Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 1971. május 15., szómból Kik kaphatnak tanácsi bérlakást? A megyei és a fővárosi adatok alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium elkészítette az orszá­gos összesítést a régi lakás­kérelmek megújításáról. Eb­ből kitűnik, hogy az április 30-i határidőig összesen 178 000 lakás­kérelmet ismételtek meg az igénylők. A korábban nyilvántartott 240 000-ből tehát 62 000 la­kásigénylés újraérvényesítése maradt el. A lakáskérelmek megítélé­sében már érvénybe léptek azok a helyi tanácsi rendel­kezések, amelyek a tanácsi bérlakásra benyújtott kére­lem elfogadását az igénylők rászorultságától,. anyagi és szociális helyzetétől teszik függővé. Így vidéken általában 1200—1500, Budapesten pedig 1500 forint egy családtagra jutó jövede­lemhatár alatt indokolt a tanácsi bérlakás ki­utalása, ha az igénylő vagyoni hely­zete — nyaraló, gépkocsi, te­lek stb. tulajdon — sem mond ellent a rászorultság megítélésének. A nagyobb jö­vedelmű igénylők kérelmét is anyagi helyzetük szerint bírálják el, döntenek arról, hogy a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakásépí­tés, vagy a kedvezményes telepszerű társasház-építés keretében kaphatnak-e la­kást. A megújított lakáské­relmek előzetes összesí­tése szerint a 178 000 igénylő közül mintegy 84 000 — 47 százalék — kaphat majd tanácsi bérlakást. A kérelmezők fele tanácsi ér­tékesítésű szövetkezeti la­káshoz juthat, s az igénylők­nek 1,5—2 százaléka a ked­vezményes-telepszerű és többszintes társasház-építés- ben vehet részt. Napirenden a továbbtanulás Pénteken reggel — Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, a tanács elnökének el­nökletével — összeült az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanábs. A napirendi témák sorában szerepelt a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának, tanulmá­nyi és szociális helyzetének kérdése. Vietnami Í0|ív A Vietnami Demokratikus Köztársaság pénteken — hi­vatalos hírügynöksége útján — nagy jelentőségű javasla­tot tett közzé a fogolycsere ügyében. A VNA hírügynökség pén­tek reggeli adósában nyilat­kozatot közölt, amely szerint a VDK június 4-én kész fegyvertelen hajókat kikülde­ni a tengerpartnak a 17. szé­lességi körnél levő meghatá­rozott pontjára, hogy felve­gyék a saigoni rezsim által szabadon bocsátandó vietna­mi foglyokat. A nyugati hírügynökségek a VNA által pénteken reg­gel közölt nyilatkozatot vá­lasznak tekintik a saigoni rezsim április 29-i bejelen­tésére, amely szerint hajlan­dó szabadon bocsátani öt­százhetven beteg és rokkant foglyot. Fock Jenő fogadta Nguyen Thi Binli asszonyt Fock Jenő miniszterelnök pénteken fogadta a Péter János meghívására hazánkban tar­tózkodó Nguyen Thi Binh asszonyt, a dgl-vietnami ideiglenes forradalmi kormány kül­ügyminiszterét Brezsnyev beszéde Tbilisziben A Grúz Szovjet Köztársa­ság és a Grúz Kommunista Párt fennállásának 50. év­fordulója alkalmából pénte­ken Tbilisziben tartott ün­nepi ülésen Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára beszé­det mondott. Nemzetközi kérdésekről szólva megállapította, hogy a kongresszus határozatait minden világrészben a dol­gozók tömegei, a haladó köz­vélemény megértéssel fogad­ta és támogatja. „Külföldi barátaink és testvéreink tá­mogatása azt bizonyítja, hogy a kommunizmus szov­jetunióbeli építésének sikere az emberiség óriási többsé­gének érdekeit szolgálja. Ez lelkesít bennünket, de fi­gyelmeztet arra is, hogy to­vábbra is forradalmi korunk követelményeinek színvona­lán kell