Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. július 24., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Számok Debrecenből Miért magasak az árak a miskolci piacon? 1971. július 23., péntek. A Hajdú-Bihari Napló munka­társa telexen értesített ben­nünket a debreceni piac pén­teki árairól. A burgonya ki­lója 3 forint, a paprikáé 5—fi forint, a paradicsomé 2—4 forint, a tök kilója 1,20—2, a káposztáé 2,50—4, a kelká­posztáé 3,50—5 forint, az uborka 2—4, a karfiol. 4—10, a zöldbab 2,50—4 forint Deb­recenben. ® Sok az áru. Mindenből van bőségesen. Először egy meg­bízható könyvecske adatait, Schuller Jenő statisztikus­ellenőr feljegyzéseit hason­lítjuk össze a debreceni árakkal. Nálunk így alakul: burgonya 3—4 forint, pap­rika 5—10 forint, paradi­csom 3—4,50, tök 1—1,50, káposzta 2—3, kelkáposzta 3,50—4, karfiol 8—10, ubor­ka 2—4, zöldbab 3,50—5 fo­rint. (Az összehasonlításból kiderül, hogy a felsorolt ki­lenc zöldségféléből a hat legalapvetőbb Debrecenben olcsóbb.) Később szemlélődni indu­lunk az ellenőrrel. Elsőként a 76 tsz terményeit árusító kereskedelmi iroda pavilon­jába látogatunk. A mai na­pon főleg baromfiból bő a kínálatuk. A csirke kilója 27, a tyúké 22, a kacsáé 20 fo­rint. Nagy konkurrenciát je­lent számukra a hajdúnánási Lenin Tsz standja. Ök da- rabszámra adják a csirkét 32 forintért, a pulyka kilója 21 forint. ■— Árut soha nem viszünk vissza, inkább kevesebbért odjuk. Nagy vásárlókörünk alakult így ki. Megéri ne­künk — adja meg az őszinte felvilágosítást Siró Mátyás, a hajdúnánási tsz brigádveze­tője. Jó lenne, ha a zöldségpia­con is sok termelő gondol­kodna hasonlóképpen. • A Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ pavilonja előtt min­őig hosszú a sor. Az áru ®zép, az ár — a többiekhez mérten — mérsékelt. A pap­rika 7—8 forint, a paradi­csom 3,20—3,50. A stand ve­hetőjére a tavalyi paradi­csomínséges időkben ragadt rá a név: paradicsomkirály. Nála akkor is szép volt az áru. A TÁV-nál a paprika 7. a paradicsom 3 forint. A Nagymiskolci Állami Gazdaság pavilonjában pén­teken 26 ezer darab tojást hoztak fel, s 0,80—1,40 volt az ára. Nyolcvanfilléres to­jást máshol nem lehet látni. Egyébként ez az a híres bolt, ahol 15 forintért adták a paprikát, amikor másutt 28 —30 forint volt. — A 15 forintos paprikát a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-től vettük. Kitűnő a kapcsolatunk, de sajnos ke­veset szállítanak — tájékoz­tat bennünket Brecző. Jóasef- né vezető. Jó lenne, ha az iparváros közelében több ilyen, a Vö­rös Csillaghoz hasonló ter­melőszövetkezet lenne. A gyümölcspiacon nem­csak gyümölcsöt lehet kap­ni. Közel van az utcához, a MÁVAUT pályaudvarhoz, szilárd betonkövezetén soha nincs sár, víz. Igen ám, de ez a piac egy külön piac! Sok az osztályon felüli gyü­mölcs, igazán „mosolygó” a barack, mézédes a dinnye. A burgonya már korántsem ilyen szép. A Szabolcs me­gyei, tímári termelőknél egészséges, jókorára nőtt gülbabát lehet kapni 3 fo­rintért, nagy tételben — al- lcu nélkül — 2,20-ért is. A gyümölcspiacon az apró krumpli is 4,50, a paprika 10 —12 forint, s az őszibarack is ennyi. S ez csak a pénte­ki kép, szombaton és vasár­nap még borsosabbak az árak. A gyümölcspiac