Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
T971. július 18., vasárnap ESZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Megszűnik a községi posíaíiókok vasárnapi nyitva tartása S gépesítés gondjai a hegyaljai szövetkezetekben Beszélgetés hoezka Antaliul, n Miskolci Postaigazgatóság vezetőjével A posta vezérigazgató 1058 1971. számú utasítása értelmében augusztus 1 -töl országszerte megszűnik a fiókposták és néhány postahivatal vasárnap és munkaszüneti napokon való kétórás nyitva tartása. Erről az intézkedésről beszélgettünk Koczka Antallal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjével. — Mi indokolta a vezérigazgatói utasítás létrejöttét? — Központi célkitűzés társadalmunkban a . dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó és fokozódó javítása. Ennek következetes megvalósítása — a speciális munkaterületek sajátosságai miatt — a Magyar Postának egyre nagyobb gondot okoz. A vasárnap es a munkaszüneti. napokon teljesített szolgálat nem más, mint rendszeres túlfoglalkoztatás, ami problematikussá teheti a postai alkalmazottak utánpótlását, a fluktuáció veszélye is fennáll, s ez szolgáltatásunk csorbítását is jelentheti. A posta dolgozóinak többsége nö. a vidéki kispostákon csak igen kis százalékban dolgoznak férfiak. Nődolgozóink helyzetének, munkakörülményeinek javítására a lehetőségekhez mérten töreked - nünk kell. Ez az utasítás sok ezer községi postahivatal vezetőjének biztosít majd zavartalan pihenőnapot. — A lakossági szolgáltatások javítása napjaink örökösen felvetődő kérdése. A postának is fontos célkitűzése a lakosság minél jobb kiszolgálása. Távlatokban forradalmasítani is kívánja szolgáltató tevékenységét. Ez az intézkedés nem jelent-e visz- szalépést? — Hosszas, körültekintő vizsgálat előzte meg az utasítás létrejöttét. A íiókhiva- talok vasárnaponkénti 8-tól 10 óráig tartó nyitva tartását Megvizsgálta a posta, de még Minél is alaposabb felmérést végzett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálatok megállapították, hogy a községek lakossága nem vette, igénybe ezt a szolgáltatásunkat, vasárnap reggel kevesen keresték fel a postát. Országos statisztikai adat is van erre: cgv-egy nyitva tarló postahivatal vasárnapi forgalma átlagosan 1,40 forint volt. A posta célja az, hogy a küldeményeket a lehető leggyorsabban eljuttassa a címzetthez. A vasárnapi nyitva- tartás ezt nem segítette, meri a levelek, csomagok — a vonatok és autóbuszok menetrendjéhez alkalmazkodva —, csak hétfőn hagyják el a községi postát. — De vannak különleges esetek is. Például sürgős távirat érkezik vasárnap a községbe. Ezeket eddig eljuttatták a címzetthez. Most hogyan szervezik meg a táviratvételt? — A hírlapok, az expressz- küldemények és táviratok vasárnapi kézbesítése természetesen változatlan marad. Ugyanúgy megkapja a címzett. mint máskor, mert kézbesítő ezután is tartózkodik vasárnap a postán. A távirat- felvételt úgy szerveztük meg, hogy a kézbesítő felhívja a legközelebbi folytonos szolgálatot. teljesítő postaközpontot, és érdeklődik, hogy érkezett-e a község címére távirat? Ha érkezett, telefonon lejegyzi és azonnal továbbítja a címzettnek. Dísztáviratokra ez nem vonatkozik. — Nyolc és líz óra között telefonálni is lehetett a postáról. — Az elmúlt években nyilvános segélykérő telefonállomásokat szereltünk fel a falvakban. vagy