Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. június 16., szerda Folgy észi távirat a New York Timeshez A valasz A New York Times hétfő este bejelentette, John Mi­tchell főügyész táviratot intézett a laphoz, s ebben felszólította, hogy szüntesse be a titkos tanulmány köz­lésének folytatását, amelyet a Pentagon végeztetett há­rom évvel ezelőtt Amerika bekapcsolódásáról a vietna­mi háborúba. A New York Times azt válaszolta, hogy „tisztelettel el kell utasítania a kérést’’. A lap által köáölt nyilat­kozat a többi között megál­elutasitó lapítja, értesültek arról, hogy a főügyész bírósági betiltást akar kérni a további közlé­sek megakadályozására. „Vé­leményünk' szerint a bíróság dolga, hogy döntést hozzon. A New York Times szembe­helyezkedik a betiltásra irá­nyuló minden kéréssel, még­pedig ugyanannál az oknál fogva, amely arra vezetett bennünket. , hogy a cikkeket közöljük. A bíróság végleges döntését azonban természe­tesen el fogjuk fogadni” — hangzik a nyilatkozat. Növényvédő heüikoptert Tokaj-Hegyaljának! Szakemberek tanácskozása a termés megvédéséről Nagy érdeklődéssel kísért tanácskozást rendeztek teg­nap. június 15-én Tarcalon a szőlők és gyümölcsösök nö­vényvédelméről. A tanácsko­zást Faragó Károly, a me­gyei tanács vb osztályvezető­je nyitotta meg. Rámutatott, mennyire időszerű probléma a szőlők és gyümölcsösök «érmésének megvédése a kártevőik pusztításaitól. Az idén több tényező hatására lényegesen javult a növény­védelem helyzete. A megye mintegy 240—250 ezer hold- nyi kalászosaiban az előző évek. 60—70 ezer holdjáról az idén duplájára nőtt a vegyszeres növényvédelmet kapott területek nagysága, a kapás-kultúrákban pedig négy-ötszörösére növekedett a vegyszeres növényvédelem. Hangsúlyozta, hogy a megye szőlő- és gyümölcsös terüle­tei különösen megérdemlik a növényvédelem korszerűsí­tését, javítását. Dr. Lehóczky János, a Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet ismert kutatója tartott ezután előadást a sző­lők és gyümölcsösök nö­vényvédelmiének időszerű kérdéseiről. Rámutatott, hogy a szőlők növényvédelménél a kivitel időpontja és a mi­nőségi munka az egyik leg­döntőbb. A nagyüzemi gaz­daságokban az axiál-ventil- látoros gépek a legalkalma­sabbak a növényvédelem számára. Dombvidékeken a „légi védekezés” a legelő­nyösebb. Az előadó és a ta­nácskozás résztvevői is el­mondották, hogy Tokaj-Hegy- alja világhírű szőlőinek sür­gősen szükségük van a már évek óta „beütemezett” nö­vényvédő helikopterre. A színvonalas, sok szak­mai ismeretet, újdonságot nyújtó előadás titán Kerboli Gyula kertészeti felügyelő a megye. Éles Gyula, a Tokaj- Hegyaljai Borkombinát osz­tályvezetője a nagy gazda­sághoz tartozó 2000 holdnyi szőlő, Jámbor György pedig a borkombinát gyümölcsösei­nek növényvédelmi helyzeté­ről és feladatairól adott ér­dekes ismertetést. Sok elis­merés hangzott el a Ditbane M—45 védekezőszer haté­konyságáról. Éles Gyula el­mondotta: nagyrészt a jól szervezett és végrehajtott nö­vényvédelmi munkák ered­ménye volt, hogy a borkom­binát 2000 holdnyi szőlőterü­letén az elmúlt évben 43,5 mázsás átlagtermést szüretel­hettek. A gazdaság almás­kertjében a 60 százalékos jégkár ellenére elért 130 má­zsás átlagtermés, s ennek 67 százalékában exportképes minősége is a jó növényvé­delem gyümölcse. A tanácskozás résztvevői ezután a borkombinát közeli ültetvényein a gyakorlatban is tanulmányozták a növény- védelmi munkákat. (P. s.) Matematikai módszerek az anyagmozgatásban Országos konferencia Miskolcon Az 1971-es esztendő negye­dik, anyagmozgatási problé­mákkal foglalkozó tudomá­nyos konferenciája kezdődik holnap, június 17-én, csütör­tökön délelőtt Miskolcon. Mint arról tegnap délután tájékoztatták az újságírókat, ezúttal a modern matemati­kai módszerek alkalmazási lehetőségeit vitatják meg a szakemberek az anyagmoz­gatási folyamatok tervezésé­ben. Erről a témáról