Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
eSZAK-MftGYÄRORSZÄG 4 Wí. október 16., szombat m Színház a megyében A felszabadulás utáni színházi élet egyik forradalmi vívmánya volt, hogy olyan községek lakossága is színházművészethez jutott, amelyek . korábban ettől sok oknál fogva el voltak zárva. Részben a földrajzi távolság zárta el őket, részben pedig az a tudati távolság, amely a felszabadulás előtt a községek, falvak lakóinak nagy többsége és a színház között volt A nagy erővel és nagy apparátussal megkezdett tájszínházi munka minden községbe eljuttatta a színházat, ahol csak tenyérnyi pódium rendelkezésre állt. Ezt a hőskorszakot ma is gyakran emlegetik, és napjaink körülményei között is sokan azt szeretnék, ha a színház mind több községben jelen lenne, mind több település lakói résrzesüihetnének az élő színház élvezetében. adás nem utaztatható sérülés nélkül, nem olyan, mint a hanglemez, va'gv a könyv, amelyet tértől és időtől függetlenül lehet élvezni, s az egy adott színpadra megtervezett és rendezett produkció egy másik színpadon már eleve nem az. így adódnak olyan kifogások, még a jó Színpaddal rendelkező megyei városokban is, hogy nem azonos az ott látott előadás a miskolcival. Természetes, hogy nem, mert, mások a színpadméretek, mások a színpadok szcenikai adottságai, Talán szükségtelen azt is elmondani, iiógy korszerű színházi előadást csak korszerű színpadon lehet produkálni, márpedig ilyen, a megyében nagyon kevés van. (A Déryné Színház falujáró produkciói eleve ' a változó színpadra vannak rendezve.) tájhelyen. Például a Bánk bánt már négy helyen napi két előadásban mutatták be. Szeretnék más produkciókkal is ezt megtenni; Ehhez természetesen nagyobb szervezettség kellene a színházat jogadó városok, illetve művelődési házak részéről. Például meghívták a színházat Salgótarjánba vendégszerepelni. A közeljövőben A bolond lányból három nap alatt öt előadást tártanak ott. Miért nem lehet hasonló szervezettséggel megoldani ugyanezt Borsod megye városaiban is? , A KISZ az iskolában m Borsod megyében az utóbbi évékben — igen helyesen — erősen lecsökkent a Miskolci Nemzeti Színház tajhe- lyeinak száma. Ugyanaltkor rendszeresen turnézik a megyében az Állami Déryné Színház. Egy-két helyen meg szokott jelenni más vidéki színház is (Debrecen, Szolnok). A Miskolci Nemzeti Színház az ország négy nagyszínházának egyike, amelynek elsősorban városi feladatokat kell ellátnia. Az elmúlt, 1970-es évben a megye területén még 9 helyen sze- „ repelt a színház egy, vagy több előadással, a mostani évadban már összesen öt tájhelye van a megyében. Ezt a csökkenő tendenciát, annak ellenére, hogy a megyében többfelé jelentkezik a színház vendégszereplése iránti igény, csak helyeselni lehet. Szólni kell ennek kapcsán ártól, hogy a bevezetőben említett tájszmház ma már mennyire korszerűtlen. Nincs olyan eldugott község Borsodban, vagy bárhol, ahol ne növekedtek volna meg a színházzal szembeni igények is, hiszen a televízió igen jó előadásokat visz el ezekre a helyekre. Viszont akik az igényeket hangoztatják, nagyon sokszor nem számolnak azzal, hogy a színházi előBorsod megyében Kazincbarcika, Leninváros, Ózd, Sátoraljaújhely és Mezőkövesd az az öt hely, ahol többé-kevésbé elfogadható körülmények biztosíthatók a színpadi előadásoknak. (Sajnálatos, hogy Sárospatakon nincs alkalmas helyiség.) Az öt említett tájhely közül igen jó körülményeket tud teremteni Kazincbarcika, Leninváros és Ózdon a Kun Béla. Művelődési Ház, sajnos, a sátoraljaújhelyi színházépület igen sok gondot okoz, és a mezőkövesdi, viszonylag új művelődési