Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

1971, jŐRus 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Egy interpelláció nyomában Minden emberi alkotás- megszületése után el kell tel- nie bizonyos időnek, hogy hi­báit, hiányosságait telíedez- hessük. Ahhoz, pedig, hogy az okokat világosan, reálisan lássuk, még több időre van szükség. A Győri kapui házgyári lakótelep 9—10 emelet ma­gas épületei közül az elsők mar elmúltak egyévesek. El­telt tehát az a bizonyos idő, s az itt élők most kezdik megfogalmazni gondjaikat, problémáikat. Ezek közül né­hány — mint legjelentősebb os legégetőbb — hangot is kapott a Miskolci városi Ta­kács legutóbbi ülésén. Az interpellációt dr Farkas Jó­zsef tanácstag nyújtotta be. Ennek az interpellációnak a -nyomán indultunk magunk is válaszért, magyarázatért. A telep lakóit nap mint nap foglalkoztató problémákra. A Miskolci Berühr ~ási Vállalat illetékeseit kerestük meg. 0 A dolog természetéből kö­vetkezik, hogy nem minden, a lakók által sereim ett hiányosság egyformán jelen- fős. Sőt:, többségben olyanok, hogy a garanciális javítások során viszonylag gyorsan, egyszerűen — ha nem is minden „felfordulás” nélkül — kijavíthatok. S mindeze­ket annak rendje-módja sze­rint ki is javítja a BÁÉV. Te­hát újra rakják a parkettát ott, ahol. túlságosan összeszá­radt, felpúposodott, vagy tel­jesen feljött. Aztán megerő­sítik, újra belövik azokat a konyhaaj tó-kereteket, ame­lyek kimozdultak helyükről. Rendbe hozzák, „megreperál- íák” a csaptelepeket, s ki­cserélik azokat a zárakat, amelyeknek nyelve időnként beragad, ki- vagy bezárva valakit a lakás egyik-másik helyiségéből, illetve helyisé- Bétoe. Sőt, úgy tűnik, a par­kosítás, a tereprendezés gondja sem tartozik már a legnagyobbak közé. Hiszen a felelős vállalatok túlórában, szombati és vasárnapi mű­szakban is igyekeznek behoz­ni a lemaradást, megtartani az újabb, módosított határ­időkéi. Igazi fejtörést két dolog okoz. S ezek közül is min­denekelőtt a vízszolgáltatás egyenetlensége, a magas há­zak felső emeletein. Különö­sen azért, mert a hetedik, de még inkább a nyolcadik és kilencedik emeleti lakások vízcsapjaiból nemcsak csúcs­időben nem folyik a víz, ha­nem napjában többször, s nem ritkán több órára is el­tűnik. Pontos okát. magya­rázatát még nem tudják a szakemberek. Az első feltevés, azaz a vízmüvek véleménye szerint vagy a túlzott vízpazarlás, vagy pedig a fővezetékből a házakhoz leágazó csövek szűk keresztmetszete okoz­hatja ezt. Hiszen a mérések tanúbizonysága szerint a vá­ros vízrendszerében állandó­an biztosított a négy-öt at- moszférás nyomás, ami azt jelenti, hogy rendes körül­mények között 40—50 méter magasságig „élniük” kell a csapoknak. Miskolcon pedig a legmagasabb ház is körül­belül csak 30 méter. Ugyan­akkor a tervező nyilatkozata szerint megfelelő a leágazá­sok keresztmetszete is. Így tehát minden rendben van, és még sincs rendben. Ezért aztán úgy határozott a Mis­kolci Beruházási Vállalat, hogy a vízmüvekkel közösen nyomáspróbákat végeznek majd azokban az időpontok­ban. amikor a lakók jelzése szerint a leggyakoribb a víz­kimaradás. A kérdés alapos megvizsgálásában természe­tesen a tervező is reszt vesz. Mindez remélhetően néhány héten belül meghozza majd a kívánt, s mindenki számá­ra megnyugtató eredményt. © A vlzgondnál alig kisebb a szellőző berendezéseké. Egyfelől, mert a szükséges 290-ből jelenleg 10 ha üze­mel. Másfelől pedig, mert abban sincs sok köszönet, ha járnak ezek a motorok. Za­juk, szinte már elviselhetet­len. Hogy miért? — Egyelő­re meg ezt sem