Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. július 2., péntek Figyelmet kér az iskolai könyvtárügy Megyénkben Xnenlesztettók be a pedagógusok nyári továbbképzésébe az iskolai könyvtárosok tanfolyamát is. Egyelőre igen szerény létszámú együttes — 20 to — foglalkozik Sátoraljaújhelyen az alapvető könyvtári szakismeretek elsajátításával. De már ez is figyelemre méltó előrelépés a korábbi évek pangásához viszonyítva. Az iskolai könyvtárak megyei szakfelügyelője, Godó Ferencné a tanfolyam ügybuzgó házigazdája azt ítéli bíztatónak a jövőre nézve, hogy a megyei művelődésügyi osztály — a megyei könyvtárral összehangolva a szak- feladatokat — intézményesen igyekszik most már az eddiginél közvetlenebbül bekapcsolni az iskolai könyvtárakat az oktató-nevelő munka hatásos szolgálatába. tényeket ismertetjük. Csakis erről a mély szintről tekintve nevezhetjük reményt keltőnek, hogy talán már az idei ősztől, az új tanév kezdetétől megmutatkozik ennek a nyári alapvetésnek az építő folytatása. A megyében néhány helyen már kijelölték azokat az iskolákat, ahol minta könyvtárakat szándékoznak kialakítani. Ezek a helyek: Leninváros, 2. sz. Általános Iskola, Sátoraljaújhely, Esze Tamás Iskola, a Tolcsvai Általános Iskola, a megyaszói fiúnevelő otthon és Sajőszentpéter, 3. sz. Általános Iskola. A tanfoK union — beszélgetés közben — elhangzott. megszívlelendő javaslatként: kívánatos volna, hogy a felsoroltakhoz csatlakozzék valamennyi új, az ősszel megnyíló iskola is. Hiszen elképzelhetetlen, hogy korszerűnek lehessen minősíteni olyan oktatási intézmény tervét, amelyből kifelejtették a könyvtárat. Pedagógiai alapelvként hirdetjük, I hogy a már közhelyként emlegetett „gyorsuló időben-’ az iskola nem adhat befejezett ismeretanyagot tanulóinak. ' hanem az a feladata, hogy az önálló ismeretszerzés képességét alakítsa ki, s a szüntelen önképzés igényét keltse fel bennük. Ennek elsőd- 1 leges, nélkülözhetetlen eszköze a könyv, a rendszeres, módszeres olvasás. A felkészítés egyik műhelye pedig a korszerűvé fejlesztett iskolai könyvtár. Berccz József Teomachia a diósgyőri várban A Budapesti Műszaki Egyetem Scéné színpada nemrégiben nagy sikerrel szerepelt a mi egyetemün- - kön. Weöres Sándor Teo- machia című drámáját adták elő. E hét szombatján ismét vendégszerepelnek városunk- J ban. Ezúttal a diósgyőri vár történelmi levegőjű udvarán , nézhetik végig a/, érdeklődők Weöresnek a Scéné által feldolgozott drámáját. Az előadás — amelyre jegyeket a Miskolci Galériában, vagy a diósgyőri vár pénztáránál kaphatnak az érdeklődök — este 8 órakor kezdődik. CTmr-ni—hihbíumi nr«nn>— ^«roá^a is a7- előrelépés. Megyénk 421 alsófokú oktatási intézményében a tanulói könyvtárak osszálkxmánya 152 ezer kötet, a nevelői könyvtáraké 209 ezer kötet. A legutóbbi hivatalos statisztika szerint a 86 ezer általános iskolai tanulóból 37 ezren iratkoztak be olvasónak az iskolai könyvtárakba. Már ez az adat is töprengésre késztet. Ezek szerint az általános iskolai könyvtáraik a tanulók felére sem terjesztették ki eddig a hatásukat. Az említett tanulói könyvtárak egy év alatt 4460 kötettel gyarapodtak, erre a célra 85 ezer forint jutott. Iskolánként átlag tíz új könyvet vásárolhattak egy év alatt a tanulói könyvtáraknak. Egy tanuló olvasási lehetőségeinek a bővítésére nem egészen egy forintot szántak. Ezek után nem lehet azt sem felróni, hogy egy teljes tanéviben átlag négy kötet köl- ■ soazest számíthatunk egy beiratkozott tanulóra. S mi serkentse a könyvtári tennivalókkal megbízott pedagógust, hogy többre törekedjen? Eddig nem volt