megállapodást kötöttünk magán teleibnfize- tőkkel, hogy a készülék vasárnapokon és ünnepnapokon mindenki számára igénybe vehető legyen. Ez a jövőben is megmarad, s ahol ilyen nincs, ott továbbra is a posta biztosítja a sürgős telefon- beszélgetések lebonyolításai. — Borsod megyében hány postafiók vasárnapi nyitva tartása szűnik meg augusztus 1-töl? — A városi és járási székhelyi szolgálatos posták nyitva tartanak. A kisebb borsodi községekben 242 hivatalra vonatkozik az utasítás. Indokolt esetekben a községi pártszervezet, a községi tanács kérésére, megmarad a vasárnapi nyitva tartás és a fürdőhelyeken, üdülőhelyeken sem szűnik meg. Borsodban Ili olyan település van, ahol ilyen okokat figyelembe vettünk. I.. Gy. A termelőszövetkezetek középtávú terveinek teljesítése jórészt azon fordul meg. hogy a most következő években lesz-e elegendő s alkalmas gép a gazdálkodás korszerűsítéséhez? Hiszen a gazdasági előrejelzések szerint — s ezeket az előrejelzéseket a mindennapi tapasztalatokból összegezték a szakértők — a közeljövőben fokozott mértékben kell számolni a kétkezi munka további csökkenésével a mezőgazdaságban. Gazdaságos- sági megfontolások és humánus szociális meggondolások egyaránt a legnehezebb munkafolyamatok teljes gépesítésére ösztönöznek. Az alkalmazott műszaki tudományok fejlődése meggyorsítja a korszerű mezőgazdasági technológia ' kiterjesztését. egyre több munkaterületre. művelési ágra. Az észszerű munkamegosztás és a szintén elkerülhetetlenül növekvő gazdasági verseny egyként a legfejlettebb eljárások alkalmazására serkent. A jelen számvetése Ezért alapvető feladat számot vetni az új tervidőszak elején: milyen szinten áll Az országút mentén Homokhegyek emelkednek a Nyéki-tó partján Foto: Sz. Gy. Dolgozzanak, de hogyan!? Nyár van, az iskolák üresek, legfeljebb festők, mázolok, szerelők járnak-keinek a kihalt folyosókon. S hol vannak a kis- és nagydiákok? Csoportosan úszni tanulnak, Mások a nyári napközi táborokban játszanak önfeledten, á nagyszülőknél nyaralnak 'üdéken, megint mások autóstoppal, vonattal utazva igyekeznek kihasználni a szünidőt. Nagy számban vannak blyanok is, akik munkát vállalnak. hogy megkeressék tahin éppen a nyaraláshoz szükséges pénzt, vagy pedig szívük vágya szerint megve- l'essék a legdivatosabb pulóvert vagy farmert. * , A balatoni országúton egv benzinkútnál találkoztunk két fiatallal. Bppen autóstoppra vártak, hazafelé tartva. — Mennyi ideig voltatok a Balatonon? — Két hetet. — S miből? — Amit megkerestünk. Most újból vállalunk két hétre munkát, s abból az ősz- szegből visszajövünk. Milyen szépen hangzik' A fiatalok dolgoznak, s ebből a pénzből 4 heti nyaralásra is futja. Igen. Első hallásra feltétlenül dicséretes, hogy dolgoznak, s az is, hogy nem a szülők pénzén mennek nyaralni. * De nem engedtük-e el túlságosan a gyeplőt? Vajon annyira magától érthetődő-e, hogy a kereset csak a fiatalé, hogy azt magára költi, hogy abból önállóan gazdálkodik? Nem kényeztetés ez? Még akkor is, ha ásít mondom, nem engedem, hogy a gyermekem két hónapot ellógjon. Vajon az ilyen szülők nem áltatják-e magukat? Nem lenne-e okosabb leülni és megbeszélni, hogy a lakbér, hogy a közlekedés, az étkezés, az iskoláztatás mennyibe is kerül? S e kötelező kiadásokon felüli összegből a család minden egyes tagjának mennyi jut szórakozásra, öltözködésre, közös, nagyobb