csorna László újságíró előterjesztésében. A harmadik előadási dr. Jnó Tibor, az Észak-magyarországi Intéző Bizottság műemlékvédelmi albizottságának titkára tartotta „Az edelényi kastély hasznosítása” címmel. Ugyancsak erről a témakörről tartott tájékoztatót Gál Ferenc, a nagyközség tanácselnök-helyettese, majd megkezdődött a vita. A vita legfőképpen az edelényi Coburg-kaslély hasznosításáról folyt. Évek óta a legkülönbözőbb elképzelések keltek szárnyra, letisztázott. pontos tervek azonban még nincsenek. Hazánk egyik legértékesebb -barokk kastei Ivóról van szó. amelynek helyreállítására az utóbbi évekig több millió forintot fordítottak, ezzel azonban a munka még nem fejeződött be. Rendkívül fontos annak eldöntése is: mivé használjuk majd ezt a 'látványos, szép műemléket. Á felsőbb szervek a nagyközség tanácsától várják azt a program- tervezetet, amely kiinduló pontja lehet az érdemi vitának. Ez a programtervezet egyelőre még nem készült el, de a szűk tájékoztatás szerint október végére meglesz, és kuUúrcentrum kialakítását jelöli majd meg célul. Jelenleg rendkívül sok szerv, intézmény, csaknem húsz család van a kastélyban, melyeknek megfelelő helyről kell gondoskodni. Az ülésen elhangzottakból nem derült ki, hogy a kultúrközpont megnevezés mit foglal magában. A felszólalók között dr. Zádor Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója hangot adott annak az elképzelésnek. amely szerint lie- 1,Vés lenne, ha a kastély néhány termében észak-magyarországi bútormúzeumot rendeznének be. Valószínűleg ez az elképzelés is bekerül a programtervbe, amely egyébként nyilván számos más elképzelést is tartalmaz majd, hiszen a kastély több kulturális intézménynek is helyet tudna biztosítani. (I>t) Me»kövesüit életek — 10 millió éves lelet — A vilii« nein ismer hasonlót ! o O 1 apolcsányi pálmák KPVDSZ kulin pilis napok Irodalmi est Illyés Gyula műveiből A KPVDSZ kulturális napok keretében irodalmi est volt hétfőn, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál. A szakszervezeti bizottság Győrvári János és Zoltán Sára színművészeket, a Miskolci Nemzeti Színház tagjait hívta meg, akik az Illyés Gyula műveiből összeállított, Bátrabb igazságokért című műsorukat mutatták be. Győrvári János és Zoltán Sára irodalomnépszerűsítő művészi munkájáról már esett szó korábban lapunkban. A két művész fáradhatatlanul járja szabad idejében Miskolc üzemeit, közüle- ‘teit, az iskolákat, a megye távoli községeinek kis intézményeit, minden fórumot, ahová a szép szó, a vers, az irodalom szeretetéf el lehet vinni. ÍT.i,' Miskolcon ez alkalommal bemutatott műsoruk, Illyés Gyula műveiből ’állt össze, és egyes darabjai úgv iá felfoghatók, mint a költő életútjának mérföldjelzői, élete egyes fontosabb szakaszainak jellemző alkotásai. Versek, szépprózai művek részletei és egyéb prózai. írások szerepelnék az összeállításban, amely — ha a teljességre ugyan nem is törekedhet — nemcsak felkelti az érdeklődést Illyés iránt az esetleg még kevéssé érdeklődőben, hanem máris közel hozza a hallgatóhoz. Jó válogatás, jó szerkesztés és nagyszerű előadás a műsor jellemzői. Kitűnő az előadás ritmusa, csak egy helyen tört meg, amikor a Hajszálgyökerek című kötetből többet kaptunk, mint amenv- nyi egy ilyen összeállításba kívánkozik. Itt bizonyos tömörítés és fájdalmas elhagyás kívánatos a műsor egésze érdekében. A két művész roppan környezetteremtő erővel tolmácsolta a műveket. Előadásmódjuk mentes minden teatralitástól, művészi alázattal közelítik meg a műveket, maguk háttérben maradnak, csak a vers él. Eltűnik a hevenyészett előadó- . terem tarkasága, csak á műre, Illyésre tudunk figyelni. Mindketten lelkes megszállottként végzik munkájukat.! pedig a színház is sok rnurj,, kát ad. (Zoltán Sára épp r)í; a nyitó darabban. A léik«, ;l gyelműben játssza Varja *®c- < repét.) Ügyszeretetből és jó művészi megvalósulásból kovácsolod! k kettejük sorozatainak megérdemelt sikere. Érdemes rájuk felfigyelni. (bm) — Ahol most állunk, valaha félsós tenger ringott és pálmafák leveleit fesiilgetle a forró, trópusi szél... Teknő alakú domb oldalában állunk, Dédestapólosány határában. Kopár, sivár dombon, ahol kevesebb a fű, mint a kő. Egy-két vadkörtefát látni, furcsa mozdulatlanságba merevednek. A fák törzsei belefeszülnek a csendbe, s csak kérgeik repedésében kanyarog az élet, a hangyák verte járatokban. A vízmosás mentében sátrak piros és kék vásznai. Megejtő színfoltok az erdőkkel övezett, furcsa, kopár tájban. A sátrak Rozsnyói Márton egri muzeológus