rá hivatalos lehetőség, hogy külön megbízatását úgy minősítsék, mintha például valamilyen szakkört vezetne. A .szakkörvezető kap órakedvezményt, ilretve, ha kötelező óraszámán felül látja el ezt a munkáját, akkor túlóra díjat fizetnek érte. Az iskolai könyvtárosnak nem jár órakedvezmény, vagy túlóradíj külön munkájáért. Pedig a. legkevesebb állományú könyvtár ügyvitelével, a kölcsönzések puszta lebonyolításával nem kevesebb a munka, mint bármely szak- i kör irányításával. Túl borús képet festünk? j Korántsem. Csak az eddigi | A litográfia fölfedezése Pető János grafikai kiállításáról Körajzot jelent a litográfia; nemcsak a szó szerinti fordításban, hanem azért is, mivel a siknyomás e klasszikus technikája eredetileg az egyedi rajz utánzását tűzte célul maga elé, kivált a ceruzarajzét, megvalósítva ugyanakkor a sok- szorosíihatóság praktikus követelményét is. Mindmáig a litográfia kötődik a sokszorosító grafikai műfajok közül legerősebben a rajzhoz, a rajzoláshoz. A magyar grafika csak az utóbbi évtizedben fedezte fel magának a lito-műfajt. A kőrajz manapság reneszánszát éli. PETŐ JÁNOS hatvanhárom grafikai lapot állított ki a Miskolci Galériában megnyílt tárlatán. A kiállítás bátran viselhetné „a litográfia fölfedezése” címet, hiszen a kiállított művek mindegyike kőrajz. S azért is, mert Pető János valóban fölfedezte magának ezt a műfajt; előbb, mint mások. S tehetsége képessé -tette arra, hogy megteremtse ebben a technikában a saját stílusát, immár fölényes biztonsággal birtokolva annak Új könyvek lb NwM: Osztályharc és „jóléti állam” Ib Norlund. Dánia Kommunista Pártjának főtitkára a hazájában folyó világnézeti viták által felvetett problémákról szól. Betekintést nyújt egy úgynevezett „jóléti állam” politikai áramlatainak világába, érzékelteti a dán kommunisták harcának nehézségeit. A könyv főbb tematikai csomópontjai a következők: folyik-e osztály harc a „jóléti államban”? — a „fogyasztói társadalom” szükségletei — mik az atomkorszak követelményei? — az imperializmus és a fejlődő országok problémája — lehetséges-e új utakon eljutni a szocializmusba? Ib Norlund már hosszú évek óta tevékenykedik a kommunista mozgalomban, a nemzetközi fórumokon, s így a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseivel is közvetlen tapasztalatok alapján tud foglalkozni. BÁNY AMÉCS-KRÓNIKA A PERECESI Bányamécs dal- és műkedvelő egylet ol- vasóköréneK története, Magyar András munkája, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa központi könyvtárának munkáskönyv- tár-történeti sorozatában a napokban jelent meg. Magyar András írása szorgos kutatómunka eredménye. Korabeli sajtócikkek, dokumentumok, írásos feljegyzések, majd későbbi helytörténeti kutatók tanulmányainak fel- használásával állt össze a kép a nagy múltú közművelődési egyesület 70 esztendős történetéről. Megtudjuk ebből a kiadványból, hogy a Bányamécs megaM-rfiásásnak kísérleteivel közvetlenül a századforduló után találkozunk, közelebbről 1901. július Í7-én, illetve egy héttel utána, július 25-én már két rendezvény jövedelmét a léteáteiv- dőieftwasókfir oefkntra>- femüL ják. Az egylet megalakítása azonban- még sokáig váratott magára. Tulajdonképpen csak 1906-ban alakult meg, amikor Lauday János pere- ces-bányatelepi tanító február 18-án 56 aktív és 83 pártoló taggal megszervezte a később belügyminiszterileg is jóváhagyott dalegyletet. LAUDAY JÁNOS a pere- eesi munkás közművelődésnek már-már legendás alakja. Magyar András tanulmánya is úgy vizsgálja a perecest munkás közművelődés fejlődését, illetve az egyleten belül az