beruházásra. Jogok és kötelességek a családi életben is vannak. Erre kell rászoktatni legfiatalabbjainkat is. * Egészséges és termesze tes dolog, hogy a 14 évnél idősebb gyermekeink a nyári szünet egy részében dolgoznak. Az élettapasztalat, a munka megbecsülése, a felnőttek társadalmának alaposabb ismerete, és ezáltal tisztelete mind-mind nagyon helyes nevelési célkitűzés, de mint minden nevelési eszközzel, ezzel is csínján kell bánni. Ott, ahol csak kihasználják a fiatalt, valami hiba van. Ha az üzemvezető, vagy bárki más a rábízott fiatallal elbeszélget, megmutatja az adott munkaterületet, felhívja a figyelmet a megmunkálandó darab fontosságára, annak helyére az egész termelésben, veszi a fáradságot, és leül a tizen-egynéhány évessel őszintén, minden gondot, bajt megmutatva, a ti- zen-egynéhánv évesre bízott feladatot összekapcsolja a nagy egésszel, akkor ez a 8— 4 hét hallatlanul gyümölcsözővé válik. Annyit írunk manapság arról, hogy a nevelés közügy. Hogy olyan lesz a mostani felnőttek öregsége, amilyen a ma ifjúsága. Fogadjuk tehát szeretettel ezeket az „idénymunkásokat”, ne sajnáljuk az időt tőlük, válaszoljunk sok „miértjükre”, de ugyanakkor követeljünk tőlük komoly munkát. Az első benyomásokat, az iskolapadokon kívül ezekben a hetekben kapják, s mint tudjuk, az első élmény, az első tapasztalat építő vagy romboló hatását a későbbiek folyamán nagyon nehéz kiküszöbölni. Nevelők vagyunk mindnyájan. Végezzük ezt a munkát sok türelemmel, cm- bcrséggel. jó szervezéssel. S. E. jelenleg a gépesítés a termelőszövetkezetekben, s milyen módon érhető el a kívánt fejlődési fokozat? A Tokaj-hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a működési körzethez tartozó sátoraljaújhelyi és szerencsi járások területén igen tanulságos vizsgálatot végzett ez ügyben. A vizsgalat figyelmeztető megállapítása az, hogy a szövetkezetek gépeinek nagyobb Hányada kiöregedett, elavult. A nyilvántartott 992 traktor közül Ctí3 már több mint öt éve „szolgál" a szövetkezeti gazdaságokban, sőt kétszáz s egynéhány már tízévesnél öregebb, megviselt masina. A gabonakombájnok többséget is igencsak elnyűtte az idő. A szállító járműveket pedig a közismerten rossz utak viselték meg időnap előtt. ^ megkopott gépek javítása, a tönkrement alkatrészek cseréje tömérdek gondol okoz. (Számos újságcikk is tanúság erre.) Bonyolítja a problémát, hogy ráadásul szinte kiismerhetetlenül sokféle típusú és különböző gyártmányú géppel kell bajlódni a szövetkezetekben. Csak traktorból tíznél több típus, húszféle gyártmányú található a két járásban. ‘>0 íele munkagép A munkagépek is elavultak. nincsenek összehangolva a traktorok vonóerejével. Indokolatlanul sok típus kerül belőlük is a gazdaságokba. Gyakori eset, hogy azonos rendeltetésű, de különféle gyári megoldású munkagépeket több országból is importálunk. Mindez tovább bokrosítja az alkatrészgondokat az elkerülhetetlen javításoknál. Csak egy adatot érzékeltetésül: a két járás szövetkezetei által a múlt évben vásárolt 370 munkagép 90 féle volt! Hogy a gépesítés nem haladt a kívánatos irányban és iramban, ennek közgazdasági okai is voltak. Az elmúlt tervidőszakban a hegyaljai, bodrogközi, taktaközi termelőszövetkezetek gazdálkodási körülményei, adottságai között a gazdasági ösztönzők — például a támogatási rendszer — elsősorban az épületberuházásoknak