Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

eS2AK44AGMW60*S2ÄG 4 1971. július 4., vasárnap Veszprémi tanulságok l 11 • I r • • ozibcriai táncegyüttes vendégszereplése Mini korábbon, helyszíni tudósításokban számot adtunk róla, június 21 -e és 26-o között tartották meg Veszprémben az I. tv-találkozót. E találkozót egybekötötték a magyar tv- alkotásoknak külföldi televízió- cs (ilinszakennbcrek részére történő bemutató-sorozatával is. A fesztivál, illetve hivata­los nevén a találkozó, sok tanulsággal szolgált a nagykö­zönségnek es a szakmának egyaránt, ezért érdemes néhány gondolat erejéig visszatérnünk rá. A kizárólagosan kereske delim célokat szolgaló bemu tatok sorát figyelmen kívül hagyva, az első veszprémi tv-(Találkozónak alapvető cél ja annak felmérésé volt,.kol­lárt ma a magyar televízió­zás művészeti te vekenysége. az 1970-es esztendő termésé nek tükrében milyennek lát szik televíziós művészetünk. A bemutatott 23 mű, ame­lyek versenydarabokként vertek neszt a találkozón, mind ebből az évből szár­mázott. Elgondolkoztató azonban: vajon tényleg a legalkalmasabbak kerültél bemutatásra Veszprémben, vajon a látott, művek rep rezentálhatják-e válóban egy esztendő termését? A v'álasz inkább tagadó, mint igenlő. A Tv RBinográfta 1970-es kő. rePéMcJkltamísBgai szerint 1970- ben a Magyar Tetevnsionál, nek bekinstjuk, 60 tv- játékot, fcv-fünssfc és irodain» adap- tssesat mutattak be, 10 kép aéHSÖwésaetí fiteset és 54 mmtd ffbmeé: Vpptr összesen Tm-ettt. több művészeti alko aésg Jdtenbaaefc, a wszprémi haSÖSSoassőss vtoszont nsmdbsz 3i*5 3B, -bábáit alig valamivel több, mmt az összes művek eg#hatoda voftt jelen, A 23 fitedbőí 16 votí a játékfilm isaSBateios, hogy mai témát atefc 6 doágosotf, fel kozu- Wé,, » maik a rkscw., .1 port- üdbétfleeí. fifcnjíEfS • na* ■& mmüetxM nevese?. uXbMjlia kewSHEfc a telSQooző pvogmm&fem., éreatíetően kv - tonesebb válogatás nélkül így aztán előfordulhatott, hogy kimagaslóan értékesebb filmek távol maradtak Veszprémtől, mert ilyen vagy olyan ok miatt a rendezőjük nem nevezeti,. A 23 film csak vázlatos képét adhat így a 70-es esztendő lelövi zsé* Mfwésaerti terméséről. Érdemes a találkozó kap­csán megemlíteni a műszaki gondokat. Jóllehet, a televí­zió, illetve a posta műszaki szervren igen nagy gonddal készültek fel e találkozóra, es nagy szenzáció volt a kü­lön mikrolánc kiépítése, a színes adásokat kisebb rész­ben a felvételei-; és adások kísérleti jellegéből fakadó hibák, nagyobb részben a vevőkészülékek igen gyakori hibái zavarták. Sajnálatos módon, a drága színes vevő­készülékek igen rövid idő után elromlottak, s a szín­visszaadás is több esetben kifogásolható volt. Arra vi­szont érdemes felfigyelni, hogy A. fából, faragott ki­rályfi című balettfáim töké­letes, hibátlan színes képet adott, maradéktalan élvezet­ben részesített. Hisszük, hogy a. következő tv-talál­kozón c műszaki jellegű hi­bákkal már nem találko­zunk. Bármennyire is vázlatot, képet, nyújt 23 film megte­kintése, bizonyos következ­tetéseket, rnár le lehet vonni belőlük, mert mint a kiváló szakemberekből álló zsűri is megállapította, e 23 verseny­mű az egész termést tükröz­te. Így az a tanulság szűr­hető le, hogy az 1970-es ev termése eredményes, bár igazán átütő