gazdái fő­leg kiskereskedők. Hajnali 2 órakor már várják a tsz-ek teherautóit, s ha elfogy az áru, nagy tételben még min­dig kapnak — 11 órakor is — 2 forintért burgonyát. De nemcsak kiskereskedők árul­nak itt. Azoknak a gazdasá­goknak, vállalkozásoknak is vannak itt standjai, amelyek­hez vásárolni invitáltuk a háziasszonyokat. Csakhogy itt a közületi standok ára is a kiskereskedőkéhez alkal­mazkodnak! Pedig nekik kellene itt jó példát mutat­ni. © Az AGROKONZUM csar­noki standjain látott zöld­ség és gyümölcs ára egyezik a statisztikus könyvében ki­alakított átlagárakkal. Tehát változatlanul ők diktálják a Búza téri árakat. Ügy is mondhatjuk, hogy az AGRO­KONZUM a miskolci piac szabályozója, tőle várjuk te­hát a változásokat, az ár­mérsékléseket. Lévay Györgyi Tdkaj alatt, a Tisza menti részeiken régi hagyományai vannak a zöldségkertészet- nek. A tisaaladányi Magyar Róna Tsz hasznosítja most legjobban ezeket a hagyomá­nyokat. 45 holdas zöldségker­tészetük állandóan friss zöld­áruval látja el a környező települések kisebb zöldség­boltjait, valamint a taktaközi tsz-ek Szerencsen és Tokaj­ban levő közös boltjait. Ezen­kívül nagy mennyiségű zöld­árut juttatnak az AGRO­KONZUM utján Miskolc és a borsodi iparvidék piacaira is. Az idén összesein 18 féle zöldséget termesztenek. Van többek között zöldpapriká­juk, hagymájuk, uborkájuk, zöldbabjuk, zöldborsójuk, kar­fioljuk, fejeskáposztájuk és karalábéjuk is. Az idén 614 ezer forintra tervezték a 45 holdas kerté­szet árbevételét, de ezt mint­egy 800 ezer forintra tudják túlteljesíteni. A kertészet jó eredményei elsősorban a ti- szaladányi asszonyok és lá­nyok szorgalmas munkájá­Válasz két cikkünkre nak köszönhetők. r w • kényelmesebben, gyorsabban utazhatnak az OKU dolgozói Az Özd és Borsodnádasd közötti keskeny nyomtávú kisvasút még 'a múlt század végén épült. Ez a kisvasút kötötte össze hosszú évtize­dekig az Ózdi Kohászati Üze­meket a Borsodnádasdi Le- megyárral, ezen szállították az alapanyagot majd vissza a készterméket, s a kisvasút juttatta az ország vérkerin­gésébe a borsodnádasdi bá­nya szenét is. A vonat jelen­tősége azonban az utóbbi években egyre jobban meg­csappant. Először a borsod­nádasdi szénbánya találta gazdaságtalannak a vasúti szállítást, s két évvel ezelőtt a közútra terelte a szénszál­lítást, majd a magas ráfordí­tási költséget igénylő vasút miatt a lemezgyár is a köz­úti fuvarozás mellett döntött. 60 perc döcögés A kisvasút megszüntetése ennek ellenére sok gondot okozott. Közel egy évszázad óta ez a kisvasút szállította munkába, majd haza az ÖKÜ mintegy 1200—1500 dol­gozóját. Az utazást jóakarat­tal sem lehetett ideálisnak, s mai követelményeknek meg­felelőnek nevezni. Ä fűtetlen, fapados, kiselejtezett villa­moskocsik lépcsőjén gyakori volt a didergő, s tegyük hoz­zá, balesetveszélyesen utazó dolgozók látványa. Arról nem szólva, hogy a lassan döcögő vonat egy óra alatt tette meg az alig húsz kilométer távol­ságot. A kisvasút mégis nép­szerűségnek örvendett. En­nek egyetlen oka volt csupán. Az, hogy Borsodnádasd és Ózd között mindig díjtalan volt a munkásszállítás. A végleges döntés A sok évtizedes hagyomány miatt sokáig vitatott tárna volt az ÓKÜ-ben a kisvasút helyreállításának, korszerűsí­tésének gondolata. Mivel azonban a keskeny nyomtá­vú vasutakat az országban megszüntették, a régi kocsik javítását, felújítását egyetlen javítóműhely sem vállalta, új kocsik készítése pedig horri­bilis összeget igényelt volna. A munkásszállítás kulturál­tabbá tétele és az utazás gyorsítása is a közúti szállí­tás mellett szóit. Más tél év­vel ezelőtt megszületett a döntés, ami a kisvasút sorsát végleg megpecsételte. 