Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

1971. július 4., vasárnap- ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Minden eddiginél nagyobb borverseny Beszélgetés Fejes Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével Olvasóink elölt ismeretes, hogy jövőre Budapesten borvilágversenyt rendeznek. Ennek elődöntőiéként idén, július 6—10. között Sárospatakon, az ősi Uákó- czi-várban rendezi a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, és annak kiállítási irodája a XIII. or­szágos borversenyt. Ugyancsak a borverseny alkal­mával rendezi meg a megyei tanács és Sárospatak vá- rós a társszervekkel és vállalatokkal együttműködve a tokaj-hegyaljai hetet. Az országos esemény egy­ben a megyénket ért meg­tisztelő, de ugyanakkor nagy felelősséggel járó kitüntetés is. A nagy múltú borvidék méltó és megfelelő keretet ad a versenyre benevezett borok, s a szakemberek ta­lálkozójának. Egyszersmind körültekintő előkészületeket is igényel, hiszen nemcsak az amúgy is nagy eseménynek számító borversenyről, ha­lom ezzel egyidejűleg a me­gye történelmi vidékének hagy kulturális eseményéről >s beszélünk, ahová várjuk az érdeklődőket, a szakembe­reket, a vendégeket. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese az or­szágos borverseny szervező bizottságának tagja. Tegnap vele folytattunk beszélgetést. — Hol tartanak az elő­készületek? —- Tekintve, hogy holnap­után délelőtt II órakor kez­detét veszi a borverseny, egyúttal a hegyaljai hét is, így az előkészületeket gya­korlatilag befejezettnek te­kinthetjük — mondotta. — Sárospatakon minden készen áll: ott, ahol Sepsv Laczkó Máté. a borászatban is jeles­kedő prédikátor az első aszú­bort kóstolásra átnyújtotta Lorántffy Zsuzsanna fejede­lemasszonynak, három évszá­zaddal később, holnapután- tól kezdve az ország minden tájáról beküldőit 870 külön­böző minőségű bort kóstol meg s bírál el hat napon keresztül az 50 tagú zsűri. Egyébként a XIII. országos borversenyre minden eddigi­nél több mintát küldtek, he­lyi jelentőségét pedig az nö­veli, hogy az első országos verseny, melyet a megyében rendeznek. — Megyénket hány fajta bor képviseli? — Nyolcvannyolc fajta Tovább javít ják a dolgosók élet- és munkakörülményeit A Tiszai Vegyikombinát­ban nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- és munka­körül mén vei ne le javításéra. Egy sor olyan beruházás va­lósult meg az elmúlt eszten­dőben is, amely a dolgozók mun­káját könnyíti meg, s teszi biztonságosabbá. Jelentős eredménynek szá­mít például a zajártalom megszüntetése. A nitrogén­műtrágya-gyár levegőszétvá­lasztó üzemében és az oxi- génlúvóban — a zajártalom­nak kitett dolgozók részére — speciálisan szigetelt fül­kéket építettek. Így ezeken a munkahelyeken is megte­remtették az egészséges mun­kavégzés feltételeit. A festékgyárban a dolgo­zók szociális ellátásút javí­tották azáltal, hogy átadták részükre az új fürdőt és öltözőt, amely­nek beruházási költsége eléri az ötmillió forin­tot. Kifejezetten munkavédelmi célokra 1970-ben 11 millió forintot költött a vállalat. Az elkövetkező években újabb biztonságtechnikai, munkavédelmi, üzemegész- Kégügyi és szociális jellegű intézkedések várhatók. A TVK igazgatósága és szak- szervezeti tanácsa — a Ne­hézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szak­szervezete