Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
1971. június 16,, szerdb ESZ AK- MAGVA RORSZÄG 3 A megyei párí-vh ülés előd A társu 1 nők munkakörülményei a szakszövetkezetekben üt egyel mérlege Az ti/,(‘illek társulása, a különböző közös vállalatok létre- hozása egy bizonyos , termelési feladatok megoldására — niár reg ismert tevékenység a gazdálkodásban. Ez a forma lehetőségéi nyújt az anyagi pénzeszközök, a munkaerő lia- • ékonyabb felhasználására, a piaci igényeknek megfelelő árutermelés, versenyképesség fokozására, az ésszerű beruházásokra. A megyei pártérlekezlel ezzel kapcsolatban a mezőgazdaságban levő termelési koncentrációra hívta fel a figyelmei. Az erők koncentrálása — olvasható a pártérlekezlel jegyzőkönyvében — különösen l’onios a Borsodban gazdálkodó kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek szempontjából. Hol tartunk jelenleg? Erre adott választ legutóbb a megyei párt-végrehajlóbi - tottság ülése előtt szereplő tájékoztató jelentés. Áruféleségek küllölili piacokra Egyszerű gazdasági együttműködés — melynek különálló szervezete, jogi önállósága nincs, s létrejöttéhez elegendő a részvevők írásbeli megállapodása — 16 tevékenykedik megyénkben. Ezek termelési értéke 1970- ben 25,4 millió forint volt, á képződött nyereség pedig '1,5 millióra rúgott. Az alapszabály szerint dolgozó társulási formák közül eredményesen tevékenykedik a hegyaljai juhtúróüzem, amely előnyös juhtej-értékesítési. biztosít tagjai részére. Példamutatóan termel a Szerencsi Állami Gazdaság, valamint a prügyi, a taklasza- dai tsz társulásában létrejött, korszerű követelményeknek megfelelő lucerna- szárító üzem. A mezőzom - bori és geleji székhelyű juhhizlaló együttműködések exportképes árut terveznek, korszerű követelmények között. A geleji együttműködés üzem- és fejlesztési ter- vét a Debreceni Agrártudományi Egyetem készíti. A 12 állami gazdaság és a ME- 2ÖBETÍ. társulásában alakult hIEZÖPANEL üzem előre gyártott épületelemei korszerű állattenyésztő-telep létrehozását teszik lehetővé. A pozitív eredmények ellenére még nem használják ki megfelelően az egyszerűbb gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Például az ózdi, az ode- lényi járásokban, ahol a legtöbb kis területű Isz gazdálkodik, egyetlen ilyen típusú társulás sincs. Sajnos, a TESZÖV ilyen irányú erőfeszítései még nem járlak eredménnyel. Az álész-ek szervezésében, támogatásában működő egyéni és háztáji termelőkből szervezett társulások törékenysége szoros összhangban van az irányelvekkel, a megyei párt-vb korábban hozott határozatával. Borsodban 127 ilyen, különböző célú társulás működik, taglétszámuk 4925. 1970-ben '3,7 millió forint értékű árut termeltek, ami 5 millióval ■öbb az 1909. évinek Többek között 2500 mázsa mézet, "93 mázsa nyulat, 825 mázsa sertéshúst értékesítettek. A termékek cgv része — például a nyúl — a külföldi Piacokon keresett, jól eladható áruféleség. A társulási forma lehetővé tette és teszi, hogy a mezőgazdasági üzemeknek járó egyes kedvezményeket (mennyiségi, minőségi felár, lüvarkedvez- mény) előnyösen kihasználják. A társulások közül legelterjedtebbek. legnépszerűbbek és legszervezettebbek a méhészeti, a nyúlászati és a sertéshizlaló társulások. A MÉSZÖV elnöksége, a körzeti áfész-ek rendszeresen foglalkoznak a társulások helyzetével. A szervező munkán túl anyagilag is támogatják a társulásokat. (Például a Miskolci, az Ózdi, a Tokaji, a Pálházi, az Encsi. a Mezőkereszitesi ÁFÉSZ.) A társulások termelési-pénzügyi tervet készítenek, s év végén zárszámadásokon értékelik az egész évi munkát. 