tudni. El­képzelhető, hogy valamilyen konstrukciós hiba miatt, s az is, hogy a rossz szerelés kö­vetkeztében. Néhány napon belül alapos kivizsgálással ezt is eldöntik. El kell dön­teni. hiszen kétségtelen és vi­tathatatlan. hogy ezekre a berendezésekre szükség van. S hogy nem jó az. amikor a lakók így válaszolnak, az ér­deklődő kérdésre: nem mű­ködik, de jobb is. © Épp így nem megoldás az sem, hogy a legfelső emeleti lakások tulajdonosai tudato­san és rendre elrontják e berendezéseket, hogy így sza­baduljanak meg a kellemet­len zajhatástól. De akadnak, akik nem elégszenek meg a nyomógomb rögzítésével, s j így a motoa- leégetésevel. Ra­dikálisabb megoldást válasz­tanak. Egyszerűen eltüntetik — finoman kifejezve — az egész ventillátort. Ezek per­sze nem mind a lakók közül kerülnek ki. Megteszik ezt olyanok is, akiiénél nem a zajosság a magyarázat. Min­denesett-e a dolognak ezt az oldalát is vizsgálják már. S ha minden tisztázódik, álé­kor remélhetően eredeti ren­deltetésüknek megfelelően, bosszúság nélkül, rövidesen működni fognak a szellőző berendezések is. k. r. CÉ-'yN. Hűség az üzemhez Búcsúzóul Sanyi bácsi egy könyvet adott a kezembe. A eímlapon a gyár képe. A fényképen nem látszik a por: a. rabolt tisztán ragyog a cementüzem felett. A; itt eltöltött, nehéz évtizedek, s az elődök emlékeit örökítette meg ben­ne Cserhalmi Sándor, a Hejöcsabai Cement- és Mészmü fő­energetikusa. A történet valamikor 1913 fáján, kezdődött. A közelben levő vár-hegy, a Nagykőmá- z~sa és a Poklostetó kiváló mészkövének hasznosítására Hejőcsabán körkemencés mészüzemet építtetett a Ma­gyar Általános Kőszénbánya Rt. Erről az üzemről már csak a legöregebbek, s az egykori dokumentumok be­szélnek. Csalc távoli emlék az itteni munkások hajdani, keserves sorsa is. Elrohantak az évek. A felszabadulás után új fejezet kezdődött nem­csak az itt élő emberek, ha­nem a gyár történetében is. Megépült a cementgyár, az­tán az új, modern mészüzem. És azok közül, akik az öt­venes évek legelején, a kez­detnél itt voltak, többen má­ig a cementgyárban marad­tak. * — Tizenhét éves voltam, amikor a cementiparba ke­rültem — emlékszik Sanyi bácsi. — Tatabányán kezd­tem. Először klinkerégetö, majd égetőmester lettem. 37 éve dolgozom ebben az ipar­ban. 1950 óta pedig itt, Hejő. csabán. Együtt nézegetjük a köny­vet. A gyár történetét egy Pályázatra állította össze Sa­nyi bácsi. Aztán kiadták, az új generáció okulására. Hat oldalon keresztül csak nevek és nevek. Azoké. akik évti­zednél is hosszabb idő óta hűségesek az üzemhez. Aki­ket ma a törzsgárda tagjai­ként becsülnek. Cserhalmi Sándor a gyári törzsgárda bizottság elnöke. Az iparágban töltött csak­nem négy évtizedével szol­gált erre a bizalomra. — Nem tudnék elképzelni más munkahelyet. Itt min­denki ismer, mindenkit is­merek, hiszen gyerekkorom óla vagyok a szakmában — mondja. — Úgy megszoktam, mint egy családot. Beszélgetés közben szinte a véletlen hozott össze bennün­ket Papp Andrással, a gyári iparvasút mozdonyvezetőjé­vel, és Kiss BamabásnévaJ, I a csomagolóüzem gépkezelő- I jével. Papp András 1947 óta, j Kiss Barnabásné 1953 óta j dolgozik itt. — Segédmunkásnak jöttem ide, 14 éves koromban — j emlékszik a mozdonyvezető, j — Voltam salakos, aztán : mészégető. A gyár küldött tanfolyamra. így kerültem j először gőzösre, most meg : Diesel-mozdonyra. — Tudja — vág közbe Kiss Barnabásné —, mostanában sokat mondják nekünk, hogy az új dolgozókat így, meg j úgy kell fogadni. Biztosan I helyes is ez. De, higgye el: minket annak idején sehogy- se fogadtak. Mégis itt