Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG \ 1971. július 21. szerda Népművelési szakreferensek feljegyzéseiből Diákok régésztábora A Rónai Sándor Művelődési Központ, mint mód­szertani irányító szervezet a nagy kiterjedésű megye sok művelődési házának munkáját természetesen nem tudja kizárólag belső apparátusával ellenőrizni, tanácsokkal, helyszíni segítségadással támogatni. A nagy gyakorlattal rendelkező szakreferensi hálózat az egyes népművelési ágazatok legjobb megyei isme­rőiből áll. s az ő rendszeres helyszíni tevékenységük az a legerősebb és leghatékonyabb kapocs, amely a megyei irányítást egybeköti a községekben folyó gya­korlati munkával. Látogatásaik során a szak- referensek már a helyszí­nen megteszik észrevételei­ket, javaslataikat, tanács­adással támogatják a továb­bi munkát, természetesen a jobb megyei összkép kiala­kításához a művelődési köz­pontban is beszámolnak ta­pasztalataikról. Névadó és esküvő KULCSÁR SÁNDORNÉ megyei színjátszó szakrefe­rens többek között azt vizs­gálta, hogy a társadalmi és családi ünnepek műsorainak összeállításában a színját­szók és az irodalmi színpa­dok miként vesznek részt, il­letve ezt a központi felada­tukat miként látják el. Megállapítása szerint a bányász művelődési intézmé­nyek felismerték a színját­szó együttesek és irodalmi színpadok szerepeltetésének fontosságát a társadalmi, családi ünnepségeken, és művészeti csoportjaikat messzemenően támogatják névadó ünnepségek, esküvők, nyugdíjba vonulók búcsúzta­tása, valamint egyéb ünnep­ségek megrendezésében. Pél­dának említi az Ortmosbá- nyán tartott hatos névadót, amelyen az igényes összeál­lítású műsor üde, hangula­tos előadása, a kitűnő ren­dezés példamutató volt, meg­felelt a családi ünnepek megrendezése iránti követel­ményeknek. Ugyancsak Kulcsárné fel­jegyzésében esik szó egy társadalmi esküvőről, ame­lyet Rudolftelepen rendez­tek. A Borsodi Bányász Iro­dalmi Színpad erre az alka­lomra külön műsort szer­kesztett. Az irodalmi műsor-- ként is igen értékes rendez­vényről, illetve az ünnepé­lyességében, hangulatában és érzelemgazdagságába:; egyaránt kifogástalanul le­zajlott esküvőről mind a he­lyi közönség, mind a megje­lent szakemberek elismerés­sel nyilatkoztak. Szó esik e feljegyzésben a színjátszók más irányú mun­kájáról is. Például arról, hogy nyáron az egyik együt­tes „tájolási" szándékkal mutat be könnyű, szórakoz­tató darabot, s kisebb közsé­gek csoportjai is hasonló cél­lal készülnek, különösebben nem értékes művek bemuta­tására. Az 552. műsor TÓTH JÁNOS megyei néptánc-szakreferens a Me­zőkövesden tartott bemuta­tóról ad számot, majd a mezőkövesdi Matyó Együt­tes enosi járási vendégsze­repléséről. A Matyó Együt­tesnek fennállása óta ez volt az 552. előadása, amelyen már teljesen új kollektíva mutatta be a kétórás műsort A matyóföld táncos hagyo­mányai és balladái közé jól szerkesztették be Tekeres j Sándor ma gy a méta-énekes műsorát. Dicséri a szakrefe- j rens az encsi járási szervek ! rendező munkáját. Arról is | beszámol e feljegyzés, hogy I a Mezőcsáti járási Művelődé­si Központban felmérték: a járás mely községeiben adot­tak a feltételek a táncos ne­velésre. Az adatok feldolgo­zása után még e nyáron megszervezik a tánccsoport­vezetői tanfolyamot. Gyermekek nyári foglalkoztatása BÁRDOS JÓZSEFNÉNAK. a gyermekfoglalkoztatások szakreferensének feljegyzésé­ben többek között a Kazinc­barcikán megkezdett gyer­mekkönyvtári munkáról ol­vashatunk. Az új könyvtár­ban a nyár folyamán már tiszteletdíjas klubvezetőt is A MiiM. 