Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1971. május TŐ., vasáraem i EJ8 étfö délután fél 5-ltor ! 8 8 nyolcadszor hangzik í fel Miskolcon, a Rónai Sán­dor Művelődési Központ színháztermében a miskolci filmfesztivál szignálja. Nyol­cadszor nyílik meg ünne­pélyesen a magyar rövid- filmek hatnapos ünnepe vá­zasunkban. A hangsúly most Miskolcon van, mert való­ban a tizenkettedik fesz- '/ált kezdjük holnap, hi- j ..zen Miskolc a korábbi 'légy, Budapesten tartott 'tisfiim-szemlét magáénak ogadta el, adaptálta, s így utunk el a tizenkettedik fesztiválhoz. Miskolcon nyolc év alatt hagyománnyá lett a kisfilm vászonként visszatérő ün~ epe. A megváltott bérle- ak száma, az egyedi ér­deklődők, a fesztivál vetíté­seinek zsúfolt széksorai ar­ról tanúskodnak, hogy Mis­kolc közönsége érdeklődés­sel és mindinkább értő mó­don várja és fogadja a kis- filmművészet legfrissebb alkotásait, s az egyes mű­vek után felhangzó tapsok ■dőhosszúsága és hangereje egyben ítéletet is mond, rangsorolást végez a ver­senyművek között. A mis­kolci fesztivál azonban nemcsak bemutató, hanem vitafórum is, amelyen alko­tók és a filmhez közel ál­lók vitathatják meg a kö­zös gondokat, teendőket, s mert e fesztivál mindenkor igen sok külföldi művészt is vendégének tudhat, e szakmai tanácskozások, vi­ták valójában nemzetközi tapasztalatcserévé, tanács­kozássá nőnek. Az 57, moziban látott kís- filmen kívül versenybe lép a Magyar Televízió 19 kis- filmje is. ürömmel regiszt­rálható e filmek viszonylag nagy számú jelenléte a fesz­tiválon, mert ezek sajátos stílusjegyei, közéieíi tölté­sük, többségüknek „napra­kész” aktualitása tovább színesíti a miskolci filmfesz­tivál összképéi. De hasznos a televíziófilmck részvétele abból a szempontból is, bőgj' jelezze a kisfilmművé- szet tulajdonkeppen egy és oszthatatlan, S zeretjük Miskolcon a kisfilmekeí. És szeret­jük a fesztivált. Miskolc neve már egybeforrott a kisfilmművészettei. Ezért várjuk tisztelettel és érdek­lődéssel, és köszöntjük örömmel a holnap kezdődő XII. miskolci filmfesztivált. 1 opökország közeiről Láieuínjgró fiatalok — Aa élet drágult — Teliéin helyett ló? — Lépések a társadalmi igazság irányába @ „A REFORMOK KORMÁ­NYAKÉNT lépünk a nép színe elé és ennek megfele­lően dolgoztuk ki progra­munkat.” Ezek a szavak dr. Nihat Erim török minisz­terelnöktől hangzottak el, akinek kormánya április első hetén kapta meg a parlamenttől a működésé­hez szükséges bizalmat. (Dr. Nihat Erimmel, mint az el­lenzéki köztársaság vezéré­vel, a parlament folyosóján beszélgettünk. Ezt jegyez­tem fel noteszomba akkor: .Lehet, hogy legközelebb ő ül Demirel helyén?) S bár a kormányprogram nem mindenütt fogalmaz ponto­san és világosan, az új kor­mány elképzeléseit jelentős reformelképzelések minősí­tik. Ezek: Atatürk reformá- tori elveinek maradéktalan érvényesítése, az ország ad­minisztrációs és gazdasági szerkezetének modernizálá­sa. lépések a társadalmi gazság irányába, s végül a jelenlegi feszült helyzet megszüntetése. Azt hiszem, a kormány első lépése a feszültség megszüntetésére irányul majd, hiszen ez a feltétele a továbbiak megvalósításá­nak. Az elmúlt év második felében Isztambulban és Izmirben kellett először a hadseregnek