maradnunk. Az in­ternacionalizmusnak a kong­resszuson megnyilvánult le­nyűgöző demonstrációja is-, mét igazolta, hogy a nem­zetközi kommunista moz­galom él, izmosodik és bő­vül, s ereje az egységben rejlik. Továbbra is követke­zetesen harcolunk ezért az egységért” — mondotta. A XXIV. kongresszuson előterjesztett szovjet javasla­tokkal kapcsolatban Brezs­nyev beszéde befejező részé­ben felemlített egy részle­tet: — Egyes NATO-országok észrevehető érdeklődést, de bizonyos fokú idegességet is tanúsítanak az Európa kö­zépső részében elhelyezett fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdésével kapcsolatban. Képviselőik ezt kérdezgetik: kinek a fegy­veres erőit, milyen fegy­verzetet kellene csökkenteni, a külföldi fegyveres erőket, vagy az illető országok fegyveres erőit, a nukleáris fegyvereket, vagy a hagyo­mányosokat? Vagy talán a szovjet javaslatok erre mind kiterjednek? Brezsnyev kijelentette: ha valaki valamit nem lát vi­lágosan, ezt ki lehet küszö­bölni, csak rá kell szánnia magát annak kipróbálására, mit jelentenek e javaslatok a gyakorlatban. Ez a diplo­mácia nyelvén azt jelenti: tárgyalásokat kell kezdeni. Nagy visszhangot váltott ki az amerikai fővárosban pénteken reggel Leomyid Brezsnyevnek az a megjegy­zése, hogy „nem elég a bort szemlélgetni, hanem meg is kell azt kóstolni”, vagyis, hogy itt az ideje az érdemi tárgyalásoknak az európai csapatlétszám - csökkentés­ről és más nemzetközi prob­lémákról. Eddigi legna­gyobb „atlanti csatája” kö­zepette találta Brezsnyev fel­hívása a Nixon-kormányza- tot, amely a legutóbbi ne­gyedszázad valamennyi ve­zető amerikai diplomatáját és katonáját csatasorba ál­Akadémiai közgyűlés a reform után A legfelsőbb tudományos testületünk szervezetét kor­szerűsítő reform után első, évenkénti közgyűlését tartotta május 10-e és 14-e között a Magyar Tudo­mányos Akadémia. A reform szervezetileg különválasz­totta a tudományos testületektől a már ugyancsak kiter­jedt hálózatot képező akadémiai kutatóhelyeket. Ez utób­biak szakigazgatását a főtitkár alá rendelték, hogy ezáltal irányításuk összeiogottabb és a tudománypolitikai elgon­dolások megvalósítására alkalmasabb legyen, s így a tu­dományos testületeket mentesítették az igazgatás admi­nisztrációival járó gondjaitól. A reform óta alig valamivel több, mint egy esztendő telt el. Felületes próbálkozás volna máris mérlegre tenni az átszervezés hatásait, annál is inkább, mert az időigé­nyes tudományos kutatás eredményei sem érnek be teg­napról mára. Ám az már e közgyűlésen világosan kiraj­zolódott, hogy a megreformált szervezet egyrészt eleve­nebb kapcsolatot teremt a tudomány és a gyakorlati igé­nyek között, másrészt célszerűbb a tudomány előtt álló feladatok, a kutatási programok határozott körvonalazá­sára. Ennek megfelelően kerültek előtérbe a közgyűlésen egy­felől a tudományszervezési kérdések, másfelől a jövő felr adatai. Az eltelt év munkája nyomán kirajzolódnak azok a fontos komplex tudományos problémák, amelyek meg­oldására nagyobb erőt kell fordítanunk, és immár kör­vonalazódnak a tudományos kutatás főirányai is. Ezek ki­dolgozásában nagy munkát végzett a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára, Erdei Ferenc elvtárs, akinek a közgyűlés napjaiban bekövetkezett halála fájó vesztesé­get jeleni a hazai tudományos életben, amint életműve a tudomány és a gyakorlat szoros, alkotó kapcsolatát a ku­tatásnak a paraszti élet és sors emberséges átalakítására rendelését példázta, aképpen ez a hagyatéka — a kutatás fő irányaira tett, sok