Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 245. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1971. október 17. Mai számunk tartalmából.* Világhíradó A toka ii bor I • Y ’ -. nemzeti kincs (3. oldal) körzetesítés Borsodban (4. oldal) Vándorélet (5. oldal) (11. oldal) Ügyeletes riporterünk jelenti * Havazás' a hegyekben (12. oldal) Nyugati hírügynökségek Üj-Delhibő] keltezett jelenté­se szerint robbanásig feszült a helyzet India és Pakisztán határán. A határ mindkét ol­dalán csapatokat vontak ösz- sze és az indiai főváros nyu­gati diplomáciai köreiben az a vélemény, hogy „a háború bármely percben kitörhet”. Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony két nap alatt háromszor vitatta meg kor­mányának tagjaival a hatá­ron kialakult helyzetet. A miniszterelnök kedden sajtó- értekezletet tart, amelyen feltehetően körvonalazni fog­ja India álláspontját. A pakisztáni fél továbbra is azzal vádolja az indiai ka­tonaságot, hogy az tüzérség­gel támadja a kelet-pakisz­táni határmenti településeket Az ágyútűz következtében állítólag több polgári személy is életét vesztette. Az indiai hadügyminiszté­rium bejelentette, hogy Pa­kisztán katonai erőket vo­nultat fel a két ország ha­tárán. A szóvivő közlése szerint Üj-Delhi hasonló lé­péseket tett, hogy meghiúsít­sa Pakisztán esetleges táma­dási terveit. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony, á kormány plenáris ülése után a szűkebb kabinet tagjaival ült össze, hogy megtárgyal­ja a helyzetet. A határon — pakisztáni lapértesülések szerint — is fokozódik a' feszültség. A Star úgy tudja, hogy a pa­kisztáni hadseregben meg­szüntették a szabadságoláso­kat. A határ mentén öt had­osztályt vontak ősszé, több határmenti községet kiürí­tettek. Az AP gyorshíre szerint Ja hja Khan pakisztáni el­nök szombaton váratlanul hazatért az iráni ünnepsé­gekről. Losonczi Pál hazaérkezett Iránból Losonczi Pál, az Elnöki •Tanács elnöke, aki feleségé­vel együtt Mohammad Beza Pahlavi iráni sah meghívá­sára — részt vett az iráni állam fennállásának 2500. évfordulója alkalmából Per- sepolis-ban rendezet}; ünnep­ségeken, szombat délután visszaérkezett Budapestre. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, továbbá az Elnöki Ta­nács és a kormány tfebb tag­ja. ( Ott volt a fogadtatásnál Mohammad Hassan Puyani, az Iráni Császárság és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát 2500 holdas borvidékén megkezdődött a szüret. Ezzel egyidőben az egész Hegyalján, tízezer holdról szedik a szőlőt, szűrik a présházakban az édes mustot. Az idei szüret várható eredményeiről, a borkombinát munkájáról, terveiről Kapás Pál vezérigazgató sajtó­tájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. (Cik­künk a 3. oldalon.) (Szabados György felvétele) Szakszervezeti tárgyalások A SZOT elnökségének'meg- hí vására október 10—16-ig hazánkban tartózkodott a Norvég Szakszervezeti Szö­vetség (LO) küldöttsége Tor Aspengren elnök vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott a SZOT küldöttsé­gével, amelyet Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára veze­tett. A delegációk megállapod­tak abban, hogy a magyar és a norvég szakszervezetek kö­zötti kapcsolatot továbbfej­lesztik, segítik találkozások létrejöttét, amelyek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a két ország dolgozói kölcsönösen megismerjék egymást és erő­södjön barátságuk. A norvég küldöttséget 'ma­gyarországi tartózkodása so­rán