először 1969-ben tanácskoztak Mis­kolcon a kutató- és fejlesz­tő intézetek, az egyetemek és az ipar képviselői. Akkor született meg az elhátározás, hogy minden második esz­tendőben áttekintik az anyagmozgatási folyamatok­ban alkalmazott matemati­kai módszerekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredmé­nyeket, s azok gyakorlati hasznosításának lehetőségeit. A holnap kezdődő kétna­pos konferenciát a MTESZ Borsod megyei szervezeté­nek anyagmozgatási és cso­magolási szakbizottsága, a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság miskol­ci szervezete, a MTESZ köz­ponti anyagmozgatási és cso­magolási bizottsága és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara rendezi. A tudományos tanácskozás­ra a miskolci Egyetemváros­ban kerül sor. A konferencián az ország minden részéből előrelátha­tólag mintegy száz szakem­ber vesz részt. Az előadáso­kat a fejlesztő és kutatóin­tézetek, valamint az egyete­mek szakemberei tartják. A konferencia részvevői meg­vitatják többek között a gép­ipari üzemek belső anyag­mozgatás problémáit, az anyagáramlás általános kér­déseit, valamint a raktáro­zással, az üzemek közötti szállítással és az optimális készletnagyság kialakításával kapcsolatos kutatási ered­ményeket. Erich Honecker beszéde (Folytatás az 1. oldalról) SZKP XXIV. kongresz- szusán Leonyid Brezs- nyev által meghirdetett békeprogramját. A Központi Bizottság megbí­zásából szeretném itt kije­lenteni, hogy érdeklődéssel fogadunk minden olyan ja­vaslatot és elgondolást, amely az európai népek és államok békés egymás mellett éléséi mozdítják elő, tekintet nélkül arra, hogy azokat melyik ol­dalról terjesztik be. Az NDK síkra száll az európai biztonsági konferen­cia mielőbbi összehívásáért és kész arra, hogy mint egyenjogú résztvevő sikerét előmozdítsa. A két német állam viszo­nyának rendezésével és Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatban Honecker kijelentette, hogy a Bonn által fenntartott és a különleges belnémet kapcso­latokról szóló, formulának az a célja, hogy a nemzet­közi jogot kizárja az NDK és az NSZK közti kapcsola­tok rendezésénél és hogy Nyugat-Berlin különleges politikai státusszal rendelke­ző város, amely sohasem tartozott a szövetségi köz­társasághoz és soha nem is fog oda tartozni. A beszámolónak abban a , részében, amely a szociális- j ta társadalomnak fejlődésé- | vei foglalkozik az NDK-ban, a Központi Bizottság megái- j lapítja, hogy az NDK-ban a nemzeti jövedelem a most j befejeződött ötéves tervben j több mint egynegyedével j emelkedett. 1970-ben a nem­zeti jövedelem összege 108 milliárd márka volt. Az ipa­ri árutermelés 1965-höz vi­szonyítva 37 százalékkal nö­vekedett. . Az új ötéves terv előirány­zata szerint a lakosság reál- jövedelmének növekedése 1975-ig 21—23 százalék lesz. A tervidőszak alatt félmillió lakást kell a dolgozóknak át­adni. Honecker közölte, hogy a jövőben is az NDK árucsere- forgalmának háromnegyed ; részét bonyolítják le a szo­cialista országokkal. Erich Honecker megálla­pította, hogy az NDK-ban mind tökéletesebb formában jut kifejezésre a mtmkás- oszitály hatalma és vezető helye. „A VII. pártkongresszus óla pártunk tovább nö­vekedett. Sorainak egy­sege szilárdabb és foko­zódott a párttagok tömö­rülésé a Központi Bi­zottság körül” hangsúlyozta Erich Ho­necker. Közölte, hogy az NDK 18 évet betöltött ál- ■ lampolgárai közül minden hatodik a Német Szocialista Egységpárt tagja. „Pártunk Központi Bizott­ságának nemzetközi tevé­kenysége a beszámolási idő­szak alatt arra irányult, hogy aktív módon járuljon hozzá a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megszilárdulásához, vala­mennyi antiimperialista erő tömörüléséhez” — állapítot­ta meg Honecker. Az NSZEP Központi Bizottsága ezzel összefüggően határozottan elítélte a kínai vezetésnek a marxizmus—leninizmus és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikáját, amely