erejű mű nem. született. A műfaji sokolda­lúság nem párosult kielégí­tő tematikai változatossággal . Különösen fájó, hogy köves az afekwMw témájú darab. A legegyenletesebb művek a klasszikusok adaptációiból, születtek, bár azoknál az al­kotók sokszor nem tudák el­kerülni a terjengősségeí, arm egyébként negatív vonása a saocatoaztató műsoroknak re. A 3b earapaa tetetítsiös társaság magas rangú szak­emberei nagy elismeréssel szóltak a bemutatóról, illet­ve a találkozó eseményeiről, s érdeklődéssel figyelték filmjeinket. Az átvételekről a találkozó befejezése után döntötték, napjainkban már a HUNGAROFIDM bonyo­lítja a különböző kereskedel­mi ügyleteket. Mindemkép­pen szerencsés dolog vott az első nemzeti tv-találkozót együtt rendezni az első ha­zai tv-filmvásárral, mert e kétfajta bemutatósorozat na­gyon szervesen egészítette ki egymást. A tv-taiálkozo természete­sen nemcsak bemutaitósoro- zat, hanem vitafórum is volt. Jóllehet, szervezett vita az első alkalommal mindössze egy volt, de igen sok volt. a kötetlen eszmecsere. Hazai nmmmmn mmrmmmnmtmmmmmm Két hét múlva kezdődnek a szegedi szabadtéri játékok A szegedi Dóm tél en szom­baton a fogadalmi templom előtti színpadra gördítettél; az elsőnek elkészült díszlete két, hogy ellenőrizzék azok térbéli. elhelyezkedését. A több emeletnyi magas, vas­ból és fából összeállított. ku~ üsszávázak, lépcsősorok több­ségét gumikerekekre szerel­ték, hogy könnyebb és gyor­sabb legyen a mozgatásul;. A nézőtér környékén működő „díszletgyárban” már csak­nem két hónapja dolgoznák, hogy formába öntsék a terve zők elképzeléseit. A díszlet- készítők mellett sok munká­ja akadt az elmúlt heteikben a villanyszerelőknek is. Fel­szerelték a fényfüggöny. lám­pasorát, ellenőrizték az ener­giaközpontból a világítási tornyokba futó 30 kilométeres vezetékrendszert. Az ujjava­rázsolt, újrafestett nézőtéren megkezdték a hangszórók fel­szerelését: éppen háromezret kapcsolnak be a kővetkező napokban, A két hét múlva kezdődő szegedi szabadtéri játékok idei programját július 17-én Hacsaturján Spartacus című balettjével nyitják meg. Augusztus 21-ig 16 előadást tartanak. A már említett ba­lett kétszer, a Magyar Álla­mi Népi Együttes Ecseri la­kodalmas című műsora há­romszor, Muszorgszkij Borisz Godunov című operája és Farkas Ferenc Csínom Palkó című dal játéka négyszer - négyszer, Illyés Gyula Dózsa György című drámája pedig három alkalommal kerül majd színre. és külföldi tv-müvészek és más szakemberek tanács­koztak általános művészeti kérdéseikről, és egy-cgy konkrét műről. A meghirde­tett nagy tanácskozás azon­ban nem volt/ —- vélemé nyünk szerint — teljesen eredményes. A tanácskozás­ra alkotókat és kritikusokat hívtak meg, a meghirdetett téma: A társadalom ábrázo­lása a tv művészeti műso­raiban volt. Az illusztris előadó, Nemeskürty István, átfogó s nagyon szép elő­adása viszont nem ezt a. té­makört érintette elsősorban, hanem hosszasan szólt olyan kérdésekről, amelyek inkább a tv-nézöket, érdekelhették, mintsem az alkotókat, és kritikusokat. Másrészt a tele­víziónak mint valami sajátos olvasmánynak a szerepéi ele­mezte, és egy bizonyos iro­dalomcentrikus alapállásból legfőbb feladaiimk. a klasz- szikus es kortársi magyar irodalom, adaptációját tekin­tette o, tv