házban is adódnak panaszok. (Talajvíz' van a zenekari árakban!) A Miskolci Nemzeti Színház nagyszínházi feladatai ellenére szívesen tart előadásokat a megye említett, helyein. Teljes bérletsorozatot azonban amiben 8—9 előadás szerepel, a helyi túlzó kívánalmaknak megfelelően, nem tud vállalni. Viszont az, hogy közös bérletben szerepel más • színházakkal, nem mindig egészséges. (A közelmúltban egy televízió-riportban a vendégszereplő színházat alaposan elmarasztalták egyik városunkban. A nézők nagy többsége Miskolcra gondolt. A bírálat pedig egy másik együttesnek szólt.) Az idén .öt-hat darabot tudnak tájelőadásokon bemutatni. Kísérletezik a színház azzal is, hogy egy-egy produkciót többször bemutasson egy-egy A megye művelődési életének képviselői Miskolcon és szerte a megyében többször kifejezik azt a kívánságot, hogy nekik színházi előadás kell. Az igény emberileg érthető, de sajnos korszerű színházzal nem. elégíthető ki. A már említeti tájolási hőskorszak érdekes epizódjait íel-felemlegetjük, de aligha öi-üine valaki is olyan szituációnak, mint amikor egyszer az egyik településen Agárd.v Gábor kilépett szerepéből, és felpumpálta á színpadi maximlámpát, hogy világosabb legyen ... Nem tudjuk pontosan, i hány községet kíván a jövőben mozgási körébe kapcsolni az Állami Déryné Színház. A Miskolci Nemzeti Színház részéről több nem várható, mint ebben az évadban. Miskolc és Eger ellátása igen nagy feladat, és a már többször említett okok miatt ez a színház nem tudja produkcióit kis tájhelyekre elvinni. Az lenne .inkább a cél, hogy az alkalmasabb helyeiken — mint a már említett öt és majdan esetleg Sárospatakitól együtt hat — mind többször tarthasson a színház előadásokat, egy-egy produkciót többször is bemutathasson, valósággal kis helyi centrumot alakíthasson ki magának. A színház ezekre a helyekre elmegy. De hogy érdemes is legyen elmennie, azaz ne csak lekötött bevétele, hanem mind több nézője is légijén, az már a helyi szervezés gondja. Mert csak úgy érdemes vidékre színházat vinni, ha ott azt valóban igénylik és várják. Benedek Miklós * Az épüío nyíregyházi f&isskmíe Nyíregyházán, a Sóstó felé vezető úton már messziről látszik az épülő Tanárképző Főiskola. Csupa vasbeton és üveg, szetlősen elrendezett , épületekkel, égbe nyúló to- ronydarukkal, háttérben a sóstói erdővel. A tervezést 1962-ben kezdték élj akkor, amikor a tanárképzés is megindult Nyíregyházán, 1964/65-ben pedig már építkezhettek. 1967-ben átadták a 21 millió forintot érő első kollégiumi épületet, amelyben 300 hallgató kaphatott új otthont. A kővetkező esztendőben 600-zal bővült a kollégiumi férőhelyek száma- Ebben az évben az oktatást is áthelyezhették az újonnan felépült előadókba, szemináriumi termekbe, s felszámolhatták az ideiglenes létesítményeket a város különböző pontjain. 1975-ig befejezik a ,4—500 millió forintot érő építkezést, amelyhez nemcsak az 1200 személy befogadására alkalmas 4 kollégiumi épület tartozik az ötemeletes tanulmányi épülettel, hanem külön helye lesz a könyvtárnak, a sportcsarnoknak. A sportpálya nemzetközi mérkőzések lebonyo- lításárá is alkalmas lesz, s a gyakorló iskola is itt kap majd helyet. Az építkezés befejezése jes lesz a „kapacitás'’, 1200 után a tanár- és tanítókép- tanai--, 250 tanító- és 100 zés mellett az óvónőképzés óvónőjelölt végezheti tanul- is a főiskola profiljához fog mányait az ország legna- tartozni. Ma csaknem 900-an gyobb, legmodernebb főis- tanulnak a főiskolán. Ha tel- kóláján. S. J. Néhány jó előjellel kezdődött a beszélgetés a KISZ- ről a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum és Szakközépiskolában. Ezek az „előjelek” szervezés nélkül, spontán természetességgel mutatkoztak meg, mintegy következményeként annak a szemléletnek, mely az iskolában, a KISZ és a tanárok kapcsolatát,, jellemzi.’ Csübri Károly villamosmérnök tanárnak, 'alti összekötő a párt és a KISZ közejtt.. első dolga volt; hogy, a KJSZ- 1;ititárnak szóljon. Dr. Tenk jBéla igazgató is szükségesnek tartotta, hogy időt szakítson erre a beszélgetésre, félretéve egyéb munkáit. Á KISZ-titkár, Tárczi Tibor pedig nyugalommal, magától értetődően foglalt helyet az igazgatói irodában. Politikai képzés A KISZ-akadémia, a politikai képzés egyik formájaként jól bevált és rendszeres. Az előadókat, a TIT küldi, a témákat viszont a gyerekek jelölik meg. A kért előadásoknak 30— 40 százaléka politikai jellegű. A felső osztályokban • a marxista vitakörök kedveltek, eredményesek, mint ahogyan az alacsonyabb osztályokban is élnék, munkálkodnak a „Fáklyavivő körök”, melyeket éppén a felsőbb osztályosok vezetnek. Nyilvánvaló, hogy a különböző oktatási formáknak, köröknek, az egész KlSZ-mun- kának a nevelő hatása neon mérhető centiben, kilókban, néhány tény azonban jelez valamit. Például az is, hogy az iskola .folyosóin gyakorlatilag már évek óta. nincs tanári felügyelet. A felügyeletet minden héten egy-egy felsőbb osztály látja el, az iskola vezetőinek megelégedésére. Az alsóbb osztályosok — zsúfolt az iskola — a ruhatárért felelősek. Az iskolai ünnepségeket gyakorlatilag ugyancsak a diákok szervezik, rendezik. A magatartási jegyekre ugyancsak az osztályközösségek tesznek javaslatot a tanárnak. Minden alapszervezet hetente önálló műsorral jelentkezik az iskolarádióban. A faliújság szintén az ő munkájuk. Társadalmi munka A nyáron a Balaton környékén voltak a vasútátépí- tésnél. A Fiatalok Miskolcért mozgalomban 2500 munkaórát ajánlottak fel. Jó szervezést kérnek. Pontos, jó szervezést, hogy megfelelően, okos, értelmes munkával tölthessék el azt a 2500 órát. Az építőtáboroknál hiányolják a fiatalok a jó szervezést. Igaz, itt inkább a szabad idő ésszerű felhasználására vonatkozóan. Körültekintő, alapos szervezést kérnek, hogy ésszerűen használhassák fel mind a szabad idejüket az építőtáborokban, mind a Miskolcért ajánlott 2500 munkaórát. Ehhez tartozik még: a KISZ-esek több helyet, több lehetőséget kérnek a nyári építkezésekhez, építőtáborokhoz. Többet!' Ugyanis a jelentkezőknek a múlt nyáron is csak körülbelül 40 százalékát tudták építőtáborba vinni. Csak a 40 százalékát. Az ifivezetők pedig a továbbképzés lehetőségének bővítését kérik. Az általános iskolákkal egyébként hamarosan kiszélesítik a kapcsolatokat. Érdekes. ’ szép feladatot vállalt a KISZ a technikum beiskolázásának segítésében. Állta lomadtán valamennyi fiatal felkeresi majd saját általános iskoláját, hogy tájékoztassa a nyolcadikosokat a technikumról; elmondják, hogyan élnek, tanulnák itt, fényképekkel leli albumot is visznek, hogy megmutassák milyen felszereléssel, milyen gépekkel dolgoznak. (Van mit fényképezni. megmutatni, mert korszerűbb felszerelést nemcsak nálunk, de a környező országokban is nehéz ■lenne találni.) A fizikai dolgozók gyermekeiért Nemregiben tartották meg a KISZ küldöttválasztó értekezletet. (Szendrei Bélát és Szép Lászlót választották meg küldöttként.) Az értekezleten a központi szervek" által meghatározott napirendi pontokról volt szó, egyebek között a már említett társadalmi munkával kapcsolatos kérdésekről és több, más érdekes témáról is. Többek között a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről. A KISZ-fiatalok között az á vélemény alakult ki, hogy