fogadta Fock Jenő, a kormány elnöke. A norvég szakszervezeti küldöttség szombaton elutazott hazánk­ból. B Nehézipari Műszaki Egyetem varia a borsodi fiatalokat A NEHÉZIPARI Műszaki Egyetemen erre a tanévre 813 hallgató jelentkezett első­évesként felvételre. Ebiből 499-et vettek fel. A 499 közül 189 szűkebb pátriánkból, Bor­sodból való, abból is 163 mis­kolci. Ez á szám azt is mu­tatja, hogy nem minden eset­ben az elhivatottság, hanem talán olykor az a puszta tény is vonzza ide a fiatalokat, hogy itt helyben van mű­egyetem. Ezeket a számada­tokat szombaton délelőtt hal­lottuk a Nehézipari Műszaki Egyetemen, azon a találko­zón, amelyen az egyetem több vezetője és tanárja találko­zott a miskolci és borsodi középiskolák igazgatóival, KISZ-tanácsadó tanáraival. 4 megye állami gazdaságai öt-hat nap alatt befejezik a vetést Borsod megyében 11 állami gazdaság összesen 93 000 ka- tasztrális hold területen gaz­dálkodik. Ennek nagyobb ré­sze, 59 300 hold szántó, ame­lyen különböző növényéket termesztenék. Az óriási láb­iákon szinte megállás nélkül dolgoznak a gépek. Megyénk valamennyi állami gazdasá­gában teljes kapacitással vég­zik a vetést és a betakarítást. Tegnap, október 16-án, szom­baton délben egészen friss adatok alapján tájékoztatott az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja Borsod— Heves megyei főosztályának helyettes vezetője, dr. Lódy György. — Üzemeinkben a vető­szántást és a talajelőkészítést már mindenütt befejezték — mondotta. — Sőt, a vető­szántás 90 százalékát már október elsejéig elkészítet­tük. összefoglalva: Borsod II állami gazda­ságában a búzavetés 82 százalékát végeztek el október 15-ig. Ez 13 672 katasztrális hold. Az ösz- szes búza 16 693 hold lesz, több a tervezettnél. Az őszi árpát, a rozsot és az őszi lucernát már elvetették. Szombaton az utolsó táblán vetették a búzát a gagyven- dégi és az abaújszántői álla­mi gazdaságokban. A Léhi Állami Gazdaságban is csak száz hold hiányzott. És tel­jesen befejezte az őszi vetést a Putnoki Mezőgazdasági Technikum tangazdasága. De — miként dr. Lódy György főosztályvezető-helyettes mondotta —, valamennyi borsodi állami gazdaság szer­vezetten és iitemterv szerint dolgozik. Lemaradás sehol sincs. Még öt-hat munkanap szükséges, és a megye ál­lami gazdaságai befeje­zik a vetést. Valamennyi állami gazda­ságban jól halad a betakarí­tás is. Cukorrépát 1325 hol- . dón termesztettele a gazdasá­gok. s a betakarítás — komplex gépsorokkal — 66 százalékos arányban készen volt szombaton. A kukorica betakarítá­sával szombatig 63 száza­lékos arányban készültek el. 4596 holdról takarítot­ták be a termést. Az ösz- szes kukorica 7356 hold. A betakarítást gépesítették. A lemorzsolt kukoricát azon­nal szárítják. A termés — májusi morzsoltban számít­va — megyei átlagban 20 mázsa körüli lesz holdanként. Eddig 3441 vagon silót ké­szítettek az állami gazdasá­gok, de még folytatják a si- 1 ózást, mert bőséges tömeg- takarmány-készletet akarnak biztosítani. S hogy a tavaszi­akról se feledkezzünk meg, dr. Lódy György elmondotta, , hogy eddig 7800 katasztrális hold területet trágyáztak meg a gazdaságok és az őszi mély­szántás is jó ütembén halad. Eddig 14 000 holdat szántot­tak fed. tavaszi vetések alá. pályaválasztási felelőseivel, valamint a tanügyi igazgatás irányítóival, hogy az egyete­mi és középiskolai oktatás közös problémáiról tanács­kozzon. Valami 5—6 évvel ezelőtt találkoztak utoljára az egye­temi és középiskolai