Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

T971. október 16., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ne legy egylfángú A ■ Duna Intercontinental Szállóban pénteken a hazai építőipari ' szakembereknek és a sajtó képviselőinek ér- I dekes előadásban számolt be I a házgyári épületek konsze- | rű homlokzatszínezási mód­szeréről dr. Gert von Szad- kowski, a Farbenfabriken Bayer cég osztályvezetője. Az NSZK-beli' cég és hazánk legnagyobb lakásépítő szer­vezete, a 43-as Állami Építő­ipari Vállalat között éppel} ebben a témában alakult ki gyümölcsöző műszáki együtt­működés három évvel ez­előtt. A homlokzati panel beton- anyagának színezése ugyanis jóval gazdaságosabb, négy­zetméterenként 6—ti forint­tal olcsóbb, mint a kő- vagy kavicszúzalékos díszítés. Az újfajta módszer lehetővé te­szi, hogy megszüntessék a házgyári lakótelepek egyhan­gúságát, változatossá, a szó szoros éiltelimében: színessé tegyék a városképet. Ugyan­akkor az épülethomlokzat karbantartása, tatarozása, úgyszólván felesleges, ' mert a színes beton megtartja szí­nét, s amíg a beton ép ma­rad, addig a színét sem vesz­ti el. A mezőkövesdi járást eddig úgy ismertük, mint iparban szegény, nagy mezőgazdasági területet. A járási tanácsi hivatal összesítése az elmúlt év végén igen érdekes és szo­katlan eredményt tartalma­zott: 1970-ben az ipari ter­melés értéke meghaladta a mezőgazdaság termelését. A minisztériumi ipar fejlesztése A középtávú tervek alap­ján az elkövetkező években további nagyarányú fejlesz­tés várható. A IV. ötéves t erv végére a szocialista ipar termelése 35 százalékkal nő. A szövetkezeti iparban 44 százalékkal, a tanácsi és a minisztériumi iparban pedig a termelés 25 százalékos nö­vekedésével számolnak. A já­rási tanácsi hivatalban el­mondották, hogy az iparfej­lesztési elvek szerint, a la- ■ kossági igények, a munkaerő­___I ! t,f* ípf» r • m JiM Uj műszerrel gyarapodott az Özdi Kohászati Üzemek üzem­pszichológiai osztálya. Az alkalmassági vizsgálatoknál nélkü­lözhetetlen digitális reakcióidő-mérő néven ismert berende­zést az OKU dolgozói, Kólia Lajos villamosmérnök, Bogdán József és Vcrcís Lajos technikusok készítették Szcnn Ottó villamosmérnök tervei alapján. A korszerű mérőműszert a napokban alkalmazták először a darukormányosi tanfolyamra jelentkezők alkalmassági vizsgálatainál. Foto: Strohmaycr László Leninváros öt év múlva A lenin városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte a Borsod megyei Beruházási Vállalat kiren­deltségének tevékenységét, különös tekintettel a IV. öt­éves terv leninvárosi beruházási feladataira. E téma aktuali­tását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megyei pártbizottság ezt megelőzően kibővített ülésen foglalkozott , a megye beruházásának helyzetével, az elmúlt héten pedig a megyei tanácselnökük a parlamentben tárgyaltak a beru­házási egyensúly megteremtésének időszerű kérdéseiről. A párl-vb elé terjesztett tájékoztató átfogó képet adott a Beruházási Vállalat leninvárosi kirendeltségének tevékeny­ségéről. Többek között megállapította, hogy a vállalat ered­ményes munkája nagy mértékben hozzájárult a III. ötéves városfejlesztési terv sikeres befejezéséhez. A tájékoztató megemlítette, hogy a Beruházási Vállalat 1968-tól látja el a városberuházások lebonyolítását. Ez idő alatt felépült több mint 300 lakás, elkészült egy 16 tantermes gimnázium és szakközépiskola, egy 12 tantermes általános iskola, száz fé­rőhelyes óvoda, egy ^ bölcsőde, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsük. . A jövő terveivel kapcsolatban a párl-vb hangsúlyozta: az elkövetkező öl év során a mostanihoz hasonló nagyságú és lélekszámú új városrészt kell felépíteni Leninvárosban. A feladat