3 milliós költség Ezerötszáz dolgozó szállítá­sának átállítása a vasútról a közútra nem ment azonban egyik napról a másikra. A közlekedés zavartalansága miatt mindenekelőtt három községben autóbuszfordulót és négy pár kétsávos autó­buszmegállót kellett építeni. Ennek költségeit, amelyek meghaladták a 3 millió fo­rintot, az Ózdi Kohászati Üzemek vállalta magára. Az építését a napokban fejezik be, s mivel a VOLÁN ózdi A göneruszkai Dobó István Termelőszövetkezetben zavar­talanul, jó ütemben halad az üzemegysége is felkészült az átállásra, — nyolc darab új 66-os Ikarus farmotoros autóbusszal növelték a gép- kocsiparkjukat, — augusztus 1 -én leáll a kisvasút és ettől kezdve kényelmesebben, gyor­sabban utazhatnak az ÓKÜ dolgozói. Arlóból például a vonaton 30 perc alatt értek Ózdra a bejárók, augusztus 1-től viszont mindössze 13 perc lesz az út. A dolgozók utazási téríté­sének megállapításánál a vál­lalat vezetői figyelembe vet­ték, hogy korábban ingyenes volt ezen a vonalon a mun­kásszállítás ezért az érvény­ben levő díjszabásban megál­lapított összegnél nagyobb kedvezményt kapnak az érin­tett dolgozók. aratás. A két SZK—4-es és a két E5—12-es kombájn napi teljesítménye eléri a 60—70 holdat, s így a 850 holdról idejében, szem veszteség nél­kül tudják betakarítani a T. I. Megveregették a hűtőszekrény hátát v Sok szó esik a pártkongresszus óta megyénkben is a szol­gáltatóipar tevékenységéről, s mindannyiszor megállapítjuk: bizony van még tennivaló ezen a téren. Nem egy panaszos levél tanúsítja, hogy a szolgáltató ipar egyik-másik dolgo­zója esetenként hanyag munkát végez. Ilyen levél került most a kezünkbe, amelyet hetekkel ez­előtt írt egy sárospataki könyvtáros a Vimelux miskolci vál­lalatához, miután annak „szakembere” — hívásukra — az IGLOO típusú hűtőszekrény megjavítása céljából megje­lent, majd meglepő gyorsasággal eltávozott. Igaz, közben — amint a levélben olvasható — „elővéve egy közönséges csa­varhúzót, megveregette vele a hűtőszekrény hátát, mond­ván, hátha dugulás van, aztán kijelentette: a készülék ezek után vagy működik, vagy nem.” Egy kurta negyedórát töltve a hahrálgatással, elment. Előbb azonban kiállította a 37 642 (munkaszám: 1183) sz. számlát 40 forint „közvetlen bérről” és 45 forint kiszállási költségről, összesen tehát 85 forintot fizetett a könyvtáros a negyedórás „látogatásért”. Másnak ugyanis aligha nevez­hető a Vimelux emberének ténykedése, hiszen a hűtőszek­rény „a megveregetéstől” nyilván nem javult meg. Így egy magánkisiparosíioz kellett fordulni, aki a készüléket rendbe is hozta. „Sajnálom, hogy csalódnom kellett a vállalatukban. Mind­ezt azonban a kidobott pénzemért, s talán tanulság végett, el kellett mondanom Önöknek” — fejeződik be a károsult