tudós véleményére épülő javaslata — is az élet felé fordul. Olyan komplex kutatásoknak szán különösen kiemelt szerepet, mint az alkatrészprogramban is hasznot ígérő szilárdtest kutatás, a biológia legkorsze­rűbb problémája, az életfolyamatok szabályozása, vagy a társadalomtudományok területén a szocialista vállalat, valamint közigazgatásunk fejlesztésének kérdései. Egy százalék prémium Népszerű az ifjúsági ta Ica ré k betét Közismert, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság ta­karékbetét-állománya rend­kívül megemelkedett. A nö­vekedés egy év alatt orszá­gosan elérte a 700 millió fo­rintot. Az életszínvonal, a lakosság pénzbevétele min­den évben növekszik, a ta­karékosságra pedig a hosz- szú távú „berendezkedés” jellemző. Legtöbben lakásra, gépkocsira, tartós fogyasztá­si cikkekre teszik félre pén­züket. Az utóbbi időben különö­sen népszerűvé vált az ifjú­sági takarékbetét. Az elmúlt esztendő utolsó negyedében Borsodban közel 7000-en kö­töttek ifjúsági . takarékbeté­tet az OTP-vel. Mint isme­retes, a fiataloknak, vagy szüleiknek 5 évig rendszere­sen, havonta 100—200—300, illetve 400 forintot kell be­tétként elhelyezni. Az OTP ötszázalékos kamatot fizet, és az ötéves rendszeres be­tét után még egy százalék prémiumot is adnak. Az említett takarékosság nagy előnyökkel jár a lakásala­pításnál, sőt már az otthon megszerzésénél is. Külön kölcsön igénylésére jogosít. Az új lakásrendelettel a kormány és a pénzügyi in­tézet új intézkedéseket ho­zott. A tanácsi értékesítésű lakásoknál, valamint az OTP-öröklakásoknál azokat a fiatalokat, akik egy gyer­mekkel rendelkeznek 30 ezer forint szociális kedvezmény­ben részesítik, két gyermek­nél ez az összeg megduplá­zódik. Van lehetőség rá, hogy a fiatal gyermektelen szülőknél az OTP ezt az ősz- szeget megelőlegezze. A fiatalokkal való törődés a KISZ és az OTP humánus és népszerű intézkedései közé tartozik. A könnyítéseken kívül említést érdemel, hogy a betéttulajdonosok így job­ban megszokják a mérték­tartó, takarékos életet. Sokan gondolnak erre, ezért is oly népszerű az ifjúsági taka­rékbetét, immár mozgalom­má vált rendszere. Cs. E. II pax parlamentiének fiSpsis Molnár C. Pál kiállítása (Tudósítónktól) Méltán fordul az egész világ, a békeszerető emberi­ség figyelme a hazánk fő­városában folyó nagy ese­mény, a Béke-világíanács közgyűlése felé. Hiszen min­den józanul gondolkodó, em­berien érző ember érdeke, hogy még egységesebbé ko- vácsolódjon a béke minden ereje, s még eredményeseb­ben léphessen fel a béke-vi- lágmozgalom, a háború, az elnyomás, az embertelenség minden cselekedete, minden próbálkozása ellen. A MÉMOSZ-székház nagy­termében a „tolmácsgép” hat nyelven fordít minden fel­szólalást, minden szót, ami a béke ügyét erősíti. De nemcsak az oroszt, az an­golt, a franciát, a németet, a spanyolt és a magyart, ha­nem a világ szinte vala­mennyi élő nyelvét beszéli a pax, azaz a béke parla­mentje, ahogy számos kül­földi újságíró nevezi találóan ezt a tanácskozást. Különösen a folyosói be­szélgetéseknél tűnik ki ez a soknyelvűség, amikor hazá­juk nyelvén szólnak a föld­kerekség legkülönbözőbb ré­szeiből érkezett kisebb cso­portok, vagy a közösen is­mert nyelvet keresik a be­szélgetni óhajtók. Az egyik szünetben alkalmam volt együtt sodródni, s röviden beszélgetni tolmácsaink egyi­kével, aki több, mint tíz nyelvet beszél. A legtöbb csoportról, beszélgető párról bizony ő sem tudta meg­állapítani, hogy mely nyel­ven szólnak. Egyben azon­ban biztosak lehettünk, hogy közös ügyről, a