nagyságát jól érzékelteti az alábbi számadat is. A negyedik ötéves terv végéig a városberuházás előirányzata csaknem eléri az egymilliárd forintot. Jövőre például mint­egy 300 millió forintot fordítanak Leninváros fejlesztésére; ' °A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy tö­rekedni kell áz építési költségek csökkentésére., s növelni kell az előkészítő munka színvonalát. Szó esett arról is, hogy mé° jelentősebb politikai tényezővé válik a Beruházási Vál­lalat általában a beruházók munkája. Ezért szigorítani kell a műszaki ellenőrzést, és az átvételt, hogy az elkészült laká­soknál utólagos minőségi hiányosságok üzemeltetés közben ne forduljanak elő. Rendkívül fontos továbbá, hogy valameny- nvi beruházás határidőre megvalósuljon. Ennek érdekében jobban meg kell követelni a határidők betartását. gondok megoldása érdekében a meglevő üzemeket intenzív módon gyarapítják. Az állami üzemeiében a III. ötéves terv időszakában 57- ről. 187 millióra növelték a termelés értékét, s 1975-ben 235 milliós értékkel számol­nak. E vonatkozásban két je­lentősebb üzem van Mezőkö­vesdem. A megyei tanács ez év júliusában átadta üzemét, amely az Autóvillamossági Felszerelések Gyára egysége­ként működik tovább. Jelen­tős feladat vár -e kollektívá­ra, amely a KGST jármű- programjába kapcsolódóan készít termékeket. A régi üzem kicsinek bizonyul, s mintegy 90 milliós beruházás­sal a járási székhely és a Zsóri között új telephelyet építenek. A másik, a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi egysé­ge. Az új üzem a múlt év augusztusában kezdte meg a munkáját. Várhatóan öt-hat- száz embernek ' biztosítanak majd itt munkát. Ipari szövetkezetek . A járási székhelyen levő ipari szövetkezetek az elmúlt öt év alatt több mint kétsze­resére növelték a termelésü­ket. Az új, középtávú terv szerint, 1975-ig 90 milliós „felfutás” lesz, s így akkor 270 milliós értékben termel­nek árut, végeznek szolgálta­tást. Ezek közül legjelentősebb — főleg létszámban — a Ma­tyó Háziipari Szövetkezet, amely a bedolgozókkal egye­temben 2120 ember számára biztosít munkát. A most fo­lyó építéssel több szociális gondot ■ oldanak meg. A kol­lektíva az év eddigi részében is hagyományosan jó ered­ménnyel dolgozott. A múlt évi 43 helyett 48 milliós érté­ket akarnak acini 1971-ben. 340 lakás építői Két évtizeddel ezelőtt mindössze 11 ember kezdte. A fúziók, fejlesztések ered­ményeképpen ma már fél ezer ember dolgozik a Mező­kövesdi járási Építőipali Szö­vetkezetben. Különösen gyors volt a fejlődése az elmúlt öt év alatt, s most 1975-ig a duplájára akarják növelni az építést. — A IV. ötéves tervidő­szakban — mondják a járási hivatalban —, mintegy 240 állami, szövetkezeti és társas­lakás, 100 kislakás felépítését várjuk az építőiétől. Ezen túlmenően, kislakáso­kat építenek a járás más helységében. Lényege, a szö­vetkezetekre az elkövetkező öt évben annyi lakás építése vár, mint ahányat húsz év alatt készítettek. Bán József- né, a szövetkezet elnökhe-- lyettese és párttitkára el­mondotta, hogy erre megfele­lően felkészültek. A gépesí­tésben jelentős eredmények­ről számolhatnak be. A to­vábbi gépesítésre öt év alatt 11 milliót szánnak. E szövetkezet fejlődése és fejlesztése visszahat a járási székhelyre is. Többi között a Kismotor- és Gépgyár egy­ségében 35 milliós munka vár rájuk. A Ruházati Szö­vetkezetnék 16 .millió forint értékben üzemházat készíte­nek, és tovább végzik a gimnázium rekonstrukcióját is, A fejlődés kihat a dolgo­zók életére is, hiszen pusztán ebben a szövetkezetben öt év alatt a jOSenlegi 2600 forintos havi átlagkeresetet 3200 fo­rintra akarják növelni. Az ingázókról Mezőkövesd hajdan a su mmások birodalma volt. A megye iparának fejlődése ki­hatásaként