és „kíséretének” szállásai. Ősnövény-lelőhely megkutatása folyik itt. Hosszú napok óta tart már a munka, valóságos kőbányát nyitottak a hegyoldal meredekében, a tárolóládák azonban még üresek. — Az ősnövény-lelőhelyek felkutatása, feltárása nagy türelmet kíván — magyarázza a muzeológus. — Sokszor hiába megtett kilométerek, eredménytelen napok jelzik ezt a munkát. Egy- egy, sokat ígérő, messziről szürkülő vízmosás adós marad az eredménnyel, de máskor váratlanul, nem remélt növényfajokat rejtő helyre bukkanunk. Gyakran csak az anyag feldolgozása során tűnik ki, hogy nemcsak menyleUüigcr István munkája i nyiségben, de tudományos értékben is bőséges lelőhelyre bukkantunk. Ez a mostani lelőhely rendkívüli horderejű leleteket rejt. Öspálmák „te inét- kezöhelye” volt itt, a miocén legfelső emeletén, tízmilliónyi évvel ezelőtt. Akkoriban ezt -a vidéket lélsós.és mindinkább kiedesülő vizű bel tenger borította, s a lcisebb- nagyobb dombok és hegyek szigetként emelkedtek ki belőle. Tűzhányók állták körül a tengert. Vastagon hullt alá á magasból a forró vulkáni hamu; izzó, széles lávafolyamok ömlőitek, hömpölyögtek sisteregve a vízbe. Útjukban mindent elpusztítottak. elégettek. A vulkáni működés során egész erdők égtek el és szigetek váltak csupaszokká. Csak a tenger sekély vizébe hullott falevelek kerülték el a pusztulást. A vízben rájuk rakódó iszap elzárta a leveleket a levegőtől, s igy megmene- kedlek az elkorhadástól. Ezért lehetséges bepillantanunk régen letűnt idők növényzetének titkaiba. A szerszámok éle tompán puffan a h'orzsaköves anyagban. Minden csákányütéssel közelebb jutunk a szürkés, szemcsés andezit-tufa réteghez, amely a régvolt idők titkait zárja magába. 1944-ben a visszavonuló német csapatok a Szelecsi- kőn.éj fSiVÖb'őantottak egy apró kőhidat. A híd köveiben — fosszilis leveles rétegben — bukkant a ritka és szép pálmalevél-lenvontatokra Legényt Ferenc, az egri vármúzeum tudós kutatója, természettudományi gyűjtője. Rozsnyói Márton akkoriban még az ózdi múzeum igazgatója volt, mikor a becses leletet Legányi megmutatta neki, Akkor és később is, mikor Rozsnyói Márton már az egri múzeumban dolgozott, sokat kutattak a lelőhely után. Közös gyűjtőútjuk során mind azt keresték, honnét származhatott a híd kőanyaga, honnét fejtették a híd építéshez szállított kövüket ’ Tudták, hogy a kő csakis a környékből való lehet, de minden kutatás meddőnek bizonyult, nem sikerült nyomára akadni a keresett kőbányának. — Mikor Legányi bácsi meghalt, egyedül folytattam tovább a kutatást — mondja most Rozsnyói Márton. —1 Találtam is új növénye® lelőhelyeket, de pálma nélkül. Az utóbbi években már minden reményt feladtam. És akkor váratlanul rám köszöntött a szerencse. 1987 júliusában egyhetes táborozásra indult Rozsnyói Márton Dédestapólcsány térÜMtlöTTTl *Gí3 -Ü.IÓ rá.jú lelőhelyre bukkant, s onnét gyűjtött anyagot. Sorra megteltek kövületekkel a gyűjtőládák, és elérkezett a láborbontás napja is. Már minden összerakva, elszállításra készen állt a táborhelyen. A teherautó azonban késett, sokat kellett várni megérkezésére. Rozsnyói Márton egy ideig türelmesen várakozott, aztán gondolt egyet, s hogy a tétlenkedés idejét agyonüsse, sétára indult a vidéken. — Ezt a kopár hegyoldalt nézegettem, ahol most vagyunk, ahol kevesebb a füves terület, mint a kilátszó tufas részek. Ismertem itt egy szegényes lelőhelyet, azt jártam körül. Aztán felemeltem a földről egy kifordult andezittufa darabkát, ami a meredek hegyoldalból gurult, alá. ‘Nem akartam hinni a szememnek. A kődarab egy nagyon szép, jó megtartású pálmalevél-töredéket mutatott ... Rozsnyói Márton hamarosan visszatért felfedezéséhez. Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy megvan a pálma, amit annyi idő óta kutat és keres. Űjabb gyűjtőíábort szervezett, s most már nagyobb segítséget hozott magával, hogy a pálmás réteget . kibontsa. Igen gondosan láttak munkához. Lebontották a fedőréteget, s a földelés fáradságos munkája után nekiláttak, hogy a növényes réteget is feltárják. Egy négyzetméternyi területen bontották meg a réteget. *~ az eredménv rendkívül'."’’. „a a kis helyről ké;i,bo!'u ,n(': . vél jött elő. Igaz, ■1 hirdető sek, egészek, de ;iTen Ka L.°" ,guk mellett is mzo íű'anitlevelek voltak .. Tisztelgés — Az itt ln\zóc11ak- .“kik leveles réteg anyaszében ■ a köves andezit, ’fn, ,p'be1a" alatta tufitréteg. /‘!akel. ‘f'1- inltabb a lui'itos1' a búién vannak, míg a pí°rda-1u\ /a* a szürkés, Szemes1'1,1 ezel1 n tufában. rdr-melnek? Pataja Sándor