művészi tevé­kenysége fő feladójának. Mindezzel együtt, Nemes- kürty vitaindítója igen sok értékes megállapítást is tar­talmazott, amelyeket a tele­vízió művészeti munkájában a későbbiekben érdemes fi­gyelembe venni A tanácskozás más felszó­lalói sokféle megközelítésben, vázoltak a Magyar Televízió művészeti műsorainak gond­jait, a kabantakozas lehető­ségeit, s összességükben ege- saen nagy vonásokban meg-, határozták azt a aesbéz feW adatot, hogy a televízió sok­féle igényt elégítsen ki, és az ipari jellegű, tömeggyártás,-a sorozatok termelése mellett mind. nagyobb gondot for­dítson. az egyedi termelésre, a művészi értékű afkatmök-- ma. A teüevézio műsora igen sokoldalú. E találkozó csak a művészeti oldalt vizsgálta. Művök tükrében igyekezett felvázolni a helyzetképet. Nem törekedhetett teljesség­re. Mindenképpen hozzásegí­tett azonban a televízió mű­vészi tevékenységének tisz­tábban látásához, s megmu­tatta; érdemes találkozót rendezni, érdemes felmérni, hol, tart ma a televízió-mű­vészet Magyarországon., ho­gyan ülik ez be az európai leletnzióképbe, s főleg, mi­ként egyezik ez a. tevékeny­ség művészetpolitikai elgon­dolásainkkal, s mennyire ta­lálkozik a közönséggel. A jö­vő találkozók még több' se­gítséget adhatnak majd. Ezek biztató kezdete volt az I. veszprémi televízió-talál­kozó, amely végül, de nem utolsósorban mintaszerű szervezésével, is elismerést érdemel. Benedek Miklós A nyár egyik kiemelkedő művészi eseményének ígér­kezik a krasznojarszki szibé­riai táncegyüttes vendégsze­replése a margitszigeti szín­padon. A száztagú tánccso­porttal együtt érkezik a 25 tagú zenekar, amely har- mónikásokból, pengettyüs, luvös- és ütőhangszeresekből áll. Az együttes repertoárja rendkívül gazdag: a. népi motívumokra épülő jelene­tektől lírai, táncokig, szim­bolikus sz vittek tői és orosz stepp-tán cokitól a színpadi showig terjed. Ebből a sok­oldalú művészetből ad íze­lítőt a. táncegyüttes budapes­ti vendégszereplése alkalmá­ból. Három ízben lép a kö­zönség elé. VA2bAT Den key Z. munkája liar mar oil vagyunk eo- ben az esztendőben a végzős diákok palyaváiaszta- sáin, mégsem érdektelen visszatérni a napjainkban oly gyakran emlegetett te­hetség fogalmához. Nem ér­dektelen, mert olyasfajta tévhit kezd mindinkább el­terjedni, hogy a tehetség egyet jelent; az egyetemi ta­Illusztráció Rózsik István rajz* PAPr LAJOS: IKARUS lA világűr mártírjai emlékének) I. Fiam, jaj, ne szállj magasabbra! Mily csodálatos olt. fenn. apám, nézd, az a kéktüzű ragyogás! A sirály, hogyha félne sosem kacagna.! Fiam, fiam! Büntetlenül, jaj, senkisem nézhet a. napba! Az a tűzgömb messzi van innét! S velünk Poseidon, nézd. tükörsima a tenger. Csak ez a mosolygó fényáradat, van. ez a lebegő mámor! Jaj, fiam, az ismeretlen küszöbénél, hajtson fejet az ember! II. So lepte be szakálladal, miért sírsz itt, öregember? Algák zöldje a. hajadban, kérges-cserepes a bőröd,; fák hüsébe mért nem bújtál'.’ Sebesre mart az ég tüze, mért. nem rejtőzködői, mondd csak! Hét éjjel és hét nap óta itt ülök, itt zokogok már, fájdalmamnak láttán hátha megkönyörül., s visszaadja az én fiamat a tenger. Olyan szép volt és oly bátor, nemzetünknek ékessége Jaj-jaj, aláhullott mégis kalimpáló sárkoloncként, s a. víz bezárult fölötte! Honnan jöttél, és ki vagy te, Had-vesztett szegény öreg? Mik e tollak közeledben? S gyönge kézzel hogy fogtad te a sebesen fentiem,-szállót? III. Négy fal kozott... cs ott, feivn a napkoszorús ég felettünk; madarakat láttunk szállni. s azt: gondoltuk, hátha mint Ők, szárnyat épíáoém. magunknak., ádrepéíthetnénik a tengert, otthonunkba visszatérőn. Mit tudtok ti a törvényről? Együtt, szélgyors madarakként tudtuk mi, hogy szállni mint kell! Vak véletlen, s nem a, sertett törvény bánt így a fiammal, Menjetek hat! Hagyjatok, itt, brrtmbommal szembenéznem’ W. Tésté-ihams atahmasa, ■t küiwnyösa... Emnyí volna' Maroknyi por, melynek neve nem emberi név már többé? Töröld le könnyed öregember! Meghalt fiad, hogy éljen, bennünk éljen... A szárnyat nem félnek napban-szélben Bátorsága a bátorság lett. Ember a társát segítse! Segítsen óvatlan kezünknek. Mosolya leütünk földerítse. ra való alkalmassággal. E tévhit elterjedésének többé- kevésbé az az alapja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását szorgal­mazva, gyakran beszélünk tehetségekről. Mindezt azért tesszük, hogy az arra ráter­mett es felkészült gyerme­kek csakugyan eljussanak az egyetemek padjaiba. Ám ez nem jelenti azt, hogy a tehetség fogatnia egyenlő az egyetemi tanul­mányokat igénylő pályákra való alkalmatossággal. Jól tudjuk, hogy a különleges adottságokat más pályák is megkövetelik. Már csak azért is így van ez, mert a pályaválasztáskor általában egy életre elköte­lezzük magunkat egy-egy hi­vatásnak. Hiszen ahhoz, hogy örömünk teljen a munkánk­ban, alkotó kedvvel dolgoz­zunk, az kell, hogy szeres­sük, amit csinálunk, kiél­jük benne önmagunkat, fan táziánik és energiánk a ne­kik megfelelő munkát kap ják. Mi azt mondjuk, hogy tár­sadalmunkban szeretnénk megvalósítani: mindenki olyan munkát, végezzen, amely leginkább megfelel ké­pességeinek. Csal; így lehet valóban alkotó jellegű a munka, csali így érhetjük el. hogy ne kényszernek érez­zük azt, hanem életszükség­letnek. Ehhez azonban isme telten arra. van szükség, hogy a választott pálya alko­tó hivatás legyen. Azért, hogy ezt az ideális állapotot elérjük, még sokat kell tennünk. Tovább kell erősítenünk a pályaválasztás­sal kapcsolatos felvilágosító munkánkat, tovább kell épí­tenünk azt a hálózatot — nemcsak a hivatalit, hanem a társadalmit is —, amely a pályaválasztást hivatott könnyíteni, orientálni. Két­ségtelen, hogy már sokat tettünk ezért, de még min­dig keveset. S ha most vissza­térünk arra, hogy a tehet­séggel kapcsolatban milyen tévhit terjedt el, akkor a pályává lasz tássa I k a peso 1 a tos teendőink egy igen 'fontos gondjára szeretnénk felhív­ni a figyelmet. Igaz, nehe­zen tudnánk meghatározni tömören, hogy mit jelent maga a szó: tehetség. A leg­általánosabb meghatározás talán az lenne: egy-egy pá­lyához való adottságok, ké­pességek összessége. gondolatsorból azonban az is következik, ame­lyet rnár hangsúlyoztunk egyszer: a tehetség nem szűk fogalom. Nem néhány pálya követelménye. S amikor a tehetségről beszélünk, arról, hogy ennek vagy annak a gyereknek, fiatalnak mihez van tehetsége, erről nem sza. bad elfeledkeziv'in'­( Mitonis Annamária nuimányokat igénylő pályák­Az első ív-találkozó után A sokrétű tehetség

Next

/
Thumbnails
Contents