Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
mmzsm eSZAK-MAGYARORSZÁG 2 fS® 1971, június 24., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezeteihez tartozó más szocialista államok. A szocialista integráció kibontakozása lehetővé teszi a részt vevő országok gazdaságának összehangolt, gyors ütemű fejlesztését, a természeti és munkaerőforrások ésszerűbb kihasználását, a termelés tudományosan megalapozott specializá- lását. köieSWIÖS előnyök alapján Arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködést tovább fejlesszük, új formákat és módszereket felhasználjunk. Jól példázza ezt a törekvésünket kétoldalú megállapodásaink egész sora. Ezek között a legismertebb a több év óta érvényben levő timföld-alumínium egyezmény. 1975-ben már 240 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióira. Az ebből kohósftott teljes alumínium mennyisége 120 ezer tonna, amelyet népgazdaságunk különböző területein felhasználunk, illet- .ve exportáljuk. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyhar- wmtát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes részesedése megközelítően ugyanennyi. Ezek az arányok maradnak meg az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. Az utóbbi néhány évben fejlődött gazdasági együttműködésünk a fejlett tőkés -országokkal. Ebben biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások. A kormány különösen nagy figyelmet fordít azokra a feladatokra, amelyeknek legésszerűbb megoldása összeurópai keretekben lehetséges, az összes érdekelt európai országok együttműködése útján keresendők. Ilyen például az energiarendszerek összekapcsolása, az európai összefüggő vízúthálózat kialakítáFock Jenő, a Minisztertanács elnöke ismerteti a kormány programját használatlan munkaerő- tartalékok vannak. A műszaki fejlesztésben még nem sikerült döntő fordulatot elérnünk. A termelékenység növelésében jelentős a szerepe a munkaszervezésnek. A gazdasági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkívánható. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú mun kas zervezetts éggel társsuk Tisztelt képviselő eiv társak! Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pedig csökkentjük. Javítjuk az alacsony jövedelmű családok életszínvonalát. Az állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és' a munkaképtelen öregek eltartásából. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonalak alakulása. Helyenként visszaélve az adott lehetőségekkel a jövedelmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak, illetéktelen jövedelemhez jutottak. A kormánynak az a véleménye, hogy a negatív jelenségek nem adnak okot arra, hogy árpolitikánkat megváltoztassuk, de fokozott kötelességünknek tartjuk az ellenőrzés erősítését. Fock Jenő a mozgóárakról is szólt, kihangsúlyozva, hogy a kormány arra törekszik, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése az alacsony jövedelmű családokat minél kevésbé érintse. Beszélt a húsárakról is, amelyek egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözeiét az állam egyenlíti ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Kállai Gyula beszéde A szolgát tatások Icflcsztésérőt Fock Jenő expozéjának további részében a belkereskedelem tevékenységével foglalkozott. A kereskedelemben — mondotta ■— arra készülünk fel, hogy az iparcikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. Ezt követően az idegenforgalomról, a belföldi turizmus fejlesztéséről, a szolgáltatások állandó bővítéséről szólt. A kormány úgy véli — mondotta —. a tanácsok i'onlos feladata. hogy saját eszközeikkel is segítsék elő a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztését. Ezután ötéves tervünk egészségügyi fejlesztésének feladatairól beszélt. Foglalkozott a nyugdíjasok problémáival. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíjak differenciáit mértékű emelését. A nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munkaképesek. Ezért célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek nyugdíjba. A családi jövedelmek kiegyenlítődését azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy a esalácji pótlék összegét emeljük. Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakáshelyzet alakulása. 1975-ig 1 millió lakás felépítését irányoztuk elő. A IV. ötéves tervben 400 e,zcr új otthon felépítése vár ránk. Változatlan célunk, hogy tovább haladjunk a munkaidő csökkentésében. A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, és olyan körülmények közölt tehetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érdekeivel összhangban valósítható meg. Végezetül Fock Jenő a Magyar Népköztársaság külpolitikáját összegezte. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az első felszólaló Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársak! A májusban megválasztott országgyűlés mostani első munkaülésével több mint fél évig tartó munka fejeződött. be, hogy utat nyisson a további feladatok eredményes megoldásának. Pártunk X. kongresszusa meghatározta országunk, társadalmunk továbbfejlődésének irányát, és egész népünkkal egyetértésben nemzett célként tűzte ki: folytassuk tovább a szocializmus Icljes felépítését, magasabb szinten. A Hazafias Népfront-mozgalom magáévá tette a pártkongresszus alapvető célkitűzéseit. Kállai Gyula felszólalása során kiemelte a szocialista demokrácia fejlesztésének fontosságát, amely nemcsak jogokat és lehetőségeket, hanem felelősséget, fokozott igényességet, a kötelességek szigorú számonkérését is jelenti. Egyetlen vezető testület sem tűrheti a fegyelmezetlenséget. a dolgozók vagyonának elherdálását, a munka nélküli jövedelemszerzési. Ezután Kállai Gyula, az országgyűlés és a kormány kölcsönös viszonyának alakulásához fűzött néhány megjegyzést. Végezetül külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Szurdi István felszólalása Szűrői István belkereskedelmi miniszter beszédében részletesen szólt a belkereskedelem munkájáról, feladatairól. Az eredmények felsorolása után megállapította: még nem állíthatjuk, hogy minden vásárló bármikor és bárhol megtalálja azt a* árut, amit éppen keres, de az kétségtelen, hogy az áruellátás 'folyamatos, és szilárdan megalapozott. Ezután a belkereskedelmi miniszter az idegenforgalom gyors növekedéséről beszélt. Megemlítette azt is, hogy a kormány határozatot hozott a belföldi turizmus fejlesztésére. Végezetül a következő időszak kereskedelempolitikai törekvéseit összegezte. Gáesi Miklós beszéde Gáesi Miklós, Borsod megye 3. számú választókörzetének képviselője, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója felszólalásában elmondotta, hogy a gazdasági munka reformálására hozott központi bizottsági határozatok alapján megtett konkrét - kormányintézkedésekkel egyetért, azokat jónak és megvalósíthatónak tartja. — Én úgy értékelem és látom — mondotta —, a gyakorlati munkában, az ipar vállalatainak viselkedése kielégítőnek mondható a népgazdaság fejlesztésével, fejlődésével összefüggő feladatok megoldásában. Az új szabályozók kérdését érintve ki jelentette, hogy .hatásuk a vállalatoknál már intenzíven érvényesül, viszont a vállalatokon belüli korszerű érdekeltségi rendszer kedvező hatásai sok helyen megrekedtek. , . Gáesi Miklós a későbbiek során a feszesebb közgazda- sági körülményekről szólt, amikor a vállalati feladatokat megoldani a még jobb gazdálkodással, hatékonyabb fejlesztéssel, önköltségcsökkentéssel, vezetői fegyelmezettséggel lehet. A rendszeres piackutatás, a gyártmányok társadalmi értékének érvényesítése, az intenzív műszaki fejlesztés, a tervezés, az árak kialakítása, az üzemszervezés, a műszaki tartalékok feltárása és nem utolsósorban a konkrét anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozása vállalatokon belül A kormányprogram első hozzászólói Tegnap került sor az újonsa. Tisztelt képviselő elvtársak! Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólnunk kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Fock Jenő e témánál aláhúzta, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni, számos .vállalat akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás. Értékük közel 70 milliárd forint. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy e téren javulást érjen el. Nem meríti ki a tartalékokat A munka termelékenységének alakulásával foglalkozva a kormány elnöke rámutatott, hogy a tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a tartalékokat. A termelékenység emelésének szükségességét húzza alá az a tény is, hogy munkaerő-tartalékaink kimerültek, és közben a szervezés nem kielégítő színvonala miatt az üzemekben kinan megalakult parlament első munkaülés-szakára. A kétnapos tanácskozás legfontosabb napirendi pontjának a kormányprogram ígérkezett. Már az ülés megkezdése előtt az érdeklődés, a várakozás uralta a Parlament folyosóit. Gyülekeztek a képviselők, kis csoportokban beszélgettek. Az egyik páholy bejárata előtt dr. Havasi Béla, a Miskolc városi Párt- bizottság első titkára váltott szót két képviselőtársával, Símaházi Sándorral és Imri Gyulával, amikor a beszélgető, borsodi képviselőkhöz odalépett Kádár János elv- társ, s mint régi jó ismerősöket köszöntötte őket. © A csengő az ülés kezdetét jelentette. Fock Jenő miniszterelnök beszédét nagy figyelemmel hallgatta a ház. Megteltek a külföldi követségek páholyai is, érdeklődők ülték tele a karzatot. A több mint másfél órás beszéd