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Diósgyőri Gépgyár FELVÉTELRE KERES gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulókat gépi forgácsoló és gépszerelő szakma tanulására. Tanulmányi idő 1,5 év. A vállalat havi 250 Ft összegű társadalmi ösztöndíjjal segíti a továbbtanulókat. Az augusztusi pótfelvételi alkalmával még VIII. oszt. végzettségűek is kérhetik felvételüket gépi f orgácsoló és hováes szakmára. Jelentkezés helye: MŰM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Miskolc, III., Téglagyár u. 2. sz. alkalmaztak a gyermekek , iskolán kívüli művelődésé­nek és szórakozásának ve­zetésére. A szerencsi járás­ban is könyvtárosok foglal­koznak az általános iskolás gyermekekkel, most vizsgál- gatják a könyvtár és a mű­velődési központ együttmű­ködésének lehetőségeit a gyermekek jobb foglalkozta­tása érdekében. Lemnváros- ban a napközi otthonnal kö­zösen gondoskodik a gyere­kek programjáról a gyer­mekkönyvtár, Mezőköves­den szintén a gyermeK- könyvtár és részben a mű­velődési központ látja el ezt a feladatot. Encsen áz adott­ságok miatt ritkábban tart­ják e foglalkozásokat, s igen helyesen, együttműködnek a turisztikai szakkörrel. * Mindössze három szakre­ferens feljegyzéseiből ragad­tunk ki néhány adalékot. A nyári időszak talán nem is a legalkalmasabb e munka szemléltetésére, de a kiemeli példák is bizonyítják a be­vezetőben írt tételünket, amely szerint a szakreferen­si hálózat a legerősebb és leghatékonyabb kapocs a megyei művelődési központ és' a községekben végzett gyakorlati munka között. (bm) Középiskolás építőtábor nyílt Sövényházán. A fiatalok segítenek a muzeológusoknak egy középkori monostor feltárásában. A „régésztábor” lakói kéthetenként váltják egymást Készül a gyártörténeti bemutatóterem Ózdon Egv évvel ezelőtt, az ózdi gyár 125. évfordulója alkalmából a honismereti kör tagjai Üj könyvek Lenin a könyvekről, könyvtárakról A kötet zömét olyan cik­kek, levelek, rendeletek al­kotják, amelyek híven tük­rözik, milyen nagy jelentő­séget tulajdonított Lenin a könyvtáraknak, mint a mű­velődés leginkább tömegek­hez szóló és leginkább hoz­záférhető központjainak. Lenin foglalkozott a szo­rosabban vett könyvtárügyi, könyvtártudományi, mód­szertani kérdésekkel is. írá­sai érzékeltetik, hogy a könyvtárügy már a fiatal szovjet állam első éveiben központi helyen állt a kul- túrforradalom sokrétű fel­adatai között. A kötetet KrupsZkaja, Lu- nacsarszkij és mások írásai, visszaemlékezései zárják, valamint olyan dokumentu­mok, melyeket Lenin utasí­tására adtak ki. Az anyag nagyobb része most jelent meg először ma­gyar nyelven a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Barcika filmen (Tv d ósítónktól) A Nehézipari Minisztérium Műszaki Filmszolgálata és a tv forgatócsoportja 22 per­ces, színes dokumentum- és propagandafilmet készíteti Kazincbarcikáról és a Bor­sodi Vegyikombinátról. A film alkotói a korabeli — 1952. évtől — híradó és egyéb archív filmanyagok felhasználásával az első ka­pavágástól végigkísérik a- város és a vállalat fejlődé­sét. A film teljes képet ad a mai Kazincbarcikáról. Bemu­tatja tereit, szobrait, fonto­sabb közintézményeit. A né­ző teljes képet kap a válla­lat szociális, kulturális és sportlétesítményeiről is. A film egyébként nagyon han­gulatos, látványos. Modern zenéjét Pető Zsolt szerezte, A filmet orosz és német nyelvre is szinkronizálták. A filmet július 25-től 31-ig a Radnóti Miklós Művelődési Otthonban játszott játékfil­mek előtt mutatják be. Szabó Gyula Gazdaságos, kényelmes, tiszta Beépített cserépkályháját olajtüzeléssel fűti az 4GRIÁ-1 olajégő-berendezés Megrendelhető a B.-A.