most az ipari üzemekbe járnak Mezőkövesd és a járás dolgozói. Ipari munkával közel tízezren fog­lalkoznak, s ebből négy és fél ezer ember — ingázó. Ezek fele hetenként egyszer j;\r haza, a másik fele min­den nap beutazik az üzembe. Mezőkövesden 3888 „ingázó” él. Ebből legtöbben — szám szerint 760-an — a Lenin Kohászati Művekben dolgoz­nak, 415-en a budapesti üze­mekbe járnak, a többi a bá­nyákban, az építőipari válla­latoknál vállalt munkát. Az ingázók köréit érdekes mozgás tapasztalható. Az idő­sebbek nem szívesen hagyják ott megszokott munkahelyü­ket. Annál jobban válogat­nak viszont a fiatalok. Mező­kövesd iparosodásának kiha­tásaként sokat csökkent, s az elkövetkező öt év alatt vár­hatóan ezerrel csökken az eljáró dolgozók száma, ezek elsősorban a járás szívében találnak új munkahelyre. En­nek számukra roppant nagy előnye van, hiszen napi több órás utazástól, esetleg kü­lönéléstől mentesülnek. A jövőről még egyetlen adat: 1975-ben a járás ipari üzemeinek termelése 100 mil­lióval haladja meg a mező­gazdaságét. Csorba Barna Új vasércbánya Alsótelekes határában > A negyedik ötéves terv időszakában Alsótelekes köz­ség határában alakítják ki a Rudabányai Vasércművek űj munkahelyeit. Ezen a kör­nyéken mintegy 10 millió tonna, kohászati célokra is kiválóan alkalmas dolomit- vagyonra bukkantak. Kiter­melésére új bányát nyitot­tak, amelynek fejlesztésére az elkövetkező években 12 millió forintot költenek. Eb­ből az összegből évi 200 ezer tonna dolomit feldolgozására alkalmas, korszerű törő- és osztályozó művet építenek. A dolomitüzem szomszédsá­gában újabb vasérctartalé­kokat is ' feltárnak majd. A már több évtizede felkuta­tott, úgynevezett Sajóbányát kapcsolják be a termelésbe. Területén közvetlenül a földtakaró alatt lóbb mint félmillió tonnára- becsült, 33 Sajóbáhonyi mozaik Huszonegy esztendővel ezelőtt néhány kilométerre Mis- kolctól, a bábonyi határban megkezdődött egy jelentős ipari beruházás megvalósítása. Borsod „legidősebb” vegyikombi­nátjaként emlegetik az Északmagyarországi Vegyiműveket. Az elmúlt két évtized során jó néhány alkalommal került sor a gyárkapun belül profilbővítésre Az ÉMV emblémájá­val ellátott termékek eljutnak a népgazdaság valamennyi ágához: a járműipar, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar és ezernyi variációban a bútoripar használja fel. Jelentős beruházási program valósul meg az intermedier üzemben. Befejezéshez közeledik a B-oldalon a szerelés — egy hónapon belül várhatóan megkezdik a próbaüzemelést. ' ^ - \ B»S| pl i'lrfA -k ­I i | ál v -u Hosszabb szünet, után ismét termelnek a dekorit üzemben. Az intermedier özem szíve: a laboratórium. Valamennyi kész­termék ellenőrzését, s az új termékek kísérleti munkáit vég­zik itt a szakemberek. százalékos vastartalmú, bar­na érctömzsek húzódnak, amelyeknek kitermelése a számítások szerint külszíni fejtéssel a leggazdaságosabb. Az új, napfényes bánya megnyitása — amelyben minden munkafolyamatot gé­pesítenek majd — azért vált szükségessé, mért a rudabá- nyai Barbara külszíni fejtés barnavasérc-készlete már ki- fogyóban van. A „bánya­üzemben” — ahonnan az el. múlt három évben mintegy 400 000 tonna kiváló minősé­gű barna vasércet szállítottak a hazai nagyolvasztókba, — előreláthatólag 1972. végén fejezik be a termelést. Az Alsótelekes határában kiala­kítandó új munkahelyekre azokat a bányászokat osztják majd be dolgozni, akik a I községben laknak és eddig i Rudabányára jártak be dől- ! gozni. <- | • • Az ÉMV legnépszerűbb terméke a poliuretán. Képünkön: a fröccsöntőből futószalagszerűen érkező habszivacstömböket a következő munkafolyamat színhelyére viszi a kisvonat. (Gyárfás—Szabados} Egy járás az ipar tükrében

Next

/
Thumbnails
Contents