az imperialistaellenes erők egyesítésének komoly akadá­lya. A beszámoló kifejezésre juttatja: „Az NSZEP amel­lett foglalt állást, hogy a kommunista és munkáspár­tok átfogó nemzetközi ta­nácskozásai mozgalmunk rendszeres gyakorlatává vál­janak. A kommunisták és a forradalmi erők egységtörek­vése objektív szükségszerű­ség, a nemzetközi osztály­harc törvényszerű irányvo­nala.” Az NSZEP Központi Bi­zottságának köze! ötórás be­számolója után, amelyet Erich Honecker terjesztett elő, a tanácskozás a késő délutáni órákban meghall­gatta a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, amelyet Kurt Seibt, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke terjesztett a kongresszus elé. Ezt megelőzően a szovjet űrállomás legénységének üd­vözletét a kongresszus nagy lelkesedéssel elfogadott vá­laszüzenettel viszonozta. Kurt Seibt beszámolója után megkezdődött és szer­dán folytatódik a vita a Központi Bizottság beszámo­lója fölött. Felszólalnak a vendégküldöttségek vezetői is. Várhatóan szerdán mond­ja el beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, és sor kerül Kádár Jánosnak, az MSZMP KB el6Ő titkárának felszólalásá­Bizottsági ülések a Parlamentben Kedden a Parlamentben tartotta első érdemi ülését az országgyűlés újjáalakult kul­turális bizottsága. A képvi­selőket dr. Ortutay Gyula, 3 bizottság elnöke köszöntötte, s külön üdvözölte az ülésen megjelent Varga Gábornét. az országgyűlés alelnökét és dr. Polinszky Károly műve­lődésügyi miniszterhelyettest­A tanácskozás fő témája 3 Művelődésügyi Minisztérium* valamint a Rádió és Tele­vízió 1970. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóin jelentés 'volt, Dr. Gonda György elnök­letével kedden a Parlament gobelintermében ülést tar­tott az országgyűlés j og*> igazgatási és igazságügyi bi­zottsága. A tanácskozásom amelyen részt vett dr. Be- resztóczy Miklós, az ország­gyűlés alel nőké is — a kép­viselők megvitatták az Igaz- ságügy-minisztérium. a Legfőbb Ügyészség, vala­mint a tanácsok 1970-es költ­ségvetésének végrehajtását­Napirenden Sárospatak fejlesztésének megalapozása Tegnap, június 15-én tar­totta első munkaülését Tóth József elnökletével Sáros­patak új városi tanácsa. A napirend fő témája a város 1971—75. évi középtávú fej­lesztési tervének megvitatása volt. Az előterjesztés tárgyi­lagosan állapította meg, hogy Sárospatakon az elmúlt terv­időszakban még nem terem­tették meg a városi jellegű fejlődés feltételeit. Az idő­közben elnyert városi jog­állás sürgetővé teszi a ko­rábbi elmaradás mielőbbi megszüntetését. Az erők java részét arra kell összpontosítani, hogy ebben az időszakban a város egész belterületére kiterjesz- szék a közműhálózatot. Leg­alább annyi lakást szükséges építeni, amennyi a szanálá­sok lebonyolítását és a leg­sürgősebb lakásigények ki­elégítését biztosítja. Meg kell teremteni az egészségügyi és művelődésügyi szolgáltatás városi szintű feltételeit A la­kosok — köztük a nők — jobb munkakörülményeinek biztosítására fokozni kell az ipartelepítéshez nyújtott tá­mogatást. Végül az idegen- forgalom szembetűnő növe­kedése indokolja a parkok, terek, zöldövezetek tovább­fejlesztését. Számottevő a kulturális ágazat fejlesztése. A jelen­legi óvoda 3 csoporttal — 75 férőhellyel — bövűltt Most jelentették be hivatalosan, hogy jövőre új óvoda építé­sét kezdik el. Építéséhez a város lakossága a „Dolgozz egy napot városodért!” moz­galom révén 500 ezer forint­tal járul hozzá, a tanács to­vábbi fél milliót ad saját pénzeszközeiből, a központ1 támogatás pedig 2 és fél mil­lió forint. Az iskolai oktatás feltété; leit javítja, hogy önálló, új 16 tantermes általános iskola kezdi meg működését még a® idén. A hozzászólók sürgető fel­adatként javasollak előre; hozni a tervezett művelődési ház építésének megkezdését* s az e célra jelenleg elő­irányzott összeg méltányo5 megemelését. A