ennek a segítségnek nem annyira anyaginak kell lenni, mint inkább pedagógiai segítségnek. A KISZ aktívahálózatának növelése ugyancsak sokat foglalkoztatta a fiatalokat. Ügy vélik, ennek a munkának az értékelését az eddiginél jobban kellene jutalmazással is kifejezni. Egyik módja lőhet ennek például a koncertjegy. Az iskola vásárolt körülbelül 30 bérletet az ifjúsági hangversenyekre. A bérlettel majd a KISZ gazdálkodik. Jutalomképpen adja a legérdemesebbeknek. Fiatalos őszinteséggel, fel- nőttes komolysággal, tenni- .akarással zajlott az értekezlet. Együtt természetesen a tanári kar képviselőivel. Es az iskola igazgatójával, mint ezen a beszélgetésen is. Priska Tibor Díszelőadás a megyei művelődési központban Ünneplő ruhás emberek, fiatalok, idősebbek gyűltek össze tegnap, pénteken este Miskolcon, a megyei művelődési központ színháztermében, ahol a Kazincbarcika Miskolcon rendezvénysorozat záró kulturális eseményeként díszelőadást tartottak. Műsort a kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Központ együttese, valamint a bolgár testvérváros, Dimit- rovgrád művészeti együttese adott. A díszelőadást Bárczi Béla, Miskolc megyei város Tanácsénak elnöke nyitotta meg. — Tisztelettel és szeretettel köszöntőm önöket, Miskolc megyei város Tanácsa és Miskolc vendégszerető lakói nevében — kezdte megnyitóját Bárczi Béla. Köszöntötte a külföldi vendégeket, majd a kazincbarcikaiakat, akik az elmúlt napokban különböző rendezvények sokaságával adtak bemutatót városukból. Ezután Kazincbarcikáról szólt, a „fiatalok városáról”, az . „iskolák városáról”, a „vegyipar fellegváráról'’ — ahogyan fiatal, szocialista városunkat az országban ismerik, emlegetik. Rövid áttekintést adott Kazincbarcika fejlődéséről, gazdasági, kulturális eredményeiről, külföldi kapcsolatairól, melyek sikerét, eredményességét egyebek között éppen a bolgár Dimitrovgráddal kiépített jó kapcsolat jelzi. Ezután a bolgár testvérváros jellegzetességeiről szólott, majd a Kazincbarcika Miskolcon rendezvénysorozatra utalva így fejezte be megnyitóját : — Bízunk benne, hogy Kazincbarcika bemutatkozása Miskolcon csak egy állomás az ország-világ előtti kitárulkozásának. Erősödjön Dimiitrovgrád és Kazincbarcika testvéri kapcsolata mindkét város hasznára, lakói javára. Ezután a közönség a kazincbarcikai művelődési központ együttesének műsorában, majd a dimitrovgrá- diakéban gyönyörködött. A 46 tagú bolgár együttes, mely munkásokból, diákokból, értelmiségiekből alakult meg, a bolgár folklór kincseiből, népdalokból, népi táncokból tartott nagy sikerű bemutatót. Tanácskozás az iskolai könyvtárakról A közelmúltban kétnapos országos tanácskozás zajlott le a muzeális értékű iskolai könyvtárakról. A megbeszélésen megyei tanácsi vezetői-;, megyei pártbizottságok képviselői. továbbá szakszervezeti vezetők, iskolaigazgatók, iskolai könyvtárosok, valamint a neveléstudomány km lönböző területeinek képviselői vették részt. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen úgy vélekedtek: a jövőben sokkal nagyobb gopdot kell fordítani a pedagógiai értékű gyűjtemények; létrehozására, a mái meglevőle megőrzésére, illetve gyarapítására. Az ilyet jellegű gyűjtemények ugyani; nemcsak nemzeti értékeke képvislnek, hanem jelentő: a szerepük a szocialista ha- zafiságra nevelésben is. Állást foglaltak a résztvevői amellett, hogy elsősorban ; pedagógusképző intézményekben célszerű és lehetséges i neveléstörténeti értékű gyűjtemények elhelyezése, mive ezeket kitűnően hasznosíthatják a fiatal pedagógusok történeti szemléletének alakításánál, a korszerű pedagógia módfsaeiBek megalapotsásápáL