-Z. megyei Építőanyagipari Vállalatnál, Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 15-820, 15-483. BEÉPÍTJÜK! KÉTÉVES GARANCIA! INGYENES SZAKTANÁCSADÁS! Igényét személyesen, levelezőlapon, telefonon jelentse be! NE VÁRJA MEG A FŰTÉSI IDÉNY KEZDETÉT! MOST RENDELJE MEG! reprezentatív gyártörténeti kiállítást rendeztek Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban. A kiállításnak két hét alatt mintegy tízezer lá­togatója volt, s a vendég­könyvi bejegyzésekben töb­ben nem kis aggodalommal fogalmazták meg a kérdést: szép, hasznos, tanulságos; de mi lesz a felbecsülhetetlen értékű anyag sorsa? A sorsa az lett, mint már nagyon sok kiállított anyagé, történelmi értékű leleté. A kiállítás bezárása után a maketteket, diorámákat és a modelleket — melyek egyi­ke a finomhengermű közel négyszázezer forint értékű, működőképes, kicsinyített mása — fájó szívvel csoma­golták ládákba, s egy szűk kis raktárba zsúfolták, bíz­va abban, hogy állandó be­mutatótermet kapnák, ahol az utóbbi évtized alatt ösz- szegyűjtött muzeális értékű anyag reprezentálhatja a gyár műltját, jelenét, s nem utolsósorban a szakkör tag­jainak munkáját. F'/f ‘1 rr*oi igény1- igye- L/,i a regi kezett ki_ elégíteni a kohászati üze­mek igazgatósága, amikor a Béke étterem bezárása után, az egykori üzemi étkezde összes helyiségeit a honis­mereti kör rendelkezésére bocsátották. Az átépítéshez, a gyártörténeti bemutatóte­rem kialakításához hónapok kai ezelőtt hozzákezdtek. Az ózdi Gábor Áron Ipari Szak­munkásképző Intézet KISZ vezetősége vállalt védnöksé­gét a munka felett, de tár­sadalmi munkában sokat: se­gítenek a nagyolvasztómű, az acélmű, a finomhengermű - s a közlekedési gyárrészlegek szocialista brigádjai, K1SZ- fiataljai is. Munkájuk ered­ményeként a leendő gyártör­téneti bemutatóterem kon­túrjai már kirajzolódnak. A látogatók klubszerűén beren­dezett előcsarnokból juthat­nak be az oszlopos bemuta­tóterembe, innen pedig ajtó nyílik egy kisebb terembe, ahol majd a nagyobb érté­kű tárgyakat helyezik el. Helyet kapott az épületben a makettkészítő és restaurá­ló műhelv is. A ládákba aff«­keket hamarosan újra ki­csomagolhatják az ózdi hon ismereti kör tagjai. A meg­nyitás határidejét ugyanis augusztus 20-ra tűzték ki. A gyártörténeti bemutatóterem nagy lépés a helytörténeti múzeum megvalósítása felé, ami szintén régi vágya az ózdiaknak. T. I. Szakmunkásképző iskolát építenek Sárospatakon Üj színfoltot jelent Sáros­patak, a nagy múltú iskola­város életében a 119. sz. Ipari Szakmunkásképző Is­kola működése. A közel 550 főnyi tanulósereg 16 osztály­ban 26 féle szakma ismere­teit igyekszik elsajátítani az esziergályosságtól, autószere- 1 léstől, a cserépkályhakészí- tésig és a mézeskalácsos- j ságig, 29 tanár irányításával. ; A szak munkás törvény ren­delkezéseinek megfelelően a 16-ból 5 emelt szintű osz­tályként működik, ami azt jelenti. hogy a szakmával egyidejűleg a gimnázium I— II. osztályának megfelelő közismereti anyagot is meg­tanulják, s a szakmunkás- bizonyítvány megszerzése után a gimnázium harmadik osztályába is beiratkozhat- i nak. Nagymértékben megnehe­zíti azonban a szakmunkás­képzést, Sárospatakon az a körülmény, hogy az iskolá- í nak nincs saját épülete. Az ‘ oktató-nevelő Bankát az egyik általános iskolába kénytelenek végezni, mégp< dig a délutáni órákban, s i ott levő bútorzat egyáltalá nem felel meg a 17—18 évi korú tanulóknak, nem szólva a szemléltetöeszki zök, szertári anyagok elhe l.vezéséről, a korrepetálás < a szakköri munka nehézsí geiről. Fokozza a gondo hogy az 550 tan ti ló közi 250 a bejáró, akik nemcsa közelről, hanem a távolabl bodrogközi és hegyközi kői ségekből kénytelenek hetei ként kétszer-háromszor Sárospatakra utazni, majd késő éjszakai órákban házi; menni. Sürgetővé vall tehát eg új ipari szakmunkásképző n kola építése. Ennek érdeké ben a tanács felvette a leap csőlátót a Munkaügyi Mi nisztériummal, s a tárgyaló sok eredményeképpen a vá közelében egy 6 tanterme iskolát építenek, amelyhez városi tanács közműves: tel telket biztosit.

Next

/
Thumbnails
Contents