tanácsülés ezenkívül el­fogadta a városi tanács ren­deletét a hatáskörébe tartozó lakások elosztásáról és a la­kásigények társadalmi elbí­rálásáról. — ez (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Kemény nap virradt teg­nap a Veesem-expedícióra. Hajnali 5-kor keltek, gyorsan megreggeliztek, aztán Szentbe István, az expedíció vezetője elosztotta a munkát. Jutott belőle mindenkinek, kivétel nélkül. Hiába, itt nincs fö­lösleges ember. Hazánk, de a Kárpát-medence Bódva- szilas közelében mar koráb­ban megtalált barlangjának feltárása 'sok munkát ad. Egymás után szálltak le a hegymászók és a barlangku­tatók különféle szerszámok­kal, felszerelésekkel és biz­tosító eszközökkel, hogy meg­teremtsék a közlekedés lehe­tőségét a 280 méter mélység­ben levő barlangakna fene­kével. Mohás, kis bokrokat ne­velő, függőlegesen meredek, hidegen, vizesen fénylő mész­kősziklafal veszi körül azt a sötét „semmit”, amely a mélybe vezet. A zsomboly előtt frissen kivágott faácso- lat ível át. Ezen vannak a csigák, ezek egyikébe lép az ember, aki a mélybe igyek­szik. Én azzal a csoporttal szállók le, amelyet Holler Huba vezet, és amelyben ott van Kelemen Ede, Koroknál János, Németh Károly, Tóth András, Gyöngyi László és Nagy Lajos. Az a feladatuk, hogy telefonösszeköttetést, csörlőrendszert, kötélhágcsó­kat építsenek ki a 83 méte­res mélységből egészen a barlangakna fenekéig. Másodiknak lépek az ácso- latra. Huba köt be a külön­böző hevederekbe, aztán még rámakaszt három köleg kö­telet. — Bekötés megtörtént! — Jó; lógj rá! Elengedem magam. Ott ló­gok a nagy űr fölött. Lené­zek. Alattam a kiszámítha­tatlan, sötét, hideget lehelő mélység. — Rálógtam! — jelentem, közben az villan belém, hogy nem lelt volna szabad lenéz­nem, nem volna szabad az irdatlan mélységre gondol­nom. — Mehet! — mondom még, és hallom a csörlőkezelő hangját. — Vigyázz! Indul. Egy szál drótkötélen, he­vederek óvó szorításában lá­bam és a hónom alatt, a vé­dősisak áll alatti kínzó szorí­tásában zuhanok lefelé. Ket­ten utazunk a kötélen, ahogy a hegymászók mondják; a majré és én. Lassan elsötéte­dik előttem a világ. Elhalnak a kinti hangok. Hozzásúrló- dom a függőleges mészkő- falhoz. Kezemmel, lábammal A csörlő segítségéve! a bar­langkutató földfelszínre ér­kezik laszítom el magam. Aztán megperdül a kötél, és vele én is, függőleges tengelyem körül. Felránlom a fejem. S elekor látom, hogy fölöttem a napvilág egy tányérnyi fa zsugorodott. Földet, padkái érzek. Sár, víz, hideg és egy őztetem fogad. Télen, vagy tavasszal zuhanhatott a 63 méteres mélységbe... Innen keskeny, vizes, sáros vaslétrákon botorkálok le' felé. Végre ott vagyok eg.v szűk padkán, 83 méter mély­ségben, azon a helyen, ame­lyet eddig alig 20 ember Iá' tolt. Égy lteskeny kürtő mel­lett ülök, amely még tovább vezet lefelé, amelyben a ve­lem leszállók dolgoznak. A lámpák fényében olajosán csillognak a csodálatos csepp' kőképződmények. Fejünk fö­lött szaporán csöpög a víz az alkalmi nylonsátörra. A leszállított felszereléstől és élelmiszeres csomagoktól alig lehet mozdulni a szűk he­lyen. pedig kellene a moz­gás, hiszen hideg van, alig 5 fok. Kintről, a napról em­beri hangokat, kérdéseket* utasításokat közvetít a rádió és a telefon. Ideien!: mát megkezdődött a munka. Az út fölfelé sem köny- nyebb. A csúszós vaslétrákon minden mozdulatra ügyelni kell. És arra is vigyázni* hogy feszes legyen a kötél* amelytől az ember élete függ. Aztán, amikor szabad az út, megindul a csörlő és a kötél úgy rántja az embert a tányérnyi napvilág felé, mint egyetlen fényes nap­sugár. Felértem. Ott lógok még egy darabig az űr fölött, és tudom, hogy nem volna sza­bad lenéznem, de lepillan­tok. Most nem a veszély jut eszembe, hanem azok a haj­társak, akik itt, és olt, lent vigyázták minden lépésemet, az életemet. Oravce Janó* Egy szál kötélen az ismeretlenben

Next

/
Thumbnails
Contents