béké­ről, a békeharc tapasztala­tairól folytak az eszmecse­rék. De nem is lehet meglepő ez a soknyelvűség, hiszen a vártnál is többen és több or­szágból jöttek el erre a ta­nácskozásra a béke élharco­sai. A földkerekség 124 or­szágát, 33 különböző nemzet­közi szervezetét képviseli ez a nyojcszáz ember A tanácskozás, a szüne­tek, a folyosói beszélgeté­sek számos mozzanata jelent élményt, nyújt maradandó emléket. Senki sem fogja például elfelejteni azt a fel­törő tapsot, szinte kirobba­nó lelkes üdvözlést, ami egy fehér ruhás, megjelenésével is mindenkit megnyerő asz- szonyt, Nguyen Thi Binh-et, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának külügyminiszterét köszöntötte. E törékeny nő­ben, csodált diplomatában hős népét ünnepelték 124 ország békeharcosainak kül­döttei. Hitvallás, egységes tüntetés volt ez az ameri­kai agresszorok és bábjaik ellen harcoló Vietnam mel­lett. '* A karzat újságírókkal telt széksorai között „szolgálatot” teljesítő, „rendező” jelvényt viselő fiatal lány jegyezte meg a következőket a szim­pátiatüntetés után: „Ha Ni­xon ezt látná, hallaná, ta­lán le is mondana ...” Mo­solyogtunk. Egy néger új­ságíró, akinek lefordították a pesti kislány szavait, fel­lelkesült, s örömmel kezdte magyarázni, hogy beleszövi tudósításába: Ni.xonnak, a Nixonoknak előbb-utóbb igenis le kell mondaniuk, meg kell hátrálniuk a béke ilyen egységes erői elől. . (Pozsonyi) Tegnap, május 14-én Mol­nár C. Pál festőművész képei­ből rendeztek kiállítást Mis­kolcon, a Képcsarnok Sző- nyi István-termében. A festő, aki beleszületett az „izmusok” korszakába, saját maga vallja: Mindany- nyian voltunk hosszabb-rö- videbb ideig egy kicsit ku­bisták, expresszionisták, fu­turisták. Nyilvánvaló, hogy a különböző áramlatok sod­rásában nehéz volt megta­lálni a saját hangot, az egyé­ni íormanyelvet, de a hír, a siker Molnár C. Pál mellett szól. Első kiállításait Lau- sanne-ban, Géniben rendez­te, majd 1923-ban Budapes­ten. Számos díjat nyert. Tegnap nyílt tárlata az utóbbi húsz év terméséből ad válogatást. Megnyitó be­szédet Csabai Kálmán festő­művész tartott, aki meleg szeretettel köszöntötte Molnár C. Pált, és ugyancsak nagy szeretettel beszélt a kiállító művész munkásságáról, stí­lusáról, sajátos megfogalma­zású képeiről. A képekről, melyek különös, gyakran ví­ziószerű látomásokat megje­lenítve is a valóságról szól­nak. A valahol bennünk meglevő képekről, gondola­tokról. Kapcsolódnak a va­lósághoz, melyet Molnár C. Pál a maga módján, a ma­ga eszközeivel mutat meg a nézőknek. A kiállítás május 28-iá tekinthető meg. pt. A miskolci megyei bíró­ságon tegnap, pénteken dél­előtt kollégiumi ülést; tartot­tak, ahol a közlekedés biz­tonságával és a közlekedési balesetekkel kapcsolatos bűntettek ügyében folytatott ítélkezési gyakorlatot vizs­gálták. Az ülést dr. Varga János, a megyei bíróság elnöke nyi­totta meg, üdvözölte az Igaz­ságügyi Minisztérium, a Leg­felsőbb Bíróság, a megyei mmjMXtitS* Kollégiumi ülés a bíróságon főügyészség és a megyei renőr-főkapitányság képvise­lőjét.. Ezt követően került sor dr. Miess Egon megyei bírósági elnökhelyettes, a büntető kollégium elnök«* korábban írásban közreadott kollégiumi anyagának meg­tárgyalására. A kollégiumi ülésen egy­séges állásfoglalások szület­tek több fontos, a közleke­dési balesetekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat iigyébál­lította, hogy vereséget mér­jen a NATO amerikai kon­tingensének 50 százalékos létszámcsökkentését elő­irányzó Mansfield-javaslatra.

Next

/
Thumbnails
Contents