oktatás miskolci és borsodi képvise­lői, és mint dr. Lévai Imre, az egyetem rektorhelyettese bevezetőjében, vázolta, az el­telt fél évtized változásai alaposan indokolttá tettek egy újabb eszmecserét. Nagy­arányú változások történtek azóta az egyetemen, új épü­letek, kollégium, műhely- csarnokok, számítógép, új könyvtár született közben, de a legnagyobb változás az ok­tatás tartalmában és minő­ségében következett be. Nagyarányú középiskolai sza­kosodás ment végbe, megszü­lettek a műszaki főiskolák, az egyetemen rendszerszerve­zői szak indult éppen a na­pokban. A 2280 hallgatónak mintegy kétharmada miskol­ci, illetve borsodi, ha az 5 évfolyamot tekintjük, az első évfolyamosoknál az arány a borsodiak vonatkozásában már kevésbé kedvező, mint az a bevezetőben jelzett számadatból kitűnik. BORSODBAN az ipari fej­lődés meghatározza a mű­szaki érdeklődést. Maga az a tény, hogy helyben van a ■ műegyetem, szintén nagy vonzerő. Ugyancsak előnyt jelent, hogy mintegy 1700 di­ák számára nagyon korszerű kollégiumi ellátás biztosított, és az utóbbi években min­den itt végzett mérnökre 3 munkahely jutott választha­tóként. 1953-tól körülbelül hatezren nyertek itt mérnöki diplomát, s közülük' igen so­kan azóta magas tudományos beosztásban dolgoznak, kü­lönféle vezető pozíciókat töl­tenek 1». Több Kossuth-dí- jas, hat egyetemi tanár, igen sok docens, és egyéb magas képesítésű szakember lett az itt végzettekből. A műszaki pálya perspektí­váiról dr. Gribovszki László egyetemi tanár szólt, részle­tesen elemezve a műszaki szakemberképzés irányait, összeegyeztetve azokat a nép­gazdaság várható követelmé­nyeivel. De már a bevezető­ben dr. Lévai Imre is külön szólt róla- hogy a borsodi miliő igen alkalmas a mű­szaki érdeklődés felkeltésére. Igen tanulságos volt dr. Vinczé Endre egyetemi ta­nárnak, a gépészmérnöki kar dékánhelyettesének előadása a felvéteti vizsgák tapaszta­latairól. Cáfolta azt a sokfelé elterjedt téves nézetet, hogy a középiskolák nem készítik fel eléggé a diákokat. A va­lóság az, hogy a középiskolák megnövekedett száma és ská­lája, jellegbeli különböző­sége nehézségeket okoz, bő­víti a hallgató-választék ská­láját, és természetesen a kü­lönböző jellegű középiskolák­ból jelentkezők között kü­lönbségek adódnák. A tagoza­tos osztályok szaporodása a középiskolákban viszont azt jelenti, hogy ha nem is gyors ütemű, de feltétlenül javuló tendeheia jelentkezik a mate­matika és fizika tárgyakban elért előmenetelben. Míg 1969-ben matematikából 11 jeles volt, 70-ben már,28- 71- ben 31. Vázolta dr. Vincze Endre az egyes miskolci és borsodi középiskolákból ér­kezett hallgatók számarányát, és ebből az összehasonlító kimutatásból tűnt ki, hogy Borsod községeiből viszony­lag kevesen jelentkeztek a mostani első évre. Feltétle­nül nagyobb arányt kellene Borsodnak képviselnie. A MŰSZAKI szakember­képzés irányairól, a nőknek a műszaki képzésben való részvételéről, illetve a műsza­ki pályán szükséges nagyobb helyfoglal ásóról és a felvételi rendszerről adott elemzés — dr. Gribovszki László elő­adása — roppant elgondol­kodtató, és a jelenlevőknek igen tanulságos volt. A ta­nácskozás részvevői megis- merkedtek az egyetem több érdekes létesítményével, és hihetőleg azzal a gondolattal térnek vissza iskoláikba, hogy tehetséges, műszaki pályára alkalmasnak mutatkozó tanít­ványaiknak fokozottabban Miskolcra irányítják majd a figyelmét. 0 Feszült helyzet India és Pakisztán határán

Next

/
Thumbnails
Contents