kedveztek. Ezért nem fordítottak a gazdaságok kellő figyelmet a mezőgazdasági gépállomány megújítására, gyarapítására. Az éveken át felgyűlt problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. A fontossági sorrend helyes megállapítása elsőrendű feladat minden szövetkezetben. S ehhez mindenütt a konkrét helyzet gondos elemzése szükséges. Általánosítható azonban az a felismerés, hogy a legsürgősebben szükséges gépvásárlásokra sem elegendő a szövetkezetek e célra rendelkezésre álló saját pénzalapja. Indokolt az arányos összegű gépvásárlási hitel igénye. A körzetben levő bankfiókokhoz az ismertetett vizsgálat idejéig 15 millió forint ilyen célú hitel- kérelmet nyújtottak be a két járás szövetkezetei — de kielégítésükre a jelzett ideig még nem kaptak ígéretet. Indokolt a vásárlási hitel Pedig a területi szövetség közgazdasagi kalkulációja szerint a két járás szövetkezeteiben az összesen 37—40 millió forint amortizációs alap, és hozzávetőleg 18 millió forintnyi vásárlási hitel elegendő volna a mezőgazdasági gépek folyamatos pótlására és felújítására. A bizonytalanság viszont érzékeny termelési zavarokat okozhat. A gépesítés összetett problémáinak alapos simerete előfeltétele a kivezető út megtalálásának, s a jövőben követendő fejlesztési irány meghatározásának. A két járás szövetkezetei számara igen hasznosnak bizonyult a mélyreható elemzés. A középtávú tervek készítéséhez ‘ közvetlen módszertani segítséget nyújtott. Bcrecz József Sálvi jjoudok * Erik az őszibarack, késik a feldolgozó A sálvi Bükkalja Tsz-ben sok a gond mostanában. A nagy nyári munkával, az aratással nincsen baj. Az öt kombájn megindult, zavartalanul. rendben halad az aratás. Sajnos, az eső még mindig késik ezen a vidéken, sínylődnek a kapásnövények. De ezen a gondon is enyhíteni tudnak. A víztároló környékén az öntözőberendezések szórófejei ontják a mesterséges esőt a kertészetre, a kukoricára, a szép lucernatáblákra. Az ültetvények: a szőlő, gyümölcsös egy részét jégverés érte, de más határrészekben szép a termés. A legnagyobb gondot a 70 milliós, nagy beruházás, a gyümölcs- és szőlőfeldolgozó, s a palackozóüzem átadásának további késése okozza. Az őszibarack már érik. Naponta 100—150-en szedik a mintegy 100—110 vagonnyi termést ígérő gyümölcsöt. A hét végéig már 13 vagonnal indítottak útnak a városi piacokra. A termés igen nagy százalékát feldolgozva, őszibarackléként tudnák a leggazdaságosabban értékesíteni. Sajnos, erről egyelőre szó sem lehet, mert még azt sem sikerült elérni, hogy a feldolgozóban legalább a gyümölcs-vonal elkészüljön, s legyen hol tárolni az őszi- haracklevet. Még a cefrének való gyümölcs elhelyezése, tárolása is külön gondokat, be nem tervezett szállítási és tárolási költségeket okoz. Bendik György főkönyvelő szerint az sem vigasztaló a tsz számára, hogy a szerződések szerint a Nehézipari Építő Vállalattal szemben már közel egy és háromnegyed millió forint a kötbérigényük. Az első 45 napi késésért ugyanis napi húszezer forint, július 1-től pedig már napi ötvenezer forint kötbér terheli az építőket. Vajon mi lesz ennek a nagy beruházásnak a sorsa? Mikor lesz végre „igazi” átadás?! Jó lenne azt is tudni, hogy vajon mennyire izgatja az építőket, a rohamosan növekvő kötbér?! Ideje lenne már valami megoldást találni, s végérvényesen pontot lenni a sályi ügy végére. (p. s.)