irányelveit szem előtt tartva, és a dolgozók Javaslata alapján — a kö­zelmúltban kidolgozta a IV. ötéves tervidőszakra vonat­kozó intézkedési tervét. Eb­ben rögzítették mindazokat a 'ennivalókat, amelyeket mun­kavédelmi, üzemegészségügyi és biztonságtechnikai vona­lon a kombinát gyáregysé­geiben, üzemeiben végre «karnak hajtani. így példá­ul tervbe vették a techno­lógiai gépeik és berendezé­siek korszerűsítését, a nehéz fizikai munkafolyamatok to­vábbi gépesítését; bővíteni, illetve fejleszteni kívánják a munka- és egásaségvédelmet. A IV. ötéves tervben egész ; sor szociális és üzemegész- | ségügyi feladat vár megvaló­sításra. Többek között felújítják, illetve bővítik az öltözőket, fejlesztik a TVK-ban levő orvosi rendelőt és üzemi kony­hát, megkezdik a válla­lati üdülő építését, s folytatják a különböző sportlétesítmények bővíté­sét. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtá­sára mintegy 110 millió fo­rintot fordítanak az elkövet­kező öt év alatt. bor! Ebben benne van a to­kaj-hegyaljai zárt borvidék aszúja, édes és száraz sza­morodnija, furmintja és hárslevelű bora, továbbá az ország legfiatalabb, most el­ismert bükkalji borvidéké­nek 20 fajta bora. Nagy ver­seny lesz, ezt már előre is mondhatom — folytatta Fe­jes László —, s nemcsak ver­seny, de tájékozódás, tapasz­talatszerzés is. Egyébként jú­lius 8-án, a verseny ideje alatt ülésezik majd a sá­rospataki várban a világ­borverseny szervező bizott­sága is. — Hogyan kapcsolódik a verseny az egyéb ren­dezvényekhez? — Miután a tokaj-hegyal- jai hét feladata széles kör­ben megismertetni a világ­hírű tokaji borokat, pincé­szeteket, szőlőültetvényeket, a Hegyalja tájait és külön­böző értékeit, igen gazdag szakmai és kulturális prog­ram vái'ja a vendégeket es az idesereglő szakembereket. Elsőnek említem a 6zőlőmü- velési gépbemutatót, mely­nek a hercegkút! termelő- szövetkezet szőlőültetvénye lesz a színhelye. A megnyi­tó július 7-én, délután hasz, es ezt követően 4 napon át ismerkedhetnek a szakembe­rek a legkorszerűbb gépek­kel, de ezzel egyidejűleg nö­vényvédelmi kiállítás is nyí- j lik Sárospatakon, az AGRO- KER, a Magyar Agráregyesü- S let megyei szervezete és ter-! mészetesen a megyei tanács j mezőgazdasági és élelmezési j osztálya rendezésében. A ki- | fejezetten szakmai jellegű j találkozókon, kiálb’tásókon kívül azonban sok más érde­kes rendezvény kapcsolódik a borversenyhez. Sor kerül a megyei kertészeti szakembe­rek találkozójára; lesz me­zőgazdasági könyvkiállíitás és vásár, Ki mit tud? vetélke­dő ; rendezünk fotópályáza­tot, kerámia- és népművé­szeti kiállítást, horgászver­senyt a Bodrogon, és Kassa —Hegyalja válogatottjainak futballmérkőzését. Sárospa­tak tehát nagy események színhelye lesz, ahová 150 ki­lométeres körzetből erre az időszakra 83 százalékos me­netdíjkedvezményt ad a MÁV. A fő esemény termé­szetesen a borverseny, mely­re mi magunk is nagy izga- j lommal és várakozással ké- j szülünk — mondotta beszél- j getésünk végén Fejes László, I a megyei tanács elnökhclyet- j lese. O. M. 1 Falusi munkások 4/ Öl VI'llCS években «luucs vonultam be katonának. A kategorizá­lás éveiben, amikor szárma­zás küldése volt a kollégiu­mi, középiskolai, egyetemi felvétel, de még az is, hogy a hadseregbe kerülve, kit, milyen