va­gyunk. Dolgozni akartunk, s megtaláltuk a számításunkat. — Én megkedveltem ezt a gyárat — veszi át újra a-szót Papp András. — .Meg va­gyok elégedve. Főleg azért, mert az ilyen régi dolgozók­nak valahogy sokat adnak a szavára A csomagolóüzem, ahol Kissné dolgozik, a gyár leg- porosabb munkahelyeinek egyike. — Nemcsak poros, huzatos is — teszi hozzá, — Mi már abban bízunk, hogy majd sokkal jobb lesz, ha felépül az új üzem. Kiss Barnabásné édesapja innen ment nyugdíjba. Fér­je is a cementgyárban dol­gozik. A könyvben az ő ne­vüket is megtaláltam, meg Papp Andrásét. S a többie­két, akik szeretik, vállalják az itteni, sokszor igen nehéz munkát. Évtizedeken ál. * A gyár legújabb történe­te most kezdődik. Nehány év, s felépül az ország leg­nagyobb, legkorszerűbb ce­mentgyára. S ők folytatják a munkát. A régi szívvel, a ré­gi becsülettel. Flanck Tibor Aratják a repcét, a legfinomabb olajai adó növényt a Tak- taközi Állami Gazdaságban. A képen: útnak indítják az el- j sü repceszállítmányokat a nyíregyházi olajütöbe. Pótkocsis j teherautókon két nap alatt 15 vagon repcét küldtek Nyír- I egyházára 1akaró készül a vietnami gyermekeknek A Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának nőbizottsága — a Magyar Nők Országos Tanácsának kezdeményezésére — a kö­zelmúltban felhívással for­dult a szocialista brigádok­hoz. hogy készítsenek takarót a vietnami gyermekeknek. Eddig már több kollektíva jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz: a brigádok nő­tagjai vállalták, hogy még a tél beállta előtt hét. általuk készített takarót eljuttatnak a baráti országba. A TVK nagyüzemi K1SZ- bizottsága, miután tudomást szerzett a felhívásról, fel­ajánlotta. hogy ezer forinttal hozzájárul a takaróhoz' szük­séges anyag megvásárlásá­hoz. A brigádok is munkához láttak A személyzeti és munkaügyi főosztály Welt- ner-brigádjának nyolc nőtag­ja a napokban elkészítette az első takarót, majd hozzáfog­tak a másikhoz is. Az emberi együttérzés nagyszerű példája a brigádok önkéntes részvétele a vietná­mi nép megsegítésére indított mozgalomban. Aratás a hangonyi dombokon Megyénk déli járásaiban, a sík hatáiTószekben, ahol ma már majdnem száz százalék­ban nagy teljesítményű gé­pekre, kombájnokra „építhet­nek” a gazdaságok, még mindig nagy gond, a legna­gyobb munkának számít az aratás. Mennyire így van ez akkor a hangonyi Zöld Me­ző Tsz-ben, ahol a 410 hold- nyi aratnivaló dimbes-dom- bos, gépek számára életve­szélyesen meredek határré­szekben terem. A kombájnok segítségére itt egyáltalán nem számíthat­nak. Jó néhány, meredek hegyoldalakon fekvő táblá­val a kévekötő aratógépek is nehezen tudnak csak megbir­kózni. Nagy szükség lenne kézi aratóiéra, de a tagság elöx-egedett, az átlagos élet­kor meghaladja a 65 évet, s eddig csak két kaszás jelent­kezett. Ennek ellenére bizakodás­sal láttak hozzá a nagy munkához. Talán még sosem kezdődött el ilyen korán az aratás ezen az északi vidé­ken, mint az idén. A Péter- Pál utáni napon megkezdte a munkát két kévekötő ara­tógépük. Két nap alatt egy Í8 holdas őszi árpa táblát arat­tak le, s a szorgalmas asz- szonyok már keresztekbe is rakták a kévékét. Penleken es szombaton egy újabb őszi árpa tábla termését rakták keresztekbe. A Zöld Mező Tsz vezetői mindent elkövetnek, hogy ké­zi kaszások nélkül is idejé­ben learassák a vártnál jobb­nak ígérkező termest. A két új kévekötő aratógep melleit. hamarosan egy harmadikat is munkába állítanak. A sze-,, relők egy olyan régi masinát, újítanak fel rohammunkával,, amit már azzal állítottak fel, re, hogy csak ..bontásira” al­kalmas. Hamarosan ez a gép is dolgozni fog. Tapolca, Firenze, Weimar Várják a vásárlókat :-S'­''iíiií.1' Időszakos húiorkiárusítás Borsodban ♦ > »r - ú ... v- ' H­Megkezdődött a próbaüzem a peremartoni új műtrágyagyár­ban, ahol a mezőgazdaság számára új. hármas hatóanyagú műtrágyát állítanak elő. Neve PERETRIX, s egy munkafo­lyamattal vihető a talajba a benne koncentrált nitrogén, szuperfoszfát és kálisó. A 280 millió forintért épült új gyár- j ban rövidesen megkezdődik az üzemszerű termelés. Ké­pünkön: hatalmas műtrágyahalmok az új nagycsarnokban í A gyors ütemben folyó la­kásépítkezés során egyre több család jut új otthonhoz, s a lukasatadasokkal szinte egyenes arányban nő a ke­reslet a modern bútorok iránt is. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat azonban felkészülten v árja a vásárlókat az egész megyé­ben. Miskolci, kazincbarci­kai, putnoki, ózdi, sátoral­jaújhelyi, szerencsi és lenin- városi bútorüzleteiben ki-ki megtalálhatja az ízélésének megfelelő komplett garnitú­rákat, hálószobabútorokat és sokféle egyedi berendezési tárgyat. A kulturált, keres­kedelem és a vásárlás gond­jainak megkönnyítésére több szolgáltatást is be­vezettek. Például, ha va­laki nem találja a bolt­ban az éppen keresett bútort, garnitúrát, elő­jegyzést vesznek fel, s amint megérkezett, értesí­tik a kedves vevőt. Miskol­con a boy-szolgálat állandó „ügyeletét” tart a bútorüz­letben, s így nem okoz gon­dot a megvásárolt áru el­szállítása, de Ózdon már az ingyenes hazaszállítást is bevezették. Az igényesebb vásárlók kedvéért arra is vállalkoznak. hogy egyes kárpitozott bútorokat egyéni ízlésnek megfelelő fazonban es szövettel készíttetik el. A Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat július 5. és augusztus 5. között árengedménnyel kedveskedik a közönség­nek: 15—40 százalékos csökkentéssel időszakos bútorkiárusítást rendez. Most érdemes vásárolni a szinte luxus kivitelű Tapol­ca és Weimar garnitúrából, a közkedvelt Napfény és Varia árukból. Olcsóbbak lettek a Firenze, Carbon. He­ves és Erika fotelek, a úeipzig fiókosszekrények, ágyneműtartok, különböző gyártmányú heverek, bár- es Italszekrények, s természete­sen vannak köztük NDK, ju­goszláv, szovjet, román é*. csehszlovák importbútorok is. A bútorüzletek szakembe­rei nemcsak udvarias kiszol­gálással, de hozzáértő- -' ta­nácsadással is szolgálnak. Az új bútorhoz sok más kellék, haszná­lati tárgy, díszítőelem is szükséges. A BIK szak­üzleteiben szinlc vala­mennyi áru kapható, a divatos suba szőnyegtől a legkényesebb ízlést kielé­gítő kézi csomózású per- zsaszőnyegig. Szívesen adnak tanácsot az eladók, hogy az egyes búto­rokhoz milyen csillárok, vi­lágítótestek illenek legjob­ban, vagy színben, tormában milyen kerámiákkal díszít - hetik legszebben, leghangula- tosabban az új bútorokat. Nagy a választék konyha- garnitúrákból; a legmoder­nebbtől a hagyományosig. Nem gond az új konyhát fel­szerelni porcelán- és üveg­edényekkel, a jól használha­tó jénai árukkal. S aki az új lakásba porszívót, centri­fugát, vagy parket tkeíelö- gépet akar vásárolni, azt is megtalálhatja a BIK szaküz­leteiben. Az egy hónapig tartó bu- torkiárusítás ideje alatt a vállalat Putnokon, a műve­lődési házban ..Modern ott­hon” címmel bútor- éis lak- berendezési bemutatót tart, Miskolcon pedig ismét megrendezik a Bú- toréríékesítő Vállalat, a BUBIY cs a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közös kiállítását u Fazekas utcai Általános Iskolában, amely július 33- án nyílik. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents