Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

1971. május 15., szombat ESZAIÍ-MAGYAROR5ZAG 3 Lakásépítési program a nagyközségben Valahányszor arra visz az utunk, mindig meglep vala­mi újdonsággal, egy-egy ör­vendetes változással a főút menti település. Azt mondo­gatják mostanában a köves- di lbkálpatrióták: az utóbbi esztendőkben oly lázas tem­póban fejlődött lakóhelyük, annyit szépült a matyóvidék „fővárosa”, amilyenre fenn­állása óta aligha volt példa. A nagyközségi rang elnye­rése, és az egyre tudatosab- bá, szervezettebbé váló te­rületfejlesztési politika évről évre jobban kamatozik. Az összkép, Mezőkövesd arculata azonban máról hol­napra nem változhat meg teljesen. A múltbeli terhes örökség kísért meg ma is az egyik legfontosabb problé­ma, a lakáskérdés, a terület­rendezés megoldásakor. . Régi uícák, elavult házak A több mint 18 ezer lel­ket számláló nagyközségben a családok java része saját házában lakik. E házak zöme viszont a mai modern köve­telményeknek és igényeknél? aligha felel meg. Ha leté­rünk a főutcáról, zegzugos, rendezetlen útvonalakon, pa­rányi házak közt haladunk. A legminimálisabb lakótéren kívül alig egy-két négyzet­méteres terület tartozik a régi házak legtöbbjéhez. Az utóbbi években sok ré­gi otthon lakói építettek új házat, vagy jutottak korsze­rűbb lakáshoz. A rendezet­len területek felszámolása — ha lassan is —, de halad. A nagyközségi tanács határoza- ta szerint a korszerűtlen, és a rendezésre váró telkeken nem lehet már új házat épí­teni. A következő évek fel­adata lesz majd az eddigi­nél gyorsabb ütemben, a nagyközségi általános ren­dezési terv szellemében ki­alakítani a korszerű házsoro­kat,, a modeni települést. Felmerül természetesen a kérdés: milyen segítséget, ösztönzést kapnak Mezőkö­vesden az új otthont alapí­tani szándékozó családok? Lakásprogram több cvre Saját erőből, vagy OTP- kölcsönnel évente 140—150 új kislakás épül mostanában Mezőkövesden. Első helyen a fiatalok számára két esz­tendeje kezdődő lakásépíté­si akciót kell megemlíte­nünk. Eddig harminckét KlSZ-lakás talált gazdára. Idén ennek pontosan a dup­lája: hatvannégy ilyen ott­hon átadása szerepel a ter­vek között. A tapasztalat az, hogy ez az akció azért lelt a fiatal házaspárok, ifjú csa­ládok között oly hamar nép­szerű, mert rendkívül szer­vezetlen, időben valósult meg általában egy-egy új ház át­adása. Amint azt Kispál Pál, a nagyközségi tanács elnöke mondotta: rendkívül segíti a lakásépítési program megva­lósítását a helyi kivitelező­vel, a Járási Építőipari Szö­vetkezettel kialakult jó mun­kakapcsolat. Ha bizonyos zökkenők adódnak is egy-egy beruházás idején, azt általá­ban az országosan problema­tikus építőanyag-hiány vált­ja ki. A negyedik ötéves tervben (1—700 magánlakás építésé­vel, ezenkívül jelentős szá­mú OTP-társasház és taná­csi bérlakás létesítésével szá­molnak. A jelenleg is épülő társasházak lakásai iránt nagy az érdeklődés — vala­mennyi gazdára talál. A jna- gánházak építésének ösztön­zésére ebben az évben nagy­arányú területrendezést, par­cellázást valósít meg a ta­nács: mintegy 200—250 ház­hely értékesítésével számol­nak. A Síossufli Tsz példaadása Nem melletünk el szó nél­kül a mezőkövesdi viszony­latban pillanatnyilag még egyedülálló kezdeményezés mellett. Az egyik közös gaz­daság, a Kossuth Tsz az egerlövői út mentén négy da­rab, négylakásos házat épít. Tizenhat tag és családja, a termelőszövetkezet segítségé­vel hamarosan lakáshoz jut. A gazdaságon belül nagy az érdeklődés az akció iránt, hi­szen aránylag kedvezményes úton természetes, hogy töb­ben szeretnének új otthonhoz jutni. Figyelembe vévjj a mező- gazdasági munkások szoká­sait, életkörülményeit, a ta­nács olyan területet jelölt ki a lakásépítéshez, ahol mód van a ház körül kertsávok létesítésére, kialakítására is. A Kossuth Tsz példáját eddig még egyetlen más gaz­dasági szerv sem követte. A tanács vezetői remélik azon­ban, hogy előbb-utóbb foly­tatják e kezdeményezést más üzemek vagy gazdaságok is. i Gy. K. I szervei mintegy 25 vállalat­nak, az ország minden ré­szébe, mintadarabot küldjék a TVK új termékéből. Az első megrendelő a Budapesti Egyesült Vegyiművek volt, amely nyomban 400 darab műanyaghordóra jelentette be igényét. A szállítmányt a kö­zelmúltban indították útnak a Tiszai Vegyikombi nátból. Az eddig gyártott, nagy­méretű üreges testeket im­Az ózdi járásban is megélénkült a határ A jó idő hatására me­gyénk északnyugati tájain, az ózdi járásban is megélén­kült a határ. Az esedékes tavaszi munkák elvégzésé­hez a tsz-tagok járásszerte nagy lendülettel láttak hoz­zá. A termelőszövetkezetek többségében lényegében már befejezték a talaj előkészítést, a tavaszi kalászosok, vala­mint a cukorrépa vetését, jó ütemben halad a zab, a vö­röshere és a lucerna veté­se, s megkezdődött a kuko­rica és a burgonya vetése, elültetése is. Az őszi vetések telelése, sajnos, nem a legjobban si­került az ózdi járásban. Az őszi kalászosok mintegy 11 százaléka — több mint 600 kataszfcrális hold — teljesen kipusztult. A kár a nagybar- cai, a sajópüspöki, a dövé- nyi és az alsószuhai tsz-eket érinti a legérzékenyebben, de más tsz-ekben is gondoskod­ni kell most a kifagyott ve­tések pótlásáról. port polietilén-porból készí­tették. Rövidesen azonban átállnak a saját termelésű alapanyag használatára, ugyanis a TVK polietilén­gyárában a múlt héten he­lyezték üzembe azt a Pall- mann-őrlőmalmot, amely a saját termelésű TIPOLEN- granulátumot dolgozza fel polietilén-porrá. Így rövide­sen ebből gyártják majd a vállalat új műanyagtermékét. Talpíúrás Megkezdték a nagyméretű üreges testek gyártását a TVK-ban A Rolocast-rotációs öntő­gépet áprilisban helyezték üzembe a TVK múanyagfel- dolgozó gyárában. Miután si­keresen befejeződtek a ga­ranciális mérések, megkez­dődhetett az üzemszerű termelés. A gyár illetékes A borsodi szénbányákban ma már a nehéz fizikai munkát igénylő kézi fúrás helyett gépi berendezéseket használnak (Foto: Laczó József) .1 vándorlásnak ára van Felér egy önvallomással, amit Kiss Albert, a Mező- gazdasági Gépjavító és Szol, gáltaló Vállalat iolgozója mond. Égj’ életre szóló ta­nulságot jelent számara az a vargabetű, amit egy meggon­dolatlan elhatározás nyomán végigjárt. Az ígérgetések vonzásában kilencesztendei munkavi­szonyt szakított meg, ami­kor vándorbotot vett a kezé­be. — Lakást ígértek, jó kere­setet, végül mindkettő csak ígéret maradt — mondja. Amilyen sietséggel kopo­gott az Ongai Állami Gazda­ság ajtaján, olyan gyorsan változtatott irányt, s ment tovább. Meg se állt a Bútor­ipari Vállalatig. Itt sem volt maradása. Számítása egyik helyen sem vált be. Amellett hiányzott a megszokott mun­katársi, baráti légkör, az a környezet, ahol már minden zugot ismert, Nagy keservesen — ilyen tortúra után — arra is rá­szánta magát, hogy ceruzát, papírt ragadjon, és — bár, a. matematikával nincs valami nagy barátságban — szá molni kezdjen. Elekor döb­bent meg igazán. Drága árat fizetett azért, hogy hátat for-, dított a gépjavítónál? és az ott eltöltött kilenc esztendő­nek. — Amit vesztettem, felér egy havi fizetéssel. Verte is a fejét a falba, de hát olyan a természete, hogy amit a fejébe vesz ab­ból nem enged. így történt aztán, hogy elhatározta: lesz, ami lesz, újra kopogtat régi munkahelyén. S most újra a gépjavítóba jár, ahol annyi­ra kedves és ismerős min­den, s a kereset seim megve­tendő. A havi kétezer si­mán megvan, annak ellené­re, hogy 30 fillérrel kevesebb az órabére, mint korábban volt. Dehát, a hűtlenséget se­hol nem szokás megjutal­mazni. — Nem is zúgolódom — mondja — magamnak keres­tem, amit kaptam. A kitérő miatt nem kaphattam meg a törzsgárda jelvényt, s a vele járó jutalmat, amellett a nyereség is kurtább lett né­hány száz forinttal. A hőkezelő üzembe vették vissza, ahol nem hánytorgat- ják fel neki, hogy volt idő. amikor hátat fordított az üzemnek. — Annyit megtanultam — mondja Kiss Albert —, hogy nem érdemes munkahelyet változtatni, mert abból csak kára származik az ember­nek. Szlovák partizán»!? találkozása a Vörös Hadgerqg ka­tonáival az 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelés idején lépek az ötvenéves Csehszlovák IP életéből Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921 májusában alakult a Szociáldemokrata Párt balszárnyából, majd az ország felszabadulása után, 1948 júniusában egye­sült a Szociáldemokrata Párttal. Képeink a Csehszlo­vák Kommunista Párt ötvenéves történetének néhány mozzanatát mutatják. A Kollár-liáz a szlovákiai Lubochnaban, amelyben a Szociáldemokrata Párt balszárnyának tagjai tartottak kongresszust 1921. január 16-án. Ezen a kongresszuson a részvevői? elfogadták a III. Internacionáléhoz való csatlakozás 21 feltételét, s a kongresszus munkája nagyban hozzájárult a kommunista párt megalakí­tásához A német-fasiszta megszállás éveiben is élen haladt az illegalitásba szorított párt. A Rttdé Právo 1942. május 1-i címlapja nemzetközi összefogásra szólítja fel a fasiszta leigázás alatt szenvedő népeket Bányászsztrájk 1932. március 23.—április 19. között, az észak-csehországi Mostban. A kommunista párt ve­zette itt is a munkások harcát a tőkések ellen, akik a gazdasági válság minden terhét a dolgozókra akarták hárítani **«<'*« »*» levesd sj| arculatáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents