Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

1971. július 2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 TÁRSADALOM ÉS SZEMÉLYISÉG ) uíamciv korszak em­berképéi, — a k;ir íilozófiai-ant ropol ógia i koncepció gyanánt, akár mindennapi képzelek együt­teseként jelenik meg — a konkrét társadalmi helyzet visszatükröződéseként kell felfogni. Marx és Engels, akik több müvükben alaposan vizsgál­ták, milyen az ember viszo­nya a valósághoz a tőkés társadalomban, ezt a viszonyt eleinte az elidegenedés (el - idegenülés) fogalmával írják le, amelyet Hegeltől és Feuerbachtól vettek át. Az elidegenülésl — mint ismere­tes — a kapitalista társada­lom sajátos, immanens je­gyeként vizsgálták, mint a munkások természeti és tár­sadalmi életfeltételeikhez va­ló viszonyát. A tőkés termelési mód lé­nyegi jegyei megzavarják az ember valósághoz, társada­lomhoz való viszonyát; a tő­kés társadalom tagja a szó igazi értelmében elidegenül a saját tevékenységétől, tevé­kenységének termékétől, a természettől, embertársaitól és az egész társadalomtól. Ez a munkásnál úgy jelentke­zik, hogy elszenvedi ezt a zavaró hatást, amikor mun­kaerejét eladja a tőkésnek; a tókésnéi pedig — mint azt Marx jelzi (anélkül, hogy részletesen kifejtené) — úgy, hogy ezt a zavaró hatást ak­tívan (ám akaratától függet­lenül) előidézi, amikor tőkés módon termel. A kapitalista társadalom­ban az ember elídegenült helyzete eszmévé alakulva, az emberek fejében vissza­tükröződve alkotja a polgári emberkép alapvonását, ami­nek lényegét a következők­ben lehetne megfogalmazni: az embereknek a saját lét- fenntartó tevékenységükhöz, anyagi és szellemi munká­jukhoz való viszonyát meg­zavarja az elidegenülés, ez a képzetben úgy tükröződik vissza, hogy az ember ma- gánvalósága szerint kizárólag szemlélődő lény, akinek ha­talma „mérhetetlenül” ki­csiny a világ — a természet és a társadalom — felett. Vagyis: a polgári társadalom „ideális” embere semmikép­pen sem valamilyen aktív, a természetet; és a társadalmat megváltoztató lény. Marx ezt a helyzetet az első Feuerbach-lézisben úgy jel­lemzi. hogy a szellemi és anyagi tevékenység osztál.v- jellegü polarizációja (mun­kamegosztás, kooperáció stb.) értelmében az. ember csak mint szellemi lény, de nem mint anyagi élőlény aktív. E'' U iá/rII nliis a helyzet a SZOcializmus vi­szonyai között, miután a szo­cialista forradalom megszün­teti az elidegenüiésl, — bár annak maradványai még hosszú ideig halnak valósá­gosan és kísértenek az em­berek fejében. Ez annak kö­vet kéziében van így. hogy az éli degen ü l és megszü n le lése végső fokon nem másl je­lent. mint magánál" a tőkés imperialista társadalmi rend­nél; a felszámolását és a kommunista társadalom fel­építését, — ami nem egy­esapásra. máról holnapra megvalósítható feladat. De „egycsapásra" i • döntő vál­tozás történik, ami alapvető eltérési eredményez a kapi­talizmus társadalmi viszo­ny fi hoz képes: >Yig a munkás - ahogyan Marx mondok.i — a tőkés i termelési viszonyok közöli .... csak a munkán kívül ér­zi magát magaráit levőnek, a l munkában pedig magán kí­vül levőnek”, — most már az ember (a szocializmus­ban!) a saját és tulajdonkép­peni életfolyamatának tekint­heti a munkát. A munka el­sőrendű életszükségletévé vá­lik. Ezáltal — ismét Marx szavaival — érvényre jut a „szabad tudatos tevékeny­ség”, mint az ember „nem­beli lényege”. Az osztálytársadatom em­bere idegenül áll szemben a saját termékeivel és a ter­mészettel — a szocialista- kommunista társadalomban viszont a minden oldalúan képzett, a munkásosztály tu­dományos világnézetével és a haladó tudomány eredmé­nyeivel rendelkező ember a természet szabad urává vá­lik, és aláveti a természetet a saját céljainak. Ismeretle­nek lesznek számára a világ­nézeti előítéletek, a babonás és vallásos képzetek. Míg a kapitalizmus embere alá van vetve a társadalom farkastörvényének, s ezért el­lenségesen és idegenül áll szemben em bertársaivá! és az egész társadalommal, a kom­munista társadalom embereit már semmi sem akadályoz­za abban, hogy testvérien egyesült társadalmat alkos­sanak. Ez az ember a saját­jaként élheti majd át ennek a társadalomnak a szükség­leteit és érdekeit, hiszen ezek objektíve az egyén szükség­letei és érdekei is lesznek. Ekkor válhat tulajdonkép­pen az ember személyiséggé, azaz olyanná, aki nemcsak stabilizálni tudja magái; a rendszer saját határai kö­zött a külső zavarásokkal szemben, hanem akt boán is tudja változtatni a külső adottságokat oly módon, hogy megismeri és alkalmaz­za azok törvényeit, — nem egyszerűen alkalmazkodik a talált adottságokhoz, hanem alkalmazza azokat saját ma­gához. Személyiségen tehát azok­nak az egyéni tulajdonságok­nak és törvényszerűségeknek (mint általános emberi tu­lajdonságok aleseteinek) az összességét értjük, amelyek külső behatások révén áll­nak elő az élettevékenység folyamán, s amelyek az em­berek és a valóság közötti aktív kölcsönhatást szabá­lyozzák. A személyiség — mondhat­nánk —, az, amit egy ember viszonylagos invarianciával és saját magából merítve tud hozzáadni az önmaga és a — mindenekelőtt társadalmi — környezet közötti köl­csönhatáshoz A kommunista em)’<Ik­(személyiségek) azonban nem lesznek konform eljárással modellre „szabva” és nem fognak egységes személyiség- vonásdkat mutatni. Érvénye­sülni fognak náluk is az egyéni, szubjektív adottsá­gok, fizikai-biológiai és szel­lemi képességek, amelyek el­térést eredményeznek. Nem lesznek viszont egymástól elválasztó objektív társadal­mi viszonyok és körülmé­nyek, amelyek akadályozná­nak bárkit is abban, hogy egyéniségét megvalósíthassa. Napjaink legfontosabb ál­talános pedagógiai reladula az emberek nevelése, tuda­tuk fejlesztése, személyisé­gük kialakítása. Dr. Tóth Sándor Szovjet gépóriás A Székesfehérvári Könnyűfémmű épülő széles szalag hengerművének újabb nagy gép­egysége, az 1. sz. hideghengerállvány és hengersor üzemi próbái befejeződlek. A műsza­ki átvétel után, júliustól ez a, nagy szovjet gépegység is termel Megújuló erővel, céltudatosan A sátoraljaújhelyi lij Erő i sz eredményei (Twiostí-cmktol) Miközben járjuk a hatart, megcsodáljuk az automati­zált borjúetetőt., beszélgetünk az emberekkel, mindjobban bebizonyosodik annak a te­vékenységnek a céltudatos­sága, amelyet az emberek a sátoraljaújhelyi Ü’j Erő Ter­melőszövetkezetben veged­nek. Sok roll az cső A mezögazdasagi szakmán ktvíHálléfenak talán csak az tűnik fel, hogy egyik hatal­Mi újság a m^Xbögasdaságban ? Július elsejei határjárás Tegnap, csütörtökön volt az első igazi nyári hónap első munkanapja. Vajon mit látlak, mit tapasztaltaié ezen a napon a mezőgazdasági üzemek határában a szak­emberek? Eire .kértünk vá­laszt megyénk néhány gaz­daságában. Mezőkeresztes Az Aranykalász Termelő­szövetkezet vezetői, minden szakembere a határt járta július 1-én. A nagy határjá­rás célja az volt, hogy ala­pos. képet kanianak a kalá­szosok állapotáról, érési fo­káról, s így egészen pontos aratási ütemtervet készíthes­senek. Az időjárástól függően, e hét végén, szombaton, vagy hétfőn hozzákezdenek a 3500 hóldnyi aratni valóhoz. A ti­zenöt kombájn szinte „ug­rásra” kész. Az eredményeiről ország­szerte ismert termelőszövet­kezetben valóban nagyüze­minek ígérkezik az aratás. A kombájnok nyomában azon­nal ott járnak majd a szal- malehúzók, majd a trágya- szóró gépek, s másnap, har­madnap már a tarlót bánt­ják, vagy szántanak a le­aratott táblákon. Egy kevésbé örvendetes tapasztalatot is hallottunk a tegnapi mezökeresztesi ha­társzemléről: a kapásnövé­nyek és a takarmányok már nagyon várják az esőt ezen a vidékén. Tiszükcszi A szarazsagra panaszkod­nak a tiszakeszi Tiszamente Tsz szakemberei is. A jövő héten megkezdhetik az ara­tást. Kilenc saját kombájn­juk — ebből két nagy telje­sítményű, NDK-ban gyártott arató-cséplőgép — áll mun­kára készen. Az aratás kez­detéig azonban nagyon kel­lene az eső. A legtöbb határ- részben már „furulyáznak” a kukoricák, a száradás jelei látszanak a levélzeten. 3180 holdnyi lesz az összes aratnivaló. Minden gépet, munkaerőt erre a munkára tudnak összpontosítani, mert a növényápolást az egész te­rületen befejezték. rint 20—25 nap alatt végez­nek a 650 holdnyi aratniva- lóval. Sajnos, csak három kombájnjuk üzemképes, egy negyediket az alkatrészhi­ány miatt nem tudtak kija­vítani. „Sajnos, nemcsak a kombájnalkat.resz. de még a lópatkószeg is hiánycikk" — hallottuk a panaszt a her­cegkút! tsz-ben. Növényápolási gond nincs a tsz-ben. A 250 holdnyi szó­lót most permetezik negyed­szer. Sajnos, egy több mint 50 holdas táblát jégverés ért. A málnás is megsínylette a jeget tiszaiúe Hercegkút A Kemény Termelöszövei- kezetben tegnapra befejeztek az első kalászos tábla aratá­sát. Egy 54 holdas őszi árpa táblán zajlott le a „főpróba”. A kombájnnal aratott árpa holdanként 19,7 mázsás át­lagterméssel fizetett. Az aratási ütemterv Néhány nap múlva a tisza- lúci Rákóczi Termelőszövet­kezetben is megkezdhetik az aratást. A csütörtöki határ­járás tapasztalatai biztatóak voltak. A kalászosok nagyon szépek, gyommentesek Na­gyon kifizetődőnek bizonyult a Hejőmenti Állami Gazda­ságból kölcsön kért növény­védő repülőgéppel elvogezte- leit vegyszeres gyomirtás. Hat saját kombájn all in­dulásra készen, egy új gépét most várnak nagyon sürgő­sen az AGROKER-töl, s kei­két. dövényi es zádorfalvi kombájn is segíti majd ke - detben az aratást a tiszalúci határban. más táblában meg sötétzöld a búza, de a vele szomszé­dos területen mar aratásra erett a termény. Juhász Ist­ván, a termelőszövetkezet el­nöke azonnal indokolja, hogy 400 kh. Hannája 12-es, 100 kh. Fcrtődi 293-as és 700 kh. Bezosztája 1-es búzafajtákat vetettek, mert az aratás idő­tartamát csak úgy lehet széthúzni, ha korábban meg­kezdhetik ezt a munkát. Ezt a cettudatosságot pedig a Kannája 12 jól szolgálja ná­lunk is, amely e jó tulajdon­sága mellett erős szalmaszi- iardságű és — valamennyi fajtából a legtöbbet — mint­egy 23 q fch. átlagtermést is ígér. Június 9. előtt a szak­emberek többet is néztek benne — mondja a termelő­szövetkezet elnöke — de a három jeges, viharos nap je­lentős kárt okozott. Az idő­járásra fordítva a szót, itt a gyakori esőzésre panaszkod­nak. Má,tusban 17 csapadé­kos napon 60 milliméter eső hullott, ami a szénabetakarí- t.ási munkákat erősen hátrál­tatja. De jó lenne, ha az it­teni fölös csapadékból a megye deli területeire is ju­tott volna! A jövőt tervezik — Minden agazati vezető­nek az a legfontosabb fel­adata, hogy előrelásson — mondja az elnök. — Tudtuk, hogy az alkatrész ellátását legfeljebb javítani lehet, de csodákra nein számíthatunk. Mi még az elmúlt télen be­szereztük a 11 kombájnhoz -szükséges alkatrészeket, és nem most járjuk érte az or­szágot! De a többi szüksége.-, erő- és munkagépek is üzem­képesek. Van egy farmer- szárítónk, és most állítjuk üzembe egy másik. 15 vagon napi kapacitású hasonló, de korszerűbb gépet, amelyek majd a kombájnnal szedett kukorica szárításában is nagy hasznunkra válnak. És az el­nök isméi a jövőbe tekint. Ez évben a kombajnszérün még 40 ember munkája szükséges, de jövőre felépítik a 400 vago- nos, korszerűen automatizált szemes termény-feldolgozót és tárolót, ahol ettől is több munkát már négy ember is el fog látni. Ugyancsak a jö­vő évre tervezzük a közpon­ti gépjavító üzem. az üzemi konyha, fürdő stb. megépí­tését is, mert ahhoz, hogy az ember jó munkát, végezzen, feltétel az is, hogy jól érez­ze magát sajátjában. Nálunk 7600 kh. összes terület met lett, a 324 rendszeresen dol­gozó termelőszövetkezeti ta­gon kívül egyetlen alkalma­zott sincs. Megtalálták szá­mításukat a közösben, a ve­zetőség segíti, őket a háztáji termelésben, kicsit büszkék if> vagyunk eredményeinkre, ami lelkesít is berniünket. 1962-ben 5 millió Ft árut ter­meltünk, jelenleg 40 millió­nál tartunk, és 1975-re a ter­vünk szerint a 65 millió fo­rint értéket akarjuk. Közel 1000 darab szarvas- marhát viszonylag korszerű körülmények között helyez­tünk el. Kétezres anyajuhte­lepünkön félautomatizáit bá- ránynevelóst alakítunk ki. Hogy céljaink valóra válja­nak, már megkezdtük, és 1973-ig befejezzük 2300 kh. föld ni esze zését, 1400 kh. al­talaj lazítását és egyeb műn- kálinak az elvégzését is. Ez a mi bázisunk és nagy tar­talékunk. Jót jövedelmez a teher húsú borjú Néni beszél az elnök a sá­toraljaújhelyi tsz egyik ne­vezetességéről, mintha várna, hogy kérdezzem a szakembe­reit körében is elismert te­liét- húsú borjú előállításáról, ami keresett áru. Olaszor­szágban. Ausztriában. rie meg a Kanári-szigteken ;s öregbítik mezőgazdaságunk hírnevét. A háztájiból felvásárolt szopós borjakat 90 nap alatt 130—190 kilogrammra neve­lik fel, kizárólag tejkont»nt- rátumon. Hatalmas ‘stálló- ban egyedül E»asi néni. a bo­cik gondos felügyelője látja cl őket az automatikusan működő elektromos gépek segítségével. Szúnyog h Junos

Next

/
Thumbnails
Contents