olvasókör megalakulását és fejlődését, hogy az szinte elválaszthatatlan Lauday János sokirányú működésétől. Így e kötet nemcsak igen sok értékes adalékkal szolgál munkáskultúránk pereces! történetének jobb megismeréséhez, hanem méltó emléket állít Lauday Já- nosnateris. A sok érdekes adalék között érdemes felfigyelni rá, hogy az anyagilag igen nehéz helyzetben levő egyletet a haladó polgárok közül is többen segítették, részben könyvtári anyag adományozásával, részben pedig kedvezményes könyvjuttatással. Érdemes felfigyelni azokra az adatokra is, hogy mik voltak a kedvelt olvasmányok, egyes írók művei miként hatottak a perecesiek- re* A SOK KORABELI dokumentum reprodukciójával is .jeles kötet szervesen illeszkedik a Magyar András, illetve a Szakszervezetek Borsod megyei központi könyvtára által végzett munkás- kultúra-lörténeti kutatómunka és az annak eredményeit jelző kiadványok sorába, j Kutatónak és érdeklődő ol- ! vasónak egyaránt érdekes. (bm) í mesterségbeli lógásait. A műfaj legnagyobbjailól, Dau- miertól, Picassótól tanult talán legtöbbet szemléletben, hangnemben. Kőraizait hol Daumier szatirikus kőnyomatainak keserűsége, leleplező haragja, hol Picasso könnyed játékossága, lírai bája hatja át. S mégis egyéniek. Szürke tónusokból elő- világló figurái felhívják magukra a nézelődő szemek figyelmét ; van bátorsága ahhoz is, hogy látszólag kitöltetlenül hagyjon jelentékeny felületeket. E többnyire sötét tónusú, üres felületek azonban hol szerkezeti, hol romos tartalmi motívumokat is hordozó részei a képnek: elválasztanak, vagy épp az. összetartozást emelik ki, atmoszférát adnak, hangú súlyozzák az alakok világosabb. tónusait, fényfoltjait, máskor meg dekoratív drapériaként, vagy szerkezetet adó, térhatást keltő háttérként jelennek meg a műveken. Pető korábbi munkái síkszerűek voltak; relief- megoldásokkal, az alakok legnagyobb felületéi adó megrajzolással fokozta a dekorativ! tust. Egyiptomi reliefek és falfestmények, vagy még inkább krétai és görög vázaképek felfogásában készítette ezeket a kőrajzait. Üjabban —* megőrizve korábbi stílusa legjobb vonásait — árnyaltabb, térhatású kompozíciókat alkot. S megnőtt kedve és igénye a figurák jellemzésében is. Alakjaiban egyre kevesebb a sematikus rajzi sablon, egyre egyedibbek, árnyaltan jellemzettek. A KIÁLLÍTOTT lapok közül a már ismert Takarítás mellett a Rajzoló II. című mutatja talán legteljesebben a szemléleti komolyodás iránti hajlandóságot, gondolati mélység keresését. Az Esti beszélgetés a városka szélén című alkotás sz.elíd iróniája, a Két bohóc markánsabb rajzossága, s a Bábel játékosan frivol allegóriája fogott meg különösen. Bravúrosan szép, bár kissé Rembrandt-i hangulatot keltő a Halász. Értékes, szép kiállítást láttunk. Egy ígéretes tehetség bontakozásánalc meggyőző bizonyítékát, s egy grafikai műfaj örvendetes gazdagodását a grafika rangos miskolci műhelyében. S ha Pető fölfedezte magának a litográfiát, úgy mi őt fedeztük most fel magunknak, érdeklődéssel várva tehetsége, bontakozó művészete újabb eredményeit. Fapp Lajos Kormányhatározat a postai díjszabásokról 4 posta\v/éri<>ü/<>atósá<j sajtótájékoztatója A kormány határozatot hozott a postai díjak módosításáról. Ezzel kapcsolatban a postavezérigazgatóság csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Benkő József, a nemzetközi szakosztály vezetője bejelentette. hogy az Egyetemes Postaegyeíület tokiói kongresszusának határozata alapján július 1-én módosult a postai szolgáltatások díjazási rendszere, megváltoztak a nemzetközi díjak. A nemzetközi levélforgalomban a kezelés egyszerűsítése és a díjazás könnyítése érdekében az eddig 20 grammonként emelkedő, kereken száz súlyhatár helyett ezentúl mindössze hat — 20. 100, 250, 500. 1000 és ezren felüli — lesz érvényben. Nem változik a Magyar- országról külföldre feladott, legfeljebb 20 grammos levél és a levelezőlap dija. Olcsóbban adhatók postára viszont a nehezebb levelek. A külföldre szóló 500 grammos levél díja az eddigi 51 forintról 33 forintra, az 1 kilogrammos levélé 101 forintról 55 forintra csökkent. Az egyesület tokiói határozata lehetővé tette a légipostái díjak általános 20 százalékos csökkentését. A Magyar Posta még jobban mérsékelte a díjat azáltal, hogy ezentúl a tengerentúli forgalomban. az eddigi 5 gramm helyett 10 grammos levél adható fel, változatlan díjjal. Eszerint Amerikába az eddigi 4,80 forint helyett 2,40 forintért küldhető levél. A tokiói kongresszus lehetőséget nyújtott a postaigazgatóságoknak az úgynevezett különdijak, mint például ajánlás, expressz, tértive- vény stb. emelésére. Minthogy ezeket a díjakat a nemzetközi forgalomban nem kell elszámolni, a Magyar Posta változatlanul a régi díjakat tartja érvényben. Nem lehetett ezt elérni a nemzetközi csomagforgalom- ban a rendeltetési és az átszállító országok magas díjkövetelései miatt. Külföldön ugyanis mintegy 10—60 százalékkal emelték a csomagszállítási díjakat, s ennek megfelelően kellett módosítania díjszabását a postának is. A legnagyobb emeléssel az angol posta éli; az oda szóló 1 kilós csomag díja 10 forinttal emelkedett. A 3 kilós csomag díja 63.50 forintról 82,50 forintra, az 5 kilósé 81 forintról 116,50 forintra, a 10 kilósé pedig i:j|j forintról 183,50 forintra emelkedett, ennél nagyobb csomagokat az angol posta nem is fogad el. Kölcsönös megállapodás alapján Magyarország és Bulgária, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország. Mongólia, a Nemet Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között a csomagdíjak változatlanok. Az Egyetemes I’osla- egyesület tokiói kongresszusa a deficittel küzdó nyugati postaigazgatóságok javaslatára teremtette meg a nemzetközi postai dijak emelésének lehetőségét, annak érdekében, hogy a postaszolgálat .''j'ágszerte emelkedő önköltségét, a ma_ gas felvételi és kézbesítési költségeket ily módon fedezhessék. A tokiói posta- kongresszus határozatainak bevezetése kötelező minden országra, így á Magyar portára is, amely arra törekedett, hogy az új díjszabás a lakosságnak ne okozzon többletterhelést. J VIDÉKI FIATALOK! I Jelentkezzetek általános lakatos cs vasszerkezeti ^lakatosszakmál tanulni a 116. sz. Ipari Szakmunkásképző Tanintézetnél. Cím: Miskolc, Diósgyörvasgyár, Téglagyár u. 1. Az f kólái képzés alatt üzemi gyakorlatra a BEM Rt, fogad, ahol a következő kedvezményekben részesültök: társadalmi ösztöndíjrendszer, havi 250 forint, kedvező, lényes munkásszállás, kulturált körülmények között, havi 70 forint, kedvezményes étkeztetés. Minden fiatal jelentkezését várjuk! TŰZOLTÓK ES7,111 .ÉKEKET, (por-, gáz-, víz-, hab-, szénsavhóoltokát) TÜZCS APSZEEEL VÉNYEKET, (tömlőket, tűzcsapszekrényeket, sugárcsövekcl, állványcsöveket, tűzcsapokat stb.) KISMOTORFECSKENDÖKET javít, elad, tölt, beépít, ellenőriz, azonnal cserei, LÁNGMENTESÍTÉST fa- és tcxtilanyagokon, rövid határidőn belül végez, munka- és tűzvédcicáim el kapcsolatos tilalmi. eligazító cs jelzőtáblákat értékesít a TEMPO KSz telepe Miskolc, I., Lovarda u. 5.' I (Álmos utca és Levelite vezér utcák között, a Szentpéteri kapui lakótelep mellett, a Szentpéteri kaputól a harmadik, vele párhuzamos utca.) t 1