alakulathoz osztanak be. Álltunk a szakaszparancs­nok őrmester előtt, aki le­pedő nagyságú íven lajstro­mozott bennünket. Név. szü­letési hely, év. anyja nerc, stb. Majd a lajstrom szélén négy üres kocka: munkás, paraszt, értelmiség, egyéb . . . A girir.csi tanító fia — is­kolába is együtt jártunk — állt előttem. Mondja a nevét, születési idejét, polgári lak­helyét. Az őrmester jegyzi, majd amikor Girincs névéit hallja, kis ideig gondolkodik, aztán automatikusan behúz­za azt a rubrikát, amely fö­lé ez van írva: paraszt. Megkockáztattam egy meg­jegyzést: „őrmester bajtárs, ez a fiú az értelmiségi szár­mazás-kategóriába tartozik../’ Az első pillanatban úgy látszott, hogy az őrmester ve­lem együtt lenyeli az egész szakaszt: — Maga engem ne oktas­son! Aki falun él, az paraszt, es kész!... Miéri idéztem netet? Mert élő jelenség még ma is. Sokan nehezen tud­ják, vagy talán nem is akar­ják különválasztani ezt a kettőt: falu és földművelés. Pedig mennyire két kategó­ria ez! Kezdjük tálán azzal, hogy a mai falu egyáltalán nem azonos a régivel. Külső megjelenésében sem. Kultú­rája, életmódja, ellátottsága mindjobban _ megközelíti a városét. Tessék csak körül­nézni egy vasárnap délután! De ami a legfontosabb: a falu mai embere nem azonos a régivel gondolkodásmód­ban sem. Hívjuk segítségül életünk térképkészítőjét, a statiszti­kát. Íme. a tények: a me­zőgazdaságban foglalkoztatott keresőképes lakosság vi­szonylag gyors ütemű, tíz év alatt 33 százalékos csökkené­se mellett, nem kevésbé fi­gyelemre méltó a paraszti lakosság átretegzödése. A fa­lusi társadalom összetételé­nek megváltozása, amely ösz- szefügg az egységes paraszti osztály kialakulásával, a sza­kosodás következménye. Ma tehát egyre inkább a foglal­kozás szerint rétegződik a mezőgazdasági lakosság. Megjelentek a különböző speciális munkakörök: trak­torvezetők, gépkezelők, kép­zett állatgondozók, a gazda­ságok irodáiban foglalkozta­tottak stb. A statisztika szé­lűn t a szövetkezetekben fog­lalkoztatott szakmunkások, akik a gazdálkodás jövőjét képviselik, a következő cso­portokra oszthatók: ipari foglalkoztatottak, építőiparo­sok, növénytermesztési és er­dőgazdasági szakmunkások, állattenyésztő szakmunkások. Tessék figyelni a kifeje­zést: valamennyien szak­munkások. Bizonyítványuk van róla. A szakmunkás — érthetően — nagyobb java­dalmazásra jogosult: a töb­ből jobban telik kulturáló- dásra. tanulásra, a városi életforma megteremtésére. De a szakképzettséget nem szerzett munkások életszín­vonala is a mezőgazdaság szocialista szektorának erő­södésével állandóan emelke­dik. Ami pedig a gondolko­dást illeti: a szocialista tu­lajdonból fakadó csoportér­dek a munkásgondolkodás­hoz, szocialista gondolkodás­hoz vezet. \ n-ir-iv/t szót regeb­.1 |ldIdS/.l ken sokféle­képpen értelmezték. Cik­künkben must a földműve­lőkre értjük a szót, A pa­rasztok művelik meg a föl­det. tenyésztik az állatokat, látják el a városi lakosságot — mondtuk, tanítottuk is. Az a sok ezer ember, aki városban él ugyan, de a vá­ros határában levő földet műveli meg. s viszi a piac­ra a termést éppúgy, mint a vidéki, az a szónak ebben az értelmében nem paraszt? — kérdezhetnénk. S joggal. De nem kérdezzük, mert a kérdés is hamis, a válasz is hamis lenne. A régi értelem­ben vett földműves ember falun és c ároson