után ugyancsak megélénkült a folyosó. A megyék képviselői most zömmel egymásközt beszélgettek, hiszen a programot szűkebb hazájukban, választókörzetükben is érvényre kell juttatni. — Világos, előremutató a kormány programja — mondotta Imri Gyula. — Ilyen tömör, konkrét megfogalmazást rég hallottam — fejezte ki véleményét Csépányi Sándor —, különösen jó volt hallanom, amit a törzsgárda megbecsüléséről mondott Fock elvtárs. Mi ezt már elkezdtük. — Üj formáját keresik a megbecsülés kifejezésre juttatásának? — Igen. Azoknak, akik harminc-harmincöt-negyven évet dolgoztak az Ózdi Kohászati Üzemekben, a rendes, évi nyereségrészesedésen felül ezer-ezerötszáz-kétezer forintot fizetünk. Pénzzel és ajándéktárgyakkal jutalmazzuk a nyugdíjba menőket is. A szünet után elkezdődött a kormányprogram vitája. Elsőnek megyénk képviselője, Gáesi Miklós kapott szót. Beszédét nagy figyelemmel hallgatta a parlament. A kormányprogram egyértelműen meghatározta a tennivalókat, és kritikusan rámutatott legégetőbb gondjainkra is. • Nemeslaki Tivadarral, a SZOT titkárával, megyénk országgyűlési képviselőjével hosszasan beszélgettünk róla. milyen feladatok várnak a szakszervezetekre a kormányprogram megvalósításából. — A miniszterelnök beszédében sok olyan gond, probléma került szóba, amely megoldásához a szakszervezetnek is hozzá kell járulnia — mondotta Nemeslaki Tivadar. — Ilyen például a beruházásban bekövetkezett nagyarányú lemaradás felszámolása, a vezetés színvonalának emelése és a munkaszervezés. — A szakszervezet érdek- védelmi szerv. Hogyan tud részt vállalni ezekből, a többségében operatív jellegű munkákból? — A munkás érdekvédelem sokszor számos áttételen keresztül valósul meg. Például gond a munkaerővándorlás. Szó volt róla, hogy adminisztratív úton lehetne tenni ellene. Mi azonban inkább az okokat vizsgáltuk. így eljutottunk, többek között a vezetés színvonalának kérdéséhez. A vezető magatartása oka lehet annak, hrogy a dolgozók elmennek egy munkahelyről. Oka lehet az is, ha anyagilag, erkölcsileg nem becsülik meg őket. Ezzel el is jutottunk a törzsgárda kialakításának szükségességéhez, amivel a kormány programja is foglalkozik. Azt szeretnénk elérni, hogy a törzs- gárda kialakításánál ne csak az eltöltött éveket, hanem a becsületes munkával eltöltött éveket vegyék figyelembe. — A beruházásokkal kapcsolatban mit tehet a szak- szervezet? — A szakszervezel jel fog lépni — ebben most már a kormányprogram is megerősített minket — a felelőtlen, megalapozatlan vállalatfejlesztéssel szemben. Az anyagi erőforrásokon felüli igény növeli a befejezetlen beruházásokat, s ez sok szempontból károsan hat a dolgozókra. — Például hogyan? — Az elhúzódó építkezésnél sok munkaerő van lekötve, s az ilyen elhúzódás rossz hatással van a munkamorálra, s ugyanakkor jövedelem- ingadozással is jár. Ezek a közvetlen károk. Közvetve azonban az egész népgazdaság, azon belül a munkásosztály életszínvonala sínyli meg. Ha hozzáteszem, hogy az elhúzódó beruházások zöme termelői beruházás, nyilvánvaló, hogy ez lassítja a fogyasztói beruházásokat is. Más szóval, nem épülhetnek kellő ütemben az óvodák, bölcsődék, iskolák, üzletházak és lakások sem. — Milyen formában kívánja a szakszervezet a program megvalósítását támogatni? — Meg kell mondanom, hogy adminisztratív eszközöket is igénybe kívánunk venni. A munkaszervezés gyökeres megjavítását például azzal akarjuk elérni, hogy figyelemmel kísérjük, a lidóra-f elhasználást. A túlóra ! nem lehet rendszeres munkaidő alap. Adamovics Ilona ' — az egyes gyáregységek, üzemek, osztályok vonatkozásában — elengedhetetlen követelményei a IV. ötéves terv jó teljesítésének. Csak így lehet megteremteni a népgazdaság, a vállalatok és a dolgozó kollektívák együttes érdekel ts°r"i’ Nem mondható ma még — folytatta Gáesi Miklós — korszerűnek a szocialista brigádok, az üzemek, gyáregységek, vagy telephelyek kollektíváinak bérfejlesztési, premizálási és nyereségrészesedési érdekeltségében in egval ósí to ti gy ak orlat. Ezek felülvizsgálata, a köz- gazdasági gazdálkodási igényekhez való igazítása a legfontosabb feladat, és egyik legnagyobb tartaléka a vállalati ötéves tervek jó teljesítéséinek. A képviselő Örömmel üdvözölte á vezetők továbbképzésének korszerűsítéséire vonatkozó legutóbbi kormányhatározatot,. Véleménye szerint a vezető-továbbképzés objektív szükségszerűség, kötelezővé kell tenni minden vállalatnál a saját vezető-továbbképzés rendszerének kimunkálását, megtervezését, gyakori att bevezetését. A kormányprogram fölötti vita a csütörtöki ülésen folytatódik, majd a múlt eyi költségvetés végrehaj tásáról tanácskoznak a képviselők. Megkezdte munkáiét az országgyűlés nyári időszaka