könyvtáros udvarias hangú levele. Megérdemelte volna, hogy legalább választ kapjon rá: ez azonban a mai napig sem érkezett meg a Vimeluxtól Sá­rospatakra. (hej) Göneruszkai híradás Július 17-én megjelent »Fekete méreggel” című cik­künkre az Utasellátó Válla­lat 115. számú, sátoraljaúj­helyi üzemének vezetője a következőket válaszolta: „A cikkben üzemünket érintő jogos kritika hangzott el. A mulasztás oka a követ­kező volt: május közepén egy éjszakai vihar több hütőmo- tort megrongált. Többek kö­zött a kultúrváróteremben le­vő Zúzmara gép motorja is leégett. Kértük a helybeli fi­nommechanikai vállalatot, ja­vítsa meg a gépet, de a mun­kát nem tudták elvégezni. Beszállítottuk a miskolci fi­nommechanikai vállalathoz, de a mai napig még nem ér­kezett vissza. A tisztiorvosi rendelkezés szerint, nyáron hűtőszekrény nélkül nem árulhatunk büfé- érut. Július 12-én a FŰ­SZER T-től nagymennyiségű konzerv fagylaltot akartunk vásárolni, de közölték, hogy a fagylaltot az ellenőrzés so­rán kivonták a forgalomból, bizonyos hiányosságok miatt. A miskolci üzemhez fordul­junk segítségért, és szerdán délután 5 órakor innen kap­unk fagylaltot, ezért fordult elő, hogy délután 3 ómkor még nem volt fagylalt. A fenti hiányosságok meg­szüntetésére mindent elköve­tünk. Lehetővé tettük, hogy a büfé közvetlen szomszéd­ságában levő főüzemünkben az' utazóközönség mindent megvásárolhasson.” * Lapunk június 27-i számá­ban bíráló észrevétel jelent meg a VI. hó 23-án közleke­dett 445. számú személyvo­nattal kapcsolatban. A pa­nasszal kapcsolatban a MÁV igazgatósága a következőket közölte: „A vonatot a V. 43-1031. pályaszámú villamosmozdony továbbította. A mozdony Miskolcról indult és Her nád­németi állomás előtt üzem- képtelenné vált. Mozdony­cserére volt szükség. Az ily módon megkésett vonatot forgalmi okokból Taktahar- kányban is meg kellett állí­tani. A vizsgálat eredménye­ként sem a mozdonyvezető, sem a megelőző vizsgálatot tartó dolgozók munkájában nem találtunk mulasztást. A vonatkésést okozó műszaki hibáért az utazóközönség szí­ves elnézését kérjük.” Szalmahordás Értékes „mellékterméke” az aratásnak a szalma. A Hejőmenti Állami Gazdaságban egyet­len szálat sem hagynak veszni belőle. A kombájnok mögött ott járnak a bálázógépek, majd a szalmabálákat vontatók egész sora szállítja a tároló helyekre Foto: Szabados György. termést. A búza a vártnál jobb, holdanként 16—17 má­zsa körüli átlagtermést adott eddig. Sajnos, a kajszibarack vi­szont gyengén sikerült az idén. Az időjárás, a jég. a szél tönkretette a barack hagyrészét. A szedést hama­rosan befejezik, s tíz vagon­nál alig várhatnak több kaj­szibarackot a nagy gyümöl­csösből. Ebből is csak 200 mázsánvi volt exportra alkal­mas. Remélik azonban, hogy a ba­rackoskert kiesését pótolni fogja a burgonya. Az elmúlt évnél is nagyobb területen, a közösben 186. a háztájiban pedig 113 holdon ültettek az idén kisvárdái rózsát és sül­babát. Holdanként átlagosan 100 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. A lövő héten már meg is kezdik a bureonva felszedését, amihez három burgonyakombájn ál! ren­delkezésükre. Megszűnik a borsodnádasdi kisvasút Kertészet a Tisza mentén

Next

/
Thumbnails
Contents