beavatkoznia, hogy helyre lehessen állí­tani a munkásak tüntetései és a diákok tiltakozásai ál­tal megzavart rendet. Az utóbbi hónapokban a kor­mány és a hadsereg erejét egvre inkább igénybe vet­tek az egyetemisták mozgo­lódásai. amelyek nemegy­szer véres összeütközéshez vezettek. Az egyetemisták tiltakoznak az elavult okta­tási rend ellen, a korrupció, az életkörülmények rosz- szabbodása ellen. Nehezíti a beívzet meCTo1dá.sát, hogy az ifiúség szélsőséges csopor- frvVr-a szakadt. A szélső­jobb- és szélsőbaloldali né­metektől kezdve a reformis­ta. anarchista eszmékig, a vallásos demagógiától és a Hinanuftúl kezdve a kése- '*ícf. a ocrvvereki 11 bank- és emberrablásig minden eszközt alkalmaz­nak ezek :az ifjúsági cso­portok. A török forradalmi ifjú­sági szövetség elhatárolja magát ezektől az eszközök­től, módszerektől éppen úgy, mint Behice Borán asszony, a török munkás­párt titkára, ez a tapasz­talt politikus aki találko­zásunkkor azt mondta: A török ifjúság egy része di­namikus, bátor, antiimpe- rialista, de elfelejti, hogy csak a munkáspárttal, csak a tömegekkel lehet együtt­működni. Párt •fiélküi. ve­zető nélkül még az ifjúság józanabb része ís a jobbol­dal malmára hajtja a vizet. A munkáspárt feladata is, hogy felkarolja és- jó kere­tek közé szorítsa az ifjúság tiltakozó mozgalmát, helyes célokat állítva eléjük, mu­tassa meg azokat az eszkö­zöket is. amelyekkel a cél elérhető, A török baloldali ifjúság legnagyobb baja. hogy cso- oortocskákra oszlanak és csoporton belül is olyan hévvel küzdenek egymás ellen, mint ahogv kellene küzdeniük a jobboldali erőkkpl ■szemben. A hadsereg, amely a ke- mali hagyományok őrzőjé­nek tekinti magát, növekvő elégedetlenséggel látta az ifjúság mozgalmát, tevé­kenységét, a kormány erély- telenségét, a gyeplők lazu­lását, ezéirt is vonta meg támogatását a Demirel-kor- mánytól. De vajon csak a kemény kéz hat az ifjúságra és . fő­leg segít-e ez a rossz gaz­dasági helyzeten, amely gyökere a szociális nyugta­lanságnak? Mert ezen gyor­san és közmegelégedésre az. új kormány sem tud vál­toztatná. Törökországban az egy főre jutó nemzeti jöve­delem mindössze 300 dollár fölött van — Magyarorszá­gon majdnem 800 dollár — az ország krónikus deviza­hiánnyal küzd, s v.ajon meg tudják-e fékezni az egyre vészesebben közelgő inflá­ciót? A nagyvárosokban az élet 1967. óta évente 7—10 «■zúzalékkal drágul. A mező­gazdasági termelés elmara­dott. (A Tájékoztatási Hiva­tal egyik tisztviselője mond­ta némi öniróniával: „Ná­lunk tehén húzza az ekét, még csak nem is ló. Már az is nagy fejlődés lenne, ha a tehén helyett ló húzná az ekét.”) A törökök kéthar­madának kenyérkeresete és exportjának legfőbb alapja, a mezőgazdaság termelése, évente mindössze fél száza­lékkal növekedik. Oka en­nek a még mindig meglevő és feudális maradványoktól terhes földbirtokok elma­lendülést is. Jelenleg a la­kosság 50 százaléka analfa­béta, írástudatlan. Falun kü­lönösen a vallási fanatizmus akadályozza a felvilágoso­dást, a falu lakóinak egy ré­sze középkori állapotokban él. A Boszporusz partján üldögéltünk éppen, amikor a rádió bemondta: Az egyik faluban hatan estek áldoza­tául két család vérbosszújá­nak, A nők iskolába járá-' sáról is különös vélemény járja: minek tanuljon, úgyis férjhez megy, a földeken végzett munkához pedig nem kell iskola. Mint ahogy nem kell a „kukucskáló há­zak” lakóinak sem, akiknek, csak a szerelemhez kell ér­teniük. De a nők lebecsülése még az állami intézményekben is megmutatkozik. Hivata­lokban, intézményekben Autócsodák, paloták és teherhordók radottsága is. de a földre­form egyelőre — és úgy lát­szik még .sokáig — várat magára, csak-választási ígé­ret és a képviselők közötti „nesze semmi, fogd meg jól” vitaprogram marad. Az iparosítás napirenden van. Törökországban, mos­tani ötéves tervük célkitű­zése az iparosítás, a közle­kedés fejlesztése. Amíg azonban az ipari termelés 1967-ben még 12.3 százalék­kal növekedett, tavaly már csupán 3.6 százalékkal. Az ipar 50 százaléka magánké­zen van és egyelőre nem látni azokat a tényezőket, amelyek az iparosítást meg­gy őrs í t'n atnák. Pedig az ipar fellendülé­trciríóV ti ‘Fp­alig látni nőt, férfiak szolgálják fel a teát, a ká­vét, a szállodákban férfiak takarítanak, az üzletekben és éttermekben is inkább csak férfiak dolgoznak. Ez sincs enyhén szólva „szink­ronban” a nők felszabadí­tásával, amiért Atatürk olyan bátran és következe­tesen harcolt. Bizony, szükségesek még a „lépések a társadalmi igazság irányába”! A „REFORMOK KORMÁ­NYA” a napokban statá­riummal, katonai beavatko­zással bizonyította: minden eszközt felhasznál a „refor­mok” érdekében —, még a katonai diktatúrát is. (Folytatjuk) TPonr* .Yá.riOV Pataki k M a Sárospatak díszes mívű városkulcsát ünnepé­lyesen átadja a helyi tanács a diákok választott testületének, jelképezve, hogy ettől kezdve négy napon át három megye — Borsod, Hajdú, Szabolcs — és két megyei város — Debrecen és Miskolc — diák­jainak székvárosa a „Bodrog-parti Athén”. A kétévente megrendezett diáknapok jó alkuimul szolgálnak rá, hogy különféle középiskolák, szakmunkásképző intéze­tek tanulói ékesen bizonyítsák- fő kötelességükön, a tanuláson kívül hajlamuk szerint módot találnak a kedvtöltő szabad művészetek gyakorlása is. A mostani diáknapokon 9 művészeti ágban rendeznek színvonal­versenyt 75 iskola vers- és prózamondói, diákszínpad­jai, énekesei, zenészei, táncosai részvételével. Ezenkívül képző- és iparművészeti, díszítőművészeti, fotó és kis­film pályaművek nagy száma jelzi a tanulók sokoldalú művészeti érdeklődését, igényességét — s a művészeti versenyek, kiállítások magas színvonala tanúsítja a kö­zépiskoláinkban végzett esztétikai nevelőmunka ered­ményességét. A sárospataki diáknapok növekvő rangját jelzi, hogy az idén a hagyományos részvevők köre kiterjedt: első alkalommal képviseltetik magukat itt a budapesti kö­zépiskolák is. S megkülönböztetett szeretettel várják Patakra az első ízben érkező külföldi vendégeket — királyhelmeci és a kassai testvériskolák, fiataljait. A sárosptaki diáknapok egész megyénk ügye. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye szívből köszönti valameny- nyi kedves fiatal vendégét Patakon és sikerekben gaz­dag szereplést, kellemes időtöltést kíván mindannyiuk- nak. Száz szereplővel |ön a szovjet hadsereg mivészegyitfese Miska kon május 24-én adnak műsort Amint azt már hírül ad­tuk, megyénkbe látogat a szovjet hadsereg száz tagú ének- és táncegyüttese, mely Borsod több helyisé­gében is műsort ad. Az együttes először Öz- don, a Liszt. Ferenc Műve­lődési Házban lép közönség elé, május 22-én, 18 órai kezdettel. Másnap, 23-án. Aggteleken, a barlang hang­verseny termében szerepel­nek, 11 órai kezdettel. A fellépéssel kapcsolatosan hadd idézzük az ismert szovjet író, K. Szimonov sorait, melyet aggteleki lá­togatása alkalmából írt a vendégkönyvbe: Sok hasonló barlangot láttunk. Voltunk a jugosz­láviai Pbstojna-barlangban. Jártunk a csehszlovák bar­langokban. Róttuk a floridai barlangokat az Egyesült Ál­lamokban. Leereszkedtünk a Kungur-környéki barlan­gokba. Le őszintén szólva, ilyen szépséget először lát­tunk. Figyelmet érdemel az út­vonal gondos kiválasztása, a fényhatások sikeres ösz- szehangolása; a jó kivitele­zés leginkább a szép rész­letek megvilágításában mutatkozik meg. Nagyon mély benyomást tesz a lá­togatóra a hangversenyte­rem, amely vitathatatlanul az első helyre sorolható a hasonló föld alatti termek között. Egy dologra föltétlenül gondolni kell — jobban kell népszerűsíteni ezeket az ér­tékeket és szépségeket, ame­lyekhez hasonló az egész világon nincs, és feladatul kell kitűzni, hogy minden Magyarországon járó kül­földi turista feltétlenül meg­látogassa ezeket a nagysze­rű barlangokat, és Magyar- ország minden lakosa pro­pagandistájuk legyen. Az INTURISZT-ról külön szól­ni talán nem is szükséges. A jelek szerint K. Szi- monov saját hazájában máris propagandistája az aggteleki barlangnak, hi­szen a szovjet néphadsereg művészegyüttese itt is fel­lép. Az együttes további mű­sorában az előzetes tájékoz­tatóhoz képest néhány vál­tozás van, Miskolcon, a Sportcsarnokban május 24- én, 19 órai kezdettel láthat­ja a közönség az együttest, sportcsarnokban május 24- jus 25-én a 16 és a 19 óra­kor kezdődő előadásokon. Kazincbarcikán május 26- án. 19 órai kezdéssel adnak műsort. A szovjet hadsereg ének­és táncegyüttesének művé­szeti vezetője Valentin Sza- veljev, az Össz-Szövetségi Köztársaság érdemes művé­sze, a kórus vezetője Vla­dimir Szucsjev, karmester Vjecseszlav Korobko. Sábáira bányászok léikül Három évvel ezelőtt hagyta el az utolsó bányász a közel hat évszázadon át működő bochniai sóbányát a krakkói vajdaságban. Lent megmaradtak a hatal­mas kifejtett kamrák, a tá­rók, vágatok és folyosók egész rendszerei, a föld alatti tavak — mindaz, ami a lengyel föld egyik leg­ősibb ásványának kibányá- szására irányuló emberi munkáról tanúskodik. Bár a bányában felhagy­tak a hagyományos sóbá­nyászati módszerrel, a só­bánya jelenleg több sót szolgáltat, mint azelőtt. Ez az újfajta, gépesített eljá­rás alkalmazásának kö­szönhető, amelynek lényege a sórétegek forró vízzel történő kilúgozása, s a só- óldat csővezetéken való fel­színre hozása. Ez a mód­szer, amelyet lengyel mér­nökök és tudományos szak­emberek dolgoztak ki, el­terjedt már nemcsak Len­gyelországban, hanem kül­földön is. Többek között ilyen módszerrel hozzák felszínre a ként is. A boch­niai bányában a vízöblí- téses módszerre] jelenleg kb. negyedmillió tonna szá­raz só nyerhető évente, míg az előző években a fej- téses módszer csupán né­hány tízezernyi tonna só kinyerését biztosította. Nyolcadszor - s iiztotetlediea

Next

/
Thumbnails
Contents