12 közös vállalkozás — 132 millió forint termelés A közös vállalkozásokra az a jellemző — állapította meg a párt-végrehajtóbizottsági ülés —, hogy különálló szervezetiéi, jogi személyiségként tevékenykedik. Megyénkben 12 közös vállalkozás van. Az előállított termelési, forgalmazási érték 1970-ben 132,9 millió, a képződött nyereség pedig 8,2 millió forint volt. A legjelentősebbek az építőipari közös vállalkozások tevékenysége. A vállalkozások a kezdeti nehézségek ellenére is csökkentették a meglevő építőipari kapacitáshiányt, megoldották alapfeladatukat: a tsz-beruházásolc kivitelezését. Ma már tanácsi, lakossági és egyéb beruházásokat is teljesítenek. A Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája — céljának megfelelően — jutalékos rendszerben ' értékesíti a tsz-ek megbízásából felkínált árukat, illetve szerzi be a gépeket és egyéb eszközöket. Tavalyi forgalmazása 33 millió forint volt A Me- zőnagymihólyi, az Abaúj- szántói Állami Gazdaság és 7 tsz társulásában 2 iparszerű termelő „sertésgyár’* épült. A kombinátok korszerű technológiával, a hizlalá- si idő megrövidítésével, gazdaságosabb takarmányfelhasználással segítik a húsprogram megvalósulását. A MÉK átszervezése után közös vállalatként alakult az AGROKONZUM. A vállalatnak csak szövetkezet lehet a tagja. Megalakulásában 29 termelőszövetkezet. és 25 áfész vett részt 50 ezer forintos részjegyekkel. Az AGROKONZUM a szövetkezeti demokrácia álapján működő, önálló szövetkezeti vállalat, üzletpolitikájában és fejlesztésében a tagság akarata érvényesül. Alapvetően termelési érdekeltségű szervezet. Elsőrendű célja elsősorban a tagszövetkezetek által megtermelt zöldség-gyümölcs és egyéb termékélv biztonságos értékesítése, forgalmazása és részben feldolgozása. Az clől)l)rclc[)és feltételei Á megyei párt-végrehajtó- bizottság szót ejtett az akadályozó tényezőkről is. Tapasztalható bizonyos egzisztenciális és szubjektív jellegű, egymás iránti bizalmatlanság a termelőszövetkezeti vezetőknél. Például az I épülő sörgyár melléktermé-1 keire korszerű szarvasmarha-hizlaldát lehet létesíteni, azonban a bocsi és a her- nádnémeti iermelőszövel kezet nem közösen, hanem kü- lön-külön épít hizlaldát. A taktaharkányi Isz azért nem lépett be a lucernaszárító társulásba, mert az nem az ö területén épült. Káros „rivalizálás” akadályozza a kavicstermelő és -értékesítő társulások létrejöttét, sót;, az árak alakításában egymásra licitálnak. A társulások szervezésében esetenként az egyesülés előkészítését látják a vezetők. Sajnos, az áfész-ek egv része nem fordít kellő gondot a társulások létrehozására, támogatására. A társulások szervezeti élete sok esetben nem kielégítő, nem rendszeres. Az AGROKONZUM gazdaságos tevékenysége ellen hat a szállítási költség növekedése. A közlekedési vállalat megszüntette a korábbi 5—8 százalékos árengedményt. Növekszik a göngyölegköltség, az üzlethelyiségek bérleti díja is. Ezek kedvezőtlenül befolyásolhatják az árak alakulását. A társulások további megerősítésének feladatairól is szólt a megyei párt-végrehajtóbizottsági ülés. A járási pártbizottságok, a TE- SZÖV-ök, a MÉSZÖV dolgozzák ki a társulások további fejlesztésének távlati elképzeléseit — fogalmazódott meg az igény. Megyénkben még vannak további lehetőségek az új társulási formák létrehozására, a meglevők megerősítésére. A nagy gonddal előkészített jelentés minden bizonnyal nagy segítséget nyújt a megyénkben levő termelési, feldolgozói, értékesítési társulások megerősödéséhez, tovóbbfejlesztéséTokaj’Heoyalján a szőlőtermesztő szakszövetkezetek közös gazdaságaiban rendszeresen dolgozóknak 92 százaléka nö. Vitathatatlanul öle a fő tényezői a gazdálkodásnak. Szinte valamennyi olyan munkát ők végeznek el, amelyek nem gépesíthetek — a metszéstől kezdve a nyitáson át a tőkék közötti kapálásig. Helyenként még a legnehezebb kétágúzás is az ö feladatuk. A szakszövetkezetek területi szövetségének nöbizoltsága a hat legnagyobb közös gazdaságban tüzetesen megvizsgálta az ott dolgozó asszonyok, lányok munkakörülményeit, s a tapasztalatokat a helyi nőbizottságok elnökeivel együtt megvitatták. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítéséig némely szövetkezetben csak a nők helyzetéről szóló párthatározat után jutottak el. Tokajban például ez az első év. amikor a nők ugyanazt a beid kapják azonos munkáért, mint' a férfiak. Hogy milyen hátrányos megkülönböztetésben volt részük a legutóbbi időkig, azt jól érzékelteti, hogy a fizetésbeli különbözet napi átlagban, személyenként. 22 forintra rúgott! A méltányos rendezés jótékony eredménye pedig máris mutatkozik: tavaly még Rakamazról kellett alkalmi munkásokat szerződtetnie a szakszövetkezetnek, az idén azonban már nincs erre szükség. jelenség, hogy egyre több szakszövetkezetben ösztönzik a rendszeresen dolgozó nőket arra, hogy szakmunkás képesítést szerezzenek. Mádon már 70 nő végzett szakrmrnkástanfolyamot A szalonunkés képesítésűek 10 százalékkal több bért kapnak, s az előnyösebb ipari biztosításra jogosultak. A szociális juttatásokból is nagyobb részt kapnak. A tanácskozáson többen szóvá tették azonban, hogy hez. Fodor László ' Kerámiatárgyak A fazckasmcstcrsÓK évszázados hagyományait őrző szövet- kezet alakult Csákváron. Az építőipari hisz helybeli szakemberek bevonásával majolika-fazekas részleget hozott léire. Népi formájú termékeik máris igen népszerűek. 1971. i évi tervükben 37 féle kerámiatárgy szerepel — mintegy j 300 ezer forint értekben. A képünkön: a híres csákvári korsót „cifrázza” Németh Sára Örvendetes helyenként úgy gondolják a vezetők: mindennek eleget tettek azzal, ha a munkában derekasan helytálló nőket viszonylag jó bérezésben részesítik. Pedig a jó közérzethez más is szükséges —, s a jó közérzet elsőrendű termelési tényező. Erről soha nem volna szabad megfeledkezni. Mert például milyen kedvvel indul munkába az a fiatalasszony, áld kénytelen nyáridőn reggel nyolcig magára hagyni kisgyerekét, mert az óvoda csak ekkor nyit — a kinti munka pedig mór jóval korábban sürget. Délután ismét gondot okoz, hogy 5 órakor bezár az óvoda, s nem alkalmazkodik a mezőgazdasági munkaidőhöz. De nemcsak az óvodás korú gyermekek, hanem a kis iskolások napközi felügyelete is megoldatlan például Bodrogkeresztúron, ahol még nem készült cl az iskolai napközi otthon. Pedig a szakszövetkezetek tetemes anyagi hozzájárulást is vállallak a napközi otthonok, községi óvodák fenntartása érdekében. A vizsgált 6 szövetkezet ilyen célra 58 ezer forintot fordított:. Méltányos tehát az az igény, hogy a gyermekintézmények vezetői vegyék tekintetbe — legalább a kinti munkák dandárjában — az anyák elfoglaltságát:, s tegyék lehetővé, hogy az óvodák, napközi otthonok' kora reggeltől a szülök hazaérkezéséig valóban otthont adjanak a gyermekeiének. A munkahelyen való szociális gondoskodás sem mindenütt kielégítő. Pedig a szövetkezet közvetlen gazdasági hasznát, látja annak, ha például gépkocsival szállítja ki a távolabbi munkahelyeiére az asszonyokat, lányokat, mert az így megnyeri idővel több jut. a tényleges munkavégzésre. Figyelemre méltó, hogy tavaly már 67 ezer forintot szántak a szakszövetkezetek a közös szőlőültetvényeken melegedő-, pihenőhelyiségek építésére, felszerelésére, s asztal, lóca, mosdótól, törülköző szolgálja a dolgozók pihenését, tisztálkodási lehetőségeit, Sajnos, az is előfordul azonban, hogy a melegedőnek épített helyiségben növényvédőszert raktároz a Szövetkezet, s a kint dolgozóknak nincs hová húzódniuk pihenőidejükben. A'/ t*SZlpt1 sz<Á'á W CA/'IC#* tettmulasztások, Ili bale megszüntetésére, a nők munkakörülményeinek további javítására már eddig is dicséretesen sokat tettek — s a jövőben még inkább buzgólkodnak a szövetkezetekben mindenütt megalakított, az asszonyok, lányok érdekeit szolgáló nő- bizottságok. Berecz József fl kiiliJüttgyüléstiszteltére Tájékoztató a megye szövetkezeti iparáról A megye ipara és mező- gazdasága mellett fontos szerepet tölt' be a lakosság áruellátási igényeinek kielégítésében, a szolgál tatások végzésében a szövetkezeti ipar. A szövetkezetek — általában a hivatásuknak megfelelően is — elsőrendű feladatuknak tekintik a lakosság javítás-szolgáltatási igényeinek kielégítését Az alig két évtizedes mozgalom fejlődését gyors előretörését jellemzi, hogy a szövetkezetek a megyében ma már 628 telepített egységben állnak a lakosság rendelkezésére. Emellett 24A községet nyolc ipari tevékenységgel kapcsol r tak be a hozom-viszem szolgáltatásba. Milyen volt a kezdet, szövetkezeteink hogyan értékel, hogy például az elmúlt öt évben a korábbi 6,4 százalék^ kai szemben 12,4 százalékos volt az évi fejlődés üteme, és tavaly a szövetkezeti ipar már 817,7 millió forint értékű munkát végzett el. Mindezekre választ kapunk abból az igényesen összeállított füzetből, mely a K1SZÖV ma: lvüldöttközgyülésének tiszteletére jelent meg, s képet ad Borsod megye ipari szövet- Ivezeteinek eddigi fejlődéséről, tájékoztatva a küldötteket az egész megyét átfogó, behálózó fontos gazdasági, s bátran mondhatjuk: politikai szervezetről. Jóleső érzéssel állapíttatjuk meg, hogy a szövetkezeti ipar dolgozóinak jövedelme éviöl évre növekedett: 1970-ben. 22 százalékkal volt nagyobb, mint öt évvel korábban, s hogy ezen belül hogyan alakul az egyes egységek munkája — megtalálható a füzetben, mely rajzokkal, grafikonokkal, színes és fekete—fehér lény képi elvételekkel illusztrálva, tömör összefoglalókban jellemzi a megye szövetkezeti iparának a III. ötéves tervben eléri sikereit, eredményeit. A szerkesztés a KISZÖV reklám- és propagandabizottságának, a szép kivitel a Borsodi Nyomdának az érdeme. Megkezdték a termelési próbákat az új festékgyárban A Tiszai Vegyikombi nát műgyanta- es lakkfesték- gyáróban új nagy beruházás munkálatait fejezték be. Nem egész három év alatt 165 millió forintos beruházás felhasználásával a régihez hasonló nagyságú, de annál jóval korszerűbb új gyárat építettek. Így a jelenlegi, évi több mint 20 ezer tonnás termelésük a felfutás után, az ötéves terv végére 40 ezer tonnára növekszik. Az üzemben már 394 félt- típusú zománc- és lakkfestéket, valamint különféle ragasztószereket állítanak elő. és az új üzemrészek indításával a termékválasztékot is tovább bővítik. A fejlesztési alap felhasználásával és a bankhitellel felépült új gyárban szerelték fel az ország legnagyobb műgyantagyártó' reaktorait, a különböző berendezések nyersanyagellátását automatikusan. központi vezénylő- teremből irányítják, és a fes- tékféléket licenc alapján vásárolt, s a TVK-ban gyártott •gyöngymalmokkal. illetve gyorskeverőkkel készítik. Az új üzemben gyártják többek közölt, n.: Aráin beégető zománcot, s a Splenríor útjelző festéket, valamint a teljes szovjet exportrendelést. A régi üzemben pedig speciális színek és kis volumenek előállítására rendezkednek he. Az új műgyanta- cs la & kies* tékgyárban ked«*en kezerték meg a termelési próbáival, és az itt készült lestékeket már automatikus berendezésekkel töltik a dobozokba, amely egyben ízlésesen be m csomagolja azokat.