is a múlté már. Üj paraszti osztály ala­kult ki, mely gondolkodásá­ban közelebb áll a munkás­osztályhoz, melynek mindig is testvére volt. Onodc ári Miklós A jó munka megbecsülése Kollektív szerződés az ÉPFU-nál Elkészítettek az EPFU-nak öt évre szóló új kollektív szerződését, amelyet az or­szágos vállalat szakszervezeti tanácsa a hét közepén foga­dott el. A vállalat új alkot­mányában egy sor olyan új vonás van, amely a dolgo­zók fokozottabb megbecsülé­sét fejezi ki. Csökkenő munkaidő — növekvő bér A vállalat jelentős erőt for­dít a dolgozóik munkaideje­Új lakótelep Miskolcon a ill. kerületben Foto: Csuti László. nek a csökkentésére. Az el­múlt évben például havonta átlagosan 228 órán át dolgoz­tak az emberek. Az új kol­lektív szerződés szerint, a munkaidőt ebben az évben 220 órára, s az ötéves terv­időszak utolsó évében 191 órára csökkentik le. A munkaidő átlagos csök­kentése mellett törődnek az egyes dolgozók munkaidejé­vel is. Előfordult a 3. számú EPFU-nál, s másutt is. hogy egy-egy gépkocsivezető és rakodó 300 órát is dolgo­zott. Tavaly ezt 280 órára, idén a maximumot 270 órára csökkentik. A munkaidő-csökkentéssel ellentétesen növelik a dolgo­zók jöv edelmét, öt év alatt a dolgozók keresete 15 száza­lékkal, azaz évenként 3 szá­zalékkal növekszik. Ezzel egyúttal érvényesül egy má­sik tendencia is, anyagilag jobban érdekeltté Igyekeznek tenni a dolgozót a végzett munka mennyiségében és a minőségében. I íőr/sííárdaíaaok megbecsülést Az ÉPFU-nál sole vállalatot megelőzve, igyekeztek eddig is anyagilag elismerni a hű­séget. a sok éven át tartó szorgalmas, lelkiismeretes munkát. így a vállalatnál el­töltött idő alapján minden dolgozó evenként 1, a máso­dik évvel kezdődően pedig évenként 3 százalékkal többet kap a nyereségrészesedésből. A legutóbbi kifizetésnél pél­dául több olyan dolgozó is volt. aki 80 százalékkal több nyereségrészesedést kapott a hűség elismeréseiképpen. A törzsgárda tagság foko­zottabb megbecsülésének ki­fejezéseként az, új kollektív szerződés szerint a tízéves munkaviszonyt elérő dolgozó 2, a 15 évet 3, és a 20 éves munkaviszonyt elérő ÉPFU- dolgozó 4 nap jutalomszabad- sagbati részesül, több egy vb elismerés mellett. Béren felüli juttatások A vállalat alkotmányában változtatást eszközöltek a munkaruha hordása idejében. A gépkocsivezetőknél a ko­rábbi 24-ről 12 hónapra, a rakodóknál 15-röl 12 hó­napra csökkentették a mun­karuha hordási idejét. Az előbbi intézkedés 070, az utóbbi közel 300 embert érint. A nehézgépkezelőknek pedig bakancs helyeit bőr- csizmát: adnak. Az EPFU 3-as számú egy­ségénél 15 kérelmet mutat­nak meg: olyan emberekét, akik kamatmentes kölcsönt kértek és kaptak a vállalat­tól. A 15 dolgozónak az R- alapból közel félmillió forint kamatmentes kölcsönt adtak, a kislakásépítéshez. A vállalat, illetve a 3-as ÉPFU alkotmánya két dolog­ban adós maradt. Az egység az AKÖV-vel, a Vízügyigaz­gatósággal, a Drótművel egyetemben közös együttmű­ködésben 800 személyes szo­ciális kombinátot akart léte­síteni. Sajnálatosan — a különféle tanácsi döntések révén — erről nem tudnak tájékoztatást adni. Ugyané? vonatkozik az egyes munka­helyek bérbesorolására, amely abból ered, hogy két szak­minisztérium még ma sem döntött ebben az ügyben. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents